Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-03 / 31. szám

VASÁRNAP 1980. augusztus 3. A NAP kel ­Kelet-Szlovákia: 5.10, nyugszik 20.09 Kőzép-Szlovákia: 5.18, nyugszik 20.17 Nyugat-Szlovákia: 5.26, nyugszik 20.25 órakor A HOLD kel - 0.03, nyugszik 13.19 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HERMINA és JERGUS nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Török Elemér riportja Az éhség mint politikai fegyver Mihail Rosztarcsuk cikke nyáron Kovács Elvira írása Ügyes kezű lények, asszonyok Komlósi Lajos riportja Haszán műszive Dalibor szügyében Gály Ivón riportja Mítoszteremtés és modern irodalom Murat Auezov tanulmányának első része Kivetettek Egri Viktor elbeszélése A Hostivarl Szer­számgépgyár min­takészítő üzeme építésének kereté­ben az üzem szak­emberei a szovjet Sztankoinport ál­landó szervize dol­gozóival együtt üzembehelyezés céljából előkészí­tik az új szovjet numerikus vezérlé­sű szerszámgépe­ket. Felvételünkön a megmunkáló központ látható, amely lyukszalag segítségével irá­nyítja a gép mun­káját (J. Tachezy felvétele — CSTK) — Igen, elvtársak! Minden erőnkkel arra tö­rekedünk, hogy az előt­tünk álló, eddiginél ko­molyabb feladatokat mi­nél előbb sikeresen meg­oldjuk. Ehhez pedig az önök munkája is elen­gedhetetlenül szükséges, hiszen egy-egy újítási ja­vaslat bevezetése nem­csak a gyárnak, hanem az egész társadalomnak javára válik. Éppen ezért a magam és a vállalat egész vezetősége nevé­ben ezen a fórumon is a lehető legmesszebbmenő a jövőre nézve további támogatásomról biztosí­tom önöket, és kívánok töretlen újító kedvet mindannyiuknakl — mondta Tohonya Kázmér, az EPELMN1X vezérigaz­gatója, majd lelépett az újítómozgalom jelesei részére összehívott ta­nácskozás szónoki elmel- vényéről, és távozott. Másnap reggel izgatot­tan kopogott a titkárnő Tohonya ajtaján: — Vezérigazgató elv­társi Hallatlan! Valami újításokról beszél itt há­rom munkaruhás szaki, mindenképpen Önnel akarnak tárgyalni! — Jöjjenek! — mondta Tohonya, titkárnője nem kis ámulatára, majd fel­vette a megértő és jósá­gos ábrázatát, hogy a tegnapi, általa rendkívül fontosnak tartott beszéde összbenyomását tovább fokozza. A gyűlésen résztvett újítók küldöttsé­gének panaszait hallgat­va gondosan jegyezge tett. Mielőtt válaszolt vol­na, megköszörülte a tor­kát, majd biztató mosoly- lyal kísérve zárta le a „fogadást“: Igen, önöknek töké­letesen igazuk van! Na­gyon helytelen, hogy el­fogadott újítási javasla­taikért nem kapták meg megérdemelt jutalmukat, miként az is, hogy az újí­tások bevezetése késik, hiszen nemcsak önök ká­rosodnak, hanem a nép­gazdaság is... Majd hivatta az illeté­kes előadót: — Amint látom, ön nem sieti el a dolgát! No, Újítási javaslat ne féljen, nem megróni akarom! Éppen ellenke­zőleg! Szeretem, ha vala­ki megfontoltan cselek­szik. Most egy kellemet­len kérdést bízok önre, s kérem, hogy ezúttal is a tárgyilagosság szem előtt tartásával járjon el! Jól tudja, hogy én nem va­gyok semmi jó elrontója, de azt sem engedem, hogy állampénzen légvá­rakat szőjünk. Néha a halogatás sem rossz tak­tika, mert egyesek haj­lamosak arra, hogy elru­gaszkodjanak a valóság­tól, s ezért esetleg ne­vetség tárgyai lehetnénk. Tudja, hogy valamennyi­en túlságosan meg va­gyunk terhelve, ezért a most önre bízott feladat végrehajtását sem egye­dül öntől várom. Az újí­tási javaslatok jóváha­gyását takarékossági okoknál fogva javasol­hatná egy szakértői bi­zottság ...! Egyébként az ügynek kivizsgálása után írásbeli jelentést kérek! — fejezte be Tohonya a tájékoztatást, majd vál­lonveregette az előadót, jó munkát kívánt neki. Féléves, alapos munka után Tohonya asztalára került a jelentés, amely­ből kiderült, hogy: hu­szonöt elfogadott újítási javaslatból kettőt beve­zettek; kettőre megérke­zett a bírósági végzés, így a jogdíjat kiutalták; három várható bírósági határozatra már fogal­mazzák a fellebbezést; a milliós tételeknél kisebb megtakarítással kecseg­tető javaslatokat egyelő­re elvetette az újonnan létrehozott bizottság, amelynek honoráriumát kifizették; továbbá a vál­lalat újítóinak száma je­lentősen csökkent, de aki megmaradt, az mind megszállottja az újítás­nak ... ■ Tohonya Kázmér külön prémiumot utaltatott ki a lelkes előadónak, a taka­rékosság terén mutatott igyekezetéért (?!). Erről jut eszembe, hogy nekem is van egy javaslatom: a Tohonyá­hoz hasonló áltakarékos­kodást ideje lenne „ta­karéklángra“ inteni ... (Nem is várok érte tiszt elet díjat, mert nem én találtam ki, csak meg­említem, hogy ideje len­ne már bevezetni!j /“7 IDŐSZERŰ GONDOLATOK A KGST tagországai előtt álló feladatok megkövetelik a nemzetközi gyártásszakosí­tás és kooperáció terén végzett munka javí­tását. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a gyártásszakosítás és kooperáció te­rén kifejlett együttműködést a nagy népgazdasági jelentőségű problémákra, az együttműködés átfogó jellegének elmélyítésére kell összpontosítania a ku­tatás, a műszaki előkészítés, a fejlesztés, a gyártásba való bevezetés és a szervezés kapcsolatának szorosabbra fűzésével. Össz­pontosítani kell a figyelmet a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére, az egyedi részek és alkatrészek terén, a végtermelés optimalizálása céljából. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy tovább kell fejleszteni a KGST-tagor- szágok együttműködését kiváltó minőségű anyagok gyártása terén. Az ülésszakon a KGST-tagországok kül­döttségeinek vezetői egyezményt írtak alá az új számítási eszközök kifejlesztése és gyártása terén kifejtett sokoldalú nemzet­közi szakosításról és kooperációról. A kö­vetkező öt esztendőben növelik korszerű számítástechnikai berendezéseik kölcsönös szállításának terjedelmét, mégpedig az 1976—1980-as időszak terjedelmének meg­közelítőleg a kétszeresére. Az ülésszak megállapította, hogy nagy je­lentősége van a fűtőanyagokkal, a villany­árammal és más anyagtartalékokkal való sokoldalú takarékosságnak. Ogy döntöttek, hogy fokozott figyelmet szentelnek az ezen anyagok hasznosítása, ésszerűsítése terén kifejtett együttműködésnek. Egyúttal határozatot hagytak jóvá a KGST-tagországok perspektív területén vég­zett földtani kutatások, a megvizsgált tar­talékok növelésének biztosítása, a fűtőanya­gok és más ásványi nyersanyagfajták köl­csönös szállítása, a fűtőanyag-kitermelő és feldolgozó iparágak korszerű, takarékos és nagy termelékenységű berendezésekkel va­ló felszerelése és további új energiatartalé­kok céltudatos felhasználása terén kifejtett együttműködés kiszélesítéséről. Az ülésszakon kormányközi keretmegál- lapodást írtak alá a KGST-tagországoknak azon együttműködéséről, amelyet a kőolaj feldolgozás hatékonyabbá tétele terén fej­tenek ki. (Részlet a KGST XXXIV. üléssza­kának közleményéből) I1ILÍIMM Szedlák Lajos a csúzi (Dubník) Vörös Zászló Egy­séges Földművesszövetkezet­ben jelenleg az alelnöki tisztséget tölti be. A szövet­kezet megalakulásától kezd­ve mindig serényen dolgo­zott. Az elmúlt harminc év alatt több munkaterületen is tevékenykedett, de legtöb bet a gépesítés szakaszán. A gépszeretet még gyer­mekkorában kialakult benne. A nincstelen agrárproletár fiának korán kenyérkereset után kellptt néznie, elszegő­dött hát segédgépésznek az uradalmi birtokra. 1949-ben a csúzi gépszö­vetkezetnek ő volt az első és egyetlen traktorosa. Az egységes földművesszövet­kezet megalakulása után gé- pesítői teendőket látott el a közös gazdaságban. Később két évig elnöke volt az efsz- nek. Három gazdaság, a csúzi, a jászfalusi (Jasová) és a szemeréi (Semerovo) egye­sülése után az állattenyész­tési részlegen gépesítői fel­adatokkal bízták meg. Ebben a minőségben tevékenyke­dett egészen az év elejéig, amikor az évzáró közgyűlé­sen alelnökké választották. Édesapja — aki 1921-ben alapító tagja volt a kommu­nista párt helybeli szerveze­tének — nyomdokaiban ha­ladva 1948-ban ő is felvé­telét kéri a pártba. Attól az időtől kezdve párt- és társa­dalmi munkát fejt ki. Tizen­két éven keresztül elnöke a csúzi pártalapszervezetnek, 1971 óta pedig járási nem­zeti bizottsági képviselő. Könyvszeretet és a tanu­lás utáni vágy is fűti. Bár­mennyire is elfoglalták mun­kahelyi teendői, a párt és társadalmi munka, szakított időt a tanulásra is. 1965-ben szerzett érettségi bizonyít­ványt a mezőgazdasági szakközépiskolában, hat hó­napig pedig a központi párt­iskola hallgatója volt. Szakmai, politikai képzett­ségét most alelnökként ka­matoztatja. Beosztásából ere­dően a műszaki szolgáltatá­sok és a melléküzemág tevé­kenységét irányítja. A műszaki szolgáltatáso­kat a gépesítési részleg és a raktárak képezik. A gépek és azok karbantartására hi­vatott javítóműhelyek nagy szerepet játszanak a szövet­kezet életében, hiszen a nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési munkák zömét nagy teljesítményű gépekkel végzik. Szedlák elvtárs egyik végrehajtója volt an­nak a nagyarányú gépesítés­nek, ami a szövetkezet meg­alakulása óta végbement. A melléküzemágat képező tég­lagyár létesítését is szorgal­mazta. Mindig a közösség érdekében A téglagyártás nem mező- gazdasági tevékenység, még­is fontos helye, szerepe van a szövetkezet életében. Büszkén mondotta, hogy olyan jó minőségű téglát gyártanak, aminek híre van az egész országban. Még a prágai metró építéséhez is szállítanak belőle. Viszont nem felejtette el megjegyez­ni, hogy a szövetkezet fő küldetése az, hogy gabo­nát, tejet, húst szállítson az ország asztalára. Huszonéves fejjel vetette bele magát a köz érdekében végzett munkába, s ma már ötössel kezdődő számjegyet ír a kérdőívek életkor rova­tába. Ez alatt az idő alatt megvalósultak azok az el­képzelései, amelyek a köz jobbá tételére vonatkoznak. Gazdagabb lett a szövetke­zet, szebb lett a falu, s eb­ben az ő munkája is benne van. Érdemeit, hosszú távon végzett teljesítményét több­ször nyilvánosan is elismer­ték. Az idén Május 9-e alkal­mából megkapta a Mezőgaz­daság kiváló dolgozója ki­tüntetést. KOVÁCS ELVIRA 1980. VIII. ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents