Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám, szerda

MA JOBBAN KELL DOLGOZNI, MINT TEGNAP A fülek! (Fiľakovo) Kovosmalt pártalapszervezetének évzáró taggyűléséről A TAGGYŰLÉS BEFEJEZTÉ­VEL áz egyik elvtárs megkér­dezte tőlem, hogyan tetszett a Kovosmalt zománcozó műhelye kommunistáinak évzáró ta­nácskozása. így válaszoltam: nagyon tetszett nekem a füle- kiekre jellemző nyílt, bíráló hangvétel, ami a tárgyalásokat elejétől végig jellemezte. Nem tetszett viszont az, hogy a pártbizottság beszámolóját kö­vetően eléggé vontatottan in­dult meg a vita, az egyes fel­szólalások között csaknem kí­nos szünetek is beálltaik. Di­cséretes volt, hogy a vita vé­gül mégis sóikat mondott és nagyon hasznos megállapítá­sokat eredményezett, annál ke­vésbé volt az, hogy a vitában csupán gazdasági vezetők szó­laltak fel, egyetlen kommunis­ta munkásnak sem akadt mon­danivalója. Ezt a tény nem én állapítottam meg Felszólalásá­ban Farkas István, a sajtoló­műhely főimestere hangsúlyoz­ta: fontos lenne, hogy a mun­kások is kifejtsék véleményü­ket. Felhívásának azonban nem volt visszhangja; A követ­kező felszólaló, egy műszak- mester szavaival befejeződött az évzáró taggyűlés vitája. Ennek a hiányérzetnek a ki­emelésével egyáltalán nem alkarom csökkenteni a vita ér­tékét. Hiszem a felszólalók Jgen szakavatottan, munkaszakaszuk kérdéseinek avatott ismereté­ben, a konkrét, merész bírálat hangnemében foglalkoztak a pártmunika és a gazdasági fel­adatok Időszerű problémáival. Mégis egyoldalúnak kell tar­tani a vitát, ha abban csak gazdasági vezetők fejtik ki véleményüket, álláspontjukat, mert bár tény, hogy egy-egy műhely, részleg munkáját álta­lánosságban, tágabb értelem­ben ők ismerik a legjobban, mélyenszántóbban látják a gondokat, az összefüggéseket, azonban a szűkebb munkahely kérdéseit, a pártonikívüli mun­kások véleményét mégis a kommunista munkások ismerik a legalaposabban, ők mond­hatják meg, hol szorít legin­kább a cip$ mire lenne szük­ség, hogy a munka jobban menjen. NEM EGYEDI JELENSÉG, hogy szélesebb fórumon, ami­lyen a taggyűlés, félnek szót kérni egyesek abbeli aggodal­muk miatt, hogy mondanivaló­jukat nem tudják megfelelő színvonalon kifejteni. Elveszí­tik bátorságukat a gyűlésen résztvevő nyolcvan kilencven ember, más műhelybeliek, eset­leg felsőbb szervek képviselői­nek jelenlétében. Valami ilyes­féle gátlás éreztethette hatá­sát ezen az évzáró taggyűlé­sen ts. Pedig ugyanezek a munkások szűkebb körben, például pártcsoportgyűlésen, termelési értekezleten, megbe­szélésen nagyon tárgyilago­san, sőt bátran is hallatni tud­ják hangjukat. Mindenesetre szükséges, hogy a pártbizottság tovább erősítse a politikai nevelő munkát abban az irányban is, hogy növelje a Jelentős rész­ben fiatal párttagok és -jelöl­tek nyilvános szereplési bátor­ságát. A pártmunka a kommu­nistáknak ezt a tulajdonságát nem nélkülözheti. Az évzáró taggyűlés tárgya­lásának hangjából elejétől vé­gig kicsengett a megállapítás, miszerint a zománcozó a leg­utóbbi éveikben nagymértékben hozzájárult a vállalat felada­tainak teljesítéséhez, s a kom­munisták minden erejükkel azon lesznek, hogy tovább nö­veljék részlegük részvételét a kitűzött célok elérésében. A dolgozók — párttagok és pár- tonkívülieik — a múlt évben is tanúságot tettek nagy fele­lősségtudatukról és áldozat- készségükről. Nem titok, hogy azokat a nehézségeket, ame­lyeket az év folyamán anyag- ellátási, anyagminőségi, mun­kaszervezési és egvéb akadá­lyok okoztak, a dolgozók áldo­zatkészségével, túlórákkal, éj­szakai különmunkával tudták áthidalni és elérni, hogy a vállalat megvalósítsa az 1980-as év tervfeladatait. Az év eVején például nem kap­tak elég festékanyagot a zo­máncozáshoz a munkaerő­hiánnyal küzdő mélníki gyár­tól. Ezt a kérdést úgy oldot­ták meg, hogy a részlegről hét-nyolc férfit negyedéves váltásokban Mélní'kbe küldtek dolgozni. Idehaza munkájukat a többi dolgozó pótolta. Az év közben felmerült egyéb súlyos problémáik megoldása számos próbatétel elé állította a gaz­dasági vezetőket és a munká­sokat egyaránt. Barna Alfréd műszakmester a kádgyártástól megemlítette például, hogy a múlt évben anyagellátási ne­hézségek miatt körübelül het­ven munkanap nem tudtak rendesen dolgozni. Számos fel­szólaló kifogásolta a gyártás- technikai karbantartó részleg dolgozóinak munkáját, mely­nek fogyatékosságai nagymér­tékben akadályozzák a folya­matos termelést. KATARÍNA ZLIECHOVSKÄ elvtársnő, a párta lapszervezet elnöke a beszámolóban a to­vábbi feladatokkal összefüg­gésben hangoztatta, hogy a vállalat termelési programjá­nak változása, a hagyományos zománcedény mennyiségének csökkenése, a felületi meg­munkálással szemben nagyobb igényeket támasztó árucikkeik — a kályhák és a tűzhelyek — gyártásának növekedése az ed­diginél még nagyobb feladatok elé állítja a zománcozó dolgo­zóit, a pártalapszervezetet, 8 kommunistákat. Ebből követ­kezik, hogy ma jobban kell dolgozni, mint tegnap. E cél megvalósításának szándéka, lehetőségeinek ke­resése jellemezte a taggyűlés vitáját. A bírálatot a kérdések nyílt felvetését a helyzet javí­tására irányuló szándék vezé­relte. Mert arra nem számít­hatnak az idén sem, hogy op­timális feltételek között vé­gezhetik a munkát, de azt szeretnék elérni, hogy a mun­kaszervezés javításával, a fele- lősebb hozzáállással kevesebb legyen a kihasználatlan mun­kaidő, folyamatosabb, zavarta­lanabb a termelés. Az a cél­juk, hogy a selejt okainak elemzésével, a vétkeseik anya­gi felelősségrevonásával, a mű­szaki ellenőrzés megszigorítá­sával — az ytóbbi két évben ezen a téren már sokat tet­teik —, főiképpen pedig a dol­gozók felelősségtudatának to­vábbi erősítésével még szebb eredményeket érjenek el a mi­nőség javításának, a gazdasá­gosság növelésének már sike­resen megkezdett útján. A leglényegesebb dolgot, ami az egész vállalat termelésének szervezésével összefügg —, a vitában Mágyel László így fo­galmazta meg: „Jó feltételeket kell biztosítani a dolgozóknak ahhoz, ..hogy termeljenek, mert a tervfeladatokat csak akkor teljesíthetik“. A termelőmunka láncszemei, az egyes részle­gek, műhelyek, munkaszaka­szok szorosan egymáshoz kap­csolódnak, egymástól függe­nek. Bármiféle kiesés zavaro­kat, fennakadásokat okoz a termelés következő szakaszain, amelyek következtében kapko­dás, a technológiai fegyelem megsértése, túlórázás stb. ke- leM«ezhet. Éppen ezért a jó munkaszervezésnek, szüntelen tökéletesítésének követelmé­nyével, a termelés és a szállí­tás javításának, a gépek és a berendezések karbantartásának kérdéseivel, a minőségi szín­vonal emelésével a pártalap- szervezetnek is rendszeresen foglalkoznia kell. Ezzel össze­függésben a vitában többen hangsúlyozták a pártcsoportok szerepét, valamint a kommu­nisták ez irányú pártfeladatai teljesítésének jelentőségét. A VITÄBAN ELHANGZOTTA­KAT összefoglalva a pártelnök az alábbiakban foglalta össze a tárgyalások eredményeit: „Minden siker alapja a min­dennapi becsületes, tisztessé­ges munka, amit elsősorban a kommunistáktól várnak el, hogy példát mutatva mozgósít­sák a dolgozóikat.“ GÁL LÁSZLÓ TAPASZTALATOK A KELET-SZLOVÁKIAI VASNIÖ KOMMUNISTÁINAK TANÁCSKOZÁSAIRÓL Hazánk egyik legkorszerűbb kohászati üzemének, a Kelet' szlovákiai Vasműnek mind a 88 pártalapszervezetében meg­tartották a kommunisták évzáró tanácskozását. A Vasmű vállalati pártbizott­ságának értékelése szerint — amit Július Bender titkár tol­mácsolt —, a tagság 96 száza­léka vett részt az évzáró párt­gyűléseken, és a jelenlevők 21 százaléka szólalt fel a beszá­molót követő vitában. — Pozitívan értékeljük a vállalatunk pártszervezeteiben lezajlott évzáró tanácskozáso­kat — hangsúlyozta Bender elv­társ. Már az előkészületek idő­szakában megnyilvánult a tag­ság érdeklődése, aktivitása az évzáró taggyűlések, valamint a gazdasági feladatok sikeres teljesítése iránt. A jó felkészü­lés, a párttagság kollektív mun­kája, igyekezete jellemezte. A munkabizottságokban felelős­ségteljesen dolgoztak a pártve­zetőségi tagok, a pártcsoportok vezetői, politikai és gazdasági tisztségviselők. Ennek köszön­hető, hogy az évzáró taggyűlé­sek elé a munkahelyek minden területét érintő, színvonalas be­számolók kerültek, és a tagság is jól felkészült a tanácskozás­ra. Becsületesen teljesítették feladatukat a vállalati pártbi­zottság küldöttsei is, akiknek karítottak. Az energia 6s a fű­tőanyag megtakarítása terén az egész tervidőszakra előirányoz zott feladatokat is túlszárnyal* ták. Hasonló eredményekről szá­molhattak be az energiaüzem kommunistái is, akik az érté­kelt időszakban több mint 80 ezer tonna fűtőanyagot megta­karítottak. A közlekedés területén dol­gozó kommunisták pártszerve­zetének évzáró tanácskozásán többek kifogásolták az alap­eszközök kihasználásában és * közlekedési tevékenység irá­nyításában, szervezésében mu­tatkozó fogyatékosságokat. A nagyolvasztó kommunistái­nak tanácskozásán nagyra ér­tékelték azt, hogy körültekintő munkával sikerül a nyersvas kéntartalmát 5,8 százalékról a felére csökkenteni. A Vasmű vállalati igazgató­ságán dolgozó közgazdász kommunisták a számítástechni­ka hatékonyabb kihasználásá­nak szükségességére hívták fel a figyelmet. Szorgalmazták a komplex irányítási rendszer al- , kalmazását. A gazdasági feladatokai érintve előtérbe került az év­záró taggyűléseken az idei és a 7. ötéves tervidőszakra elő­irányozott tervmutatók teljesí­tésének kérdése, az erre irá­nyuló igyekezet, amit több ér­tékes felajánlás is alátámasz­tott. A kohókerámiai üzem kommunistái egyenletes terv­teljesítéssel el akarják érni, hogy az ez évi feladatok 51,5 százalékát július végéig telje­síthessék. A meleghengerdében a kommunisták figyelme arra irányul, hogy ne lépjék túl az 1,5 százalékos selejtet. A kar­bantartó üzem évzáró taggyű­lésén határozatba foglalták, hogy az 1-es nagyolvasztó kö­zépjavításának tervezett idejét 38 nappal lerövidítik, s a műit évhez viszonyítva 15Ó tonnával több pótalkatrészt gyártanak. A Vasműben lezajlott évzáró taggyűléseken egyébként 48 üzemi és kollektív felajánlás született, melyek főleg a ter­melés és a munka minőségé­nek, hatékonyságának fokozá­sára irányulnak. í kulik) jelenléte növelte a tanácskozás színvonalát. Minden pártszervezetben be­hatóan elemezték a hatodik öt­éves tervidőszakban kifejtett politikai és gazdasági tevé­kenység eredményeit. Termé­szetesen, szóba kerültek a fo­gyatékosságok, a megoldást Igénylő problémák is. Például a hideghengerde szál­lítórészlegének kommunistái bíráló hangon beszéltek az el­múlt évben nem teljesített fel­adatok okairól, a megfelelő számú vasúti teherkocsik hiá­nyáról. Kedvező eredményekről szá­mollak be a Vasmű hőtermelő üzemének kommunistái, akik jól végzett politikai-szervező­munkával, a munkakezdemé­nyezés fejlesztésével tavaly 15 ezer tonna fűtőanyagot megta­MBS Öntudatos és felelősségteljes munka AZ AGITÁCIÓS KÖZPONTOK SIKERES TEVÉKENYSÉGÉNEK FÖ FELTÉTELE A tömegpolitikai munkáért felelős kommunisták a CSKP KB 15. és 18. ülésének hatá­rozatai szellemében arra tö­rekszenek, hogy javítsák az agitációs központok tevékeny­ségét. Az e téren elért ered­mények ellenére ugyanis mun­kájuk számos kívánnivalót hagy hátra. Szlovákiában 1896 agitációs központ működik, ebből 444 az üzemekben, 1452 pedig la­kóhelyeken. Tevékenységük az utóbbi időben több helyütt ja­vult, tervszerűvé vált, kép­zett vezetőik vették kezükbe irányításukat. A járási és he­lyi pártszerveiknek, szerveze­teknek sikerült a tömegpoliti­kai munka szervezőinek aktí­váját kiszélesíteni, a kulturá­lis és népművelési intézmé­nyek dolgozóinak soraiból szakképzett embereket meg­nyerni e tevékenység számára. Az agitációs központok nagy többsége így céltudatosan, a tömegpolitikai munka tervével összhangban fejti ki tevékeny­ségét. Az agitácips központok munkájának javításában vi­szont még sok tennivaló vár ránk. A magasabb színvonal elérésének egyik fő feltétele, hogy tevékenységük a fontos politikai, társadalmi, gazdasá­gi feladatok teljesítésének, va­lamint az évfordulók méltó megünneplésének biztosításá­ból induljon ki. Ez azonban nem zárja ki, hogy az egyes összejövetelek résztvevői szá­mára újabb, vonzóbb és haté­konyabb agitációs formákat ta­láljunk és a gyakorlatban teret is adjunk ezeknek. Olyan for­mákat, amelyek egyúttal esz­mei-nevelő, művelő, etikai és esztétikai hatásúak. Az ilyen munka, természetesen, valami­vel több ötletet, szakértelmet kíván az agitációs központok vezetőitől, a népművelési in­tézmények dolgozóitól, s per­sze, nem utolsósorban alkotó hozzáállást is. Tény, hogy ahol ilyen szellemben járnak el, mint például a senicai, a trna- vai, a lévai (Levice), a prie- vidzai, a dumaszerdahelyi (Du­najská Streda), valamint a bardejovi járásban, ott sike­rült megtalálni a politikai agi­táció megfelelő formáit, s elősegíteni ezzel a dolgozók világnézeti nevelését. Az SZLKP KB propaganda- és agitációs osztályának kez­deményezésére a Szlovák Kulturális Minisztérium, a Szakszervezetek Szlovákiai Ta­nácsa, a SZISZ KB és a bra­tislavai Népművelési Intézet a CSKP XVI. kongresszusa, pár­tunk megalakulásámak 60. év­fordulója és a következő vá­lasztások tiszteletére meghir­dette az agitációs központok és a népművelési intézmények országos versenyét. A verseny célja, hogy az agitációs köz­pontokat és a népművelősi in­tézményeket az eddigieknél vonzóbb és elkötelezett ren­dezvények szervezésére ser­kentse, olyanokra, amelyek jobban hozzájárulnak a társa­dalmi tudat formálásához. Egyben arra szeretnénk ösztö­nözni őket, hogy a politikai nevelő munkában olyan újabb és hatékonyabb formákat ke­ressenek, amelyek megfelel­nek a rendezvényeken részt­vevők műveltségi szintjének, szociális összetételének és élettapasztalatainak. Az agitációs központoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a 7. ötéves tervidőszak első évére kitűzött feladatok­kal sikeresen megküzdjünk. Amint azt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársa­sági elnökünk mondotta újévi köszöntőjében; „Mindenütt szükséges jó, alkotó, igényes és kedvező légkört teremteni a társadalmi és a munkakez- deményezés fejlesztésére, ha­tározottan fellépni az itt-ott előforduló és az emberek által jogosan bírált hibák és fo­gyatékosságok ellen.“ A fejlett szocialista társa­dalomban a tematikai esteik­nek, az élöújságoiknak, az ünnepélyes és munkajellegű rendezvényeknek, a képvise­lőikkel, az érdemes párttagok­kal való találkozóknak, az agí- tációs napoknak, a nyilvános pártgyűléseknek egyetlen fő célt kell szolgálniuk: a szo­cialista ember formálását. Az említett verseny prog­ramjában fontos helyet kap­tak a pártunk és társadal­munk életének jelentős év­fordulóival kapcsolatos témák. Célunk, hogy az agitátorok és a politikai informátorok mun­kája mellett a lakóhelyeken élénkebbé tegyük a szemlél­tető agitáció köreinek tevé­kenységét, színesebbé a han- gosanbeszélők műsorát. Nem­csak arról van szó, hogy já­rási és országos szinten bemu­tassuk az egyes rendezvénye­ket, hanem arról is, hogy az agitációs központok és a nép­művelési Intézmények kicse­réljék tapasztalataikat a szem­léltető agitáció, a konkrét szakmai-módszertani tevékeny­ségük terén. Ezeket a tapasz­talatokat aztán továbbadják a tömegpolitikai munka szerve­zői és dolgozói számára szer­vezett szemináriumokon, aktí- vaé r tök ez le teke n, ta n f o 1 va mo ­kon. Az agitációs központokban és a kulturális-nevelő intéze­tekben a következő napokban olyan rendezvényekre kerül sor, amelyek az állampolgá­rokat munkahelyi feladataik teljesítésére ösztönzik majd, hozzájárulnak a tudományos világnézet formálásához, a la­kosság műveltségi szintjének emeléséhez, ikultúráltságának fokozásához. Elősegítik á szo­cialista és proletár internacio­nalizmusra nevelést, felhívják a figyelmet a társadalmunk­ban előforduló negatív jelen­ségekre, hozzájárulnak a szo­cialista életmód, a munkához való öntudatos viszony kiala- tásához. A szocialista munka- verseny kibontakozására, kez­deményezésre ösztönöznek, elősegítik a szocialista ember ercélének kialakítását. A verseny feltételei adottak, most már csak az egyes ren­dezvények forgatókönyv-írói­nak, szerzőinek ügyességétől, ötletgazdagságától, szervező- képességétől függ, hogy az teljesíti-e eszmei-nevelő célját. Mert az egyes rendezvények sikere, időszerűsége, hatása nemcsak a résztvevők érdek­lődésében nyilvánul majd meg, hanem a rájuk tett ha­tásban, a munkához, ember­társaikhoz való viszonyukban. A szervezőiknek minden eset­ben szem előtt kell tartaniuk, milyen környezet, milyen kor­csoportú és érdeklődési körű emberek számára szervezik a rendezvényt, s természetesen azt is, hogy az mindig idősze­rű, hasznos és konkrét legyen. A komáromi elvtársak a kö­vetkező szavakkal reagáltak a versenyfelhívásra: „A kulturá­lis és népművelési intézmé­nyek dolgozói már 1980-ban kréták egy hasonló jellegű verseny megszervezését. A fel­hívás nagy visszhangra talált az agitációs központok veze­tői körében. Reméljük, hogy a verseny vonzó és hasznos lesz, s a CSKP megalakulása 60 évfordulójának, pártunk XVI. kongresszusának és a választásoknak évében hozzá­járul a kedvező politikai lég­kör kialakításához." \ ŠTEFAM KOPCAItf, az SZLKP KB előadója 1321, - 1. 28. 4

Next

/
Thumbnails
Contents