Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám, csütörtök

SALVADOR: DŰL A TESTVÉR HÁBORÚ Az USA menti a menthetetlent Szakaszos washingtoni terv: fegyverszállítmányok után intervenció Start a nullától, ne a SÁLT-tói TASZSZ-kommentár a halogató washingtoni taktikáról Az Egyesült Államokban lázasan folyik az intervenciós célokra létrehozott gyorshadtest kiképzése. Felvételünk az egyik hadgya­korlaton készült, amelyet az elmúlt napokban Kalifornia államban tartottak (ČSTK-felvétel) A túszok sajtóértekezlete Az USA nem terroristákkal kötött alkut Cáfolják az amerikai propaganda állításait (ČSTK) — Sajtóértekezletet tartott a West Point katonai akadémián az iráni fogság után hazatért 52 amerikai túsz. A sajtóértekezleten a kiszabadult diplomaták, követségi alkalma­zottak egész Amerika szeme láttára és füle hallatára cáfolták azokat az állításokat, amelye­ket az amerikai sajtó egy teljes héten át terjesztett fogva tartá­suk körülményeiről és jelenle­gi állapotukról. Bruce Laingen, a teheráni nagykövetség ideiglenes ügyvi­vője, aki a fogva tartott ame­rikai diplomáciai személyzet rangidős tagja volt, kijelentet­te, hogy nem tekinti „terroris­tákkal kötött alkunak“ az ame­rikai—iráni megállapodást, amely a túszok kiszabadítását eredményezte. A volt túszok negatív választ adtak minden olyan kérdésre, amely a fogságuk idején állító­lag elszenvedett kínzásokra vo­natkozott. Hangoztatták, hogy ilyesmit fogvatartóik részéről még az áprilisi amerikai kato­nai akció után sem tapasztal­tak. A sajtóértekezleten jelenlevő újságíróknak egyetlen „vallo­mást“ sem sikerült kicsikar­niuk a volt túszoktól állítóla­IRÄN-ELLENES HANGULATKELTÉS A Wall Street Journal az Irán-ellenes hangulat fokozó­dásáról ír. Arra szólít fel, hogy az Egyesült Államok utasítsa vissza az amerikai—Iráni meg­állapodás minden határozatát. A napilap azt állítja, hogy az Egyesült Államok állítólag mint nagyhatalom veszélyben van azáltal, hogy „nem vette figyelembe saját érdekeit“. Az ilyen érdekek mögött valójában az Egyesült Államok hadiipari gos megkínoztatásaikra vonat­kozóan. Robert Engelmann, a teheráni nagykövetség egyik volt összekötő tisztje kijelentet­te: Magától értetődő, hogy a fogságból eredően valameny- nyiünket stressz-hatások értek, ezek azonban a kiszabadulás pillanatában meg^űntek. Kedden délben Washington­ba érkezett a teheráni ameri­kai nagykövetség volt személy­zete, ahol a Fehér Házban Reagan elnök köszöntötte őket kiszabadulásuk alkalmából. A Szovjetunió kezdettől fog­va kitartott amellett, hogy az amerikai polgárok fogva tartá­sa Iránban ellentétben áll a nemzetközi jog normáival, s hogy minél korábban oldják meg a kérdést, annál jobb, írja kommentárjában a Lityeratur- naja Gazeta. Washingtoni hiva­talos körökben a viszály óta azt állították, hogy a Szovjet­unió meg akarja akadályozni a túszok kiszabadítását és az a célja, hogy a két ország még jobban szembe kerüljön egy­mással. Azok, akik azzal vádol­nak minket, hogy kárörvendően figyeltük a fogva tartott ame­rikaiak drámai sorsát, nemcsak megsértsnek, hanem bebizonyít­sák saját tudatlanságukat is. komplexumának törekvése rej­tőzik, hogy a Perzsa-öbölben ál- lomásoztassa továbbra is az erős hadiflottát, a tengerész­gyalogsági egységekkel együtt. A túszok ugyan már otthon van­nak, de Washington továbbra is a feszültség kiélezésére és a monopóliumok számára csilla­gászati nyereséget hozó lázas fegyverkezés folytatására törek­szik. (CSTK) — A Farabundo Mar­ti Nemzeti Felszabadítási Front New Yorkban nyilvánosságra hozott nyilatkozatában közölte, hogy Salvadorba naponta tíz Hercules C-130-as katonai szál­lító repülőgép érkezik ameri­kai fegyverekkel. A salvadori Junta bukásának megakadályo­zását célzó amerikai fegyver­szállítmányok értéke már meg­A kommunista választók kizárása A francia hatóságok módszerei (CSTK) — A francia hatósá­gok újabb lépéseket tesznek az ellen, hogy a Francia Kommu­nista Párt potenciális választóit valamiféleképpen kizárják a szavazásból. Már ötven olyan városban és községben, ahol a polgármester kommunista, ér­vénytelenítették a választói névjegyzékeket, illetve azokból törölték az FKP lehetséges vá­lasztóinak nevét. Geurges Marchais, az FKP fő­titkára és a párt elnökjeiöltje Ismételten tiltakozott a belügy­miniszternél, hangsúlyozva, hogy a hatóságok lépései az ál­lampolgár választójogát sértik. haladta a 10,7 millió dollárt, bár Washington hivatalosan csak 10 milliós támogatást je­lentett be. A fegyverszállítmá­nyok egyes források szerint az amerikai külügyminisztérium tervének első szakaszát képe­zik. A második szakasz az ame­rikai egységek közvetlen inter­vencióját, vagy az ún. amerika- közi alakulatok bevetését jelen­tené. A salvadori junta érezvén a végveszélyt, mind jobban terro­rizálja a polgári lakosságot. Ugyanakkor megfenyegeti a külföldi újságírókat is, akik akcióiról tudósítanak. Az elmúlt két hét során négy újságíró se­besült meg, s közülük egy be­le is halt sérüléseibe. A salvadori partizánok és a kormánycsapatok közötti össze­csapások változatlan erővel folynak. Salvadori jelentések szerint a junta egységei kény­telenek voltak elhagyni állásai­kat Guazapa és Suchitoto tér­ségében. Limából jelentették, hogy a salvadori junta egyik hivatalos küldöttsége anélkül volt kény­telen hazatérni a perui fővá­rosból, hogy a kormány hivata­los képviselőjével találkoztak volna. A perui külügyminiszter sem volt hajlandó fogadni őket. lást, s aláhúzta a fegyverkor­látozási tárgyalások, beleértve a hadászati nukleáris fegyverek- korlátozásáról folyó megbeszé­lések jelentőségét. A francia köztársasági elnök érintette az afganisztáni helyze­tet is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a politikai rende­zés szükségességét, és javasla­tot tett arra, hogy a Biztonsá­gi Tanács állandó tagjai és az Afganisztánnal szomszédos or­szágok képviselői rendezzenek konferenciát e probléma meg­oldásának lehetőségeiről. A megnyitó beszédet a viet­nami külügyminiszter mondta, aki megállapította, hogy a jú­liusi találkozó óta tovább szi­lárdul a három ország barátsá­ga és szolidaritása. Megállapí­totta, hogy a három ország egysége jelentős mértékben hozzájárul Délkelet-Äzsiában a stabilitáshoz s a Szovjetunió, valamint a többi szocialista or­szág támogatásával új sikere­ket érnek el a szocialista tár­sadalom építésében, valamint a függetlenség és a nemzeti szuverenitás megszilárdításá­ban. A z Egyesült Államokban végzett legutóbbi közvé­lemény-kutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége támogatja a SALT-II szovjet— amerikai hadászati fegyverkor­látozási szerződés megvalósítá­sát. Tudatosítják ugyanis, hogy ez megfelelne mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió létérdekeinek. A szerződés vég­rehajtásában rendkívüli módon érdekeltek az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei, akik ezt a kérdést közvetlenül összekapcsolják az európai biz­tonság problémájával — írja kommentárjában Leonyid Ponu- marjov, a TASZSZ politikai szemleírója. A SALT-II szerződés széles körű támogatásra talált a fej­lődő országokban Is, amelyek azt remélik, hogy a dokumen­tum ratifikálása esetén hozzá­járulna a lázas fegyverkezés korlátozásához, s ezáltal gazda­sági és társadalmi fejlődésük támogatására hatalmas pénz­eszközök szabadulnának fel. Az Egyesült Államok reakciós körei azonban az amerikai nép és más nrszágok és nemzetek érdekeit figyelmen kívül hagy­va, folytatják a háborús han­gulatkeltést, és az állítólagos „szovjet fenyegetéssel“ ijeszt­getnek. Mindent megtesznek, hogy meggátolják a SALT-II ra­tifikálását. Honnan kellene kiindulni az amerikai—szovjet kapcsolatok e létfontosságú szférájában — „a nullától“, ahogy azt néhány amerikai stratéga javasolja, vagy a már létrejött megállapo­dások, köztük a SALT-II teljesí­tésétől? A józan ész azt sugall­ja, hogy mindenekelőtt annak teljesítése szükséges, amit már a hivatalos dokumentumokban lefektettek, és a két állam ve­zetői aláírtak. Az amerikai— szovjet szerződés ellenzői azon­ban a SALT-II-t módosítani akarják; vagy az amerikai fél számára előnyös részeit szeret­nék kiragadni, vagy teljes mér­tékben el akarnak tekinteni tő­le és e kérdésről „új tárgyalá­sokat“ javasolnak. Mindezek a követelések abból az illuzórikus elképzelésből indulnak ki, hogy az amerikai fél a kétoldalú kapcsolatokban a Szovjetunióra kényszerítheti álláspontját. Ez súlyos tévedés. Azok a kísérletek, hogy az Egyesült Államok a Szovjet­uniót a lázas fegyverkezés újabb fordulójának kikényszerí­tésével „kimerítse“, igen távol vannak a reális lehetőségektől, mindenekelőtt az amerikai gaz­daság lehetőségeitől, hangsú­lyozza a TASZSZ kommentátora. Az amerikai gazdaságra a szün­telenül növekvő katonai kiadá­sok súlyos terheket rónak, egyebek között ez az oka a már sok éve tartó válságnak, az inflációnak, a munkanélkü­liségnek és az USA világpiaco­kon észlelt gyengülő konkur- renciaképességének. A SALT-II szerződés ezért egyrészt tisztán amerikai belpolitikai probléma, másrészt az amerikai—szovjet kapcsolatok szférájába tartozó kérdések megoldásának az alap­ja. A kapcsolatok pozitív ala­kulása, a kölcsönös érde­kek és az egyenlő biztonság tiszteletben tartása lehetőséget nyújtana a lázas fegyverkezés korlátozására és a későbbi le­szerelésre — állapítja meg be­fejezésül Leonyid Ponomarfov. (CSTK) A reakció összeesküvést sző (ČSTK) — A Sandinista Nem- zetti Felszabadítási Front (FSLN) nemzeti vezetősége fi­gyelmeztetett arra, hogy a kül­földi és a helyi reakciós erők összeesküvést szőnek a nicara- guai forradalom ellen. A Managuában kiadott nyilat­kozat hangsúlyozza, hogy a kül­földön működő fegyveres ban­dák tevékenységének fokozódá­sa része azoknak az agresszív terveknek, amelyeket néhány szomszédos államban készítet­tek elő. A FSLN nemzeti vezetősége felszólította a nicaraguai népet, hogy legyen kész a támadás visszaverésére. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a legreakciósabb imperia­lista erők az agresszió és az intervenció politikájával igye­keznek megfékezni a közép­amerikai népeknek a szabadsá­gért vivott harcát. Reagan első államfő-vendége (ČSTK) — Csőn Tu Hvan dél­koreai elnök tegnap 11 napos látogatásra az Egyesült Álla­mokba utazott. Tizenkét év után első ízben látogat dél-koreai államférfi Washingtonba. Elutazása előtt Csőn kijelen­tette, hogy „ebből a rendkívüli lehetőségből minél több hasz­not" igyekszik majd húzni, hogy így erősítse a koreai-ame­rikai kapcsolatokat. Ronald Reagan amerikai el­nök beiktatása óta Csőn szemé­lyében az első külföldi vezetőt fogadja. Politikai megfigyelők rámutatnak arra, hogy Reagan ezzel a lépésével hangsúlyozni kívánja a dél-koreai fasiszta rezsimnek nyújtott amerikai ka­tonai támogatást. Nagyszabású hadgyakorlat Még Carterék terve szerint (ČSTK) — Második napja tart az amerikai hadsereg az utóbbi évek legnagyobb had­gyakorlata. A gyakorlat, ame- lyet még a Carter-adminisztrá- ció tervezett, húsz napig tart. A szárazföldi és haditengeré­szeti erőkön kívül 800 repülő­gépet és 70 rakétaindító állást vonnak be a „Global Shield— 81“ (Globális pajzs) elnevezésű hadgyakorlatba. A hadászati lé­gierő parancsnoksága polgári védelmi erőket, sőt kanadai alakulatokat is bevont történe-* tének legnagyobb „hadijátéká­ba“. A Pentagon jelentése szerint a hadgyakorlat célja a hadásza^ ti légierő felkészültségének el* lenőrzése egy esetleges nukleá­ris támadás elhárítására. Bár a Pentagon képviselői kijelentet­ték, hogy a gyakorlatnak „nincs köze a jelenlegi nemzetközi helyzet fejleményeihez“, Wan shingtonban az az általános vé­lemény, hogy az Egyesült Álla­mok a gyakorlatot erődemonst­rációként fogja fel. Az C!A úi főiiks (ČSTK) — Az amerikai sze­nátus tegnapra virradó éjszaka jóváhagyta William Casey kine­vezését a CIA titkosszolgálat igazgatói tisztségébe, amelyre őt Reagan javasolta. A 67 éves Casey karrierje a második világháború alatt kez­dődött, amikor az úgynevezett európai különleges szolgáltatá­sok hivatalának, a mai CIA elődjének a vezetője volt. Az elmúlt évek során New York­ban Jogi tanácsadóként dolgo­zott, és aktívan részt vett Ro­nald Reagan választási kampá­nyában. Az KSZK NATfl-hűságe (ČSTK) — Hans Dietrich Gen- scher nyugatnémet külügymi­niszter a Szabad Demokrata Párt (FDP) Elnökségének ülé­sén Ismét hangsúlyozta, hogy az NSZK következetesen támo­gatja a NATO agresszív irány­vonalát. Ez vonatkozik a NATO 1979 decemberi döntésének megvalósítására, valamint az 1981-re szóló katonai költségve­tés növelésére. A NAGYHATALMAK A PÁRBESZÉD MELLETT A francia elnök nemzetközi konferenciát javasol Afganisztánról (ČSTK) — Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök újságíróknak adott tévé­interjújában országa külpoliti­kájával foglalkozott. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a francia külpolitika egyik fő alapelve az összes nagyhata­lommal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval folytatott párbeszéd fenntartása. Franciaország a kelet—nyugati kapcsolatok sta­bilizálását óhajtja — jelentette ki. Giscard d’Estaing az önálló nyugat-európai politika meg­szilárdítása mellett foglalt ál­INDOKÍNAI KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ (ČSTK) — Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz külügyminisz­terének harmadik találkozója tegnap Ho Si Minh városban befejeződött. A három ország képviselője két napon át a to­vábbi kölcsönös együttműkö­désről tárgyalt. Nkomo és Mugabe kompromisszuma (ČSTK) — Robert Mugabe, zimbabwei kormányfő bejelen­tette, hogy Joshua Nkomo volt belügyminisztert tárca nélküli miniszterré nevezte ki s a jö­vőben segíteni fog a partizán­mozgalom két szárnyának foko^ zatos egyesítésében. Joshua Nkomo két héttel ez­előtti kinevezése a közszolgál­tatási miniszteri tisztségbe kor­mányválságot Idézett elő. Nko­mo áthelyezésével nem értett egyet. Nkomo ellenfelei azt kö­vetelték, hogy teljesen távoz­zon a kormányból. A két vezető Intenzív tárgyalásai vezetlek e kompromisszumhoz. Az új tiszt­ség lehetővé teszi számára, hogy tagja maradhasson a négytagú közbiztonsági bizottságnak. Gazdát cserél a Times (ČSTK) — A londoni kormány beleegyezett, hogy a Times cí­mű napilapot és ennek vasárna­pi kiadását, a Sunday Timest megvásárolhatja Rupert Mur­doch ausztráliai sajtómágnás, Jelentette be az alsóházban John Biffen kereskedelmi mi­niszter. A csődbe jutott angol napilap eladásának engedélyezése meg­lehetős felháborodást keltett a szigetországban. Rupert Mur­doch ugyanis arról ismert, hogy az Egyesült Államokra, Nagy- Británniára és Ausztráliára ki- L 29 terjedő hatalmas „újságimpéri- umához“ tartozó valamennyi új­ság alacsony színvonalú bulvár­3 lap, tele van pornográfiával és botrányos „nagyvilági“ történe­teikkel. 1981

Next

/
Thumbnails
Contents