Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám, péntek

MÚLT ÉVI GAZDÁLKODÁSUNK EREDMÉNYEI 1981 I. 23. (Folytatás az 1. oldalról) tele 4,1 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi forgalom 2,a százalékkal. Jelentősen fej­lődtek a lakosságnak ingyene­sen nyújtott szolgáltatások az egészségügyben, az oktatásügy­ben és a társadalmi fogyasztás további területein. 127,8 ezer lakást adtak át rendeltetésének. I. A forrrások kialakítása IPAR A központilag tervezett ipar­ban a termelés 1979-hez viszo­nyítva 3,2 százalékkal növeke­dett, ami 0,3 ponttal kevesebb a tervezettnél. A termékek és az áru szállítása 3,7 százalék­kal nőtt. Az év folyamán egyes ter­melési ágazatokban nehézségek merültek fel a tervezett ter­mék-szerkezettel, valamint a le­kötött szállítási határidő meg­tartásával, kapcsolatban. Ez kedvezőtlenül befolyásolta az egyenletes termelést, valamint a tervteljesítés értékelésekor alkalmazott döntő mutatók tel­jesítését. Az ipari vállalatok­nak csaknem fele nem teljesí­tette a terv valamennyi muta­tóját. Az anyagi költségek 1979-hez viszonyítva 0,ö százalétókal csökkentek és a bérköltségek az 1979. évi szinten maradtak. A központilag tervezett iparban a munkatermelékenység 2,5 szá­zalékkal növekedett, ami 0,3 ponttal kevesebb, mint ameny- nyit a terv előirányzott. A mun­katermelékenység növelése 80 százalékban befolyásolta az ipa­ri termelés növekedését. A köz­pontilag tervezett iparban a dol­gozók átlagbére elérte a 2764 koronát, ami 67 koronával több, mint 1979-ben. A munkaterme­lékenység növelésében és az átlagbérek alakulásában nem érték el a terv által előirány­zott mutatókat. A munkások munkaidejének kihasználtsága az 1979-évi 91,7 százalékról 91,3 százalékra csökkent. Az iparban a műszak­szám enyhén növekedett 1,323- ról 1,324-re. A gépesített mun­kahelyek kihasználtsága azon­ban nem javult. A munkások túlóráinak részaránya 5,9 szá­zalék volt, ami megfelel az elő­ző évi szintnek. A központilag tervezett ipar­ban 1980-ban átlag 2 647 000 ember dolgozott, ami 17 ezer­rel több, mint 1979-ben. Az ipar egyes ágazataiban ezeket az eredményeket érték el: A bányaiparban 123,1 millió tonna szenet és lignitet fej­tettek, ami 1,3 százalékkal ke­vesebb, mint 1979-ben. Az ál­lami fejtési tervet 98,9 száza­lékra teljesítették. Az év folya­mán nehézségek merültek fel a terv teljesítésével kapcsolat­ban a mostl szénbányában. A népgazdaság villamosener- gia-ellátása általában folyama­tos volt. Az energetika fejlesz­tésében megnyilvánult a VI nukleáris atomerőmű termelé­sének növelése, valamint a vízi erőművek termelésének növe­kedése. Az atomerőmű 4,5 mil­liárd kilowattóra villanyáramot termelt, ami 2,4 milliárddal több, mint 1979-ben. A kohóiparban a termelés 1,2 százalékkal növekedett, eb­ből az ércfejtés 3,1 százalékkal, a vaskohászati termelés 1.3 szá­zalékkal és a nem vasfémek termelése az 1979-évi szinten maradt. Csökkent viszont a hengerelt áru termelése. A gépipari termelés 4,6 szá­zalékkal nőtt, ebből a nehéz­gépiparban 3,7, az általános gépiparban 4,8, és az elektro­technikai iparban 5,3 százalék­kal. A gépipari termelés struktú­rájában az év folyamán tovább erősödtek a korszerű termelési ágazatok, elsősorban a nukleá­ris energetika és az elektroni­ka számára szükséges berende­zések és alkatrészek gyártása. A pótalkatrészek termelésének jelentős növekedése ellenére nem sikerült teljesíteni a ter­vezett mennyiséget és választé­kot, elsősorban a személy- és tehergépkocsik pótelka (részel­nek gyártásában. A vegyiparban 2,7 százalék­kal növekedett a termelés, eb­ből a kőolajfeldolgozás 2,2 százalékkal, a gumi és mű­anyagiparban 5,4 százalékkal, a cellulóz- és papíriparban 3 százalékkal. A műszálak terme­lése 8,9 százalékkal nőtt. Az új kapacitások üzembehelyezése során keletkezett nehézségek következtében problémák me­rültek fel a cellulózgyártás tervfeladatainak teljesítésében. Az építőanyagok gyártása 4,4 százalékkal nőtt. Az alapvető építőanyagok közül 2,8 száza­lékkal több cementet, 1,7 szá­zalékkal több meszet, 2,7 szá­zalékai több épületelemet, 16,7 százalékkal több kerámiacsem­pét gyártottunk. A fogyasztási ipar termelése 3,8 százalékkal növekedett. A legnagyobb növekedést — 4,9 százalékost — a fafeldolgozó ipar ért el. A textilipar terme­lése 3,8 százalékkal, a ruhaipa­ré 3,3 százalékkal, az üveg-, porcelán- és kerámiaiparé 3,1 százalékkal, a bőrfeldolgozó iparé 2,8 százalékkal és a nyomdaiparé 3,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar 1,7 száza­lékos termelésnövekedést ért el. 5,0 százalékkal nőtt a tej­ipar termelése, 4,8 százalékkal pedig az olajok és zsiradékok gyártása. MEZÔGAZDASÄG A tartósan hűvös időjárás következtében lassabban fej­lődtek a növények, később kezdődött meg a betakarítás és kisebb, s rosszabb minőségű volt a termés. A bruttó mezőgazdasági ter­melés értéke 84,6 milliárd ko­rona volt, ebből a növényter­mesztésé 37,4 milliárd korona. 1979-hez viszonyítva a mező- gazdasági termelés értéke 4,8 milliárd koronával volt na­gyobb. Az évi terv teljesítésé­ben 0,8 százalékos a lemara­dás. A növénytermesztés pozitív eredményei közé tartozik a ga­bonafélék betakarítása. Az át­lagos hektárhozam 4,13 tonna volt, ami a tervezettnél 1,2 szá­zalékkal több és 16,7 százalék­kal több, mint 1979-ben. Az egyes területeken a hektárho­zamok nagyon eltérőek voltak. Jó termést értek el például az egész nyugat-szlovákiai kerü­letben és a dél-morvaországi kerület egyes járásaiban. Eze­ken a területeken az átlagos hektárhozam több mint 5 ton­na volt. Jó eredmények születtek a repce betakarításában, ami le­hetővé teszi az olajos növé­nyek behozatalának lényeges csökkentését. Országos vi­szonylatban a repce hektárho­zama átlagosan 2,27 tonna volt. Ezzel szemben nem ér­tük el a tervezett hektárhoza­mot a cukorrépánál és a bur­gonyánál. Az állam 3 497 000 tonna ga­bonát, 29 000 tonna repcét és 988 000 tonna étburgonyát vá­sárolt fel. A gabona és a rep­ce felvásárlási tervét teljesí­tették, a burgonyafelvásárlás tervének teljesítésében 3,33 százalékos a lemaradás. Az állattenyésztési termelés tervezett fejlesztése megköve­telte, hogy behozatallal egé­szítsük ki az 1979. évi termés­ből származó szemestakar- mány-alapot. Ez az Intézkedés lehetővé tette, hogy növeljük az állatállományt és az állatok termelőképességét. Jelentősen növekedett a tejhozam, amelv elérte a 3089 litert, ami 133 literrel több, mint 1979-ben. Az átlagos tojáshozam 228 darab volt. A mezőgazdaság szocialista szektorában a hízómarha napi súlygyarapodása 0,72 kilo­gramm volt a sertéseknél pe­dig 0,516 kilogramm. A szarvasmarha-állomány az év végén 5 002 000 darab volt. Sertésből pedig 7 894 000 da­rab volt. Az állattenyésztési termelés növekedése befolyá­solta az állati termékek fel­vásárlási tervének teljesítését is. 1980-ban a mezőgazdaság összesen 1 730 000 tonna mű­trágyát kapott, ami azt jelen­ti, hogv egv hektár mezőgaz­dasági földre ?53 kilogramm tiszta táDanvag jutott. 57 oon hektárt csapoltak le és 1P000 hektáron éoítettek öntözőbe­rendezéseket. 1980-ban 1747 efsz gazdál­kodott, átlagosan 2 474 hektár­nyi területen. 203 állami gaz­daság volt, átlagos mezőgazda- sági területük elérte 6784 hek­tárt. A mezőgazdaságban 352 közös mezőgazdasági vállalat, és 591 kooperáció dolgozott. ERDŐGAZDÁLKODÁS 1980-ban összesen 18 517 000 köbméter fát termeltünk ki, ami 119 000 köbméterrel több, mint 1979-ben és 0,9 százalék­kal több a terv által előirány­zott mennyiséginél. Az erdőgazdaságok azonkí­vül, hogy a népgazdaságot ér­tékes nyersanyaggal látják el, igényes feladatokat teljesíte­nek az erdők felújítása, a fa­állomány védelme és gondozá­sa során is. 45,800 hektár te­rületen végeztek fásítást. vízgazdálkodás Míg 1979-ben 1436 milió köbméter Ivóvizet, 1980-ban már 1496 millió köbméter vi­zet állítottunk elő. A lakosság 70,1 százaléka vezetékes ivó­vizet kapott, 57,6 százaléka pedig a nyilvános csatornahá­lózatra rákapcsolt házakban élt. Valamennyi mutatóban túl­teljesítettük az évi tervet. 1980 végén Csehszlovákiában 566 szennyvíztisztító állomás működött. További vízgazdasá­gi létesítmények építése van folyamatban, az elmúlt év fo­lyamán 90 községben adták át az új vízvezetékhálózatot. ÉPÍTŐIPAR A kiemelt építkezéseken a tervezettnél több munkát vé­geztek el. Az építőipari válla­latoknak azonban nem sikerült teljesíteniük a beruházási fel­adatokat, beleszámítva a komplex lakásépítést is. Az összes tervmutatót csak a vál­lalatok egy negyede teljesítet­te. A építőipari munkák folya­matosságát elsősorban a meg­kezdett építkezések nagy szá­ma befolyásolta negatívan, ami megnehezítette a vállalatok irányítását. Továbbá nem ja­vult a gépek és a munkaidő kihasználtsága sem. Az építő­iparban a tervteljesítését ne­gatívan befolyásolta a nem ki­elégítő tervezési és területi előkészítés, valamint az anya­gi-műszaki ellátottság fogya­tékosságai. Az építőipari vállalatokban 556 000 személy dolgozott, ami hozzávetőlegesen ugyanannyi, mint az előző évben. Az építő­ipari munkákat végző munká­sok száma azonban csaknem ezerrel csökkent. A munkater­melékenység 1,4 százalékkal növekedett, ami 2,6 ponttal ke­vesebb az állami terv által elő­irányzott növekedésnél. • Az építőipari vállalatok dol­gozóinak átlagos havi bére 1,5 százalékkal növekedett és el­érte a 2920 koronát. Nem si­került elérni a munkatermelé­kenység és az átlagbérek nö­vekedése közti tervezett arányt. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A nyilvános teherszállítás keretében 632,4 millió tonna árut szállítottak, ami 1,8 szá­zalékkal több mint 1979-ben. Az állami szállítási tervet 100,2 százalékra teljesítették. A vasút 286,0 millió tonna árut szállított, ami 0,9 száza­lékkal több, mint az előző év­ben. A vasúti szállítás tervét 99,5 százalékra teljesítették. A vasúti közlekedésben továbbra Is fogyatékosságok merültek fel a közlekedési grafikon tel­jesítésében, a kocsik körforgá­sa lassúbb volt a tervezettnél, és az egy kocsira számított ja­vítások Ideje hosszabb volt, mint az előző évben. Ezt a munkaerőhiány, a pőtalkatrész- szállítmánvok nem megfelelő struktúrája és a vasutak mű­szaki alapjának egyes fogyaté­kosságai okozták. A Csehszlovák Gépkocsifuva­rozási Vállalat 33,9 millió tonna árut szállított, ami 2,1 százalékkal több, m*nt az elő­ző évben. A folyami hajók 10,5 millió tonna árut továbbítot­tak Összesen 2,537 millió személv utazott, ami 87 mHHóval tfibb. Üzembe helyért,a nrágal metró két új, meghosszabbított vonalát. Tavaly a meTrőn 216,9 millió személy utazott. Tovább bővült a telefonháló­zat. Az új adóállomások fel­építésével javultak a televízió- adás vételi feltételei. A tele­fonállomások száma 1980-ban 78 ezerrel nőtt. Az év végén 3 150 000 állomás működött, ebből 1 122 000 magánállomás volt. Száz lakosra 20,57 állo­más jut. 1980 végén összesen 154 automatizált telefonköz­pontunk volt. II. Beruházások A beruházási munkák és szállítások volumene, (a Z-ak- ció és a magánépítkezések nélkül) 1,2 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. Bizonyos javulás ellenére a be­ruházások struktúrájában bi­zonyos elérések tapasztalhatók az állami tervtől. A gépek és berendezések szállításának ter­vét túlteljesítették, de ezzel szemben az építőipari munkák nem érték el a tervezett meny- nyiséget. Fokozott figyelmet szenteltek a kiemelt építkezé­seknek. Az építőipari kapaci­tások összpontosításával az építkezéseknek ebben a kate­góriájában jobban teljesítették a tervet, mint a többi építke­zésen. Ennek ellenére egyes kapacitásokat megkésve he­lyeztek üzembe. Tovább növe­kedtek a megkezdett építkezé­sek tervezett költségei. A beruházások révén 132 milliárd korona értékű új ál­lóeszközöket nyertünk, ami 0,1 százalékkal több, mint az elő­ző évben. Így például az év folyamán üzembe helyeztük a Jaslovské Bohunlce-i Atomerő­mű II. számú blokkját, a Mél- ník III. villanyerőmű új blokk­ját, a tranzit gázvezeték újabb szakaszait, befejezték a brati- slavai Matador bővítését, át­adták a teplicei hőközpontot, bővítették a závadkai Sigmn- üzemet a hlohoveci Drótgyá­rat, átadták az autópálya új szakaszait. III. A tudomány és a technika A tudományos-műszaki hala­dás területén egyes pozitív eredmények ellenére egyelőre nem sikerült lényegesen meg­gyorsítani a kutatás-fejlesztés-, termelés-felhasználás ciklust. Több új terméket gyártottunk, de ezek részaránya még mindig alacsony. Nem érte el az összes új termék a magas műszaki színvonalat. Az állami kutatási és fejlesz­tési feladatokat 91,3 százalékra teljesítették. 1979-hez viszonyít­va ez jobb eredmény. így például sikeresen oldot­ták meg a második nemzedék­hez tartozó betakarító szecska- vágógépre vonatkozó kutatási feladatot, a csővezetékek, a ká­belek korrózióvédelmét, ami a csővezetékek élettartamát átla­gosan tíz évvel hosszabbítja meg. IV. Külkereskedelem A külkereskedelem fejlődését 1980-ban is a bonyolult bel- és külgazdasági feltételek befolyá­solták. A fő feladat az volt, hogy a kivitel gyorsabb ütem­ben növekedjen mint a behoza­tal, ami feltétele a kereskedel­mi és fizetési mérleg javításá­nak. 1980-ban a csehszlovák külke­reskedelmi forgalom 69,9- szá­zalékát a szocialista országok­kal bonyolítottuk le, miközben nyersanyag- és energiaszükség­letünk jelentős részét a KGST- országokkal kötött hosszúlejá­ratú kereskedelmi megállapodá­sainkban fedeztük. A szocialista országokkal folytatott külkeres­kedelmünk pozitív fejlődését kedvezően befolyásolta a szo­cialista integráció folyamata el­sősorban a KGST-országokkal folytatott gazdasági kooperáció fejlesztése. 1979-hez viszonyítva árucserénk a KGST-tagországok- kal 8 2 százalékkal növekedett. A nem szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk 17,9 százalékkal nőtt. A nem szocialista országok bonyolult piaci viszonyai elle­nére 1980 ban sikerült elérnünk, hogv a kivitel növekedése na- gvobb legyen, mint a behoza­talé. V. Életszínvonal A népgazdaságban 1980-ban 7 340 000 személy dolgozott, ami 0,8 százalékkal több mint 1979- ben. Gyermekgondozási szabad­ságon mintegy 380 000 nő volt. A népgazdaság szocialista szek­torában (az efsz-ek nélkül) a foglalkoztatottság 0,8 százalék­kal növekedett. A nem termelési ágazatokban gyorsabban növekedett a dolgo­zók száma, mint a termelési ágazatokban. A foglalkoztatot­tak száma a legnagyobb mér­tékben az oktatásügyben, a kul­túrában és az egészségügyben növekedett. A betegség, vagy baleset mi­atti munkaképtelenség átlaga 4.4 százalék volt. A lakosság pénzbevétele elérte a 357,1 mil­liárd koronát, ami 4,1 százalék­kal, vagyis 13,9 milliárd koroná­val több, mint 1979-ben. A bé­rekből származó bevétel 3,5 százalékai növekedett, a szociá­lis juttatások 8 százalékkal volj tak nagyobbak. A népgazdaság szocialista szektorában [efsz-ek nélkül a dolgozók átlagos havi bére 2640 koronára növekedett, ami 1979- hez viszonyítva 2,4 százalékkal több. A takarékbetét-állomány 10.4 milliárd koronával növeke­dett. A takarékpénztárak 11,1 milliárd korona kölcsönt nyúj­tottak. A piaci ellátás általában fo­lyamatos volt, de nem volt min­dig teljes mértékben összhang­ban a kereslettel. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1980-ban 255,0 milliárd korona volt, ami 5 milliárd ko­ronával több, mint 1979-ben és 0,5 milliárd koronával keve­sebb, mint amennyit a terv elő­irányzott. Az élelmiszeripari termékek területén érvényesí­tették a racionális táplálkozás alapelveit. Az ipari cikkek kis-1 kereskedelmi forgalma 135 mil­liárd korona volt és a kiskeres-1 kedelml forgalom 52,9 százalé­kát jelentette. A társadalmi fogyasztás 1979- hez viszonyítva 5 százalékkal növekedett. Egy lakosra 8900 korona jutott, míg 1979-ben 8519 korona. A szociális biztosítás kereté­ben kifizetett juttatások össz­értéke 68,4 milliárd korona volt, ebből 42,3 milliárd koro­nát fordítottunk a nyugdíjakra. 2,9 milliárd koronával többet fordítottunk a betegbiztosításra és 2,7 milliárd koronával többet a nyugdíjakra, mint 1979-ben. Családi pótlékra 13,4 milliárd koronát fordítottunk, ami 16,5 százalékkal több mint 1979-ben. A gyermekes családoknak kifi­zetett pénzbeli juttatások össze­ge elérte a 19,4 milliárd koro­nát. összesen 695 000 gyermek járt óvodába. 1980-ban 240 000 tanu­ló fejezte be az alapiskolát, 39,5 százalékuk szakközépiskolákban és gimnáziumokban folytatta tanulmányait, 54,6 százalékuk pedig szaktanintézetekben. Az ipari tanulók száma 375 000 volt, közülük 47 000-en érettsé­givel végződő szaktanintézetek­ben tanultak. Az egészségügyi létesítmé­nyekben az ágyak száma 190,4 ezerre növekedett, ebből a kór­házakban 119,2 ezerre, 1980-ban egy orvosra 315 lakos jutott. A csecsemőhalandóság 18,2 ezre­lék volt. A kultúra területén tovább fejlődött az amatőr művészeti tevékenység és az Iskolán kí­vüli művelődés. Az amatőr együtteseknek és szakköröknek mintegy 574 000 tagjuk volt. A színházlátogatók száma 8,5 mil­lió volt, a filmszínházak előadá­sait 81,6 millió néző tekintette meg. A lakásépítés keretében 127.8 ezer lakást építettek fel, ami 5 ezerrel több, mint 1979-ben. A tervet 97,9 százalékra teljesí­tették. Az újonan felépített lakások közül 28,4 ezer állami beruhá­zásként. 46 ezer szövetkezeti la­kásként, 21.1 ezer vállalati la­kásként épült és 32,3 ezer la­kás épült magánépítkezésként. Az év folyamán 109 4 ezer lakás építését kezdtük meg. Az ezer lakosra számított ter­mészetes szaporulat 4.0 volt. Az év folyamán 319 000 házas­ságot kötöttek, 33 000 házassá­got bontottak fel és 247 000 gyermek született.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents