Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám, szombat
BBBEra • chrípka, a stredisko ís társai Rendelőintézetek, kórházak folyosóin gyakran hallhatunk ilyen és hasonló „magyar“ mondatokat: Mikor chrípkam volt elmentem a strediskóba az obvodnýhoz, a sestra azt mondta, hogy jöjjek reggel odberre. Aztán kaptam poukazt az internistához, onnan sanitkával vittek haza. Megígérték, hogy majd kapok návrhot liečeniére. Folytathatnám, de gondolom, példának ennyi is elég Az egészségügy témakörébe tartozó szavak, kifejezések használatában elkövetett hibákat nagyjából három csoportba sorolhatnánk. Az első csoportot a magyar szövegbe beékelt olyan szlovák szavak, kifejezések alkotják, melyeknek természetesen megvannak a pontos magyar megfelelőik, de ezeket a beszélő vagy nem tudja, vagy talán tudná is, ha nem volna rest egy kicsit gondolkodni. Az is lehet, hogy egyesek szinte hivatalosabbnak, szakaszerűbbnek, hitelesebbnek érzik mondanivalójukat, ha bizonyos fogalmakat szlovákul emlegetnek — pedig csak rosszul beszélnek magyarul. Attól még senki sem bizonyul műveltebbnek, benfen- tesebbnek, ha az infulenzát magyarul is chrípkának, a rendelőintézetet zdravotné strediskónak, a körzeti orvost ob- vodnýnak, a nővért sestrának, a vérvételt odbernek, a beutalót poukaznak, a belgyógyászt internistának, a mentőkocsit vagy mentőautót sanitkának, a javaslatot návrhnak, a gyógykezelést liečeniének mondja. A másik hibacsoportba azok a helytelen magyar kifejezések tartoznak, melyek többé-kevésbé tükörfordítással jöttek létre. Ilyen helytelen kifejezés például a zdravotné strediskónak megfelelni akaró egészségügyi központ, melynek helyes magyar neve rendelőintézet, ilyen az injekčná žltačka^ „pontos“ fordításával jertőzö sárgaságnak elkeresztelt betegség, melynek szabályos magyar megnevezése: járványos májgyulladás. Ide tartozik a nočná pohoto- vosfból helytelenül lefordított éjszakai készültség, mert az helyesen: éjszakai ügyelet, no meg a szolgálatos orvos — a službukonajúci lekár, akinek magyar neve helyesen: ügyeletes orvos. A harmadik hibacsoportot az adott témakörben a helytelenül használt idegen szavak alkotják. A szlovákban az egészségügy területén aránylag sok idegen — latin és görög — eredetű szót használnak, természetesen a szlovák nyelv szabályainak megfelelően. Ez azonban nem ok arra, hogy a magyar beszédben ehhez igazodjunk, és primárnok nevezzük a főorvost, aki nekünk idegen szóval primárius, asis- tentnek nevezzük a klinikán a tanársegédet, aki nekünk idegen szóval asszisztens és így tovább. A betegségek megnevezésével is sok a galiba, mert a magyar nyelvszokás azt a szabályt követi, hogy vagy magyar szóval nevezi meg a bajt, vagy megtartja a tudományos — latin, görög — megnevezés eredeti formáját, legalábbis hangzásban. Mondhatjuk tehát például a májgyulladásra, hogy hepatitisz, a mellhártyagyulladásra, hogy pleuritisz, de nem beszélhetünk róluk hepatitída, pleuritida formában, mert akkor szlovákul neveztük meg őket. A bronchitisz szlovákul bronchitída, az infarktus szlovákul infarkt, a gasztritisz szlovákul gastratitika, a rák azaz karcinóma, szlovákul karcinóm, nem pedig latinul, illetőleg görögül, amint azt sokan képzelik. Amit itt felsoroltam, természetesen nem meríti ki az egészségügy területén felmerülő nyelvi problémákat. De ennyiből is világos, hogy tudatosabban kellene használnunk anyanyelvűnket. MAYER JUDIT AZ IRANI NEVEK ÁTÍRÁSA A latin betűkkel író nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot. Ez rendben is van, de az irániak nem latin betűkkel írnak. Helyesírási szabályzatunkban a következőt olvashatjuk: „Ha a nem latin betűs írásű nyelvek szavait és tulajdonneveit írásban kell használnunk, latin betűkkel írjuk át őket. Az átíráskor az idegen nyelvi szó vagy tulajdonnév hangalakja mellett az idegen betűsort is igyekszünk tekintetbe venni.“ Némi támaszpontot ad a ciril, illetve a görög ábécé átírása: az eredeti betű hangértékének megfelelő (vagy a hangzásban a hozzá legközelebb álló) betűt írjuk le. Maradjunk egy kicsit a görögnél, hiszen a perzsa történelem királyainak nevét görög vetítéssel ismertük meg, például Kambü- szész, Xerxész, Kürosz, Dareiosz (őt latinos-magyaros formában is írhatjuk, ha a gazdagságról van szó: Dárius kincse). Az iráni események gyakran szerepelnek újságainkban. Több tuajdonnév mellett néhány köznévvel is megismerkedhettünk (vagy felújítjuk eddigi ismereteinket), így például ajatollah, csádor, dzsihar, moharrem stb. Mind a köznevek, mind a személynevek írásában következetesek voltunk: azaz a megközelítő magyar ejtés szerint írtuk le őket. (pl. Khomeini, Moszadik, Dzsavadi stb.). Mindössze néhány kivétel van, de ezek már meghonosodott nevek: a költő Hafiz a Hafez helyett, vagy a nagy tudós csaknem egész sort betöltő neve helyett az Avicenna használatos. A városok, egyes intézmények és épületek neveit kétféleképpen láthattuk á hasábokon: magyarosan is, az angol átírás átvételeként is. Ez utóbbi nem véletlen, hiszen a hírügynökségi jelentésekben gyakorta ez szerepelt. A következetesség azonban itt is érvényesüljön! Például a német és az orosz nyelvű térképeken megvan a következetesség. A szőnyegszövés egyik központja Siráz (nem Shidaz, különösen nem Shiráz) városa már régóta ismert számunkra. Ugyancsak indokolatlan a Mashhad írásmód a Mashad (ejtve: Mashad) helyett, valamint a Khorramshahr a Khor- ramsahr helyett. Az s kétféle (magyar és angol) használata zavaró, sokkal egyértelműbb, ha a magyar írásmódot használjuk, lszfahán, Golesztán-palota stb. Természetesen más betűk is okozhatnak zavart. A Lalejin és Láledzsin „pár“ még elmenne valahogy, de a Karaj, illetve Karedzs városnév már csak a magyaros formában jó. A Q betűt a magyar olvasó többnyire a síiták szent városának nevében találja. Qum. Természetesen jobb ha átírjuk: Kum (ez így jobban megfelel az eredeti kiejtésnek). Különben is a szomszéd ország nevét az angolok Iraqnak írják, mi pedig Iraknak. Az y is teljesen fölösleges, írhatjuk nyugodtan Jezdet (ígyl) Yazd helyett. Olykor az is előfordul, hogy az egyes szavakat, neveket lefordítunk, s ezzel közérthetővé tesszük Őket, pl. gyászhónap (moharrem), vallásháború (dzslhad), főpap (ajatollah), tulajdonnevekben: Régészeti ^Básztán) Múzeum, Nemzeti (Melll) Bank, Péntek-mecset (Maszdzsend-i Dzsome) stb. MIZSER LAJOS Fejlődő agrokémiai vállalat A haladás záloga — a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság követelménye, hogy gépparikkal rendelkező agrokémiai vállalatok alakuljanak. Hazánkban az agrokémiai vállalatok létrehozására a CSKP XIV. kongresszusán született határozat. Ezen vállalatok létrejöttének anyagi feltételeit a szövetkezetek és állami gazdaságok biztosították, földterületeik nagyságának arányában. Az említett vállalatok első számú feladata a növényvédelem és tápanyagutánpótlás. Tudvalevő, hogy ezeket a munkálatokat — a mind igényesebb követelményeknek megfelelően — egyre kevésbé képeseik szövetkezeteink és állami gazdaságaink önerőből elvégezni. A komáromi (Komárno) járásban, Hetényben (Cbotín) létesült agrokémiai központ, amelynek igazgatósága és fő bázisa is itt van. Ideérkezé- sünikkor úgy gondoltuk, hogy most, a tél kellős közepén, magunk mögött tudva a nehéz és oly sok áldozatot követelő mezőgazdasági munkák gondterhes időszakát, talán konyái y ebben elérhetők a vezetőség tagjai és az illetékes szakemberek. Tévedtünk. Az üzemszervezés és a rendelkezésükre álló technika kiküszöböli számukra a „téli holtszezon“ beálltát. Permetezőgépeik és trágyaszóróik mind egyazon típusú, NDK gyártmányú IFA tehergépkocsikra vannak szerelve. Ezeik a szerelvények ilyenkor, a téli időszakban lekerülnek róluk, s a tehergépkocsik, hagyományos rakfelülettel ellátva, különféle fuvarokat vállalnak. František Kucharík mérnök, a vállalat igazgatója is távol volt. Míg megérkezett, addig Is Nagy Gábort, a vállalat káder- és személyzeti osztályának vezetőjét kértük meg, vázoljon a vállalatról annak imunikájára jellemző Pépet. Megtudtuk, hogy a vállalat a növényvédelem és tápanyag- utánpótlás feladatainak végzéséhez szükséges speciális gépekkel, repülőgépekkel rendelkezik. A három darab repülőgép ugyan a SLOVAIR tulajdonát képezi, de gyakorlatilag az egész év folyamán a rendelkezésükre állnak, illetve mindenkor ott vehetik azokat igénybe, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Itt említjük meg, hogy a nyári időszakban — a betegségeik megelőzése céljából — a komáromi járási nemzeti bizottság által igényelt szúnyogirtást is a szóban forgó gépek végzik: két darab ČMELÄK és egy AN-2-es típusú repülőgép. Az első típusra jellemző, hogy egy pilóta képezi a személyzetét, és a gép egy töltésre 0,8 tonna anyagot képes magával vinni, míg az AN-2-es irányítását két pilóta végzi, s egy felszállás alkalmával 1,2 tonna hasznos súlyt képes a magasba emelni. Ezek a gépek tavaly 84 ezer átlag- hektár kezelését végezték el. A járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban ez a vállalat 25 százalékát képes elvégezni azoknak a munkálatoknak. (szerves trágya kihordása, szórása, robbantása, permetezése, műtrágyázás), amelyekre specializálódott. Mindehhez nagy teljesítményű DO-32-es mütrágyaszórókat, valamint a Debreceni Mezőgép által gyártott Góliát típusú pe rmetezőgépeke t haszná 1 naik. E gépek egyébként nemcsak hazánkban, de az egész KGST-n belül normalizált típusok. A vállalat múlt évi tervfel- adatai közé tartozott például 22 ezer hektáron elvégezni a vegyszeres gyomirtást, 21 ezer hektáron a kártevők elleni növényvédelmet, 12 ezer hektáron az alaptrágyázást, 10 ezer hektáron a cseppfolyós műtrágya kipermetezését, 24 ezer hektáron pedig a talajihesze- zést, stb. Feladataikat túlnyomórészt sikeresen teljesítették, a legtöbb esetben pedig túlteljesítették. így a műtrágya kiszórását 121 százalékra, az ís- tállótrágya kiszórását 124 százalékra, a deszikációs permetezést 118 százalékra, a nitratá- lást pedig 100 százalékra teljesítették. A növényvédelem terén rájuiK háruló feladatokat 130 százalékra sikerült teljes, teniük, a cseppfolyós műtrágya permetezését 101 százalékra, míg az istállótrágya kihordását csupán 25 százalékra valósították meg. Gépparkjuk megfelelő bővítése esetén minden tervmutatójuk kedvezőbben alakult volna, de a jelenlegi feltételek mellett Is túlteljesítették tervüket: az előirányzott 12 millió 300 ezer koronás tervüket 12 millió 935 ezer koronára teljesítették. A vállalat idén egy 9000 vagon műtrágya tárolására alkalmas raktárterülettel gyarapodott, épül továbbá a folyékony műtrágya tárolója is, és se szeri, se száma azoknak a jogos igényléseknek, amelyek a vállalat hatékony tevékenységéhez elengedhetetlenül szükségesek. Az igazgató mégis a hamarosan üzembe lépő új, korszerű elvek alapján dolgozó agro laboratóriumból vár rendkívüli eredményeket. Ez a laboratórium, amelyben talaj-, elemzést végeznek majd, az egész országban egyedülálló létesítmény, amelyet magyar mérnökök hoztak létre. A Magyarországon már országszerte elterjedt „Contiflo“ módszerrel végzi majd a talajelemzést, amelynek során 16 elemet mutatnak ki pontosan. Ez a progresszív módszer minden eddiginél hatékonyabb munkavégzést tesz majd lehetővé — jelentős anyagmegtakarítás mellett — hiszen a talajelemzést követően az egyes parcellákra csakis a hiányzó anyagokai juttatják majd, szigorúan a megfelelő mennyiségben. A laboratórium üzembe állítása után több járás számára is képes lesz elvégezni a szükséges talajelemzést. Jelenleg már folyamatban van a komáromi járásban a mezőgazdasági parcellák feltérképezése és újszerű kódolása, ami az agrolabo- ratóriuin munkájának elengedhetetlen előfeltétele. A Hetényi Agrokémiai Vállalatnak egy további részlege működik még Tanyon (Tón), 1984-ben kezdődik meg a gú- tai (Kolárovo) részleg építése, amely mintegy 30 milliós beruházásnak felel meg. A távlati tervek pedig hasonló részlegek kiépítését irányozzák elő Ba jc9on (Bajč) és Búcson (Búč). A Hetényi Agrokémiai vállalatnak 170 alkalmazottja van. Eddigi kiváló eredményeik tnö>- gött azonban ott kell látnunk az 1978-ban alakult, 31 kommunistát tömörítő pártaiap- szervezetet is, amelynek elnöke Nagy Gábor. — cf —> Ä számvetés időszaka A földművesek ezekben a napokban mérlegelik az elmúlt időszak munkájának eredményeit. Ugyanakkor afelett is elgondolkoznak, hogyan teljesítsék az idei év feladatait. Ez a helyzet a Bratislava- vidéki járásban is, erről beszélgettünk fán Markovié mérnökkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság növénytermesztési szakosztályának vezetőjével. — Közismert, hogy az őszi munkák minősége béíolyásolja a következő év gabonatermelési eredményeit. Ezért erre a mezőgazdasági dolgozók minden évben fokozott figyelmet fordítanak. Járásunkban a mélyszántást 46100 hektáron végezték el, és közel 14 ezer hektáron dolgozták be a talajba az istállótrágyát. Az általunk irányított körzetben 23 egységes földművesszövetkezet és állami gazdaság 67 958 hektáron gazdálkodik. őszi búzát 20 323 hektáron termesztenek. Ezeket tavaly ősszel az agrotechnikai határidőn belül sikerült a talajba juttatni, annak elenére, hogy a vetést nálunk is hátráltatták az elhúzódó betakarítási munkák. Ma már közismert, hogy milyen eredményeket értek el a növénytermesztésben az elmúlt évben. A tervet teljesítették. A gabonatermelési tervet 113,7 százalékra, a hüvelyesek termelési tervét 141,3 százalékra, a cukorrépa termelési tervét 112 százalékra teljesítették. A kukoricateirmelés területén jó hektárhozamokat ért el a Dunajská Lužná-i, a Vajnori és a Raöai Efsz. Cukorrépából átlagban 37,35 tonnát takarítottak be egy hektárról. A Dunajská Lužná-i Efsz-ben viszont 56 tonna volt a cukorrépa hektárhozama. — Az önök járásának faival a fővároshoz közel terül* neik el. A határaikban gazdálkodó mezőgazdasági üzemek fő feladatai közé tartozik Bratislava ellátása zöldségfélékkel, hús- és tejtermékekkel stb. Elegendő hús, te), tojás kitermelése viszont csakis úgy lehetséges, ha kellő mennyiségű takarmány áll a rendelkezésükre. Mostanában sok szó esik a tömegtakarmány termesztéséről. Járásuk földművesei hogyan birkóznak meg ezekkel a feladatokkal? — Az elmúlt évben a tömegtakanmánytermesztésben reájuk háruló feladatok- kat teljesítették. Egyéves takarmánynövényeket — mint például silókukoricát, őszi, tavaszi és nyári takarmánykeverékeket — 14 400 hektáron termesztettek. E területről 446 693 tonna zöldanyagot takarítottak be. Vagyis 30,9 tonnát egy hektárról, ami százszázalékos tervteljesítést jelent. Évelő takarmányokat 6993 hektáron termesztettek. Ezen a területen is jó hozamokat értek el. Egy hektáron 9,2 tonna széna termett, ami 126 százalékos tervteljesítést jelent. A járás történetében ez volt a legnagyobb szénatermés, ami elsősorban a Chorvátsky Grob-i, a Záhorsiká Bystrica-i, a Tomášovi Efsz érdeme, ahol az átlagosnál jobb szénatermést takarítottak be. Ezeket a jó eredményeket a mezőgazdasági üzemek azáltal érték el, hogy jól gondoskodtak a növényzelről. Öntözték, műtrágyázták a réteket és legelőket, ami végső soron jó terméseredményekhez vezetett. Példamutatóan jártak el a termés konzerválásában és elraktározásában. Begyűjtés idején ügyeltek arra, hogy a betakarítási veszteségek 'minél alacsonyabbak legyenek. Ennek köszönhető, hogy elegendő takarmány-készlettel rendelkeznek a mezőgazdasági üzemek, s a minőség is jobb, mint az elmúlt években. Ez biztató, annál is inkább, mert azok a feladatok, amelyek földműveseinkre az állattenyésztés területén várnak, nagyon igényesek, és csak akkor teljesíthetők, ha kellő mennyiségű takarmány áll rendelkezésükre Tehát a Bratislava-videki iá- rás mezőgazdasági dolgozói alaposan felkészülnek az idei tervek teljesítésére. Készek megtenni mindent annak érdekében, hogy éppúgy, mint az elmúlt évben az idén is teljesítsék kötelességüket a társadalommal szemben. Az első Jelek arra vallanak, hogy a kitűzött cél elérése nem lesz minden esetben könnyű. Ugyanis növelniük kell a gabona, a cukorrépa és a zöldség hektárhozamait. Nem utolsósorban pedig a takarmányokét. Az állattenyésztés területén is konkrét feladatokat kaptak. A tejeladást 1,8 millió literrel kell növelniük az elmúlt évhez vizsonyítva. Marhahúsból, baromfihúsból és tojásból ugyancsak többet kell küldeniük a hazai piacra, mint tavaly. Megvan rá a remény, hogy a szóbanforgó Járás üzemei az idén is megbirkóznak a tervfeladatokkal, éppúgy, mint tavaly. Húseladási tervüket tavaly százszázalékra teljesítették, baromfihúsból 137 tonnával küldtek többet Bratislava ellátására, ami ugyancsak példás cselekedet. JOZEF SLUKA 1981. I. 24.
