Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám, szombat

SZAVAKTÓL A TETTEKIG Az ideológiai munka irányí­tásával megbízottól és szak­szervezeti tisztségviselőtől tu­dom, hogy a tanfolyamok, elő­adások, beszélgetések eredmé­nyei nem mutatkoznak meg közvetlenül a termelésben, ha­nem közvetve, mégpedig úgy, hogy az emberek összehason­lítják az előadásokon hallotta­kat, a mindennapi gyakorlat­tal. Az előadásokon szerzett ismeretek arra ösztönzik a dolgozókat, hogy gazdaságo­sabban, jobban, termeléke­nyebben dolgozzanak. Jó ered­mények azonban csak akkor születnek, ha a munkahelyen megvannak ehhez a konkrét feltételek. Erről tanúskodik né­hány megjegyzésünk, amely a f 1 exo h uza lofca t, kábé lfcé sz le t e- ket koaxikális kábeleket gyár­tó részlegre vonatkozik. A népgazdaság tervszerű irá­nyítási rendszerének tökélete­sítését célzó komplex intézke­désekkel kapcsolatban már 1980-ban is számos előadás hangzott el. Ez ösztönözte a vitát a munkahelyeken, a szo­cialista munkabrigádokban és a munkán kívül is. A termelési tanácskozáson én is felszólal­tam, s bíráltam a rossz minő­ségű termékeiket, valamint a nagy mennyiségű hulladékot. Ebben látom ugyanis a haté­konyság és a minőség emelé­sének nagy lehetőségét. Az én szem pon tómból természetesen a hibát a dolgozókban láttam, ami logikusnak tűnt, hiszen ők gyártottak selejtet. A vitában azonban felszólalt egy idősebb munkás is, aki világosan rá­mutatott: nemcsak azt kell kö­vetelnem, hogy csökkenjen a selejt, hanem azt is meg kell néznem, hogy a műszak? után ki mennyi selejtet gyártott és ezt az értékelésben is érzékel­tetni kell. A tapasztalt ember fején találta a szöget. Munka­részlegünkön ezért nagy figyel­met fordítunk az anyagnyilván­tartásra, s véget vetünk a se­téjüké szí tők anonimitásának. Manapság mindenki felelős a gépe körüli rendért, pontosí- tottuk a selejttel kapcsolatos követelményeket, szigorúan el­lenőrizzük az anyagot és a más részlegről érkező féLkész- árut. Üzemünkben így megszület­tek a hozrascsot-gazdaság ele­mei, ahogy azt a komplex in­tézkedések megkövetelik. Ez annak köszönhető, hogy a gaz­daságosabb munka nem ma­radt csupán követelmény, ha­nem megvalósításához a dol­gozók kezdeményezésével meg­születtek a kellő feltételek. Több előadáson szó volt az anyagtakarékosságról, a terme­lés gazdaságosságáról és haté­konyságáról. E kérdéssel kap­csolatban leggyakrabban ez a megjegyzés hangzik el: rend­ben van, mi jó minőségű mun­kát fogunk végezni, de mi tör­ténik akkor, ha munkánkat va­laki más rontja el, például rossz alapanyagot szállítanak. Az ilyen megjegyzésekre a mű­helyeikben konkrét adataink vannak. Időben és minőségi szem pontból is jól teljesítettük a kábelmegrendeléseket, de az a vállalat, amely a kábelkö­penyhez szükséges anyagot szállította, rossz minőségű alapanyagot hozott, ami csak a munka befejezése után derült ki. Rossz minőségű kábelt nem lehetett szállítani és az a ve­szély állt volna elő, hogy az egész megrendelést újra kell gyártani. Ez természetesen azt vonja maga után, hogy túllép­tük a határidőt és nem teljesí­tettük a tervet. A legrosszabb a dologban az volt, hogy a kábelek külső bevonata szilár­dan kapcsolódik a többi rész­hez és így kárba veszett volna a minőségi munka is és az az anyag is, amelyet a külső be­vonat takar. Három gépészünk látogatja a szocialista munka iskoláját, ahol számos ötletet kaptak a minőség és a haté­konyság fokozására. Természe­tesen az ő munkahelyükön jó minőségű munka annyit jelent, hogy pontosan és gondosan be­tartják a technológiai előíráso­kat és karbantartják a gépe­ket. Most lehetőség nyílt szá­mukra, hogy megmutassák, mit tudnak, összedugták a fe­jüket és kitalálták, hogyan le­hetne a kábelről lehúzni a külső bevonatot anélkül, hogy a többi alkotóelemet megron­gálnánk. Javaslatukat megva­lósítottuk és ezzel nemcsak a szállítmány határidejét teljesí­tettük, hanem megmentettük a munkát és az anyagot is. Rá­adásul nagyon értékes tapasz­talatot szereztünk, miszerint, ha objektívon akarjuk lemérni munkánk minőségét, akkor szi­gorúan ellenőriznünk kell a más munkahelyekről érkező anyagokat is. Az ilyen hoz- rascsot-gondolkodás meghono­sítása sem a tanfolyamok köz­vetlen és automatikus követ­kezménye, hanem a megtanul­tak és a gyakorlat összeveté­sé neik e re d mén ye. A hozrascsot-gondolikodás meghonosulásáról tanúskodnak újítóink más esetei is. Maguk a követelmények csak szavak, ahogy azt a már említett mun­kás a termelési tanácskozáson magyarázta. Tettekké akkor válnak, ha az emberek elé konkrét problémát vázolunk fel a megoldás konkrét lehe­tőségével. így történt ez a koaxikális kábelek gyártásánál, ahol a nedvesség a selejt nö­vekedését okozta. Újítóink ké­szítettek egy nedvességelvonót, amely a selejtet 2 százalékkal csökkentette. A konkrét szak szervezeti ok­tatás ösztönzi a dolgozók akti­vitását. Erről tanúskodik a flexo-huzalok gyártásfejleszté- sének kérdése. Az üzem fej­lesztésének távlatairól egy al­kalommal D. Okáli mérnök, üzemünk igazgatóhelyettese tartott előadást, s hangsúlyoz­ta, hogy célunk a koaxikális vezetékek és a flexo-huzaloik gyártásának növelése. Amikor új gépek érkeztek e termékek gyártásához, megmutatkozott, hogy a csarnok előkészítése hosszadalmas lesz. Az ezért fe­lelős részleg képességei ugyan­is nem voltak kielégítőek. De az a tudat, hogy a legfonto­sabb fejlesztési szakaszról van szó, ösztönözte az embereket. A dolgozók önkéntesen, juta­A FELADATOK ISMERTEK 1981 I. 24. Csehszlovákia Kommunista P á r t j á n ak a la p sze r ve ze te iben ezekben a napokban folynak az évzáró taggyűlések. A kommu­nisták értékelik az elmúlt idő­szak eredményeit, kitűzik a to­vábbi feladatokat, amelyeket majd a XVI. kongresszus hatá­rozatai alapján konkretizálnak. A napokban került sor a bratislavai 412-es utcai párt- szervezet évzáró taggyűlésére. A tan á csíkozáson megvitatták azokat a feladatokat, amelyek szorosan összefüggenek a CSKP XVI. kongresszusának előkészítésével. Az utcai párt- szervezetnek 9zéles körű tö­megpolitikai munkát kell ki­fejtenie, hogy a lakosság min­den rétegét megismertesse a ko ng re sszn s ha t á r o za ta i v a 1, azokkal a feladatokkal, ame­lyeket a pártkongresszus tár­sadalmunk elé tűz. Természe­tesen nem feledkeztek meg ar­ról sem, hogy az utcai párt- szervezet hatáskörébe tartozó körzetben méltóképpen előké­szítsék a párt megalakulása 60. évfordulójának megünnep­lését. Az utcai pártszervezet tag­jai évzáró taggyűlésükön fon­tos tennnivalóként jelölték meg a regisztrált tagokkal va­ló együttműködés javítását. Az alapszervezet pártbizottsá­ga a jövőben mindent megtesz azért, hogy a nyilvántartott párttagok sokkal nagyobb te­vékenységet fejtsenek ki lakó­társaik kőiében is. A kommunisták tanácskozá­sán egyik napirendi pontként szerepelt a társadalmi szerve­zetekben működő kommunis­ták aktivizálása, amelynek cél­ja, hogy a szervezetek tevé­kenysége tovább javuljon. Ezen a téren — szögezte le a beszámoló — akad még elég tennivaló, főként a SZISZ, a CSSZBSZ, a Nőszövetség és a Vöröskereszt szervezeteiben. Természetesen, az említett utcai pártszervezet tanácsko­zásából csak a fontosabb pon­tokat emeltük ki. Ezek mel­lett még számos más problé­ma is felmerült. GOTTLIEBER FERENC lom nélkül jöttek segíteni a berendezések felszerelésében, s társadalmi munkában három hónap alatt üzembe helyezték az új gépeket. A munkahelyi légkör olyan tényező, amely közvetlenül be­folyásolja a termelést. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az előadások és beszélgetések jól megválasztott témája olyan kérdéseket is megmagyaráz­hat, amelyek épp érthetetlen- ségükkel rontották a légkört. Štefan Magdolen, a tervezési osztály vezetője előadásában nemcsak a tervezés egyszerű kérdéseit világosította meg. Ez az összejövetel éreztette hatá­sát a munkahelyek légkörén is, mert megszilárdította a ter­vezési gyakorlatba vetett bi­zalmat. Hasonló jó eredmény­nyel végződtek a bérkérdések­ről tartott előadások is. Az eszmei-nevelő munka és a termelés kapcsolatairól szer­zett tapasztalataink azt mutat­ják, hogy legnagyobb érdeklő­dés a konkrét témájú tanfolya­mok iránt mutatkozik. Ide tar­tozik mindenekelőtt a szocia­lista munka iskolájának máso­dik évfolyama, amely konkrét jellegével tűnik ki. Vezető gaz­dasági dolgozóink, összesen 14 elvtáns ad itt elő. A jelenlegi évfolyam befejezése után meg­növekszik az érdeklődés a ha­sonló tanfolyamok iránt. Pél­dául a műszaki fejlesztési sza­kaszon dolgozó szocialista munkabrigád az évfolyam befe­jezése után elküldte utánam Karol Samarajayt azzal a kér­déssel, nem lehetne-e hasonló módon folytatni a tanfolyamot. Létrehoztuk a szocialista mun­ka iskolájának felépítményi év­folyamát, amelyet jelenleg 60 szocialista munkabrigádtag lá­togat. Az eszmei politikai nevelés és a termelési gyakorlat köl­csönös kapcsolatának legjelen­tősebb eredménye az, hogy a tanfolyammal nem ér véget az eszmei-nevelő munka, ellenke­zőleg, ez csak a kezdetét je­lenti. A tanfolyamokon nyert ötletek a dolgozókat arra kényszerítik, hogy összevessék a szerzett ismereteket a való­sággal. Sikerről csak akkor be­szélhetünk, hogyha a dolgozók a mindennapi gyakorlatban jönnek rá, hogy az ismerete­ket saját munkahelyükön is megvalósíthatják. Ez a lehető­ség konkrét tettekre ösztönzi őket. Ha elmondhatom munka- szakaszom dolgozóinak, ho­gyan gazdálkodtunk, hogy mi­lyen munkáért milyen jutalmat kapnak, hogy mit jelent az egyén számára a gazdaságos munka, akkor nem kell fél­nünk, ha az emberek összeve­tik az iskolában tanultakat az­zal, amit munkahelyükön lát­nak. A tanfolyam hatékonysá­gához hozzátartozik annak má­sodik szakasza is: a munkahe­lyeken a kedvező feltételek megteremtése ahhoz, hogy az előadásokon és a beszélgetése­ken elsajátítottakat a munka­helyen valósíthassák meg. Amit az előadó megkezdett, azt be­fejezni annak kell, aki a mun­kát irányítja és szervezi. ONDREJ PAZDERNATÝ mérnök, Káblu n. v. Bratislava Nemcsak a felszín változik A falusi pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein a Nemzeti Front választási programjának teljesítését is értékelték. A csal- lóközaranyosi falusi pártszerve­zet (Zlatná na Ostrove) kom­munistáinak tanácskozásán Gu- bicza Erzsébet, a hnb titkára számolt be a program teljesítésé­ről. Többek közt arról, hogy a több mint 2600 lakosú községben az elmúlt időszakban hat állandó propagácíós táblát készítettek, s ezeknek anyagát rendszeresen cserélik. Nagy elő­relépést jelent a község propa­ganda-tevékenységét segítő hír­adási kör létrehozása. A Nemze­ti Front választási programja forradalmi emlékszoba létesíté­sével is számol, de azt — he­lyiséghiány miatt — egyelőre nem. sikerült megvalósítaniuk. Még várat magára az ifjúsági klub létesítése is, amely 1982-re esedékes. Addig a fiatalok a mű­velődési ház egyik kis helyisé­gében tartják összejöveteleiket, amely bizony nem alkalmas a megfelelő klubélet szervezésére. Említésre méltó a községben a népművelő előadások száma. Évente hat, elsősorban honvé­delmi és a tudományos világné­zetre való neveléssel kapcso­latos előadás hangzik el. Tavaly nyolc kiállítást rendeztek. Ezek a község fejlődését és a lakos­ság munkáját mutatták be. Elmélyült a községben a Nem­zeti Front szervezeteinek és a helyi nemzeti bizottságnak a kapcsolata. A Nemzeti Front, il­letve a hnb ülésein évente két­szer értékelték a választási program és a szocialista kötele­zettségvállalások teljesítését. A létesítmények közül mindenkép­pen meg kell említeni a vízve­zetékhálózat bővítését, a fiata­lok napközi otthona építésének befejezését, egy üzlet felépíté­sét. Programon kívüli akció egyebek közt az óvoda építése, a közvilágítás felújítása. Az el­múlt ötéves tervidőszakban csaknem 20 millió korona értékű létesítménnyel gazdagodott a község. — Ön mit tart a legértéke­sebbnek abból amit elértek? — kérdeztem Szenesi Imrétől, a pártszervezet tagjától, a hnb el­nökétől. — A község lakossága gondol­kodásában beállt változást tar­tom a legnagyobb eredménynek. Ennek örülök a legjobban. S hogy ezt mi tükrözi? Hát példá­ul az, hogy az utóbbi időben megnövekedett a polgári szer­tartások száma. Gondolja csak el, 248 újszülöttből 126-nak cso­portos, 122-nek pedig egyéni névadót tartottunk. 122 házas­ságkötésből 98 polgári volt. Te­A legrégibb bányaipari főiskola A világ legrégibb bányaipari iskoláját, a bányászati főisko­lát 1945-ben helyezték át Príb- ramból Ostravába. Eredetileg két kara volt, amelyen több mint 510 hallgató tanult. Ma a főiskola négy karán 23 külön­böző bányaipari szakmában a nappali tagozaton 5,5 ezer fia­tal tanul. Mintegy 2000-ren fog­lalkozás mellett végzik tanul­mányaikat. A következő tanév­ben a hallgatóik száma ezerrel növekedik. Csaknem 500 tonna lignitet fejtenek naponta Nováky mellett, a Lehota pod Vtáčnikom-i külszíni hánya dolgozói. A bányaüzemet tavaly októberben nyitották meg, termelése azóta megközelítette az 50 000 tonnát. Az idei terv 100 000 tonna fűtőanyag jövesztését irányozza elő (P. Šlmončík felvétele — CSTK) metést 41-nek rendezett a pol­gári ügyek testülete. A szertar­tásokat természetesen kellő szín­vonalon tartjuk. A temetéseken részt vesz saját fúvószeneka­runk, amely néhány évvel ez­előtt az egykori iskolásokból ala­kult. A koszorút mindig tanulók viszik. A gyászbeszéd nem hosz- szú, s olyan nyelven mondják el, amilyenen a hozzátartozók kérik. Ha párttagot temetünk, akkor a fekete zászlón kívül vö­röset is viszünk. A polgári tigyek testülete adja a koszorút. Ravatalozónk eddig is volt, de tavaszra készül új. — És a névadók? — Most szombaton, azaz hol­nap három névadónk lesz — mondja, miután asztali naptár­jára pillant. — Egy féltizen­egykor, egy tizenegy harminc­kor, egy pedig délben. A néva­dón általában a polgári ügyek testületének elnöke az anya­könyvvezető vesz íészt. Meg két szavaló. A gyerek nevét ün­nepélyesen beírják a krónikába, ahová a szülők alaírása is be­kerül. Jelen van az ünnepségen a fényképészünk is, aki a szer­tartásról felvételeket készít. Ezeket utólag kitesszük a hnb folyosóján elhelyezett faliújsá­gokra. Végignézem a fényképeket, a boldog szülők számára nyilván emlékezetes esemény marad ez az ünnepi aktus. Betekintek az első emeleti tanácsterembe is, ahol az alkalomhoz illő, gyere­keket ábrázoló reprodukció függ a falon. Alatta bölcső. — Egyenlőre itt tartjuk a há­zasságkötéseiket is — magyaráz­za Szenesi elvtárs, de rövidesen átadjuk az új házasságkötő ter­met, mely a földszinten van. Már csak a székek megérkezé­sét várjuk. Oda is bemegyünk. A hatalmas hosszú termet egy régebbiből alakították át mint­egy félmillió korona ráfordítás­sal. Műépítész tervezte. Falait eredeti domborművek díszítik. Padlóját teljes széliében és hosz- szában szőnyeg borítja. Sok vá­ros is megirigyelhetné ezt a há­zasságkötő termet. — A névadásnál és a házas­ságkötésnél is adunk jelképes ajándékot. Ugyanezt tesszük, ha a regrutáikat búcsúztatjuk vagy ha katonai szolgálat után visz- szaérkező fiatalokat fogadjuk. Ilyenkor könyvet is ajándéko­zunk. Elbeszélgetünk velük a község fejlődéséről, meg arról, miben számítunk a segítségük­re. Mindezek ellenére sok fiatalt „elszív“ tőlünk a* város. Komá­rom mindössze 12. ikm-nyire van Aranyostól. Fiatalokra és idősebbekre egy­aránt számíthat a község, ha tenni kell. Minden tömegszervezetünk íészt vesz a község fejlesztésé­ben, szépítésében — mondja Szenesi elvtárs, aki tisztségét 1972-től látja el, s a kommu­nista pártnak 1948-tól tagja. — Ennek köszönhetjük a kitün­tetéseket — mutat a falakon függő, bekeretezett oklevelek­re, melyek közül a legrangosabb az SZSZK kormányától 1979-ben kapott elismerés, az utóbbival 50 000 korona jutalmat is kap­tak. A Jutalmat szintén a köz­ség fejlesztésére fordították. — A jövőben anyagi eszköze­ink kissé szűkösebbek lesznek, de azért tovább gyarapszik a község — jegyzi meg. — 1981- ben befejeztük a harmadik éve épülő művelődési házat. A gáz. bevezetését és az új óvoda épí­tését 1985-ben kezdjük el. A legfőbb az emberek akarata. Minden évijen begyűjtik a lakos-1 ságtól a kötelezettségvállaláso­kat. Elővesz egy kitöltött és aláírt nyomtatványt. — Ez például Bognár Imréé — mutatja. — Tizenöt óra le­dolgozását vállalta, s ezt túl Is teljesítette. Most már az idei vál-i lalikozásokat gyűjtik a képvise­lők. Körülbelül 600 aláírt nyom­tatványt már be is hoztak. Per­sze olyanok is vannak, akik semmit sem írnak be, de az-* ért szívesen jönnek segíteni ha kell. Hogy milyen segítőkészeit az emberek, azt a tegnapi vér» adás is híven tükrözi, ütvenhár* man adtak vért, sőt, hetvenhár* man jöttek el, de húsz önkén* testől valamilyen oknál fogva nem vettek vért A községet járva a külső vál­tozásokat nem nehéz észreven­ni. Am itt ennél valóban sokikaS többről van szó. FÜLÖP HtttS

Next

/
Thumbnails
Contents