Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám, péntek
^A^SVAWWV7W✓7WW7V>AAA/WVW/VyA^/WWWVW^/^M/^AA^/7VWWWV^^^(W///lWVW7VV Víz, víz, tiszta víz... A természet az egész világon egyre inkább szennyezettebbé válik. A számos intézkedés és törvény ellenére, sajnos hazánkban is. Vegyük például a vizet, amelyről mindannyian tudjuk, hogy földünkön az élet létfeltétele. Nálunk az egy főre eső napi vízfogyasztás 320 liter körül mozog. Ez csaknem 200 százalékkal több, mint századunk elején volt. A legnagyobb vízfogyasztó az ipar., beleértve az energetikát is, s nem különben a népgazdaság más ágazatai. Főleg a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar. Egy sertés naponta 20 liter, egy szarvasmarha 50 liter vizet fogyaszt. Egy mázsa hús előállításához 45 000 liter víz szükséges. S talán hihetetlen: egy mázsa szövet előállítása 400 000 liter vizet igényel. A világ nem minden országa bővelkedik úgy vízforrásokban mint hazánk, habár egyes országrészekben nálunk is szűkében vannak az ivóvíznek. Az ENSZ adataiból ismeretes, hogy a világ lakosainak 83 százaléka vízhiányban szenved, s 2,000 ben állítólag már csak az emberek 10 százalékának jut elég ebből a folyadékból. Eszerint a víz évről évre értékesebb lesz, hi- szén más nyersanyaggal nem helyettesíthető. Az, hogy hazánk vízforrásokban gazdag, nem jelenti, hogy mi korlátlanul pazarolhatjuk és szennyezhetjük ezt az értékes folyadékot. Egész sor vészjelzés figyelmeztet bennünket: ideje a lehető legtöbbet tennünk annak érdekében, hogy a víz víz maradjon, ne szennyezze az ipar, a mezőgazdaság, a városi hulladékok, hogy mindenkinek jusson belőle — jó minőségben — elegendő. Szlovákjában a vizet illetően legkedvezőbb helyzete Bratisla- vának van. Elegendő vízforrással s ráadásul még a Dunával is rendelkezik. A Dunának köszönhető, hogy a Csallóköz Közép- Európa legnagyobb ivóvíztárolófa, mely 3 millió embert képes fó minőségű ivóvízzel ellátni. Ha azonban nem teszünk ennek és a többi ivóvízforrásnak a megóvásáért valamit, katasztrofális helyzetbe juthatunk. Bratislava fekvése ugyanis a csallóközi vízforrások szempontjából igen kedvezőtlen. Az ipar és a lakosság nagyméretű koncentrációja nem tesz jót sem az említett vízforrások, sem a Duna vize minőségének. A különböző vegyi anyagok, például a kőolaj, nagy mértékben károsítják a föld alatti vízforrásokat, elsősorban a Slovnaft „érdeméből“, amelyet a Duna mellett a kellő műszaki óvintézkedések nélkül építettek fel. E vállalatból a szennyvízzel naponta jelentős mennyiségű kőolaj-származék kerül a Dunába, amely fokozatosan átszivárogva az ivóvízforrásokat is veszélyezteti. Ilyen — kisebb és nagyobb vízszennyezőből Szlovákiában kb 5500 létezik'. Ez a szám is a cselekvést sürgeti. Ugyanakkor viszont már évek óta nem teljesítjük a szennyvíztisztítók építésének beruházási tervét. E hiányosság következtében pedig Szlovákiában 12 százalékkal emelkedett a vízforrások szerves anyagokkal való szennyeződése. Az eddig épített és működő víztisztítók nem győzik a fokozódó szennyeződés eltávolítását. Azzal is számolnunk kell, hogy a népgazdaság fejlődésével a szennyező források száma is növekedni fo&. Erről a problémáról és a szennyvíztisztítók építését illető tervekről beszélgettünk Kazimír Sárnikkal, az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériuma természetvédelmi osztályának vezetőjével. — A legtöbb vizet az ipar és a mezőgazdaság fogyasztja, törvényszerűen ezek az ágazatok a legnagyobb vízszennyezők. A tevékenységükből származó eltérő mértékben szennyezett víz különböző csatornákon át jut a folyókba. Szlovákiában kb. 1,3 milliárd köbméter. Ezek a szennyvizek több ezer tonna szerves származékot tartalmaznak, melyek többsége mérgező, de eltávolítható a vízből. Ehhez azonban nagy teljesítményű víztisztítók kellenek. •Hány víztisztítónk van és hogyan halad a továbbiak építése? — 1979 ben Szlovákiában 830 tisztítóberendezés üzemelt. Ezek közül csak 550 működött hatásosan. 280 nak főleg a kapacitása nem felelt meg a víz szennyezett ségi fokának. Sok helyen pedig abban van a hiáA szakszervezetek Mácha-tó melletti Staré Splavy üdülőközpontjának új üdülője, a Vörös Október, amelyet tavaly nyitottak meg (Miroslav Vodéra felvétele) Kelet-Szlovákia székhelyéről, Kassáról (Košice) már igen sokan elmondták, hogy hazánk egyik leggyorsabban fejlődő városa. Az új esztendő küszöbét átlépve afelől érdeklődtünk )án Veles mérnöktől a Kassai Városi Nemzeti Bizottság elnökétől, milyen eredménnyel zárták a 6. ötéves tervidőszakot? Ján Veles elmondta, hogy az értékelt időszak Kassa sokrétű fejlődése szempontjából eredményesnek minősíthető. Az ipari vállalatok és üzemek dolgozói az értékelt időszakban közel 40 százalékkal növelték a termelést. A város ipari termelése egyébként a kelet-szlovákiai kerület termelésének több mint 38 százalékát képviseli. Jelentős fejlődést őrt el a város a tudomány, az oktatásügy, a közművelődés, a kereskedelem és más ágazatok terén Is. A foglalkoztatottak száma 12 ezerrel növekedett. A lakosság száma 1980-ban megközelítette a 206 ezret, ami a kerület összlakosságának több mint 14 százaléka. A tervezett beruházások kivitelezése terén és egyáltalán az építőiparban — elsősorban a komplex lakásépítkezés szakaszán — jelentkező problémák ellenére több jelentős intézményt adtak át rendeltetésének. Jelentősen fejlődött a város tömegközlekedési hálózata. A város úthálózata a korábbinál 92,6 kilométerrel lett hosszabb. A város üzlethálózata 61 elárusítóhellyel, a vendéglátóiparí létesítmények befogadóképessége pedig 1086 székkel bővült. Az 1976—80-as években huszonhét új óvoda épült s ma már a városban élő 3—5 éves gyerekek közel 88 százaléka jár nyosság, hogy szakképzetlen emberek kezelik a berendezéseket. Ez elsősorban az ipari víztisztítókra libnatkozik. A működő víztisztítók közül 127 ugyanis városi. Milyen a víztisztítók kapacitása? — A városi víztisztítók 1979- ben kb. 277 millió köbméter szennyvizet tisztítottak, az össz- mennyiség 82 százalékát. Az ipari szennyeződést illetően még rosszabb a helyzet, mert sok ipari létesítmény egyáltalán nem rendelkezik víztisztítóval. Szlovákiában évente kb. 120 000 tonna szerves szennyeződés kerül a folyókba. Annak ellenére, hogy az említett tisztítók és előtisztítók üzemelnek. Ez a szennyeződés olyan üzemekből származik, amelyek nem rendelkeznek szükséges tisztítóberendezéssel, de olyanokból is, ahol üzemel víztisztító. Olyan víztisztítóberendezés ugyanis nem létezik, amely teljes mértékben eltávolitaná a szennyeződést. Mit tesz társadalmunk annak érdekében, hogy a vízforrásokba, a folyókba a lehető legkevesebb szennyeződés kerüljön? — A tisztítóberendezések építésére tervet dolgoztunk ki. Be kell azonban vallani, hogy e tervet nem sikerül teljes mértékben teljesítenünk. A 6. ötéves tervidőszakban 1979 végéig például 232 tisztítóberendezés építését kellett volna befejezni és üzembe helyezni. A valóságban azonban csak 87-et sikerült. 1980-ban sem volt sokkal jobb a helyzet. Az év első kilenc hónapjában 57 százalékra teljesítettük a tisztítóberendezések építésének tervét. Ennek alapján a 6. ötéves tervidőszak fel- adatait e téren előreláthatóan csak 80 százalékra tudjuk teljesíteni. Mi az oka a lemaradásnak? — A lemaradásnak több oka is van. Elsősorban a műszaki berendezések szállításának eltolódása, továbbá az építő kapacitások hiánya. A probléma annál összetettebb, mivel a szakágazatok javaslatai alapján a 7. ötéves tervidőszakban 33 szennyvíztisztító létesítmény építését kezdjük meg,' emellett azonban be kell fejezni az összes megkezdett víztisztító építését, amit az említett okok miatt az elmúlt időszakban nem sikerült megvalósítanunk. JOZEF SLUKA Kommentáljuk A HONVÉDELMI NEVELÉS KÖZÜGY Minden tizem, munkahely fontos feladata a dolgozók honvédelmi és polgárvédelmi felkészítést!. A választási program teljesítésének értékelésekor is felmérik, hogy a nemzeti bizottságok, a tömegszervezetek mit tettek a lakosság körében a felkészítés terén. A CSKP XV. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs előadói beszédében a honvédelmi kérdésekkel foglalkozva hangsúlyozta: „A szocialista hazánk védelme az összes állampolgár ügye. A Honvédelmi Szövetségnek és más szervezeteknek továbbra is teljesíteni kell azt a feladatukat, hogy az embereket felkészítsék a haza védelmére". Ezt aláhúzta a CSKP Elnökségének 1978. április 28-i határozata is, amely a lakosság honvédelmi és polgár- védelmi felkészítésével, a csehszlovák néphadsereg és eredményeinek népszerűsítésével foglalkozik. Az utóbbi években a honvédelmi és polgárvédelmi felkészítés terén jó eredményeket értünk el. Erről számos bemutató gyakorlaton meggyőződhettünk. A ružomberokí Pamutipari Művekben, a bratislavai Teslában, Gumonban és Kablóban a gazdasági vezetés megértése eredményeképpen a dolgozók polgárvédelmi felkészítése a kívánt szinten van. A Hydrostav vállalatban például az előadásokat, a gyakorlatokat akkor tartják meg, amikor a kedvezőtlen időjárás gátolja az építési munkálatokat. A Slovnaftban saját előadóik és oktatóik vannak, s ez lehetővé teszi, hogy akkor tartsanak foglalkozásokat, amikor az nem zavarja a munkamenetet. Sajnos, a kisebb üzemek vezetői nem mindig tesznek eleget a törvényes feladataiknak. A mezőgazdasági üzemekben, a falvakban a téli időszakot kell a dolgozók és a lakoság felkészítésére kihasználni. Az évzáró párttaggyft- léseken is minden szinten foglalkozni kell a honvédelmi neveléssel, hiszen párthatározat teljesítéséről van szó. A honvédelmi nevelés terén az egyik legfontosabb feladat a sorkötelesek tényleges katonai szolgálatra való felkészítése. Ott, ahol a kiképző központokat közvetlenül a munkahelyeken, illetve az iskolákban rendezték be, nem okoz gondot a foglalkozásokon való részvétel. A fiataloknak nem kell utazniuk, s ezzel időt és pénzt takarítanak meg. Országos viszonylatban a sorkötelesek 88 százaléka vesz részt a foglalkozásokon. A legtöbben azért hiányoznak, mert a kiképző központok távol esnek a fiatalok lakhelyétől, s mivel munkaszüneti napokról van szó, nem közlekednek az autóbuszok. A járási nemzeti bizottságok honvédelmi szak- bizottságainak kell megoldaniuk ezt a problémát ügy, amint azt a közép-szlovákiai kerületben már meg is tették, s a sorkötelesek felkészítése terén kiváló eredményeket érnek el. A felnőttek és a fiatalok honvédelmi és polgárvédelmi felkészítésében csakis úgy léphetünk előbbre, érhetünk el még jobb eredményeket, ha a Nemzeti Front tömegszervezetei az eddigieknél jobban elmélyítik együttműködésüket, s szakköri tevékenység keretében felkeltjük a fiatalok érdeklődését a műszaki sportok iránt. Sokkal vagyunk még adósak a fiatalok fizikai felkészítése terén is, arról nem is beszélve, hogy még mindig sok az úszni sem tudó sorköteles. Az említett fegyatékosságok felszámolásáért a testnevelési szövetség, az iskolák, de maguk a szülők is sokat tehetnek. A nemzeti bizottságok az új választási programjavaslat elkészítésénél fontolóra vehetnék, mit tehetnének az úszni nem tudó fiatalok számának csökkentése, a lakosság jobb honvédelmi és polgárvédelmi felkészítése érdekében Több helyen társadalmi munkával honvédelmi házat építettek, s ezzel sok problémát megoldottak. A honvédelmi nevelés közügy, társadalmi feladat. Erről egy percre sem feledkezhetünk meg. Minden szervnek, szervezetnek, üzemnek, iskolának a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatározat, illetve törvény szerint kell ezen a téren tevékenykednie. NÉMETH JÄNOS ORVÖSITANÁCSADÓ A dohányzás hatása a magzatra és az anya szervezetére A szakirodalomban sokat olvashatunk a dohányzás ártalmairól, különösképpen a magzat fejlődésére és a terhes nő szervezetére gyakorolt káros hatásáról. A dohányzás során körülbelül 600 különféle vegyület hat a szervezetre. A dohány alkaloidái közül a nikotin hatása a legkárosabb. A nikotin könnyen oldódik a szervezetben. Nemcsak a nyálkahártyán, de az ép óvodába. Az alapiskolai tantermek száma hatvankettővel növekedett. Ján Veles elvtárs örömmel számolt be a Nemzeti Front választási programja feladatainak teljesítésében elért sikerekről. A város dolgozóinak társadalmi munkája segítségével, jelentősen megnőtt az önsegéllyel létesített, társadalmi célokat szolgáló intézmények száma. Ezek értéke 1980-ban meghaladta a 90 millió koronát. A „Szebb Kassáért“ mozgalom keretében a város lakossága 5 év alatt közel 250 millió korona értékű társadalmi munkát végzett. A város politikai és állami szervei derűlátással lépték át az új év küszöbét, mert úgy érzik, a közös összefogással elért eddigi eredmények a jövőben tovább fokozhatók. (kulik) bőrfelületen keresztül is jól fölszívódik. A májban, vérplazmában, tüdőben, vesékben és a belekben bontódik le alkotóelemeire. Az elméleti és gyakorlati megfigyelések szerint a nikotin káros hatása a szervezetre rendkívül széles körű, de elsősorban az idegrendszert és a keringési szerveket károsítja. Természetesen tudunk a légzőközpontra, a tüdőre és más szervekre gyakorolt káros hatásáról is. Több tudományos munka foglalkozik azzal, hogyan károsítja a női szervezetet. Mivel a nikotin károsan hat az agy bizonyos részeire, így sok összetett biológiai folyamatot megváltoztat, többek közt kihat a nő nemi funkcióira is. Ez elsősorban a menstruációs vérzés zavaraiban mutatkozik meg (hosz- szantartó vérzések, rendszertelen ciklusok stb.J. Az utóbbi években kutató orvosok rámutatnak a hormonális fogamzásgátló tablettákat használó dohányzó nőket fenyegető veszélyekre. Nikotin hatására ugyanis olyan komplikációk léphetnek föl szervezetükben, melyek nem dohányzó nőknél soha sem fordultak elő. A terhesség első szakaszában nikotin hatására zavarok léphetnek fel a megtermékenyített petesejtnek a méh falában való elhelyezkedése során. A dohányzás hatására ugyanis nő az izmok feszülése, szűkülnek a méh hajszálerei, tehát csökken a vérellátás, s ezáltal a magzat oxigénellátása is. Sok esetben a méhlepény is kárt szenved és ez a terhesség további szakaszaiban döntő lehet. A megkárosított méhlepény ugyan is nem tudja kiszűrni a vérből a nikotint és más káros anyagokat, melyek ezután már közvetlenül a magzaton fejtik ki kóros hatásukat, elsősorban a keringési szerveken. A dohányzó nők közt magas a vetélések aránya, a koraszülések és a halvaszületett gyerekek száma. A dohányzás kihat a magzat súlyára is. A dohány zó nők gyermekei 150—250 grammal kisebb súlyúak az álla gosnál. Magas a szervi beteg ségek arányszáma és szellemi és testi fejlődésük is lassúbb. Angol kutatók még 11 éves korban is kimutattak különbségeket a nem dohányzó és dohányzó nők gyermekei között. És még egy érdekes, a mai napig megmagyarázhatatlan megfigyelés: a dohányzó nőknél alacsonyabb a fiúgyermekek születési arányszáma. Ez az arány a dohányzó nőknél 100:80 a leányok javára, míg a nem dohányzó anyáknál az arány 100:108,5 a fiúk javára. Végezetül tehát megállapíthatjuk, hogy a dohányzás nemcsak a nő szervezetére hat károsan, hanem kórosan befolyásolhatja fő biológiai küldetését is, tehát azt, hogy egészséges gyermekeket hozzon a világra. Minden nőnek tudatosítania .kell, hogy az egészséges gyermek világrahozatalának egyik elsőrendű feltétele az. hogy legalább a terhesség alatt leszokjon a dohányzásról. Dr. JAROSLAV HINŠT idill. L 9. GYORS FEJLŐDÉS
