Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám, csütörtök

Előtérben a termelési feladatok teljesítése ÜZEMI PÁRTKONFERENCIÁN A KOMÁROMI (KOMÁRNO) ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Kommentáljuk TISZTA VIZET A POHÁRBA! Napjainkban számos figyelmeztető tanulmány, felmérés és elemzés foglalkozik világszerte a vízgazdálkodás kér- déseivel. Ennek a megnövekedett érdeklődésnek elsősorban az a magyarázata, hogy egyre több országban már ma is komoly nehézségek merülnek fel az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság vízellátásában, s a jövőben még feszültebbé válhat a helyzet. Az iparilag fejlett államokban ez a kér­dés főleg a vízforrások fokozódó szennyeződésével függ össze. Sajnos, nálunk is azt tapasztalhatjuk, hogy a különböző ipari eredetű szennyvizek, a mezőgazdaságban használt műtrágyák és vegyszerek, az összpontosított állatállomány felhalmozódó ürüléke, valamint az életstílusban bekövetke­ző változások, főleg a motorizmus és a háztartás kemizá- lása, egyre nagyobb mértékben szennyezik potenciális víz­készleteinket, s hovatovább az egészséges ivóvíz előállítá­sa lesz társadalmunk egyik legnagyobb problémája. Mindez azt jelenti, hogy gyökeres változásokra van szük­ség a vízellátás kérdéseihez való viszonyulásban, mind a gazdasági életben, mind pedig a lakossági fogyasztás terü­letén. Hazánk természeti feltételei között a helyzethez és a követelményekhez való helyes alkalmazkodással alapjá­ban véve megoldhatók a vízellátás problémái. Elsősorban további víztározók építéséről, a területi vízgazdálkodási rendszerek fejlesztéséről, a lefolyás célszerű szabályozá­sáról, a vizek minőségének pontos, automatizált ellenőrzé­séről, a káros szennyezések megakadályozásáról, biológiai és egyéb' víztisztítók építéséről, víztakarékos ipari tech­nológiai eljárások bevezetéséről, tehát olyan beruházások­ról, valamint szervezési és szabályozási intézkedésekről van szó, amelyek a jövőben is biztosítani fogják az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság folyamatos és tervszerűen nö­vekvő vízellátását. Ezek a beruházások természetesen költ­ségesebbé teszik a szükséges mennyiségű víz kitermeléséi (hiszen csupán Szlovákiában 10 milliárd koronát fordítot­tunk a hetvenes években víztisztítók építésére), ezért itt is érvényes az az alapelv, hogy sokszorosan olcsóbb a megelőzés, mint a gyógyítás.. Emellett az is fennáll, hogy minél szennyezeltebb a víz, annál drágább a tisztítása. Ezekben a napokban megnyugvással vehettük tudomásul, hogy az elmúlt év gazdasági és szociális fejlődését ismer­tető statisztikai jelentés pozitívan számolt be a vízgazdál­kodás fejlődéséről. Megállapította, hogy a vízgazdálkodás szakaszán az évi terv minden mutatóját sikerült túltelje­síteni. Ennek eredményeként a közműves vízellátásban ré­szesülő lakosság részaránya az év végére elérte a 70.1 szá­zalékot. Ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő ered mény, s szocialista társadalmunk magas életszínvonalának egyik jelentős tényezője. A szlovákiai részarány körülbelül 6 ponttal még elma­rad az országostól, de a fejlődés itt gyorsabb ütemű, s a fokozatos kiegyenlítődésre irányul. Érdemes azonban meg­említeni — és ez a statisztikai jelentésekben nem szerepel — hogy amíg Szlovákiában az ivóvíz 90 százaléka felszín alatti forrásokból származik, Csehországban ez már csupán 45 százalék, a többit felszíni vizekből merítik. A tovább* fejlődés azonban Szlovákiában is a felszíni vizek fokozol tabb kihasználása irányában halad, ami még szigorúbb kö­vetelményeket támaszt a víz és a környezet tisztaságával szemben MAKRAI MIKLÓS A Pórtélét második száma Sikerekben gazdag sokoldalú munka tárgyilagos mérlege és az előfordult hiányosságok ön­kritikus számbavétele — jelle­mezhető röviden a Komáromi Állami Gazdaság kommunistái­nak az elmúlt hét végén meg­tartott tanácskozása, amelyen a járási pártbizottság képvisele­tében Rudolf Novotný mérnök, a járási mezőgazdasági igazga­tóság igazgatója is részt vett. Szajkó Jánosnak, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöké­nek megnyitó szavai után Ha­lász János, az üzemi pártbizott­ság elnöke ismertette a bizott­ság jelentését az elmúlt párt­megbízatási időszakban végzett munkáról. Vitára ösztönző beszámoló A pártmunkát részleteiben elemző beszámolóban az egyes alapszervezetekhez, pártcsopor­tokhoz, sőt helyenként bizonyos tevékenység irányításáért fele­lős személyekhez címzett el­ismerő, máskor bíráló monda­tok váltották egymást. Az első dicsérő szavak minden jelenle­vőnek, s egyben azoknak a pár- tonkívülieknek szóltak, akik az egyes munkahelyeken a kom­munistákkal karöltve hozzájá­rultak a termelési sikerekhez. Ahhoz, hogy elmondhassák, gaz­daságuk hiánytalanul teljesítet­te a tavalyi év, és ezzel együtt a 6. ötéves tervidőszak termelé­si mutatóit, az 1980-as 952 ezer korona értékű szocialista kö­telezettségvállalásukat pedig megduplázták. — Már nem újdonság azt mondani, hogy az idén a tava­lyinál igényesebb termelési fel­adatokat kell teljesítenünk, hi­szen a társadalmi elvárás évről évre nagyobb. A tervmutatók­nak megfelelően valamennyi mezei növénynél az 1980-asnáI nagyobb hektárhozamokat kell elérnünk, s több tejet, baromfi- és marhahúst fogunk eladni. Mindezt lényegében a tavalyi szinten maradó anyagi és mű­szaki feltételek mellett — hang­súlyozta az elnök. A beszámoló további részében azt fejtegette, amit a pártalap- szervezeteu belül a tömegpoliti­kai munka és a pártmunka töb­bi szakaszán tenni kell, hogy az egyes munkaszakaszokon fo­kozottabban érvényesüljön a párt vezető szerepe. így került sorra a szervezettség. A 780 dolgozó 23 százaléka kommu­nista, az arány lehetne jobb is, tie még ennél Is fájóbb, hogy az átlagéletkor 48 év és a 200 A jihlaval Kovolit kovács- műhelye szép, koszerű, tágas és levegős ugyan, de a több tucatnyi hatalmas kovács- prés alapos zajt csap. Az em­ber még a saját szavát sem hallja, így hát kísérőm, Karéi DvoMik gépbeállító szótlanul kísér végig a termen. — Üzemünk öt év óta mű­ködik, $ azóta mondhatom, va­lamennyi dolgozónk becsület­tel helytállt — mondja Dvorak elvtárs, útban a szakszervezet üzemi bizottságának irodája felé. — Ha a műhelyben dol­gozókat jellemezni akarnám, röviden ezt mondanám: kezük kemény, lelkiismeretük tiszta. Karéi Dvorákot tizennyolc éve választották meg a szak- szervezet üzemi bizottságának elnökévé, s azóta élvezi dol­gozók bizalmát. Hogy miért? Mert határozottan kiállt mel­lettük, ha arra szükség volt. A kovácsoktól mindig sokat kö­veteltek, de az, hogy milyen körülmények között dolgoznak, nem éppen mindenkit érdekelt. A régi gyártási részieg a Jih­lava szélén húzódó völgyecs- Ikében állt, s inkább csak a patkók gyártására volt alkal­mas. — Egyszerűen nem lehetett a hetvenöt megrendelő számá­ra hétszáz fajta kovácsdarabot a térdünkön legyártani — ez mindenki számára érthető. Az új üzem felépült, s ez — bár az elnök ezt nem valja be — nem kis mértékben az; ő érdeme ts. nődolgozónak csak 8 százaléka tartozik soraikba. így nehéz ar­ról beszélni — főleg .a túlnyo­mó többségben nőket Igénylő munkahelyeken —, hogy a kommunisták mozgósítólag hat­nak a termelési feladatok tel­jesítésére. Hasonlóan sürgető igény a passzív tagok számá­nak csökkentése. Mert igaz, hogy a pártalapszervezetek gyű­lésein jóval 90 százalék felett van a részvéte), de igaz az is, hogy a vitában általában min­dig ugyanazok szólalnak fel. A feladatok teljesíthetők A beszámoló második része elemezte a pártalapszervezet és a szakszervezet együttműködé­sét a termelési felacfatok telje­sítése és a dolgozókról való komplex gondoskodás szaka­szán, és ennek kapcsán rész­letesen szólt az 1980-as, vala­mint az elmúlt ötéves tervidő­szak gazdasági eredményeiről, majd a jelen év és az új terv­időszak elvárásairól. A beszámolót követő vitában tizenegyen szólaltak fel, s bi­zonyára az új igényes felada­tok is szerepet játszottak ab­ban, hogy a felszólalók túlnyo­mó többsége a gazdasági fel­adatok teljesítésének mikéntjét boncolgatta. * Szabó János, az ekeli (Oko- ličná na Ostrove) részleg veze­tője elmondta, hogy tavaly ga­bonaátlaguk a szemes kukori­cát nem számítva 6, a cukorré­paátlag pedig 48,2 tonna volt. Az idén stabilizálni szeretnék a tavalyi jó eredményeket. Az állattenyésztésben ilyen igény a 4156 literes fejési átlag meg­tartása. „A feladatok teljesíthe­tők, de csak nagyon figyelmes és gondos munkával“. Pint János, csallóközaranyosi [Zlatná na Ostrove) kollégája a részleg szarvasmarha-tenyész­tését boncolgatta. A javulás le­hetőségeit az állattartás szín­vonalának javításában és az emberekkel való jobb kapcsola­tok kialakításában jelölte meg. Különösen az utóbbi téren te­hetnek nagyon sokat a kom­munisták. Hasonló gondolato­kat fejtegetett Németh András nyugdíjas, a gazdaság volt dol­gozója. A meghatározó szerep az emberé A gépesítés kérdéseivel fog­kozott Ollári Aladár, a páli (Pavol) részleg növénytermesz­tője. Több gépet, jobb alkat­részellátást kért. Az elhang­zott gondolatokra reagálva — Közös erővel épült fel az új gyár — mondja szeré­nyen. — S hogy megérte a fá­radtságot, azt ma a jő mun­ka, a teljesítményük és a mi­nőség jelzi leginkább. E néhány bevezető mondat után eljutottunk a mához, a minőség kérdéséhez, a kísérlet eredményeihez. Az elnök egy újságot vesz elő, amelynek egyik lapján aláhúzta Ľubomír Štrougalnak, a CSKP KB 18. ülésén elmondott néhány mon­datát: „A népgazdaság terv­szerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó intézkedé­sek elfogadása óta sok min­dent megtettünk. Az utóbbi időszak tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a legfőbb tennivalók még ezután várnak ránk. Változtatnunk kell az emberek, a munkacsoportok hozzáállásán, a vezető gazda­sági dolgozóik munkastílusán, -módszerein. Mert az Intézke­dések ismerete és megvalósí­tása még mindig nem érte el e kellő színvonalat.“ — Sok hasznos tapasztalatot szereztünk az öt év alatt — folytatja a beszélgetést DvoFák elvtárs. — Nagy volt a hűhó a gyárban, például, amikor az a határozat született, hogy nem tesz prémium. Aztán ala­posan megvitattuk a dolgot, s kovácsaink és a többi dolgozó Chrabovszky Mátyás, aki vil­lanyszerelő a bástyái részle­gen, elmondta, hogy pártalap- szervezetük évzáróján a 24 kommunista közül 14 felszólaló volt, és elsősorban nem a si­kereket hangsúlyozták, hanem azt, hogy miként lehetne a meglevő feltételek mellett át­hidalni a problémákat. Az ifjúságnak a termelési feladatok teljesítésében vállalt szerepével foglalkozott Balogh Sándor, a SZISZ üzemi alap­szervezetének elnöke, majd is­mét visszatért a korábbi témá­hoz Jozef Michálek mérnök, a gazdaság főgépesítője. — Egyesek a kevés gépre, pótalkatrészre panaszkodnak, ezzel magyarázzák lemaradá­saikat. Pedig náluk sem rosz- szabbak a feltételek, mint a többi részlegen. Más kérdés, persze, a gépek kihasználása és az ezt meghatározó karban­tartás, a téli gépvédelem és a felújítás. Más szóval a dolgo­zók, s mindenekelőtt a vezetők felelősségérzete. Az ember szerepét emelte ki Vázsonyi Éva mérnök, vezető üzemgazdász is. Azt fejtegette, hogy miért adtak el tavaly ke­vesebb liter tejet az I. minősé­gű osztályban, mint 1979-ben, miért fogy a keletténél például több fűtőolaj, alkatrész, de miért lehetséges az, hogy az egységnyi állati termék előállí­tására felhasznált koncentrált takarmány mennyisége elisme­rést érdemlően jó. Rudolf Novotný a járás mező- gazdasági termelésének ered­ményeit ismertette. Hangsúlyoz­ta, hogy a sikerekhez a gaz­daság dolgozói is hozzájárul­tak, de részük volt abban is, hogy a járás a cukorrépa és a szemes kukorica termelésében nem teljesítette feladatait. Lo­vász György, a bástyái részleg pártalapszervezetének elnöke elmondta, szerinte aki nem vég­zi kötelességét, azt felelősség­re kell vonni. Mintegy vitazáróként hang­zottak el Vágó Árpádnak, a gazdaság igazgatójának szavai. — Az új feladatok arra kész­tetnek, hogy minden szakaszon és minden értékesíthető tarta­lékot megtaláljunk. Ahogy e pártkonferencián közösen gon­dolkodtunk, tanakodtunk, hogy miként lehetne az eddigieknél is hatékonyabban és gazdasá­gosabban termelni, úgy közös feladat, hogy az egyes munka­helyeken elsősorban személyes példával mozgósítsuk az embe­reket a kitűzött célok elérésé­re. EGRI FERENC — Igyekszünk nyomban jóvá tenni, ha valahol hibát vétet­tünk, ez képezi vállalásunk egyik fő pontját — magyaráz­za Jaroslav Freitich kovács, a szocialista munkabrigád veze­tője. — Ha negyven ember egyet akar, akkor annak meg­van az eredménye is. Itt van például az átváltás, az az idő­pont, amikor a kovácsok a préseken is kicserélik az al­katrészeket. Régen ez a folya­mat a munkaidő tíz százalé­kát vette el, brigádunknak ezt sikerült egyharmadával csök­kentenie. Ez a gyárnak fél év alatt 170 ezer korona megta­karítást jelent. — Nem ők az egyedíiliek, akik a jobb minőségre, a na­gyobb teljesítményre, az egyes munkaszakaszok gyártási ide­jének csökkentésére töreksze­nek — szögezi le Karéi Dvo- íák — tizenhét hasonló kol- letktívánk van. Az embereiknek nem közöm­bös üzemük, sem az egész vál­Offenzívan az ideológiai mun­kában — ez a címe a lap be­vezető írásának, melyből egye­bek közt azt olvashatjuk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének feltételei között a társadalmi előrehaladás üteme mind nagyobb mértékben függ a társadalom szellemi poten­ciáljától, a kultúra, a tudo­mány, a műveltség, a marxis­ta—leninista öntudat fejlődé­sétől. Minél magasabb a tár­laLat sorsa, eredménye. Vi­szont elvárják azt is, hogy va­lós tájékoztatást kapjanak ar­ról, mi történik a gyárban, mi­vel járulhatnak hozzá ők ma­guk a sikerhez. — Üzemünk csaknem min­den harmadik alkalmazottja vállalati lakásban lakik — tá­jékoztat az elnök. Saját erőnk­ből szép üdülőt építettünk, a Z akció keretében pedig óvo­dát. — Gondolja, hogy olyan könnyen megértenék: a problé­máinkat, ha csak magukkal törődnének, meg ha csak az érdekelné őket, hogy játszott a Dukla Jihlava jégkorongcsapa­ta? — tette fel a kérdést a beszélgetés egyik résztvevője. — Számunkra lényegesen fontos, hogy ne csak a szocia­lista munkabrigádok tagjai, de mindenki megértse, hogy az ő szerepük döntő a termelésben, és ők is részt vesznek az irá­nyításban. S ez a kísérlet ered­ménye — állapítja meg a párt­alapszervezet bizottságának al­elnöke, Karéi Jirkű. S végeze­tül még hozzáfűzte: — Mind­ez nagymértékben köszönhető a szakszervezet politikai mun­kájának, Karéi Dvofáknak, e fáradhatatlan funkcionárius­nak, egyenes, nyílt embernek. A szakszervezeti elnök tehát joggal került tavaly májusban azok közé, akik Az építésben szerzett érdemekért kitüntetés­ben részesültek. VLASTIMIL SEDLÄK sadalmi fejlődés foka, annál nagyobb követelményeket iá- maszt társadalmunk az ember ismereteinek szintjével, kultu­ráltságával, eszmei, erkölcsi és szakmai felkészültségével szemben. „A világszocializmus és a haladó erők pozícióinak szilárdulása megteremti a szo­cializmus és a kommunizmus építésének, az imperializmus, a militarizmus, a maoizmus, az opportunizmus és a reviziomz- mus valamennyi formája elle­ni ideológiai offenzíva kibonta­koztatásának kedvező feltételeit. A leghatározottabban le kell leplezni a hidegháborúnak, a nemzetközi feszültség kiélezé­sének és a világot termonuk­leáris háborúval fenyegető lá­zas fegyverkezésnek imperia­lista népszerűsítőit. Szüntele­nül le kell leplezni korunk ka­pitalizmusának embertelen lé­nyegét ...“ A Kiváló eredményekkel a CSKP XVI. kongresszusa elé című cikk szerzője Ladislau Jašík, az SZKT titkára. írásá­nak tartalmát jól kifejezik an­nak alcímei: Nem várni az egyének és a kollektívák köte­lezettség-vállalásaival. A fo­gyatékosságok megszüntetésé­nek tartalékai, Javítsuk a munkaverseny irányítását és szervezését, Egyesült erővel a közös ügy sikeréért, Ösztönöz­zük a dolgozók kezdeményezvé- sét. Vladimír Trvala, az SZLKP KB tagja, az SZLKP KB osz­tályvezetője A párt alapvető forradalmi tényező című cik­kében egyebek közt megálla­pítja: „Napjainkban egyre na­gyobb mértékben érvényesül­nek az irányítás automatikus rendszerei. Nálunk is igény mutatkozik a számítógépek ed­diginél tömegesebb alkalmazá­sára, amivel összefügg a meg­felelő káderképzés. Csupán az irányítási folyamat tudomá­nyossá és ésszerűbbé tételével lehetséges minden területen kihasználni az emberek szak- képzettségét és eredményesen kíizdenünk a formalizmus ctb. ellen,“ -—fii— Az elnök is megértette, miért van ez így. A következő hónapban az­tán ment minden, mint a ka­rikacsapás. Az emberek nem kapkodtak, világossá vált szá­múikra, hogy a munka minősé­gétől is sok függ, nem lehet csak úgy összecsapni a mun­kát, a minőség a sikeres gaz­dálkodás egyik alapfeltétele.

Next

/
Thumbnails
Contents