Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-27 / 30. szám

Már csaknem egy hete folynak Moszkvában a világ legjobb sportolói­nak küzdelmei, az atléták azonban csak csütörtökön kezdték meg viada­lukat a bajnoki címekért, az érmekért. Amikor e sorokat a nyomdába küldtük, akkor még napok választattak et bennünket a nagy esemény rajtjától, lehet, hogy közben néhány esélyes elvérzett, hiszen éppen azért oly nagy a sportversenyek varázsa, mert sohasem lehet biztosra menni, a célba érésig, a döntő mérkőzés véget értéig nem lehet a győzelmet előre elkönyvelni. Moszkvában sem maradtak el a kellemes és kellemet­len meglepetések, váratlan eredmények, mert nem elég az esélyesség, a kitűnő felkészülés, a legjobbak ellen kell bizonyítani, őket legyőzve le­het csak az elsőséget megszerezni. MEGVÉDI MONTREALI BAJNOKSÄGÄT? Egy számban bizonyára, legalábbis erre következtethetünk az olimpia előtt nyújtott teljesítményéből, világ­csúcsából. Tatiana Kazankina Mont­real kétszeres aranyérmese a Zna- menszkij-emlékversenyen kitűnő vi­lágcsúccsal bizonyította, hogy reme­kül felkészült a moszkvai összecsapá­sokra. Kitűnő formában van, és vas­kos meglepetésnek számítana, ha nem ő nyerné az 1500 méteres női síkfu­tást. Ebben a számban különben csak­nem biztosra lehet venni a szovjet sikert, olyan rendkívüli képességű fu­tókkal rendelkeznek. Ez a fölény már 1972 óta tart. Akkor az olimpia előtt a moszkvai versenyen július 18-án Bragina 4:06,9 percre javította az NDK-bell Burneleit egy esztendővel korábban felállított 4:09,6 perces vi­lágrekordját. Bragina Münchenben szeptember havában háromszor adta át a múltnak saját világcsúcsát. Az utolsó 4:01,4 perces 1972. szeptember 9-én született. Négy évig kellett vár­ni a következő 1500 méteres női-vi­lágcsúcsra, mely 3:56,0 perccel Ka­zankina nevéhez fűződik. A kitűnő szovjet futónő röviddel ezután Mont­realban is bebizonyította kivételes ké­pességeit: aranyérmet nyert, nem is egyet. Ismét eltelt négy esztendő, s most július 6-án Kazankina egy má­sodpercet javított saját csúcsán 3:55,0 perccel iratkozott fel a világcsúcslis­tára. Érthetően boldogan nyilatkozott az újságíróknak: — Az 1500-as mezőnyben nagyon jó versenyzők gyűltek össze — mon­dotta —, így várható volt a rendkí­vüli eredmény, a csúcs. Nekem ez a verseny jelentette az olimpiai főpró­bát, kíváncsi voltam, vajon mit re­mélhetek magamtól a nagy esemé­nyen. Az eső ugyan zavart, de hát az olimpiai összecsapáson hasonló lehet a helyzet. Minden eshetőségre fel kell készülni. Sebastian Coe négy világcsúcsé­hoz már csak az olimpiai érem hiányzik Tatjana Kazankina szovjet vi­lágcsúcstartó, az olimpia első számú esélyese, táv közben — Montrealban a célegyenesre hagytam a hajrát, a végére tartogat­tam az erőmet. Most új taktikát pró­báltam ki, és már 800 méter után kezdtem a hajrát. Megértei Az olim­pián csak az 1500 méteres távon raj­tolok, 800 méteren Minyejeva és Öli- zarenko képviseli a szovjet színeket. Kik lesznek legnagyobb ellenfeleim? Hát elsősorban honfitársnőim, vala­mint a bolgár Petrova, de a román Marasescuröl sem szabad megfeled­kezni. Nem valószínű, hogy az olim­piai összecsapás világrekordot ered­ményez, hiszen elsősorban a győzel­men lesz a hangsúly, de feltétlenül jó időkre kell számítani. AZ ESÉLYESEK KÖZÖTT Néhány héttel ezelőtti vasárnapi számunkban röviden írtunk arról, mi­lyen ragyogó helyzetben vannak a szovjet kalapácsvetők, mert nem lesz nehéz a legjobbakat kiválasztani. Szá­mukra is a Znamenszkij-emlékverseny jelentette az utolsó állomást, az ot­tani helyezések alapján állították ösz- sze az olimpián szereplő válogatottat. Mint ismeretes, a győzelmet 80,40 méteres kitűnő teljesítménnyel Jurij Tamm szerezte meg. — Ez volt életem legnagyobb sike­re — mondotta verseny után a 193 cen­timéter magas és 120 kilogramm sú­lyú észt óriás —, hiszen ezzel bizto­sítottam részvételemet az olimpián. Elértem a kitűzött célt, amelyben ed­zőm, Anatolij Bondarcsuk olyannyira bizakodott. Tamm edzéseit 1975 óta irányítja az egykori kalapácsvető kiválóság. Jurij akkor 18 esztendős korában 54,74 métert teljesített. Eredményei fokozatosan javultak: 1976 — 66,86, 3977 — 72,44, 1978, — 74,58, 1979 — 75,20 és 1980 — 80,46. Ez a teljesít­mény rövid ideig világcsúcsnak szá­mított. A május 16-i versenyen né­hány percig volt rekorder, de Szedih 80,64 méterrel felülmúlta. Utána Lit­vinov őt is megfosztotta a trónjától, mégpedig 81,66 méteres remek vi­lágrekorddal. — Véleményem szerint — folytatja — ez sem az utolsó állomás, rövide­sen ennél is jobb eredményeknek örülhetünk. Az olimpiai aranyérem­hez legalább 80,50 méteres teljesít­ményre lesz szükség. Megismétlődik-e Montreal, ahol Szedih, Szpiridonov és Bondarcsuk nyerte az érmeket? Hát mi szovjet kalapácsvetők minden igyekezetünkkel erre összpontosítunk. Én Jurij Szedihet tartom a legna­gyobb esélyesnek. Ö rendelkezik a legtöbb tapasztalattal és versenyzői adottságokkal. Az lenne a legnagyobb meglepetés, ha másé lenne az arany­érem. NAGY VERSENY LESZ Középtávon Moszkvában nemcsak késhegyre menő küzdelmeket látha­tunk, hanem ragyogó időket is felje­gyezhetünk majd. A 800 és 1500 mé­teres férfi síkfutás két nagy esélyese az angol Sebastian Coe és Steve Ovett. Coe tavalyi három világrekord­ját az idén még eggyel megtoldotta, de honfitársa sem tétlenkedett. Ovett múlt évi eredményei ugyan nem vol­tak olyan kimagaslóak, mint Coe vi­lágcsúcsai, de idei szereplése — egy világrekord és egy világcsúcsbeállí­tás — arról tanúskodik, hogy kizáró­lag az olimpiára összpontosított, ott akar csúcsformában szerepelni. Ovett 1955-ben született 182 cm magas és 69 kiló súlyú. Fiatalon, 14 éves korában kezdett atletizálni és mindmáig Harold Wilson irányítja edzéseit. Wilson módszerei nagyon egyszerűek: védenceit arra oktatja, hogy a versenyen fussanak lendüle­tesen, de lázán, tanuljanak meg bár­mikor ritmust változtatni és mindig a soron következő eseményekre időzít­sék formájukat. A siker egyetlen fel­tétele a szabadban, változatos terepen végzett igényes edzés. Ovettnak verseny közben nincse­nek problémái, nincs gyenge pont, nincs átmeneti visszaesés. Szívósság, gyorsaság és a hosszabb távokon rendkívüli teherbíró képesség jellem­zi az angol futót. Legjobb ideje 800 méteren 1:44,1, 1500 méteren 3:32,1, egy mérföldön 3:48,8, 3000 méteren 7:41,3 és 5000 méteren 13:25,0 perc. Nemcsak ő, hanem Coe is nagy becs­vággyal készült Moszkvára és mind­ketten bizakodva várták az olimpiai versenyeket. Esélyesek — kérdés be­váltják-e a hozzájuk fűzött reménye­ket. MELYIK ÉREM LESZ A VILAGCSOCSTARTÖÉ? Az elmúlt években a franciák leg­jobb rúdugrója Abada volt, tavaly azonban Thierry Vigneron már halla­tott magáról. A márciusban huszadik Kozaktewicz Moszkvában feltét­lenül éremesélyesnek számít életévét betöltő atléta 1979-ben a ju­nior EB-on a 3. helyen végzett, és három ízben ért el junior kontinens rekordot 542 — 552 — és 561 centi­méterrel. Az idén Grenoble-ben a Franciaország — NDK fedett pályás viadalon elsőre ugrotta az 550-et, majd utána megpróbálkozott az 565 cm-es — a világ legjobb fedettpályás eredményét jelentő — magassággal. A léc sokáig rezgett, majd végül még­is leesett és odalett a kivételes ered­mény. Két hónappal később azonban 567-el új Európa-csúcsot ugrott, pedig sem a nekifutása, sem pedig az el­ugrása nem sikerült tökéletesen. Ez az eredmény felpaprikázta a lengyel Kozakiewiczot és nem sokkal Vigneron Európa-csúcsa után 572 centiméteres kiváló teljesítménnyel hívta fel magára a figyelmet. A fran­ciák üdvöskéje azonban felvette a fe­léje dobott kesztyűt és Kozakiewicz- nek 575 centiméteres világrekorddal válaszolt. Kettejük párharca most már Moszkvában folytatódik. Vigneron négyszer volt Franciaor­szág ifjúsági bajnoka, de már a fel­nőttek között is „jegyzik“ a nevét, s nemcsak otthon. Az olimpiai esé­lyekről szerényen nyilatkozott: „Ko- zakiewiczet és a szovjet Volkovot tar­tom a legjobbnak, illetve a legesé­lyesebbnek. Azt azonban nem hallgat­hatom el, hogy mi franciák is sze­retnénk érmet nyerni. Moszkvában tíz rúdugró jut majd az 560 cm fölé, így az atlétika hívei ebben a számban is kiváló teljesítményeknek lehetnek majd szemtanúi. Az oldalt irta: KOLLAR JÓZSEF Az NDK-bell Roland Steuk megpróbálkozik a szovjet kala­pácsvetők közé ékelődni (CSTK- f elvételek) Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Oorkáho 10. Telefon: 309, 331-252, *332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gaz­dasági ügyek: 506-39. Távíró: 002308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava. Volgogradskó 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavőllalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMAS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava. Jlrásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábreile 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az 0| Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti* a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Ostredná expedíció a dovoz tloőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. ' ' ' '■ • - ^ :■ ' ' - ' : ■ , * / ^

Next

/
Thumbnails
Contents