Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám, csütörtök
Előtérben a termelési feladatok teljesítése ÜZEMI PÁRTKONFERENCIÁN A KOMÁROMI (KOMÁRNO) ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Kommentáljuk TISZTA VIZET A POHÁRBA! Napjainkban számos figyelmeztető tanulmány, felmérés és elemzés foglalkozik világszerte a vízgazdálkodás kér- déseivel. Ennek a megnövekedett érdeklődésnek elsősorban az a magyarázata, hogy egyre több országban már ma is komoly nehézségek merülnek fel az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság vízellátásában, s a jövőben még feszültebbé válhat a helyzet. Az iparilag fejlett államokban ez a kérdés főleg a vízforrások fokozódó szennyeződésével függ össze. Sajnos, nálunk is azt tapasztalhatjuk, hogy a különböző ipari eredetű szennyvizek, a mezőgazdaságban használt műtrágyák és vegyszerek, az összpontosított állatállomány felhalmozódó ürüléke, valamint az életstílusban bekövetkező változások, főleg a motorizmus és a háztartás kemizá- lása, egyre nagyobb mértékben szennyezik potenciális vízkészleteinket, s hovatovább az egészséges ivóvíz előállítása lesz társadalmunk egyik legnagyobb problémája. Mindez azt jelenti, hogy gyökeres változásokra van szükség a vízellátás kérdéseihez való viszonyulásban, mind a gazdasági életben, mind pedig a lakossági fogyasztás területén. Hazánk természeti feltételei között a helyzethez és a követelményekhez való helyes alkalmazkodással alapjában véve megoldhatók a vízellátás problémái. Elsősorban további víztározók építéséről, a területi vízgazdálkodási rendszerek fejlesztéséről, a lefolyás célszerű szabályozásáról, a vizek minőségének pontos, automatizált ellenőrzéséről, a káros szennyezések megakadályozásáról, biológiai és egyéb' víztisztítók építéséről, víztakarékos ipari technológiai eljárások bevezetéséről, tehát olyan beruházásokról, valamint szervezési és szabályozási intézkedésekről van szó, amelyek a jövőben is biztosítani fogják az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság folyamatos és tervszerűen növekvő vízellátását. Ezek a beruházások természetesen költségesebbé teszik a szükséges mennyiségű víz kitermeléséi (hiszen csupán Szlovákiában 10 milliárd koronát fordítottunk a hetvenes években víztisztítók építésére), ezért itt is érvényes az az alapelv, hogy sokszorosan olcsóbb a megelőzés, mint a gyógyítás.. Emellett az is fennáll, hogy minél szennyezeltebb a víz, annál drágább a tisztítása. Ezekben a napokban megnyugvással vehettük tudomásul, hogy az elmúlt év gazdasági és szociális fejlődését ismertető statisztikai jelentés pozitívan számolt be a vízgazdálkodás fejlődéséről. Megállapította, hogy a vízgazdálkodás szakaszán az évi terv minden mutatóját sikerült túlteljesíteni. Ennek eredményeként a közműves vízellátásban részesülő lakosság részaránya az év végére elérte a 70.1 százalékot. Ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő ered mény, s szocialista társadalmunk magas életszínvonalának egyik jelentős tényezője. A szlovákiai részarány körülbelül 6 ponttal még elmarad az országostól, de a fejlődés itt gyorsabb ütemű, s a fokozatos kiegyenlítődésre irányul. Érdemes azonban megemlíteni — és ez a statisztikai jelentésekben nem szerepel — hogy amíg Szlovákiában az ivóvíz 90 százaléka felszín alatti forrásokból származik, Csehországban ez már csupán 45 százalék, a többit felszíni vizekből merítik. A tovább* fejlődés azonban Szlovákiában is a felszíni vizek fokozol tabb kihasználása irányában halad, ami még szigorúbb követelményeket támaszt a víz és a környezet tisztaságával szemben MAKRAI MIKLÓS A Pórtélét második száma Sikerekben gazdag sokoldalú munka tárgyilagos mérlege és az előfordult hiányosságok önkritikus számbavétele — jellemezhető röviden a Komáromi Állami Gazdaság kommunistáinak az elmúlt hét végén megtartott tanácskozása, amelyen a járási pártbizottság képviseletében Rudolf Novotný mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója is részt vett. Szajkó Jánosnak, az üzemi szakszervezeti bizottság elnökének megnyitó szavai után Halász János, az üzemi pártbizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését az elmúlt pártmegbízatási időszakban végzett munkáról. Vitára ösztönző beszámoló A pártmunkát részleteiben elemző beszámolóban az egyes alapszervezetekhez, pártcsoportokhoz, sőt helyenként bizonyos tevékenység irányításáért felelős személyekhez címzett elismerő, máskor bíráló mondatok váltották egymást. Az első dicsérő szavak minden jelenlevőnek, s egyben azoknak a pár- tonkívülieknek szóltak, akik az egyes munkahelyeken a kommunistákkal karöltve hozzájárultak a termelési sikerekhez. Ahhoz, hogy elmondhassák, gazdaságuk hiánytalanul teljesítette a tavalyi év, és ezzel együtt a 6. ötéves tervidőszak termelési mutatóit, az 1980-as 952 ezer korona értékű szocialista kötelezettségvállalásukat pedig megduplázták. — Már nem újdonság azt mondani, hogy az idén a tavalyinál igényesebb termelési feladatokat kell teljesítenünk, hiszen a társadalmi elvárás évről évre nagyobb. A tervmutatóknak megfelelően valamennyi mezei növénynél az 1980-asnáI nagyobb hektárhozamokat kell elérnünk, s több tejet, baromfi- és marhahúst fogunk eladni. Mindezt lényegében a tavalyi szinten maradó anyagi és műszaki feltételek mellett — hangsúlyozta az elnök. A beszámoló további részében azt fejtegette, amit a pártalap- szervezeteu belül a tömegpolitikai munka és a pártmunka többi szakaszán tenni kell, hogy az egyes munkaszakaszokon fokozottabban érvényesüljön a párt vezető szerepe. így került sorra a szervezettség. A 780 dolgozó 23 százaléka kommunista, az arány lehetne jobb is, tie még ennél Is fájóbb, hogy az átlagéletkor 48 év és a 200 A jihlaval Kovolit kovács- műhelye szép, koszerű, tágas és levegős ugyan, de a több tucatnyi hatalmas kovács- prés alapos zajt csap. Az ember még a saját szavát sem hallja, így hát kísérőm, Karéi DvoMik gépbeállító szótlanul kísér végig a termen. — Üzemünk öt év óta működik, $ azóta mondhatom, valamennyi dolgozónk becsülettel helytállt — mondja Dvorak elvtárs, útban a szakszervezet üzemi bizottságának irodája felé. — Ha a műhelyben dolgozókat jellemezni akarnám, röviden ezt mondanám: kezük kemény, lelkiismeretük tiszta. Karéi Dvorákot tizennyolc éve választották meg a szak- szervezet üzemi bizottságának elnökévé, s azóta élvezi dolgozók bizalmát. Hogy miért? Mert határozottan kiállt mellettük, ha arra szükség volt. A kovácsoktól mindig sokat követeltek, de az, hogy milyen körülmények között dolgoznak, nem éppen mindenkit érdekelt. A régi gyártási részieg a Jihlava szélén húzódó völgyecs- Ikében állt, s inkább csak a patkók gyártására volt alkalmas. — Egyszerűen nem lehetett a hetvenöt megrendelő számára hétszáz fajta kovácsdarabot a térdünkön legyártani — ez mindenki számára érthető. Az új üzem felépült, s ez — bár az elnök ezt nem valja be — nem kis mértékben az; ő érdeme ts. nődolgozónak csak 8 százaléka tartozik soraikba. így nehéz arról beszélni — főleg .a túlnyomó többségben nőket Igénylő munkahelyeken —, hogy a kommunisták mozgósítólag hatnak a termelési feladatok teljesítésére. Hasonlóan sürgető igény a passzív tagok számának csökkentése. Mert igaz, hogy a pártalapszervezetek gyűlésein jóval 90 százalék felett van a részvéte), de igaz az is, hogy a vitában általában mindig ugyanazok szólalnak fel. A feladatok teljesíthetők A beszámoló második része elemezte a pártalapszervezet és a szakszervezet együttműködését a termelési felacfatok teljesítése és a dolgozókról való komplex gondoskodás szakaszán, és ennek kapcsán részletesen szólt az 1980-as, valamint az elmúlt ötéves tervidőszak gazdasági eredményeiről, majd a jelen év és az új tervidőszak elvárásairól. A beszámolót követő vitában tizenegyen szólaltak fel, s bizonyára az új igényes feladatok is szerepet játszottak abban, hogy a felszólalók túlnyomó többsége a gazdasági feladatok teljesítésének mikéntjét boncolgatta. * Szabó János, az ekeli (Oko- ličná na Ostrove) részleg vezetője elmondta, hogy tavaly gabonaátlaguk a szemes kukoricát nem számítva 6, a cukorrépaátlag pedig 48,2 tonna volt. Az idén stabilizálni szeretnék a tavalyi jó eredményeket. Az állattenyésztésben ilyen igény a 4156 literes fejési átlag megtartása. „A feladatok teljesíthetők, de csak nagyon figyelmes és gondos munkával“. Pint János, csallóközaranyosi [Zlatná na Ostrove) kollégája a részleg szarvasmarha-tenyésztését boncolgatta. A javulás lehetőségeit az állattartás színvonalának javításában és az emberekkel való jobb kapcsolatok kialakításában jelölte meg. Különösen az utóbbi téren tehetnek nagyon sokat a kommunisták. Hasonló gondolatokat fejtegetett Németh András nyugdíjas, a gazdaság volt dolgozója. A meghatározó szerep az emberé A gépesítés kérdéseivel fogkozott Ollári Aladár, a páli (Pavol) részleg növénytermesztője. Több gépet, jobb alkatrészellátást kért. Az elhangzott gondolatokra reagálva — Közös erővel épült fel az új gyár — mondja szerényen. — S hogy megérte a fáradtságot, azt ma a jő munka, a teljesítményük és a minőség jelzi leginkább. E néhány bevezető mondat után eljutottunk a mához, a minőség kérdéséhez, a kísérlet eredményeihez. Az elnök egy újságot vesz elő, amelynek egyik lapján aláhúzta Ľubomír Štrougalnak, a CSKP KB 18. ülésén elmondott néhány mondatát: „A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó intézkedések elfogadása óta sok mindent megtettünk. Az utóbbi időszak tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a legfőbb tennivalók még ezután várnak ránk. Változtatnunk kell az emberek, a munkacsoportok hozzáállásán, a vezető gazdasági dolgozóik munkastílusán, -módszerein. Mert az Intézkedések ismerete és megvalósítása még mindig nem érte el e kellő színvonalat.“ — Sok hasznos tapasztalatot szereztünk az öt év alatt — folytatja a beszélgetést DvoFák elvtárs. — Nagy volt a hűhó a gyárban, például, amikor az a határozat született, hogy nem tesz prémium. Aztán alaposan megvitattuk a dolgot, s kovácsaink és a többi dolgozó Chrabovszky Mátyás, aki villanyszerelő a bástyái részlegen, elmondta, hogy pártalap- szervezetük évzáróján a 24 kommunista közül 14 felszólaló volt, és elsősorban nem a sikereket hangsúlyozták, hanem azt, hogy miként lehetne a meglevő feltételek mellett áthidalni a problémákat. Az ifjúságnak a termelési feladatok teljesítésében vállalt szerepével foglalkozott Balogh Sándor, a SZISZ üzemi alapszervezetének elnöke, majd ismét visszatért a korábbi témához Jozef Michálek mérnök, a gazdaság főgépesítője. — Egyesek a kevés gépre, pótalkatrészre panaszkodnak, ezzel magyarázzák lemaradásaikat. Pedig náluk sem rosz- szabbak a feltételek, mint a többi részlegen. Más kérdés, persze, a gépek kihasználása és az ezt meghatározó karbantartás, a téli gépvédelem és a felújítás. Más szóval a dolgozók, s mindenekelőtt a vezetők felelősségérzete. Az ember szerepét emelte ki Vázsonyi Éva mérnök, vezető üzemgazdász is. Azt fejtegette, hogy miért adtak el tavaly kevesebb liter tejet az I. minőségű osztályban, mint 1979-ben, miért fogy a keletténél például több fűtőolaj, alkatrész, de miért lehetséges az, hogy az egységnyi állati termék előállítására felhasznált koncentrált takarmány mennyisége elismerést érdemlően jó. Rudolf Novotný a járás mező- gazdasági termelésének eredményeit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a sikerekhez a gazdaság dolgozói is hozzájárultak, de részük volt abban is, hogy a járás a cukorrépa és a szemes kukorica termelésében nem teljesítette feladatait. Lovász György, a bástyái részleg pártalapszervezetének elnöke elmondta, szerinte aki nem végzi kötelességét, azt felelősségre kell vonni. Mintegy vitazáróként hangzottak el Vágó Árpádnak, a gazdaság igazgatójának szavai. — Az új feladatok arra késztetnek, hogy minden szakaszon és minden értékesíthető tartalékot megtaláljunk. Ahogy e pártkonferencián közösen gondolkodtunk, tanakodtunk, hogy miként lehetne az eddigieknél is hatékonyabban és gazdaságosabban termelni, úgy közös feladat, hogy az egyes munkahelyeken elsősorban személyes példával mozgósítsuk az embereket a kitűzött célok elérésére. EGRI FERENC — Igyekszünk nyomban jóvá tenni, ha valahol hibát vétettünk, ez képezi vállalásunk egyik fő pontját — magyarázza Jaroslav Freitich kovács, a szocialista munkabrigád vezetője. — Ha negyven ember egyet akar, akkor annak megvan az eredménye is. Itt van például az átváltás, az az időpont, amikor a kovácsok a préseken is kicserélik az alkatrészeket. Régen ez a folyamat a munkaidő tíz százalékát vette el, brigádunknak ezt sikerült egyharmadával csökkentenie. Ez a gyárnak fél év alatt 170 ezer korona megtakarítást jelent. — Nem ők az egyedíiliek, akik a jobb minőségre, a nagyobb teljesítményre, az egyes munkaszakaszok gyártási idejének csökkentésére törekszenek — szögezi le Karéi Dvo- íák — tizenhét hasonló kol- letktívánk van. Az embereiknek nem közömbös üzemük, sem az egész válOffenzívan az ideológiai munkában — ez a címe a lap bevezető írásának, melyből egyebek közt azt olvashatjuk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének feltételei között a társadalmi előrehaladás üteme mind nagyobb mértékben függ a társadalom szellemi potenciáljától, a kultúra, a tudomány, a műveltség, a marxista—leninista öntudat fejlődésétől. Minél magasabb a tárlaLat sorsa, eredménye. Viszont elvárják azt is, hogy valós tájékoztatást kapjanak arról, mi történik a gyárban, mivel járulhatnak hozzá ők maguk a sikerhez. — Üzemünk csaknem minden harmadik alkalmazottja vállalati lakásban lakik — tájékoztat az elnök. Saját erőnkből szép üdülőt építettünk, a Z akció keretében pedig óvodát. — Gondolja, hogy olyan könnyen megértenék: a problémáinkat, ha csak magukkal törődnének, meg ha csak az érdekelné őket, hogy játszott a Dukla Jihlava jégkorongcsapata? — tette fel a kérdést a beszélgetés egyik résztvevője. — Számunkra lényegesen fontos, hogy ne csak a szocialista munkabrigádok tagjai, de mindenki megértse, hogy az ő szerepük döntő a termelésben, és ők is részt vesznek az irányításban. S ez a kísérlet eredménye — állapítja meg a pártalapszervezet bizottságának alelnöke, Karéi Jirkű. S végezetül még hozzáfűzte: — Mindez nagymértékben köszönhető a szakszervezet politikai munkájának, Karéi Dvofáknak, e fáradhatatlan funkcionáriusnak, egyenes, nyílt embernek. A szakszervezeti elnök tehát joggal került tavaly májusban azok közé, akik Az építésben szerzett érdemekért kitüntetésben részesültek. VLASTIMIL SEDLÄK sadalmi fejlődés foka, annál nagyobb követelményeket iá- maszt társadalmunk az ember ismereteinek szintjével, kulturáltságával, eszmei, erkölcsi és szakmai felkészültségével szemben. „A világszocializmus és a haladó erők pozícióinak szilárdulása megteremti a szocializmus és a kommunizmus építésének, az imperializmus, a militarizmus, a maoizmus, az opportunizmus és a reviziomz- mus valamennyi formája elleni ideológiai offenzíva kibontakoztatásának kedvező feltételeit. A leghatározottabban le kell leplezni a hidegháborúnak, a nemzetközi feszültség kiélezésének és a világot termonukleáris háborúval fenyegető lázas fegyverkezésnek imperialista népszerűsítőit. Szüntelenül le kell leplezni korunk kapitalizmusának embertelen lényegét ...“ A Kiváló eredményekkel a CSKP XVI. kongresszusa elé című cikk szerzője Ladislau Jašík, az SZKT titkára. írásának tartalmát jól kifejezik annak alcímei: Nem várni az egyének és a kollektívák kötelezettség-vállalásaival. A fogyatékosságok megszüntetésének tartalékai, Javítsuk a munkaverseny irányítását és szervezését, Egyesült erővel a közös ügy sikeréért, Ösztönözzük a dolgozók kezdeményezvé- sét. Vladimír Trvala, az SZLKP KB tagja, az SZLKP KB osztályvezetője A párt alapvető forradalmi tényező című cikkében egyebek közt megállapítja: „Napjainkban egyre nagyobb mértékben érvényesülnek az irányítás automatikus rendszerei. Nálunk is igény mutatkozik a számítógépek eddiginél tömegesebb alkalmazására, amivel összefügg a megfelelő káderképzés. Csupán az irányítási folyamat tudományossá és ésszerűbbé tételével lehetséges minden területen kihasználni az emberek szak- képzettségét és eredményesen kíizdenünk a formalizmus ctb. ellen,“ -—fii— Az elnök is megértette, miért van ez így. A következő hónapban aztán ment minden, mint a karikacsapás. Az emberek nem kapkodtak, világossá vált számúikra, hogy a munka minőségétől is sok függ, nem lehet csak úgy összecsapni a munkát, a minőség a sikeres gazdálkodás egyik alapfeltétele.
