Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám, péntek

•/ • a miftw'.i. ­Nem állnak meg félúton Hosszú volt az út, amíg a Honvédelmi Szövetség érsek- újvári (Nové Zámky) járási szervezete eljutott odáig, hogy ma szlovákiai viszonylatban a legjobbak között emlegetik. A járás lakosainak 6,8 százaléka tagja a szövetségnek s éven­te több mint 40 ezer óra társadalmi munkát vágeznek. Az utóbbi két évben a különböző vetélkedőkön több mint 50 ezer tizenöt éven aluli fiatal vett részt. Több jelentősebb versenyben az élcsoportban végeztek. Méltóan helytálltak az országos spartakiádon. — A legfőbb feladatnak te­kintjük a fiatalok felkészíté­sét a tényleges katonai szolgá­latra — szögezi le Pavel Bu- gár, a járási bizottság elnöke. — A szigorú vizsgabiztosoktól a múlt kiképzési évben sorkö­teleseink 1,3 átlagos osztály­zatot kaptak, ami igen dicsé­retes. Nagy súlyt fektetünk az áiképzőközpontokban a politi­kai nevelő munkára is. A sor­kötelesek rendszeresen talál­koznak a veterán párttagok­kal, az ellenállási mozgalom résztvevőivel, a néphadsereg képviselőivel. Igyekezetünknek meg is van az eredménye. Évente a sorkötelesek tizenegy százalékát javasoljuk párttag- jelölti felvételre. A sorkötelesek felkészítésé­ben elért eredmények az ösz- szefogásnak, az összehangolt munkának köszönhetőek. Nem hiányzik a nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek segítő­készsége sem. A kiképző köz­pontok szocialista munkaverse­nyében jó eredményeket ér el az érsekújvári és a párkányi (Štúrovo), amelyben egy-egy sorkötelest is megnyertek a katonaiskolába való tanulásra. Persze vannak fogyatékosságok is. Többek között az, hogy né­hány kiképzőközpontban nem használják ki kellően a fog­lalkozási időt. Ezen pedig mi­előbb változtatni kell. Ezt szorgalmazta a közeim últban megtartott járási konferencia is. A járásban a tartalékos ka­tonák szakismereteinek tökéle­tesítéséről sem feledkeznek meg. Főleg a híradósokról és a gépjárművezetőkről van szó. Minden jel arra mutat, hogy jó eredményeket érnek el a lakosság polgárvédelmi felké­szítése terén is. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy idő­ben és jól felkészítik az elő­adókat, az oktatókat, az önse­gélyes egységek parancsnokait. A sorkötelesek honvédelmi, és a lakosság polgárvédelmi fel­készítésében egyaránt nagy se­gítséget nyújtanak a tartalé­kos tisztek és tiszthelyettesek 13 klubjának tagjai. A honvé­delmi versenyeik megszervezésé­ből, a CSKP hon­védelmi politiká­jának népszerű­sítéséből is cse- lekvően kiveszik a részüket. Nagy népszerű­ségnek örvend a járásban a lövé­szet, amelynek a tagságnak 35, ezen belül a ti­zenöt éven aluli fiataloknak 61 százaléka hódol. A 103 lövészklub­nak a nyilvántar­tás szerint 4115 tagja van. A to­borzási, illetve a népszerűsítő lö­vész vetélkedőkön tavaly 3896 tanuló vett részt. A ver­senyszerű lövészet a helyi fordulók­kal kezdődik. Ta­valy a járási ve­télkedőre 185-en jutottak el, s töb­ben a kerületi viszonylatban is jó eredményeket értek el. Az elmúlt esztendőben 110 versenyző szerezte meg a szakminősítési jelvényt. Az utóbbi években az ama­tőr rádiósok sorai 56 fővel gyarapodtak. Ez is azt bizo­nyítja, hogy a fiatalok érdek­lődnek az elektro- és rádio­technika iránt. Két állandó klubjuk, illetve adóvevő állo­másuk van, az egyik Érsekúj­váron, Németh Miklós, a má­sik Palárikovón, Tóth József operátor vezetésével. A klubok jelentős eredményeket érnek el. Nagyon népszerű a rádiós tájékozódási verseny is. A já­rási fordulón hat?anan vettek részt, kerületi viszonylatban F dig a második és harmadik helyet szerezték meg. A fej­lődés előmozdítása szempont­jából nagy jelentőségű, hogy ez idén két további készülé­ket kapnak. A honvédelmi cé­lok és a népgazdasági" érdekek azonban megkívánják, hogy a jövőben a fiatalok körében még jobb munkát végezzenek, felkeltsék érdeklődésüket a rádiótechnika iránt. A járásban egyetlen aero­klub van, mégpedig Érsekúj- várott. A 151 tagból 67 a pi­lóta, illetve az ejtőernyős. A vitorlázó repülőpllóták az el­múlt két év alatt közel öt­ezer felszállást hajtottak vég­re. Nagy gondot fordítanak az utánpótlásra és a múlt év­ben kilencen sikeresen letet­ték a pilótavizsgát. A vitorlás kenységének. A Z- akció ke­retében készült el a köböl­kúti honvédelmi areál, Tardos- kedden (Tvrdošovce) és Palá- rik'ovón a honvédelmi nevelés háza, Bánovban, Köbölkúton, Szímőn (Zemné) és Paláriko­vón lövölde, Milanovcén és az érsekújvári Renokovban önse­gélyes autójavító műhely, a šuranyi Elitexben és Muzslán a szervezet székháza. Építő­félben van Érsekújváron és Podhajskán a lövölde. Az utóbbi helyen egy önsegélyes autójavító műhely is épült. Az említetteken , kívül az alap­szervezetek több más építke­zésnél is segítséget nyújtottak és kivették részüket a mező­gazdasági idénymunkákból is. — A párt kfizelgő ’ ongresz- szusát is méltó műm- -retlmé- nyekkel és kötelezettségválla­lásokkal köszönteik — mond­ja búcsúzóul az elnök. — A jövőben is igyekszünk úgy dolgozni, hogy jó hírnevünket megőrizzük. $ p 111 ■ V-’.' m , Nagy népszerűségnek örvend a lövészverseny (Emil Biščo felvétele) repülőgépek pilótái közül Eugen Stretko az országos válogatott keret tagja. A mo­toros gépek pilótái közül Da­na Holefcková a műrepülők szlovákiai csapatába került és a bajnokságon a harmadik helyen végzett. Egy évvel ko­rábban Imrich Ostrožník a kerületi navigációs verseny­ben a második helyet szerez­te meg. Meg kell említeni azt is, hogy a klub 14 ejtőernyőse közül Tatjana Gajdosévá szin­tén . a szlovákiai válogatott csapat tagja volt, Kovács Eleonóra pedig több országos versenyben ért el jó helyezést. A CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettség­vállalásukban a többi között azt ígérik, hogy a járási szer­vezetben tovább bővítik a po­litikai nevelő munkát és 35 000 óra társadalmi munkát végeznek. A tartalékos tisz­tek és tiszthelyettesek klub­jainak számát kettővel növe­lik. Az iskolákban hét honvé­delmi szakkört és két rajt hoznak létre. Az év végéig 163 előadást és 120 bonvédel­mi bemutatóversenyt tartanak. NÉMETH JÄNOS Kommentáljuk FONTOSSÁGÁHOZ MÉRT RANGOT A dolgozók több mint ötvenöt százalékának egészség- ügyi ellátásáról Szlovákiában ma már üzemi orvosok, az üzemi egészségügyi létesítmények szakemberei gondos­kodnak. Egyre gyakrabban hallunk, olvasunk újabb és újabb üzemi egészségügyi központok korszerűen felszp- relt rendelőintézetek átadásáról, sőt egyes nagyvállalatok, például a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Považská Bystrioa-i Nehézgépgyár saját kórházi részleggel is rendelkezik. Az üzemorvosi hálózat fejlesztésére az egészségügyi ellátás tökéletesítésén belül különös hangsúlyt helyezünk. Ennek köszönhetően mondhatjuk el, hogy Szlovákiában 1300 üzemorvos folytat gyógyító felvilágosító munkát, s az üzemi egészségügyi létesítményekben végzett vizsgálatok, orvosi beavatkozások száma eléri az évi 8 milliót. Miért hangsúlyozzuk mindezt, mi az említettek jelen­tősége? Az üzemegészségügy fontossága abban rejlik, hogy az üzemi rendelőintézetekben az ellátás a dolgozók számára időmegtakarítással jár, a rendszeres ellenőrző és szűrővizsgálatok során közvetlenebb kapcsolat alakul­hat ki a dolgozók és az orvos között, az egészséügyi dolgozóknak nagyobb lehetőségük nyílik a felvilágosító nevelő tevékenységre, több alkalmuk a munkafeltételek megfigyelésére, a hiányosságok, a munkahelyi ártalmak feltárására stb. Attól azonban, hogy mindez a valóságban is így és természetes legyen, egyelőre még távol állunk. Az üzem­orvosi ellátás még bővelkedik hiányosságokban. Elsőként talán a „csak üzemorvos“ szemléletet említhetnénk, ami nem kis mértékben az oka annak, hogy kevés orvos vál­lalja szívesen ezt a beosztást. Pedig egy kiváló munkát végző üzemi orvos társadalmilag sokszor hasznosabb munkát fejt ki, mint egy gyengén dolgozó egyetemi tanár vagy vállalatigazgató. Még gyakran előfordul, hogy a szükséges szakvizsgákkal — belgyógyászati, sebészeti — nem rendelkező orvosok látják el ezt a munkakört. Az üzemi orvosok több mint egy tizede négy évnél rövi- debb orvosi gyakorlattal végzi munkáját, amely jelenleg még elsősorban a gyógyításra korlátozódik, s a fentebb említett további teendők — a munkafeltételek, a mnnka helyi higiénia szemmeltartása, a felvilágosító munka — csak tevékenységük elenyésző részét képezik. Az sem emeli az üzemegészségügyi ellátás színvonalát, hogy az üzemi orvosok körében aránylag nagy a fluktuáció, hol­ott e sokrétű és társadalmilag fontos munka kifogásta­lan ellátásához éppen az egy helyen — üzemben, vála- latban — szerzett tapasztalatok adnak kellő alapot. Hogy az üzemorvosi munkakörnek nincs a fontosságá­hoz mért rangja — ha az egészségügyi ellátásban beszél­hetünk egyáltalán rangsorról — az abból is ered: az üzemi orvosok sok esetben nem találnak kellő támoga­tásra, megértésre az illető vállalat, üzem gazdasági veze­tőinél, nem veszik figyelembe észrevételeiket, javaslatai­kat, s nem is igyekeznek a színvonalas egészségügyi ellátáshoz elengedhetetlen jó feltételek megteremtésére. Mert sajnos, a korszerű üzemi egészségügyi létesítmé­nyekből, habár számuk szüntelenül növekszik, még min­dig kevesebb van, mint a nem megfelelő körülmények között üzemelőkből. Különösen rossz a helyzet e téren a kisüzemek és a mezőgazdasági vállalatok esetében. Tudjuk, hogy az egészség nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom számára fontos érték. Ezért is elen­gedhetetlen, hogy az üzemorvosi hálózat tökéletesítése, fejlesztése a vállalatok, az üzemek, az illetékesek leg­fontosabb feladata maradjon, s ahol ez idáig nem volt, az legyen. FLÖRIAN MÄRTA ORVOSI TAN A CSÁVÓ Vesemedence-gyuiladás A spartakiádon résztvevők egy csoportja A modellezésnek négyszáz- nyolcvanan hódolnak, több- kevesebb sikerrel. Ugyanez mondható el a kinológiai klub tevékenységéről is, amelynek hatvanöt tagja van. A búvár­sportot egy klubban 75-en űzik. Az említetteknél nagyobb az érdeklődés a motoros sport iránt. A járás 48 autóklubjá­ban 3000 gépjárművezetőt tar­tanak nyilván. Az elmúlt két évben a klubok több mint 28 ezer amatőr gépjárművezető továbbképzéséről gondoskod­tak. Több kerületi és szlová­kiai versenyt rendeztek. A szövetségnek a járásban kilencven képviselője van a nemzeti bizottságokban. így érthető, hogy a járási konfe­rencián nagy figyelmet szen­teltek munkájuknak, valamint a szövetség társadalmi tevé­A pyelonephritis, köznapi szóhasználatban vesemedence- gyulladás, .a leggyakrabban előforduló gyulladásos vesebe­tegség. Baktériumok idézik elő, s az esetek kilencven száza­lékában a bélrendszerben elő­forduló Escherichia coli a gyulladás kiváltója. A fertő­zés iegtöbbször a vizeletkivá­lasztó csatornarendszerből származik, főleg olyan esetek­ben, amikor a vizelet ürítése valamilyen ok miatt (kő, da­ganat, szűkület, fejlődési rend­ellenesség, dürmirigy nagyob­bodás, idegrendszeri eredetű vizelési zavar stb.) nem töké­letes. Ismerünk olyan eseteket is, amikor a fertőzés a vér­áram útján kerül a vesékbe, de ezek aránya igen alacsony. Pyelonephritis főleg legyen­gült egyéneknél, öregeknél, cukorbajosoknál, nőknél (első­sorban a terhesség ideje alatt) fordul elő. A gyerekek is gyakran szenvednek ebben a betegségben. Gyakran fordul elő olyan egyéneknél is, akik hosszú időn keresztül rendsze­resen szednek fájdalomcsillapí­tókat. A betegségnek heveny és idült formáját ismerjük. A he­veny pyelonephritis esetében a gyulladás általában a vizelet­kiválasztó csatornarendszer egészét érinti. A betegség többnyire hirtelen kezdődik, magas lázzal és hidegrázással. A beteg igen erős deréktáji fájdalmakra panaszkodik, ame­lyek a beteg vese oldalán el­vi se 1 h e te t lenekfcé fok o z ód ha t- naK és gyakran a hasba is kisugároznak. A betegnek sok­szor van hányingere, gyakran hány k>, egyébként étvágyta­lanságra panaszkodik. Gyakori a sűrű vizelési inger, a fáj­dalmas vizelés (esípés, szú­rás, égetés vizelés közben és főleg vizelés után). A vizelet zavaros, néha szabad szemmel is jól látható gennyet tartal­maz, de véres is lehet. A be­teget ilyen tünetekkel mindig fektessük ágyba. (Ezt nem szükséges külön hangsúlyozni, ui. a pyelonephritis segítsé­günk nélkül is ágyba kénysze­ríti a beteget.) Itassunk vele elegendő mennyiségű folyadé­kot. A diéta a betegség első napjaiban egyébként is csupán folyadékból álljon. Ezzel ugyanis biztosítjuk a megfelelő mennyiségű vizeletet, mintegy átmossuk a veséiket, másrészt pótoljuk a hányással és izza- dássai elveszített folyadék­mennyiséget. A gyógyítás alapja természe­tesen az intenzív antimiikrobiá- lis kezelés a kitenyésztett kór­okozónak és érzékenységének megfelelően, az orvos javalla­ta szerint. A gyógyszer kivá­lasztását és adagolását tehát bízzuk a kezelőorvosra. Az vi­szont már a betegre, illetve környezetére tartozik, hogy a rendelt gyógyszert a látható tünetek lezajlása után is pon­tosan szedje mindaddig, míg ezt az orvos indokoltnak látja. A beteg látszólagos panaszmen­tessége ugyanis még nem fel­tétlenül a gyógyulás jele. Csak hosszan tartó gyógykezeléssel előzhetjük meg a betegség is­mételt fellángolását. A kezelés folyamatában a hosszan tartó diéta és a kímélő életmód is indokolt. Az ismétlődő, vagy nem gyógyult heveny pyelo­nephritis következménye ugyanis az idült pyelonephri­tis, mely legtöbbször már ve­seelégtelenség képében jelent­kezik és végkifejlése a zsugor- vese. Az idült pyelonephiritis ko­rai felismerése a betegség tü­netszegénysége miatt nem könnyű. A beteggyengeségről, fáradtságról, fejfájásról pa­naszkodik. Jellemző a bőr piszkosbarna, sápadt színező­dése. Sok esetben a magas vérnyomás az egyetlen jel, mely idült vesemedence-gyul- ladásra figyelmeztet. (Har­mincöt év alatti nők magas vérnyomásánál sohasem feled­kezzünk meg a vese kivizsgá­lásáról, illetve a beteg gon dolja át, vajon a múltban nem voltak-e a pyelonephritishez hasonló tünetei.) Néha a be­teg azt veszi észre, hogy szom­jas, sok híg vizeletet ürít és deréktáji fájdalmakra panasz­kodik. A betegség lefolyása igen lassú és a kezelés ered ményessége attól függ, hogy milyen korán ismerjük föl a bajt és kezdjük el a gyógysze­rek adagolását. A kórokozó ér­zékenysége szerint hosszan tar­tó kezelésre van szükség. Ne feledkezzünk meg a bő folya­dékfogyasztásról, ugyanis a kórosan elváltozott vesék nem ■ tudják kellőképpen sűríteni a vizeletet, így a beteg sok fo­lyadékot veszít.* A sótlan diéta csak abban az esetben indo­kolt, ha már magas vérnyomás és szívelégtelenség is jelent­kezett. A betegnek egyébként szüksége van sóra. Fontos a 23. beteg kímélő életmódja, a rendszeres orvosi ellenőrzések és a gyógyszerek pontos és hosszan tartó adagolása. DR. HUNČÍK PÉTER ^ USP! 1981.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents