Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám, szombat

Ne sikkasszuk el a birtokos személyragot! Ha a létige harmadik személyű alakja a mondatban birtoklást fejez ki, akkor a mondat alanya — a birtokszó — természetesen nem állhat birtokos személyrag nélkül. Például: Van egy házam. A szomszédnak már van autója. Nekik volt egy lányuk — és így tovább. Ez ellen a szabály ellen nemigen szoktak véteni a szlo­vákiai magyar nyelvhasználatban sem. Vagyis szerencsére még nem hallottam magyar anyanyelvűektől ilyen és hasonló mondatokat: nekik van már ház; nektek van hűtőszekrény; a szomszédnak van autó; stb. Hanem ami­kor bővítményként helyhatározó kerül az ilyen „nekem van“ típusú mondatokba, akkor mintha meginogna egye­sek nyelvérzéke. Mert Ilyesféléket sajnos elégszer hallot­tam már magyar anyanyelvűektől is: Nekünk van otthon kenyér; nekik van a munkahelyen írógép; a szomszédnak van a garázsban vasfűrész; stb., holott helyesen így kell mondani: nekünk van otthon kenyerünk; nekik van a. munkahelyen írógépük; a szomszédnak van a garázsban vasfürésze. Ha egyszer kimondtuk a birtokos részeshatá­rozót — nekünk, nekik, a szomszédnak stb. —, akkor az alany — a birtokszó — nem állhat birtokos személyrag nélkül. De ha nem tesszük ki a birtokos részeshatározót, akkor sem hagyhatjuk el az alany birtokos személyragját minden esetben. Az ilyen mondatok: van otthon kenyér; van a munkahelyen írógép — nyelvtanilag helyeseik, de ezekben a mondatokban a létige nem fejez ki birtoklást, mint a van otthon kenyerünk, van a munkahelyen író­gépük mondatokban. Ne hagyjuk el tehát a birtokos személyragot, amikor a létigével birtoklást, a birtokviszony különféle árnyala­tait fejezzük ki. Ne hivatkozzunk arra, hogy a kelet- szlovákiai magyar nyelvterületen meglehetősen általános a birtokos személyrag elhagyása éppen a példaként fel­sorolt esetekben. Az ilyen „van neked otthon festék?" és hasonló mondatokat legfeljebb nyelvjárási sajátosság­nak tekinthetjük, de ne akarjuk őket a köznyelvben meg­honosítani. MAVER JUDIT Hibás-e a fog -OS jövő? Vannak, akik úgy érzik, hibás. Egy levélírónk szerint pl. „sürgősen szükséges a nyelvtankönyvekben a Jogos jövő megszüntetés© és helyette a majd nyomtatása"/ Az alábbiakban megpróbálom dióhéjban összefoglalni a kér­dés lényegét. A jövőre utaló fog nem idegenszerű hanem teljesen szabályos magyar nyelvi fejlemény. Írni fog — ec vala­mikor azt jelentette: hozzáfog, hozzákezd az íráshoz. Azért válhatott a fog később a jövő jelölőjévé, mert a „kezd" jelentésű fog már eleve magában hordozta a jövő képzetét. Sokan úgy gondolják, hogy a magyarban a jelen idejű igealak mindig alkalmas a jövő idő kifejezésére is. Ez tévedés. A tartós cselekvést jelölő igék jövő idejét csak akikor fejezi ki a jelen idejű alak, ha valamilyen módon — pl. a majd, holnap, legközelebb, ezután, jövőre szócska révén — már amúgy is éreztetjük a jövőidejűségett A se­gít, tanul, sétál-féle, tartós cselekvést kifejező igék jövő idejére tehát, ha kedvünk tartja, fog-os körülírt igeala­kokkal is utalhatunk. A mozzanatos vagy befejezett értelmű igék jelen idejű alakja általában csakugyan elegendő a jövő idő kifeje­zésére is, tehát a fel fogom szántani, meg fog meccanní- féle terjengős, fölösleges igealakoknál sokkal jobban ezek: felszántom, megmoccan. De még ilyenkor is jó szolgálatot tehet a fog segédige pl. a cselekvés, törté­nés be nem következtének hangsúlyozásában, [„Már nem fog elaludni!), fenyegető parancsban („Meg fogod ennil“), a jelennel való szembeállításban („ítél a nép, ítélni fog") stb. Abban viszont a fog minden ellenzőjével örömest egyetértünk, hogy e segédige divatossá vált udvariaskodó, finomkodó jelen idejű használata, („Egy kis tüzet fogok kérnil") nem nyeresége, hanem kára nyelvünknek. GRÉTSY LÁSZLÓ Halászlét vagy halászievet? Minden magyarul tanuló találkozott már a iMövű név­szók ilyesfajta buktatóival: nem csőt, hanem csövet, nem tón, hanem tavon stb. Az Értelmező Szótár az összeté­telek közül csak azoknak a ragos alakjait közli, melyek­ben az utótagot önálló használatától eltérően ragozzuk. Sajnos, ezek mellől is több esetben elmarad az újabb típusú ragos alak közlése. A mai művelet köznyelvben tehát sokkal kevesebb a y-tövűen ragozott összetételek száma, mint amennyire az Értelmező Szótár ragozási utalásainak az elhagyásából következtethetnénk. Legföl- tűnőbb az újabb ragozási formáik terjedése a cső, fű, a .csapadék’ jelentésű hó, valamint a kő, lé, 'ló, szó, tó és tő szavak összetételeiben. Ezek ragos alakjai ma a kö­vetkezőképpen alakulnak: Csövet, de olykor így is: adócsőt, fénycsőt, képcsőt stb.; csövön, de néha így is: adócsőn, képcsőn stb.; csöve, de így is: adócsője stb.; csövek, de így is: elektroncsők, katódcsők stb. —■ Füvön, de így is: gyermekláncfűn. — Havat, de csak: csonthót, porhót; havon, de: csonthón, porhón; hava, de: csonthója, porhója. — Követ, de így is: drágakőt, ékkőt. Csak így: mennykőt (a mennykövet régies), pokolkőt, próbakőt. Kövön, de így is: epekőn, gálíckőn, kékkőn. Csak így: mennykőn, pokolkön. Köve, de csak így: pokolkője. — Levelet vagy népiesen lét, de inkább halászlét, gyümölcslét, mint hdlászlevet' stb. Leve vagy népiesen léje, de csak halászléje. Levek, de: Pista jó halászléket főzött. — Lovon, de így is: vízilón, lova, de így is: vízilója. — Szava, becsületszava, de ágyú­szója, dobszója, dudaszója, hat ár ózó szó ja, névszója. Vagy­lagos: betűszava vagy betűszója, előszava vagy előszója, mozaikszava vagy mozaikszója stb. Szók vagy szavak, de csak előszók, határozószók, névszók. — Tavat, de gyak­ran így is: halastót; tavon, de így is: halastón; tava de így Is: halastója; tavak, de így is: halastók. LADÚ JÁNOS ✓ Új feladatok előtt a meliorációs munkában A céf o mezőgazdasági termelés további növelése Az elvégzett munkára vissza­tekinteni mindig hasznos, külö­nösen akkor, ha az egy egész tervidőszakot ölel fel. A melio­rációs munkák szakaszán telje­sítettük az előirányzott felada­tokat, s ezzel hozzájárultunk a mezőgazdasági termelés növe­léséhez, valamint az élelmisze­rekből az önellátás mértékének fokozásához. A nyugat-szlovákiai kerület­ben az öntözött területek nagy­sága a 6. ötéves tervidőszakban 36 020 hektárral, ebből az 1980- as évben 9278 hektárral nőtt. öt év alatt 13 725 hektár vize­nyős talajt csapoltunk le, eb­ből az elmúlt esztendőben 1818 hektárt. Folyószabályozásra az egész tervidőszakban 134 kilo­méter hosszúságban, tavaly 10,7 kilométeres szakaszon került sor. Az egész ötéves tervidőszak alatt felépült kis víztározók tel­jes kapacitása 9,1 millió köb­méter. A hidromeliorációs épít­kezések tervét a 6. ötéves terv­időszakban 104,5 százalékra, az elmúlt évben pedig 101,1 száza­lékra teljesítettük. A mezőgazdasági vállalatok­nak átadott nagyobb létesítmé­nyek közül a 410 hektáros Tr- navai Tábla öntözőművet, a több mint 1600 hektáros Zelený Háj öntözőművet a komáromi (Komárno) járásban, az 1,5 mil­lió köbméteres kis víztározót a Podhájske patakon, s az ugyanitt kiépített 1850 hektáros öntözőművet. Perbetén (Pribe- ta) 314 ha vizenyős területet csapoltunk le, a Vrbovčianka patakot 4 km hosszúságban szabályoztuk stb. Az értékelt időszakban a hid­romeliorációs berendezések épí­tésénél fogyatékosságok Is elő­fordultak, ezekről tudunk, és törekedni fogunk a kiküszöbölé­sükre. Késett például a műsza­ki tervek kidolgozása, a hely* szín is sok esetben megkésve szabadult fel a meliorációs mun­kák számára, ezeket ugyanis a vegetációs időn kívül végezzük, nehézségek merültek fel a mű­szaki berendezések szállításá­ban, a megrendelői-szállítói kapcsolatokban, s a legnagyobb fogyatékosságnak tartjuk az át­adott létesítmények nem teljes, csupán 92,3 százalékos kihasz­náltságát. A 7. ötéves tervidőszakban a tervjavaslat szerint országos vi­szonylatban 160 ezer hektárral, a nyugat-szlovákiai kerületben 88 ezer hektárral kell növelni az öntözött területet. Szlovákiá­ban összesen 90 ezer hektárt, ebből a kerületűnkben 15 ezer hektárt kell lecsapolni. Folyó­szabályozásra az SZSZK-ban 540 km hosszúságban, a nyugat­szlovákiai kerületben 190 km hosszúságban kerül sor. A kis víztározók kapacitását Szlová­kiában 14 millió köbméterrel, ebből a kerületünkben 7,3 mil­lió köbméterrel kell növelni. Az előkészített akciók közül megemlíthetjük a Leváre—Ma­lacky öntözőművet, amelyre 5500 ha területen három sza­kaszban kerül sor, a Sikenica menti lecsapolás 360 hektáron a lévai (Levice) járásban, vala­mint a 2 millió köbméteres lo- zornói vízlározó építését. A hidromeliorációs munkák döntő részét a nyugat-szlovákiai kerületben kell elvégezni. Eb­ben a kerületben van az egész ország öntözött területének (ez körülbelül 300 ezer hektár) a kétharmada, s a további öntö- zömfívek építése is elsősorban ide összpontosul. Ezzel kapcso­latban érdemes megemlíteni, hogy amíg a bruttó mezőgazda- sági termelés 1 hektárra számí­tót! értéke szlovákiai átlagban körülbelül 10 ezer korona, ez a nyugat-szlovákiai kerület ku- koricatermesztŐ körzetében a 17 ezer koronát is eléri. Kerü­letünk az SZSZK mezőgazdasági árutermelésének több mint a le­iét, 54 százalékát adja. A következő ötéves tervidő­szak a jelek szerint a meliorá­ciós munkák szakaszán Is igé­nyes lesz, főleg az energia- és e nyersanyagforrások, valamint a rendelkezésre álló munkaerő korlátozott mennyisége szem­pontjából. A hatékonyság növe­lésére és a munka minőségének javítására irányuló komplex in­tézkedések következetes beve­zetése azonban » meliorációs munkák szakaszán is elősegítik az előirányzott feladatok sike­res teljesítését. Bízunk a dol­gozóink kollektívájában rejlő erőben, s azokban a szocialis­ta kötelezettségvállalásokban, amelyek eddig is elősegítenék, hogy létesítményeinket jó mi­nőségben adjuk át. A komplex intézkedések szel­lemében csökkentettük a meg kezdett építkezések számát, s jó kiindulási alapot teremtettünk a következő tervidőszakban végzendő munkákhoz. Korszerű öntözési rendszereket építünk, mint például Maié Leváre ban, ahol ugyanaz a drénrendszer szolgál a lecsapolásra és az ön­tözésre. A Záhorská Ves-i ön­tözőrendszer irányítása már au­tomatikusan, irányítópult mel­lett történik. Egyes beruházó sokat a KGST-országokkai együttműködve valósítunk meg, például sor kerül a Szovjetunió­ból behozott Fregat öntözőbe­rendezés felújítására és korsze­rűsítésére. Sor kerül a regeb- bi, elavult öntözőrendszerek felújítására is, például Maduni- céban. Feladataink teljesítése során szem előtt tartjuk azt « követelményt, hogy az építke­zésekhez átmenetileg elfoglalt területeket minél hamarább visszaadjuk a mezőgazdasági termelésnek. A mezőgazdasági melioráto- rok munkája tipikusan a nehéz munkák közé tartozik, hiszen kint a határban, legtöbbször mocsaras területeken kell vé­gezni, főleg téli időszakban, s függetlenül az időjárástól'. Já­rási részlegeinken ezért meg­különböztetett figyelemmel gon­doskodunk dolgozóink munka- feltételeinek a javításáról. Fel­adataink az egész népgazdaság szempontjából nagyon fontosak, mert a mezőgazdasági termőta­laj a legjobb törvényes intézke­dések ellenére Is állandóan csökken, s ezt a csökkenést az intenzitás növelésével kell pó­tolni, hogy szocialista hazánk létszámban Is gyarapodó lakos­ságának élelmiszer-ellátása a jövőben Is biztosítva legyen. JAN HVIZD mérnftfc A csomagolt hús előnyei Az első percben furcsán hang­zik: az ember csomagolt húst vásárol. Megszoktuk, hogy in­kább kimért húst vásárolunk sorbanállva, s figyelmen kívül hagyva a szakembereknek a hi­giéniáról, az árúminöségről és a becsületes eladásról leírt és kimondott összes tanácsát. Min­den nap tanúi lehetünk annak, hogy a legtöbb vásárló •— főleg nők — előnyben részesítik a ha­gyományos húsvásárlást, mert, az eladókkal való feleselést a ri­tuál elengedhetetlen részének tekintik. Ahány ház, annyi szokás. Et­től függetlenül nem igaz, hogy csak a háziasszonyok fiatalabb nemzedéke vásárol csomagolt húst, ez szokás, nézet dolga, de csak kevés ember ismeri a fó­liában vagy légmentesen csoma­golt és adagolt hús valódi elő­nyeit. Ezért felkerestünk egy szakembert, Ján Suna mérnököt, a Bratislavai Húsipari Vállalat műszaki igazgatóját, hogy mond­jon a légmentes csomagolásról kissé többet, mint amennyit a laikus közönség tud, hiszen ő volt az elsők egyike, aki síkra szállt a húscsomagolásnak ez­ért a korszerű módszeréért. — Elmondhatjuk, hogy a ra- Cai üzem az első a hazánkban, amely ezt a módszert bevezette. Az ötlet a brnói Salíma ’80 nemzetközi élelmiszeripari vásá­ron merült fel, ahol bemutatták a Krümer -f Grébe cég kis mé­retű, de igen produktív gépsorát. Ez volt a Tiromat, amely légmen­tesen tud csomagolni és így a fo­gyasztóknak a higiéniai normák­nak megfelelő csomagolt húst ad. Mivel a mérés is elektroni­kus úton történik, így a vásár­lót becsapni nem lehet. Mielőtt elhatároztuk a gépsor megvá­sárlását, működését a gyártó cégnél leellenőriztük, és a svi- ti Chemosvit által gyártott cso­magolóanyaggal próbálkoztunk. Arra törekedtünk, hogy elkerül­jük a felesleges csomagoló­anyag-behozatalt. A sviti vállalat fóliafejlesztő központjával sike­resen együttműködtünk, s ennek köszönhető, hogy a csomagoló­anyag eléri a külföldi fóliák színvonalát. És amikor megígér­ték, hogy az új fóliából elegen­dőt kapunk, vállalatunknál meg­kezdhettük a berendezés felsze­relését és a termelést. — A többi esemény már gyor­san követte egymást, a bratis- lavalak már néhány hónapja szívesen vásárolják a légmente­sen csomagolt húst. Dicsérik minőségét és azt, hogy jól lát­ható adagot választhatnak ki. — Éppen ez az új csomagolás előnye az eddig alkalmazott csomagolással szemben. Ezen kí­vül a csomag alján levő poliszti- rén tálca nem egyszer faggyút is elrejtett, amit a gazdasszonyok csak kicsomagolás után, otthon vettek észre. Így aztán szaporod­tak a reklamációk, mórt egy bi­zonyos fajta hús fejében a vá­sárló olcsó fajtát is kapott. A légmentes csomagolás ezt a problémát megszünteti, mert a termék minden oldalról jól lát­ható. A légmentes térnek más szerepei is vannak. Mindenek­előtt a hús higiénikus, nem ke­letkezhet kiszáradás okozta veszteség, s az oxigén-hiány a ' kívánatos mértékben lelassítja a zsírok oxidációjának folyama­tát. Minél nagyobb a légüres tér, annál kisebb a hús megromlásá­nak veszélye és annál nagyobb a hús élettartama. — Sokan megszerették a lég­mentesen csomagolt húst, de egyesek azt mondják, hogy a fólián keresztül nézve kékes színű. * — Ez optikai csalódás, amely a neonvilágítású üzletekben ke­letkezik. Bebizonyosodott, hogy ilyen fénynél a fólián keresz­tül a fénytörés kék színű. De elegendő felnyitni a fóliát, és a levegőn a hús már rózsa vörös színű. — Milyen változásoknak van kitéve a hús a fóliában és a lég­üres térben? — Érés közben a húsban olyan folyamatok mennek végbe, amelyek befolyással vannak fi­nomságára, aromájára és élet­tartamára, a létrejövő savak ha­tására. Az egykori hentes-mészá­rosok a marhahúst két-hároin hétig is a jégen hagyták. Né­hány éve több svájci cég áttért a marhahús légüres térben va­ló érlelésére. Megállapítottak, hogy ez a módszer garantálja a hús finomságát és aromáját, miközben a súlyveszleség elha­nyagolható. Persze, ehhez meg­felelő feltételek kellenek a ter­melésben és a kereskedelemben is. Az ideális hőmérséklet 0 2 fok, s az előírt relatív nedves­ség megtartásával a marhahús a légmentes zacskóban 3-4 hé­tig is tárolható. Közben jó aro­mára tesz szert. Bratislava tehát első ezen a téren. Nyilván ezért is nyerte el vállalatuk a konszern vezér- igazgatójának vörös zászlaját a tavalyi első félév eredményeiért. De áruljon el még valamit a Ti- roinat-gépsorról. Mekkora a ka­pacitása, hogyan tudja kielégí­teni a vásárlók igényét? — Egyszerre két fóliazacskó­ba csomagol, percenként 12 ki­lót, vagyis ugyanannyi adagot. Ez egy óra alatt 720 kilogramm, egy műszak alatt pedig mintegy öt tonna hús. Természetesen össztermelésünkhöz képest ez nem sok, de az a lényeg, hogy megkezdtük ezt az utat és foly­tatni akarjuk. Ha tovább növek­szik a légmentesen csomagolt hús iránti kereslet, akkor fon­tolóra vesszük a további beruhá­zást ezen a téren. Mindenki szí­vesen fogadja ezt az újítást, aki­nek érdeke a higiénikus és be­csületes eladás. JURAJ TEVKC 1981._ 1. 31 4

Next

/
Thumbnails
Contents