Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám, szerda

JO MUL KOSZONTIŰK A CSKP XVI. KONGRESSZUSAI! (*★★★★★★★★*★ EREDMÉNYEK *★★★★★★★ VÉLEMÉNYEK TAPASZTALATOK *★★★★★**** ★ EGY CÉLUNK VAN: A NEMZETKÖZI ÉLVONAL ELÉRÉSE Ma a társadalom mindenki­től elvárja, hogy az adott le­hetőségekhez mérten a lehető legtöbbet myüjtsa. Ez alól nem képez kivételt a Prágai Ipari Automatizációs Intézet (Inor- ga) egyetlen 'kutatócsoportja sem. Intézetünk lő feladata a számítógépes információsrend­szereik fejlesztése, és hatékony gyakorlati alkalmazásuk elő­segítése. Tehát az a terület, melynek eredményei — világ- viszonylatban is — döntően növelhetik az emberi tevé­kenység hatásfokát. Intézetünk kassai (Košice) részlege is ezzel a feladattal indult 1975-ben. Az elmúlt öt­éves tervidőszak eredményei közül a legértékesebbeknek azokat tartjuk, amelyek nem maradtak papíron, hanem gyakorlati hasznot is hoznak a vállalatoknak. Ilyen például a Sigma Művek részére készí­tett termelésirányítási rend­szer, a vasércbányák nozsnyói (Rožňava) üzemének informá­ciós rendszere, a Magnezit Művek kuntapolcai (Kunová Teplica) üzemének számítógé­pes tervezési rendszere, ame­lyek ésszerű és rugalmas in­fo r maci óf eldolgozó ssal növelik a vállalatirányítás hatékonysá­gát. A másódiik vonalban em­lítjük meg az állami kutatási feladatokat és az egyes válla­latoknak készített számítógép­alkalmazási terveket, melyek a jövőiben kerülnek megvalósí­tásra. Ezt a felsorolást a kb. tizennyolc vállalatnak nyúj­tott különféle szaktanácsadói tevékenység ü n k ke 1 zá r ha tná nk le. Az utóbbi hónapokban, a 7. ötéves tervidőszak feladatai­nak 'kitűzése előtt részletesen elemeztük munkánk eddigi színvonalát. Felismertük, hogy továbblépésünk feltételei tör­vényszerűen a következők: fo­kozott szakosodás, nemzetközi együttműködés, saját munkánk jobb szervezése, a vállalati és társadalmi igényekhez való rugalmas alkalmazkodás és nem utolsósorban a feladatuk magaslatán álló kutatócso­portok kialakítása, az alkotó légkör megteremtése. Kutatócsoportunk jövőbeni szakosodását, az információs rendszerek tervezési folyama­tai automatizálásának megol­dásában jelöltük meg. Ez a feladat fokozatosan részle­günk fő fejlesztési irányvona­lát képezi majd. Az ilyen rendszerek tervezése ma még kézzel vagy írógéppel készí­tett több száz oldalas külön­féle dokumentumok elkészíté­sét, konzultációját, egyezteté­sét jelenti. Ilyen terv készí­tése a rendszer nagyságától függően több szakember (3—90) több éves (1—3) mun­káját igényli. Számítógép al­kalmazásával a tervezési fo­lyamatban becslésünk szerint 40—60 százalékos időmegtaka­rítás érhető el. Ennek a feladatnak a meg­oldása a KGST országok egy­séges számítógéprendszerének fejlesztés! programja keretén belül valósul meg, melynek határidejét 1984. december 31- re határozták meg. Ezt az aránylag távoli időpontot több előzetes határidő előzi meg, melyek a részeredmények gya­korlati bevezetését, azok el* lenőrzését jelzik. A legköze­lebbi ilyen határidő 1981. no­vember 30. Eddig nekünk el kell készítenünk az ENSZ ^ iparfejlesztési szervezete (UNIDO) által támogatott és a Kelet-szlovákiai Vasműben kiépített mintainformációs- rendszer tervdokumentációját. Mivel ez a mintarendszer el­sősorban a fejlődő országok számára készül majd, a terv­dokumentációt több nyelven is ki kell dolgoznunk. Ilyen tartalomban és időben Igényes fejlesztési feladat megoldásában természetesen nélkülözhetetlen a nemzetközi együttműködés. Nekünk na­gyon jó kapcsolataink vannak a Magyar Tudományos Akadé* mia számítástechnikai és auto­matizációs kutatóintézetével, mely az utóbbi években ki­emelkedő eredményeket ért el a rendszertervezői nyelvekhez szükséges programok fejlesz­tésében. A kész programok átvételével négy ember leg­alább hároméves munkáját ta­karítottuk meg. A SZTAKI tő­lünk a számítógépes tervezési technológiát és a csehszlová­kiai alkalmazási tapasztalato­kat kapja — hasonló magyar- országi felhasználások egyide­jű beindítása végett. Munkánkban, úgy gondoljuk, az az eredményesség kulcsfel­tétele, hogy mindannyian őszinte alkotó légkör kialakí­tására törekszünk. Az érdekes és mindig újabb fejlesztési problémák megoldásából min­denkinek bőven kijut. A tizen­négy tagú kutatócsoportunk minden tagja szereti munká­ját. Persze, az is igaz, nem könnyű egy komplex feladatot úgy részfeladatokra bontani, hogy mindenki szakképzettsé­gének és érdeklődésének meg­felelően megtalálja önmagát.' Számunkra a legértékesebb valuta a jó, minőségi munka. A fejlesztési munkához szükséges műszaki feltételeket az intézet vezetősége a felet­tes minisztériummal együttmű­ködve biztosítja. így például részlegünkön ez év folyamán a Videoton legújabb nagy tel­jesítményű EC—1011 számító- géprendszere kerül beállításra. Ez a több millió korona érté­kű beruházás lehetővé teszi munkánk hatékonyságának fo­kozását és egyúttal jó minő­ségű munka elvégzésére köte­lez. Az előttünk álló felada­tokat tehát olyan szinten akarjuk megoldani, hogy be­csülettel helytálljunk megbí­zóink és önmagunk előtt. A mérce magas, de tudjuk és valljuk, az egyetlen lehetőség a nemzetközi élvonal elérése. Ing. MARTIN JAKABČIN főosztályvezető Ing TÖTH ATTILA, témavezető Inorga — Ipari Automatizációs Intézet Kassa OLCSÓBB ES KORSZERŰBB BBBMBBHET VÁSÁROLNÁNK 1281. I. 28. A hatodik ötéves tervidőszak elején még nem gondoltuk, hogy hústermelő vállalatunk­nál a termelést ilyen gyors ütemben növeljük. A szükségle­tek figyelembevételével menet­közben módosítottuk, egészítet­tük ki a terveket. Amíg až első évben még csak 66 ezer jércét, 156 ezer hízócsirkét, és 128 tyúkot tartottunk, a múlt évben már 136 ezer jércét, 260 ezer hízócsirkét és 210 ezer tyúkot neveltünk, illetve hizlaltunk. Ilyen nagyarányú darabszám- emelkedést korszerűsítés nélkül nehéz lett volna elérni. Gya­korlati szakemberek segítségé­vel találtuk meg a legelőnyö­sebb beruházások módszerét. A baromfihúst, tojást és a kö­zeljövőben sertéshúst termelő vállalatunknál már hasznos ta- pasztlatokat szereztünk a tér-: me lés-növelési lehetőségek ki­használására. Olyan megoldáso­kat keresünk, melyek hosszaob távon biztosítják a folyamatos és gazdaságos termelést. A jér- cetelepen két új pavilont épí­tettünk, a régi egyszintes ketre­cek helyett kétszinteseket sze­reltünk be. A korszerűsítés óta egy négyzetméternyi területen 35 jércét nevelünk, míg azelőtt csak 15-öt. A munkaerőszükség- let ugyanannyi, tehát gyors ütemben növekedett a munka­termelékenység. A hízócsirkék számára hat új pavilont építettünk, amelyeket úgy rendeztünk be, hogy a technológián később módosít­hassunk. Állandóan járunk a testvérvállalatokba, tanulmá­nyozni a termelési módszereket. Ha valami hasznosat tapaszta­lunk, azt Igyekszünk minél hamarabb megvalósítani. A tojástermelő részlegen négy pavilont korszerűsítettünk. Há­romszintes R-21 es típusú NDK gyártmányú berendezésekkel szereltük fel. Itt is növekedett a munkatermelékenység, azonban a korszerű berendezéseken is akad tökéletesítenivaló. A 7. ötéves tervidőszakban to- váb folytatjuk a korszerűsítést. Az R-21-es ketreces berendezést a lehető legtöbb pavilonba be­szereljük. Úgy számítjuk, hogy a korszerűsítés után ugyanannyi pavilonban 40 ezer tyúkkal tart­hatunk többet. A hízócsirkéket is korszerűbb körülmények között akarjuk hizlalni. Nyolc épület­be szerelünk kétszintes ketrece­ket. Minden esetben nagyon megfontoljuk, hogy milyen kor­szerűsítést valósítsunk meg, hi­szen a berendezéseik eléggé drá­gák. Egy félmillió koronát érő épületbe a magyarországi tata­bányai Detva vállalattól vásá­rolt berendezést szereltünk be, amiért több mint 1 millió koro­nát kellett kifizetnünk. A be­rendezés azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Hátránya például, hogy a ketre­cekből rossz kiszedni a csirké­ket; soknak letörik a szárnya, vagy sérülés következtében megkékül a húsa. A feldolgozó- üzem az ilyen hízócsirkékért Jóval kevesebbet fizet, többnyire harmadosztályú áruként veszi át. Az elmúlt napokban a Nyit- rai Baromfitenyésztő Vállalat­nál láttunk egy mozgópadlős ketreces berendezést. Ez nagyon megfelelne a mi viszonyaink­nak. Reméljük a kutató- és ter­vezőintézetek felfigyelnek erre a berendezésre és elősegítik, hogy valmelyik vállalatnál to­vábbi korszerűsítéssel, a ta­pasztalatok érvényesítésével megkezdik sorozatgyártását. Nézetünk szerint gépgyáraink­ban jóval olcsóbban lehetne előállítani az egyes berende­zéseket, mint amennyiért most a külföldi vállalatoktól vásá­roljuk. Általában elégedetlenek vagyunk a kutatóintézetek munkájával. Vállalatunknál né­hány újítást is sikerül a gya­korlatban alakalmazni, de ha a kutatóintézetek dolgozói szo­rosabb kapcsolatban lennének velünk, akkor közös erőfeszí­téssel könnyebben boldogulhat­nánk. A további korszerűsítéssel, a komplex intézkedések beveze­tésével foglalkoztunk a párt- szervezet nemrég megtartott évzáró gyűlésén és a szak- szervezeti termelési értekezle­ten is. Legfontosabbnak tart­juk a munkatermelékenység fo­kozását és a termelés gazda­ságosabbá tételét. Ezen a té­ren jő eredményeket értünk el, mert amíg a 6. ötéves tervidő­szak elején csak 8,60 százalé­kos volt a rentabilitás, a vé­gén már 19,91 százalékos. A múlt évet 10 millió korona tiszta haszonnal zártuk. Úgy véljük, hogy az igényes fel­adatokat teljesítjük, mert egy­re jobban fokozódik a dolgo­zók kezdeményezése. Az előző tervidőszakban 38 újítási ja­vaslatot nyújtottak be a kol­lektívák, amelyekből 32-őt meg­valósítottunk. Idén két téma­kört tűztünk ki, amelyekkel kapcsolatban újabb kollektívák nyújtanak be újítási Javaslatot. Nem sajnáljuk a korszerűsíté­sekre befektetett pénzt, mert tudjuk, hogy azok a legtöbb esetben kamatostól megtérül­nek. JÄN SRNEC, a Lévai (Levice) Hústermelő Vállalat párt­alapszervezetének elnöke és LUKACS JÄNOS, az FSZM üze­mi tanácsának elnöke Tavaly a bratis­lavai Karlová Vés lakótelepen üzembe helyez- ték a PK 220- típusú kor szer ä telefonközpon­tot, amelyet a választási prog­ram keretéberl hoztak létre. A szlovák főváros­ban jelenleg á automata tele­fon központ mű­ködik. A felvéte­len Vladi.nír Lupták mecha­nikus a beren­dezés karban­tartása közben [Felvétel: P. Šimončík — ČSTK) KORSZERŰSÍTÉS > munkaerő-megtakarítAs Az idei esztendő első nap­ján Szlovákiában 863 507 tele­fonállomás üzemelt. Ez volt az a nap, amikor a távközlés re­szortjában is megkezdtük a népgazdaság tervszerű irányí­tási rendszerét tökéletesítő (komplex intézkedések végre­hajtását. összehasonlításképpen csak annyit, hogy tíz éve csak fele annyi telefonállomás üze­melt, s a telefonállomások szá­ma az év végéig eléri a 880 000-et, ami a lakosság szá­mához viszonyítva európai vi­szonylatban is szép eredmény. Az elmúlt öt esztendőben gyors ütemben vezettük be a számítástechnikát, folytattuk a hálózat automatizálását, s négy automata tranzit központot ad­tunk át (Banská Bystricában, Prešovban, Poprádon és Kas­sán (Košice). Ezek lehetővé te­szik az automata interurbán beszélgetések lebonyolítását belföldön és mintegy két tucat európai országgal. Az új tech­nika a posta munkájában és a postai hírlapszoigálat tevé­kenységében is egyre jobban dominál. Az év első napjaiban — ja­nuár 5-én — avatták fel a piešfanyi automata telefonköz­pontot, amely a PK—202 típu­sú legkorszerűbb csehszlovák technológia alapján működik. Ugyanilyen központ épül Pop- rádon. Ez a második generá­cióhoz tartozik, s egyéb elő­nyein kívül lehetővé teszi több karbantartási dolgozó munká­jának megtakarítását. Több mint kétezer telefonállomás kapcsolható rá. Az új technika bevezetése jelentős munkaerő megtakarí­tást eredményez, például az automatizálás 36 000 telefonke­zelőnő munkáját takarítja meg. Bratislavában egyebek között felszerelik a CITEDIS E—10 típusú telefonközpontot, amelyet a CIT — ALCATEL francia cég licence alapján Lengyelországban gyártottak. Az újfajta központ elektroni­kus, a régebbi típusokhoz ké­pest kevesebb helyet foglal el, és segítségével energia és munkaerő takarítható meg. Több szolgáltatást is lehetővé tesz, egyebek között az auto­mata ébresztést, a felhívott­nak hagyott üzenet automata felvételét és értekezletszerű beszélgetéseket. Az interurbán hálózatba be­szerelik az MK 611 típusú te­lefonközpontot, amely a Tesla vállalat terméke. További tran­zit telefonközpontokat is fel­szerelnek, mégpedig a magyar és jugoszláv gyártmányú ARM 20 aso'kat, amelyek az LM Ericsson svéd cég licence alapján készültek. Kapacitásuk 16 000 csatlakozóvonal. Ugyan­ezen központ elektronikus változata a jugoszláv AXE 10, amely szintén svéd licenc alapján készült. További műszaki újdonság az ARE 13 telefonközpont, ame­lyet Jugoszláviában gyártanak svéd licenc alapján, s a žlllnai automata tranzit interurbán központban szerelik fel. Ugyan­csak ide kell sorolni a jugo­szláv ARB 20 tranzit távíró­központot, amelyet első ízben Zvolenben használnak fel. Üj távbeszélő készülék a gombos számlappal és a me­móriaegységgel felszerelt BS 77 típusú telefon. Az eddi­gi rotációs számlapot itt gom­bok helyettesítik. Ugyancsak érdekes a BS 15, a BS 25, a BS 14 és a BS 24 telefonké­szülék, amelyeket a stropkovl Tesla gyárt. E típusoknál a készülék automatikusan szabá­lyozza a szignált, és a hang minősége független a vezeték hosszától. A BS 17 és a BS 27 típusoknál a hagyományos csöngetés helyett elektronikus akusztikai berendezés lép mű­ködésbe. További újdonság az MP 80 típusú interurbán automata ál­lomás, amelyet 1983-tól kezdve a Prágai Műszaki Távközlést Központ gyárt. Lehetővé teszi a rövid távú automata interur­bán beszélgetéseiket. Ezt közeti a lengyel gyártmányú AWS in- terurbán automata állomás, amelynek segítségével az ország bármely részébe lehet automa­ta hívással telefonálni. Az el­ső kísérletek már a 6. ötéves tervidőszakban elkezdetek, s ilyen központokat a jelenlegi ötéves tervidőszakban szerel­nek fel. Beszerelik a távbeszélő há­lózatba az USR 2/9/2 az USR 3/15/3, az UK 101, az UK 102 és az UK 11 típusú mellékállo­más-központokat is, amelyeket szintén a Tesla fog gyártani. Érdekes a francia Pentaconta cég licence alapján Lengyel- országban gyártott PC 1000 melléikállomás-központ, amely­re 6000 mellékállomás is íj­kapcsolható. Jelenleg a Hloho- veci» Drótgyárban kísérleteznek vele. A Liptovský Hrádok-i Tesla megkezdte az UE 200 tí­pusú me 1 lék á 1 l om á s-ik özpo ni gyártását a kanadai Mittel cég licence alapján. A központ ak­kora, mint egy nagyobb hűtő­gép, nagyon megbízható és fel­szerelése egyszerű. Jelenleg a Bratislavai Műszaki Táviközlési Központban próbálják ki. A kí­sérlet sikere esetén fontolóra veszik ilyen központok közös csehszlovák—kanadai gyártá­sát. A magyar gyártmányok közül jól bevált a QA 96 és a QA 512 típusú mellékállomás­központ. Az előbbi kisebb, a2 utóbbi nagyobb kapacitású. Bratislavában 1982-ben beín» dítjáik a levél küldeménye K NEC típusú automata osztályo­zó gépsorát, amely japán ter­mék. Óránként 150 irányba 30 000 küldeményt osztályoz. Ugyancsak felhasználják az NDK gyártmányú IPF—80/D tí­pusú félautomata levélosztá- lyozót, ameiy óránként 3000 küldeményt osztályoz és egy lengyel gyártmányú félautoma­ta csomagosztályozót, melynek óránkénti kapacitása 5000 da* rab. ONDREJ KOV AC mérnök, Szlovákia Központi Távközlési Igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents