Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám, csütörtök
AHOL Ä GAZDASÁGOSSÁG ä MÉRCE Ladislav Kóňa mérnök (balra) és Alfons Honiak gazdasági igaz- ű tüzelőanyag fogyasztásról szóló kimutatást tanulmá nyozzák KETTŐS FELADATTAL HATÉKONYAN — KÖZMEGELÉGEDÉSRE — Nézze, termelésünk feltételeit két számadattal tudom legjobban kifejezni — mondja Ladislav Kóňa mérnök, a no- vákyi hőerőmű termelési igazgatója. — Ezeik a lángok — mutat a kazán tüzes torkába — évente több mint négymillió tonna barnaszenet emésztenek föl. A szén, aimit mostanában kapunk, viszont már távolról sem olyan jő minőségű, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt volt. Sokan azt hiszik, hogy mivel bányavidéken üzemelünk, köny- nyű dolgunk van. Az igazság az, hogy minket sem kényeztetnek el a bányászok. A ma kapott barnaszénnek már csupán 8500 magájául a fűtőértéke tonnánként, ami 2000-reI alacsonyabb az egy évtizeddel ezelőtt jövesztett szén fűtőértékénél. A termelésünket viszont évről évre fokozni kell. — Gondolom az is érdekli, hogy miként tudunk megküzdeni ezzel az ellentétes helyzettel — veszi át a szót Alfonz Haniak gazdasági igazgató. — Valóban, lehet gazdaságosan üzemelni ilyen feltételek közt? — Nem hogy leihet, hanem kell — válaszolja Alfonz Haniak. — Itt vannak a konkrét adatok, amelyek szerint tíz évvel ezelőtt egy kilowattóra villanyenergiát mindössze 19 fillérért állítottunk elő. Ma már ugyanennyi áram termelési értéke 21 fillér körül mozog. Ez az évi 3 millió megawattóra villamos energia termelésnél tJO millió korona költségnövekedést jelent a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva. Ebből az összegből több mint 15 milliót áldozunk a minőség rosszabbodásával kapcsolatos széntöbb- let vásárlására, a fennmaradó 45 millió koronát viszont a karbantartás költségei viszik el. Persze, a karbantartás költségei szavatolt minőségű szén mellett is növekednének az évek múlásával. Ez egyszerűen a berendezések elhasználódásával függ össze. Az előállítási költséget viszont úgy kell értelmezni, hogy CSAK 21 fillérbe kerül nálunk egy kilowattóra. Mert lehetne jóval több is. Rengeteget töprengtünk azon, hogy hol lehetne ezeket a rohamosan változó hatásokat, amelyek károsan befolyásolják termelésünket, kirekeszteni. El akartuk érni, hogy a késztermék, mármint a villamos energia árban minél kevésbé vigye magával ezeket a plusz költségeket. Abból indultunk ki, hogy az energetikában már korábban is döntő mutatóként szerepelt a gazdaságosság. Számúinkra meghatározó az elfogyasztott szén mennyiségével szemben az előállított energia mennyisége. Itt akartuk felállítani az egyenletet, hogy egyrészt csökkenjen a fogyasztás, másrészt növekedjen a termelés. — Sikerült ezt megvalósítaniuk? — Ha nem sikerült volna, akkor ma már talán harminc fillérbe kerülne egy kilowattóra. Tavaly a dolgozókat még jobban érdekeltté tettük a termelés gazdaságosságában. 'Ez volt egyben az egyik olyan lépésünk, amivel a komplex intézkedéseket segítettük életre hívni a mi körülményeink közt. Úgy osztottuk el a feladatokat, hogy szakaszonként felelnek értük a dolgozók. Ma már minden fűtő tudja, hogy ha betartja a kazán kezelési rendjét, akkor egy bizonyos idő után megtakarításokat mutathat föl. Ez érvényes a hőenergia előállításánál, de a villanyenergia termelési részlegén is. A megtakarításból számoljuk ki aztán a dolgozóknak azt az összeget, amivel a bérük emelhető. Már tavaly is megfigyeltük, hogy ez a rendszer a vállalkozó szellemet is növeli az emberekben. Több újítási javaslat épp így jött létre. Eddig csak a meny- nyiségi mutatókról szóltam. Ez talán különös helyzetünknek köszönhető, amit az energetika a többi termelő ágazattal szemben élvez. A minőség viszont így sem mostohagyerek nálunk. Feltételeink között ugyancsak szorosan összefügg a gazdaságossággal. Éppen ezért az üzemen belül végzett munkánkat kell fémjeleznie a minőségnek. Mire gondolok? Például a karbaníartásra. Arra a bizonyos negyvenötmillióra, amit etzen a szakaszon használniuk fel. Ma már a többi dolgozóval együtt minden karbantartó tudja, hogy egy kifogástalanul elvégzett gen|Kalja* vitás közvetlenül befolyásolja az erőmű gazdasági mérlegét. — Fel tudna egy konkrét példát is hozni arra, hogy a karbantartók így cselekszenek? — Tavaly végeztük a hármas blokk generáljavítását, amit a tervezettnél nyolc nappal és öt órával korábban fejeztünk be. Azért mondom órányi pontossággal, mert nálunk egy óra is sokat számít. Nem örültünk volna ennek a gyorsaságnak, ha ez csak egyszerű kapkodás, sietség gyümölcse lett volna. Csakhogy karbantartóink, szerelőink a minőségről sem feledkeztek meg. — Nemrég hallottam a komplex intézkedésekről egy olyan meghatározást, miszerint hazánkban úgy használható ez a dokumentum, mint a konvertibilis valuta. Minden munkahelyen szabadon beváltható. Én kicsit módosítanám ezt a meg- határozást, és úgy modanám, hogy kellő körültekintéssel, valamint az Üzem vagy a gyár sajátosságai figyelembevételével a dokumentum valóban mindenhol alkalmazható. Itt a novákyi hőerőműben úgy érzem, hogy a gazdaságosság fogalma az ember és a technika kapcsolatától függ. Mindezt már a vezérlőterem- bein fejteim ki Kóňa mérnöknek is, akit egyben arról faggatok, hogy vajon a kettőből melyiket részesítik itt előnyben. — Ugye megbocsájtja a frázist, de azt szeretnénk, ha a technika nálunk is az embert szolgálná. Vegyük példának ezt a munkahelyet. Közvetlen a vezérlőterem mellett van, a számítóközpont is. Amint látja, a kettőt csak üvegfal választja el egymástól. Ahhoz, hogy a diszpécser pontos és megbízható utasítást adjon a termelési szakasznak, az Itt működő RPP—16-os számítógéptől kapja az adatokat. Ez az irányító egység egyébként két 110 megawattos blokkot vezérel. Mit tettünk tehát az emberért ebben az esetben? Míg egykoron erre a munkára két erős kar szükségeltetett, ma már ide művelt fő kell. *Az igényekhez mérten és a távlatokat is figyelembe véve ezt a fokú gépesítést nem tartjuk véglegesnek, szeretnénk, ha a számítógép még jobban részt venne a termelés irányításában. Az idén olyan további változásokat tervezünk a berendezéseinken, ami lehetővé teszi a számítógép szélesebb körű alkalmazását A tervezett intézkedésekkel további százalékokat szeretnénk megtakarítani tüzelőanyagból. Kiszámítottuk, ha csupán egy százalékkal fogyasztunk kevesebb szenet évente, ez itt tizenötezer tonna megtakarítást jelent majd. Azt tartja a közmondás, hogy a bátornak a szerencse is kedvez. Ebben az esetben viszont nyilván kifizetődőbb az előre meghatározott program követése. Úgy, ahogy azt No- vákyban Is teszik. Amolyan ..gyerünk bele majd csak lesz valahogy“ hozzáállás manapság nemcsak a közvagyonnal való tékozló bánásmód egyik formája, de egyenes ellentétben áll a komplex intézkedések megszabta irányvonallal is. KESZELI BÉLA A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) üzeme és két forgalmi központja közel 750 embert foglalkoztat, ami az itteni viszonyok között már középnagyságú gazdasági egységnek számít. Igaz ugyan, hogy a dolgozók többsége munkaidejének túlnyomó részét gumikerekeken gurulva az ország útjain tölti, mégsem mindegy, milyen körülmények között végzik a napi karbantartási munkájukat a gépkocsivezetők, zavartalanul dolgozhatnak e a javítóműhely, vagy diszpécser- szolgálat dolgozói. Nem mindegy, mert a követelmények a közlekedés dolgozóival szemben is egyre inkább fokozódnak, s a jogos elvárások teljesítése mind nehezebb lesz. Az üzem belső életét csak felületesen ismerő idegen számára is nyilvánvalóvá válik, ha egyszer bepillant az Akasztóhegy lábánál meghúzódó kis objektumba, hogy autóparkjuk már rég kinőtte a gépkocsivezetők által sokszor csak garázsként emlegetett üzemköz- pontot. Mi erről az igazgató. Mikulás Sima mérnök véleménye? — Tökéletesen egyetértek a megállapítással, s hozzá kell tennem, ez a helyzet már csaknem tarthatatlan. Csupán az vigasztal bennünket, hogy a város nyugati részén épül már az új, korszerű üzemközpont. Erre a célra a Rima partján egy vadvizes, kevés termést hozo területet találtak a tervezők, ahol mintegy tíz hektárnyi területen lesz a mi kis birodalmunk. Az építkezés két éve kezdődött, s a 170 milliós beruházás lépcsőzetesen valósul meg. Az első szakasszal már el is készültek a^Stavoin- dustna dolgozói; a talajszilár- dítási, gátemelési (a Rima partján), víz- és szennyvíz-csatorna hálózat építése, valamint a járműmosó 15 millió koronát emésztett fel. Bár az építők tartani tudták a határidőt, mi, érthetően, gyorsabbá szeretnénk tenni a kivitelezést, hiszen az eredeti elképzeléseik szerint csupán a századforduló körül lenne teljesen kész a létesítmény. A járműmosót és a meglevő egyéb objektumokat természetesen folyamatosan igénybe vehetik majd dolgozóink. Az üzemépítés második szakasza ez év ápriliséban kezdődik, s mi érthetően minden módon segítjük majd a főberuházót. Az előnyös szállításokon kívül a későbbiek folyamán társadalmi munkára, konkrét segítségre is gondolunk, mert azt valamennyien érezzük, hogy a jelenlegi helyzet negatív hatással van gazdasági eredményeinkre. Márpedig a jövőben nem hivatkozhatunk objektív nehézségekre — A komplex intézkedések mit jelentenek az üzem életében? — Mindenekelőtt ésszerűbb gazdálkodásra ösztönöz, következésképpen sokkal jobban kell kihasználni lehetőségeinket a személy- és a teherszállítás terén egyaránt. Vannak tartalékaink az üzemanyaggazdálkodásban, s feltétlenül csökkenteni kell az üresjáratokat. Egy dolgozónk például csak a tehergépkocsik kihasználtságáA nyitrai (Nitra) járási pártós állami, valamint gazdasági szervek értékelték, hogy a mezőgazdasági üzemek a múlt évben hogyan teljesítették a tejeladási tervet. A Milex nyitrai üzemének kimutatása szerint a versenyben a Nové Sady-i Efsz került az élre, amely 108,1 százalékra teljesítette a tervet, a második helyet a Hos- fovcei Efsz 106,4 százalékos teljesítménnyel és a harmadik helyef, a nyitrai Agrokomplex vállalat helyi üzeme szerezte meg. További 16 mezőgazdasági vállalat teljesítette túl a tejeladási tervet. Az élenjárók mellett a járásban több olyan mezőgazda- sági üzem van, amely nem zárta sikeresen az évet. A legutolsó a sorrendben a Vráblel Efsz, amely csak 86,9 százalékra teljesítette, a tejeladási tervet val, szállítási megrendelései elintézésével foglalkozik. Anyagilag érdekeltebbé tesszük a gépjárművezetőket is. Tapasztalt, ügyes gépkocsivezetőink vannak, akik mint a tenyerüket ismerik az országot, a fuvarozási lehetőségeket. Számításaink szerint ennél is nagyobb haszonnal jár a pótkocsihasználat, s a jövőben minden nagyobb teherbírású járművet ellátunk utánfutóval. Persze, a gazdaságosság kér* dését azért nem lehet a mindenáron való ha szón szer zésro egyszerűsíteni. Jól felfogott érdekeinken túl figyelembe kel! vennünk például járásunk sok- telepűségét. Első számú feladatunk kell, hogy legyen mindenkit, mindent eljuttatni útt céljához. Vág/ itt van a másik sajátosság, a mezőgazdasági jelleg. Az elmúlt év őszén például oroszlánrészt vállaltunk a cukorrépa-szállításokból. S ta-> Ián hangsúlyoznom sem kell, hogy ez mennyire ember é9 gépterhelő vállalkozás. Háromnégy hónapon keresztül mintegy 20 nagy teljesítményű járművet biztosítottunk, s dolgozóink helytálltak a kora hajnalban kezdődő, s késő estig tartó munkában. Hadd említsem meg például a járási mezőgazdasági igazgatóság elismerő levelét, s az alkalommal élve Golián fozef, Varga ZoU tán, Jačmeník Jaroslav és Ho* tár Karol nevét; mindhárman különösen sokat tettek a cukorfőzési kampány sikere érdekében. Szerény lehetőségeink között a személyszállítás terén is kezdeményezünk, új szolgáltatásokkal próbálkozunk. Néhány hőnappal ezelőtt megindítottuk Rimaszombatban a rendszeres városi forgalmat, ami ma még nem tekinthető nyereséges vállalkozásnak, de nem vagyunk türelmetlenek, bízunk benne, hogy a lakosság megismeri, megkedveli ennek előnyeit. Sajnos, egyelőre nagy gondot okoz a központi autóbusz-pályaudvar hiánya, a megállók különösen a vasútállomás körül nem felelnek meg a követelményeknek. A vnb beruházásában Z-akció keretében épül azonban már a korszerű pályaudvar, melynek felszállóterét talán már az idén igénybe vehetjük. Később itt szociális épület, információs központ, jegyiroda, s utasellátó büfé is lesz. Beszélnem kellene még ennek kapcsán az utazás kultúrájáról is. Járásunk területén például alig van ép váróhelyiség, ami persze nem csak a mt hibánk. Ugyancsak várat magára néhány távolsági buszjá* rat indítása. A lakosok okkal nehezményezik, hogy járásunkból egyetlen járatot sem indí- dítunk külföldre, még Budapestre, Miskolcra sem, ahová különösen a turistaidényben utaznak sokan. Magunk is érezzük ennek hiányát, de lehetőségeink e téren korlátozottak. Kevés korszerű járművel rendelkezünk, s a közeljövőben nem is lehet gyors javulásra számítani. Ettől függetlenül törekvésünk az elkövetkező években is kettős marad; állandóan javítani a lakosságnak nyújtott szállítási szolgáltatásokat, s közben teljesíteni az igényes népgazdasági feladatokat. HATST ATTILA A versenyt nemcsak mennyiségi,, hanem minőségi szempontból is értékelték. Az elhangzott beszámoló szerint a múlt év utolsó hónapjában a Sládečkovcei, a Tesárske Mly« űany-i Efsz, valamint a Nyitrai Állattenyésztési Kutató Intézet gazdasága, a Topolčianky-i Fajtanemesítő Vállalat és a Zlaté Moravce-i iskolagazdaság szállított elsőosztályú tejet a feldolgozó üzemeknek. A nyitrai járásban még nagy lehetőségek vannak a tejtermelés növelésére és a minőség javítására. Az összejövetelen határozatokat fogadtak el, amelyek megvalósítása a jövőben hozzájárul ahhoz, hogy minden mezőgazdasági üzem teljesítse eladási tervét és csakis elsőosztályú tejet adjon el. GÁL MIKLÓS i..évente hárommillió megawattóra villamos energiát termelünk (A szerző felvételei) A számítóközpont szolgáltatja az irányításhoz szükséges adatokat ÉRTÉKELTÉK A TEJEM TERV TELJESÍTÉSÉT
