Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám, szombat

A differenciált hozzáállás meghatározó

A VRANOVI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGNAK A PÁRTSZERVEZETEK IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ TAPASZTALATAI

Azokat az igényes és széles körű feladatokat, amelyeket az SZLKP Vranov nad Topfou-i Járási Bizottsága 1978-ban a járási pártkonferencián kitűzött, csak úgy lehetett teljesíteni, hogy a járási pártbizottság dolgozói differenciáltan viszonyultak a pártalapszervezethez. Több segítséget nyújtottak azoknak a pártszervezeteknek, ahol hiányosságok fordultak elő a párt politikai munkájában, de azoknak is, melyek a kiemelten fontos üzemekben dolgoznak, uz építési vállalatokban, a közlekedésben és más ágazatokban. Ezért a pártkonferencia után elemeztük a pártalapszervezetek akcióképességének színvonalát, valamint a járási pártaktíva munkáját. Értékeltük valameny- nyi párta lapszervezet lehetőségeit és feltételeit, elsősorban a kádereik színvonalát, szakmai és politikai tudásukat, a tisztségviselő aktíva képességeit. Felmértük, tudnak-e önállóan dolgozni, sikeresen és céltudatosan fejlesztik-e a párt politikai munkáját, a kommunisták aktivitását, biztosítják-e nevelésüket. Az elemzés után a pártalapszerve- zeteket minden ágazatban három csoportba osztottuk. Az első cso- porba azokat a pártszervezeteket soroltuk be, ahol a pártbizottságok és a pártalapszervezetek munkája tervszerű és céltudatos, a párt vezető szerepe elmélyült, az ellenőrzés joga érvényesül, a gazdasági feladatokat teljesítik és a dolgozók nevelésében is a legjobb eredményeket érik el. A másik cso-< portba azok a pártalapszervezetek tartoznak, ahol a pártbizottság és a pártcsoport munkája ugyan jó színvonalú, de az ellenőrzés jogának érvényesítésében, a politikai -és az ideológiai nevelő munkában hiányosságok, ingadozások mutatkoznak. A harmadik csoportba azok a pártszervezetek kerültek, melyek a járási pártbizottság részéről állandó figyelmet igényelnek. Az elemzés eredményeid figyelembe véve minden pártalapszervezethez jó képességű aktivistákat osztottunk be, az évzáró pártgyűlések előkészítő és káderkiválasztó időszakában javasoltuk a pártalapszerveze- teknek, eszközöljenek változásokat a pártbizottságok összetételében. Ez már meg is valósult.

Az elemzés egyidejűleg megmutatta, hogy a pártalapszerve- zetek munkáját differenciáltan kell irányítanunk — különböző szakágazatok # szerint. Elkerülhetetlen, hogy külön foglalkozzunk az ipari üzemek, az építőipari és építőanyagipari vállalatok, a kereskedelmi és szolgáltatási, közlekedési és távközlési hálózat pártalapszervezeteivel. Külön figyelmet kell fordítani azokra a párta lapszervezetekre és pártszerveikre, amelyek a Bukóza Nemzeti Vállalat munkáját, vagy a vranovi Slovenka üzemének munkáját irányítják, mivel itt dolgozik a legtöbb párttag.

Ismereteink birtokában s a pártalapszervezetek munkájának, irányításának, formáinak elemzése alapján kidolgoztuk a pártalapszervezetek differenciált irányításának kerettervét. Elsősorban a járási pártbizottság ipari részlegéneik programja foglalja magában a differenciált tanácskozások munkaértekezletek rendszerét, a járási pártbizottság aktivistái találkozójának programját, s ezeket megvitatjuk a járási nemzeti bizottság, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a SZISZ tisztségviselőivel és a pártalapszervezetek bizottságaival. Ezt a tervet minden részleg számára kidolgoztuk, mivel abból indultunk ki, hogy a pártalapszervezetek különböző körülmények között dolgoznak, különböző a munkamegosztás is, eltérőek a feladataik — s mindezt a tervben össze kellett hangolnunk. A differenciált irányítás és segítségnyúj-* tás programja ez idáig jó ered- ményekhez vezetett a pártalap^ szervezeteik munkáiában. Aktívabban dolgoznak a járási szer-> vek és helyi a laptervezetek aktivistái, s javul a pártbizottságok munkájának színvonala. A pártalapszervezietek tagsági gyű* léseit és a nyilvános pártgyűléseket tervszerűbben készítik elő, mind tartalmi mind szervezési szempontból, következetesebben valósítják meg a CSKP KB alapelveit, munkájuk során figyelembe veszik a párttagok véleményét, javult tervező és megismerő tevékenységük, sokoldalú-* an gondoskodnak a párt tagja^ iról, ennek eredményeként önállóbbá vált a pártalapszerveze-* tek munkája. Jó példa erre a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat vranovi szervezetének, valamint a Kelet-szlovákiai Téglagyárak kommunistáinak aktívabb munkája, de említhetnénk más alapszervezeteket is.

A pártalapszervezetekben javult a pártélet még olyan helyeken is, ahol a múltban komoly hiányosságok merültek fel, pélj dául a Zemplín kisipari szövetkezetben, a vranovi Mélyépítői Vállalatnál, a hlinnéi Lykotex* ben és másutt.

Jelenleg élénk figyelemmel kit sérjtik a vranovi Bukóza párt- alapszervezetének munkáját, mivel különböző objektív és szub-; jektív okok miatt nem teljesítik az állami terv feladatait.

Mind a pártalapszervezetek, mind a pártcsoportoik összetételében változásokra kerül sor, s ez lehetővé tette, hogy a kommunistákat a munkahelyek fontos szakaszaira osszuk be, fokozzuk befolyásukat és személyei példamutatásukat. A Bukóza alapszervezetének tisztségviselő aktívájával lefolytatott tanácskozás lehetővé tette, hogy feltárjunk egy sor tartalékot és hiányosságot az üzem pártalapszer- vezetének és pártbizottságának munkájában.

Nagyon értékes tapasztalatokra tettünk szert a differenciált segítségnyújtás területén az évzáró pártgyűlések és az évzáró pártkonferenciák előkészítő időszakában. Az egésznapos aktívák és a munkajellegű találkozások a vranovi Buikóza, Slovenka, az építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok tisztég- viselőivel lehetővé tették, hogy komplex ismeretekre tegyünk szert, s felmérj ük, mennyire képesek a CSKP KB 15. és 18. ülésének határozatait saját viszonyaikra alkalmazni, s így meg is kapják tőlünk a szükséges segítséget. Egyidejűleg megismerkedtünk a pártbizottsági tagok fontos, a termelés fejlesztésével összefüggő véleményével, az egyes vállalatoknál és üzemekben a minőség és hatékonyság problémáival, több járásunk gazdasági fejlődésével összefüggő kérdéssel — ezáltal tágult ismeretkörünk a járás politikai helyzetéről. «

Az alapszervezetek tisztség- viselő aktívája meggyőzi a járás dolgozóit a feladatok teljesítésének fontosságáról. A Csehszlovák Kommunista Párt XVI. kongresszusa összehívásának alkalmából a könnyű építkezési elemeket gyártó vranovi Pórobetón dolgozói megszilárdították szocialista kötelezettségvállalásaikat, a tervezettnél 308 ezer koronával nagyobb értékű terméket állítanak elő. A Haftová vezette kollektíva a vranovi Slo- venkában 826 ezer koronával teljesítette túl tervfeladatait. A CSKP XVI. kongresszusa alkalmából száleskörúen bontakozik ki a dolgozók munkaaktivitása a vranovi Bukózában, a Bystréí Cementgyárban, úgyszintén járásunk más vállalataiban is.

A differenciált irányítás és a pártszervezeteknek nyújtott segítség tapasztalatait továbbfejlesztjük és mélyítjük, élénk kapcsolatot teremtünk a pártszervezetek tisztségviselőivel és a pártcsoportok vezetőivel, mivel a pártnak épp ezekben az alapvető egységeiben dől el, hogy a felsőbb pártszervek határozatai hogyan valósulnak meg a mindennapok gyakorlatában.

MILAN BENKO, A Vranov nad Topľou-i járási pártbizottság dolgozója

Hasznos volt a vita

1981.

I 31.

A szomotori (Somotor) Magtermesztő Állami Gazdaság az elmúlt időszakban hektáronként 210 kg húst, 560 liter tejet termelt, és 250 vagon jó minőségű vetőmagot adott népgazdaságunknak. A 6. ötéves terv termelési feladatait azonban csak 95 százalékra teljesítette. Az üzemi pártbizottság, mely 5 alapszervezetbe tömörítve 169 párttag és tagjelölt, vagyis az alkalmazottak egyötödének munkáját irányítja, az üzemi pártkonferencián elsősorban a problémákkal foglalkozott. Loksa Tibor elnök a beszámolóban elismeréssel nyugtázta a kommunisták erőfeszítéseit, támogatását, amikor az átszervezésről, a na-< gyobb, központi gazdaságok létesítéséről volt szó, de figyelmeztetett is: a problémákat jól szervezett politikai munkával támaszkodva a pártonkívüiiekre a kommunistáknak kell megoldaniuk.

Az eszmei nevelő munka terén Balogh Ferenc elvtárs szervező tevékenységét méltatva napirendre került a feladat: a középfokú pártoktatást szélesíteni kell. A pártcsoportok tevékenységét értékelve kitűnt: a központi műhelyben működőé volt a legsikeresebb, ami főként az aratási munkálatok idejében, az újítások terén mutatkozott meg.

A helyi nemzeti bizottsággal, a tömegszervezetekkel való jó együttműködés egyik, sikeres akciójaként említették meg a gabonafélék begyűjtését, mert amikor a kedvezőtlen időjárás miatt a feladatok nagysága olyan volt, hogy a gazdaság dolgozói a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudták betakarítani a gabonaféléket, általuk kaptak segítséget a lakosoktól. Sajnos, még így is 400 hektáron begyűjtetlen maradt a kenyérgabona.

Nem is maradt szó nélkül a növénytermesztés problémája, gondja. A beszámoló megállapította: a tervezett 171 millió korona értékű termelés helyett 121 millió korona értékű volt a termelés eredménye, ami 70,5 százalékos tervteljesítést jelent. Sürgős feladatként határozták meg tehát a teendőket: a komplex raciolalizációs brigádok munkájának Jobb megszervezését, a földalap nagyobb mértékű

kihasználását, a haladó munka- módszerek bevezetését.

Az állattenyésztésben dolgozók munkája sokkal sikeresebb volt, hiszen a tervezett 139 millió korona helyett 141 millió korona bevételéről szólt a beszámoló, és joggal részesítették dicséretben Csorna József, fán Petro, Illés Sándor, Kopasz Béla elvtársakat, akiket kiemelkedő munkasikereikért a kollektív szerződés értelmében külön is megjutalmaztak. Nem mellőzték azonban az esetenként mutatkozó problémák megvitatását. Történetesen, hogy a tejeladást 95 százalékra, a marhahúseladást 92 százalékra teljesítik, pedig 100 százalékra is teljesíthetnék.

A szakszervezeti konferencián már a felvetett kérdéssel is foglalkoztak: Miért hagyományos még mindig az átalányos, órabéres díjazás? Megállapították: szakítani kell ezzel, mert nem ösztönzi a dolgozókat, a kevésbé igyekvők élvezik a szorgalmasak munkájának hasznát, senkit sem buzdít.

Élénk vita után fogadták el a határozatot, mely záloga a gazdaság továbbfejlődésének.

VAJDA IBOLYA

Kiss József: Major István

(Könyvismertetés)

Az elmúlt napokban került a kezembe Kiss József: Major Istvánról írt biográfiája, amely a Pravda Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Egy pár mondatban szeretném ismertetni e könyv rövid tartalmát, felhívni az olvasók figyelmét e műre, amely lebilincse- lően ismerteti Major István munkásságát, küzdelmes életét, szerepét, helyét és jelentőségét a csehszlovákiai munkásmozgalomban.

Vizsgálva Major István hozzájárulását a pártjpolitiika konkrét feltételek között való realizálásához, lehetővé válik egyénisége és a kommunista mozgalom fejlődése közötti kölcsönhatás nyomon követése. Lehetőség nyílik annak bemutatására, milyen hatással volt a munkás mozgalom Major fejlődésére, tevékenységi körének kiszélesítésére, a mozgalomban elfoglalt helyének növekvő jelentőségére és fontosságára, másrészt pedig egyénisége horderejének, a

pártpolitika és a stratégiai-taktikai irányvonal elmélyítéséhez való hozzájárulásának felmérésére.

E munka nem tűzte célul a pártpolitika Major István tevékenységével összefüggő valamennyi vonatkozásának részletes elemzését. Ilyen aprólékos vizsgálódás magával vonná a

léma lényeges időbeli leszűkítését, s kizárná azt, hogy Major forradalmi tevékenységét teljes dinamizmusában. fejlődésében és mélységében mutassa be. A könyv súlypontja — a Major életút minél teljesebb megragadására irányuló minden igyekezet mellett — a polgári köztársaság időszakára helyeződik,

minthogy a kommunista mozgalomban játszott ekkori szerepének körülhatárolása közvetlenül és szervesen kapcsolódik a szlovákiai munkásmozgalom és pártpolitika elsődleges szféráihoz.

Tekintélye és népszerűsége, amelyet mint kommunista vezető szerzett, lehetővé tette számára, hogy a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító harcának szolgálatába álljon. Először a Kommunista Internacionálé ap- jÄuátusában dolgozott, később a szovjet rádió szlovák adásának bemondója és szerkesztője volt. Major hangja az éter hullámain elszántságra buzdította és segítette a Szlovákiában illegalitásba kényszerített kommunista párt tájékozódását, erősítette a nép legszélesebb rétegeiben az antifasiszta ellenállás szellemét.

Major István a felszabadulás után a Pravda NyomdaválJalat igazgatójaként közvetlenül részt vett a magyar nyelvű pártlap, az Oj Szó kiadásában. Major István ott volt a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének, a CSEMADOK-nak a megalapításánál is. Életútjának további fontos szakasza volt a szomszédos népi demokjatikus Magyarországhoz fűződő testve* ri, internacionalista kapcsolatok fejlesztése. 1951-től a Csehszlovák Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete lett.

Hazájába visszatérve egészsége mind jobban megrendült. Nem sokkal ezután megérdemelt nyugalomba vonult, de a politikai munkával ekkor hagyott fel.

Méltatva Major István ékítét és forradalmi tevékenységét, a társadalom szocialista átalakításához való hozzájárulását, főként azt kell kihangsúlyozni, hogy tevékenységével és egésx egyéniségével példamutatóan tudott'' eleget tenni a proletár forradalmárral és néptribunnal szemben támasztott alapvető, elengedhetetlen követelményeknek — a tömegekkel való össze- forrottságának.

Major István egyéniségének kialakulását meghatározóan befolyásolta maga a szlovákiai kommunista mozgalom jellege, a tömegméretű szociális megmozdulások, a mezőgazdasági munkások, nincstelen parasztok és munkanélküliek küzdelme.

Élete a kommunista mozgalomhoz való csatlakozástól fogva egyet jelentett a kommunista eszmék iránti odaadással és hűséggel. Major István a kommunista mozgalom lelkes harcosa maradt, nem törte meg sem a* üldöztetés, 9em az összességében csaknem három évet kitevő börtönbüntetés, an^ivel a polgári demokratikus Csehszlovákia sújtotta. A nemzetiségi kérdés demokratikus megoldását célzó kommunista program kidolgozása és propagálása összekapcsolódott a szlovák és a többi Szlovákiában elő nemzetiség sajátos követelményeinek tisztázásával és érvényesítésével; ehhez pedig jelentős mértékben hozzájárult Major István publicisztikai és szónoki tevékenysége. A szlovák és a magyar dolgozókat egyaránt mozgósítani tudta a fasizmus ellen, a demokráciáért, a köztársaság védelméért vívott harcra.

Major István alaptermészetéhez tartozott a szerénység, a rendíthetetlen harci szellem, az elvhűség és a mozgalom érdekeinek előtérbe helyezése. Égés* élete bizonysága annak, hogy mindig ez az elv vezérelte. A CSKP élvonalbeli harcosa a kommunista mozgalom egyszerű sorkatonájának tartotta magát.

Kiss József Major Istvánról írt könyve ezt a harcos, elvhű kommunistát hozza emberközelije A szerző e művével hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklődők közelebbről megismerjék a csehszlovákiai munkásmozgalom egy -egy mozzanatát.

MARKÖ EMIL

Pártkonferencia a kassai (Košice) Gépgyárban

NAPIRENDEN AZ EREDMÉNYEK ÉS TÁVLATOK

A több mint kilencezer dolgozót foglalkoztató kassai (Košice) Nehézgépiparí Művekben az elmúlt hét végén megtartott üzemi pártkonferencián a küldöttek nyolcszáznegyven kommunistát képviseltek. A tanácskozáson részt vett Ján Prič, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára is.

Kelet-Szlovákia legnagyobb és az exporttermelés szempontjából is legjelentősebb gépipari vállalata pártalapszervezetének küldöttei a Pavol Suňog pártelnök által előterjesztett részletes beszámoló és saját észrevételeik, tapasztalataik alapján, kommunistához méltó határozottsággal elemezték az értékelt időszakban elért politikai és gazdasági eredményeket.

A vállalat a 6. ötéves tervidőszakban 75,2 százalékkal növelte a termelést, az árútermelés értéke meghaladta a 3,8 milliárd koronát. A tervezett feladatokat 18,5 millió koronával túlteljesítették, kivitelüket is 156 százalékkal növelték. Sőt, a tervezett nyereséget is túlteljesítették.

Az eredmények mellett a kommunisták felszólalásaikban rámutattak a fogyatékosságokra is, valamint az új tervidőszak igényes feladatai sikeres megvalósításának lehetőségeire.

Külön hangsúlyt kapott ezen a tanácskozáson a tervezett beruházások kivitelezése. Annak ellenére, hogy az értékelt időszakban több mint 1 milliárd koronát — a vállalat történetében eddig legtöbbet — fordítottak beruházási jellegű fejlesztésre, megkésett olyan fontos termelőkapacitások átadása, mint az acélmű Prakovecben, a nehézgépszerelő csarnok a kassai üzemben, a könyöktongelygyártás bővítése Bardejovban, a sa- binovi üzem új épületeinek befejezése stb.

A XVI. pártkongresszus és a CSKP megalapítása 60. évfordulója tiszteletére széles méretű vállalási mozgalom bontakozott ki a gyárban. A felajánlások túlnyomórészt arra irányulnak, hogy az idén 6,2 százalékkal megnövekedett, több mint 1,9 milliárd korona értékű termelési feladatokat teljesíthessék, a tervezett közel 370 millió korona nyereséget elérhessék és sikeresen eleget tehessenek a több mint 40 külföldi államba irányuló csaknem 170 millió korona értékű exportfeladataiknak.

A vitában felszólaló Ján Piri elvtárs nagyra értékelte a vállalat kommunistáinak és többi dolgozójásak lelkes munkáját, a gépipar fejlesztésében elért eredményeit.

(i ki

. 'vuiewou:/-