Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-27 / 30. szám

A CSKP KB 15. ülésének határozatai és irányelvei rámutatnak arra, hogy a társadalmi tudat és ebből következően az emberek magatartása, politikai és társadalmi aktivitása nem követi automatikusan az élet egyéb területein bekövetkezett változásokat, illetve hogy az életszínvonal és az egyéni jólét növekedése önmagában nem teszi erkölcsösebbé, önzetlenebbé — közösségivé —a társadalom tagjait. Ehhez átgondolt, tervszerű és rendszeres világnézeti nevelés, szocialista tudatformálás szükséges. Más szóval az eszmei és a politikai nevelő munkának szüntelenül összhangban kell lennie a szocialista építés gyakorlatával és a szocialista életmóddal.

A CSKP KB 15. ülése külön felhívta a figyelmet arra, hogy az eszmei és a politikai nevelő munkában rendkívül fontos szerepe van a személyes példamutatásnak. Sok ember ugyanis a szocializmussal, a párttal, ideológiánkkal és céljainkkal kapcsolatos elképzeléseit aszerint alakítja ki, ahogyan a párttagok és -tagjelöltek, a nemzeti bizottságok tisztség- viselői és a vezető gazdasági dolgozók viselkednek, cselekednek és dolgoznak. Mindig szem előtt kell tartanunk azt a lenini elvet, hogy a pozitív példának rendkívüli szerepe van az emberek megnyerésében a szocializmus ügye és végső győzelme szempontjából. Ahhoz, hogy a kommunista párt tagja példamutató legyen, elkerülhetetlenül szükséges, hogy világnézetét, gondolkodásmódját a marxista—leninista tudományos világnézet hassa át, amely döntően meghatározza a kommunisták és általában az emberek tetteit, cselekedeteit.

Ez azonban csak akkor érhető el, ha a párttagok és a tagjelöltek világnézeti nevelését már a tagjelöltek kiválasztásakor elkezdjük. A pártba jelentkezőkkel előre meg kell beszélni, milyen kötelezettségeket kell vállalniuk. Senki sem veheti tehát rossz néven azt sem, ha megkérdezik tőle, van-e a családjában problémája a vallásossággal, s hogy milyen álláspontra helyezkedne, ha azzal már mint párttag kerülne szembe.

A kommunistáknak materialistáknak kell lenniük, akik az ateizmust, az idealista, vallásos világnézet elleni harcot nem teoretikusan értelmezik, hanem konkrétan, az osztályharc mezején valósítják meg — hangsúlyozta Lenin A vallásról című művében, majd hozzáfűzte, hogy a munkásosztály forradalmi pártjában felvételt nyernek olyan parasztok és munkások is, akik nem ateisták, de hűek a párt programjához,

és a pártélet, a pártnevelés segítségével fokozatosan megszabadulnak a Marx által ópiumnak nevezett vallásos hitüktől.

Csehszlovákia Kommunista Pártja közel 60 éves foradalmi története során a párt tagjaival szemben támasztott követelmények sorra megvalósultak. A párt azonban élő szerv, ezért nem lehet érintetlen a társadalmi élet jelenségeitől, illetve ezek pozitív megváltoztatására törekszik. Nem véletlen tehát, hogy a marxista világnézetet tudatosan, meggyőződéssel valló párttagok életében is olykor konfliktusokat okoznak a közvetlen környezetükben elevenen ható vallásos szokások és hagyományok.

Egyes pártalapszervezetekben időnként bizonytalanságok és félreértések tapasztalhatók a párttagok vallásos cselekedeteivel, az egyházi szertartások igénybevételével kapcsolatban. Jóllehet, a kommunisták ismerik a rájuk nézve kötelező általános magatartási normákat, de az élet bonyolultsága folytán a családi, a rokoni békesség megóvására törekedve, nem mindig találják meg a helyes megoldásokat.

A nagyszülők befolyására elviszik a gyermeket keresztelni, elengedik a bérmálásra. A szokások kényszerével szembeni harcban a pártszervezeteknek legnagyobb problémát az egyházi temetés okoz. Még problematikusabb a helyzet az egyházi esküvők esetében. A párttag semmilyen minőségben nem vehet részt egyházi esküvői szertartáson. Számtalan esetről tudunk, főleg a valamikor elmaradott mezőgazdasági jellegű járásokban, amikor a szülők valósággal megzsarolják a fiatalokat. Amikor a templomi esküvő a feltétele a gavalléros nászajándéknak: a szövetkezeti vagy családi lakás és a személygépkocsi odaajándé- kozásának. Ilyen esetben nincs mentség a párttag, illetve a tagjelölt számára, ha engedményt tesz, hiszen anyagi előnyökért meggyőződését, elveit áldozta fel. Számos olyan eset is előfordult, hogy a fiatal párttag vagy tagjelölt a családi béke megőrzése kedvéért megy a templomba esküdni.

Persze előfordulnak olyan esetek is, amikor az egyházi szertartások családi és rokoni igénybevétele a párttag beleegyezése nélkül történik, s ezért nem vonható felelősségre.

De ez esetekben is két körülményt mindenesetre mérlegelni kell. Tudomására hozta-e a tényt párt- szervezetének, miután már értesült róla? Ha nem, mulasztást követett el, s ezért a pártnak felelősséggel tartozik. Másodszor mérlegelni kell azt, hogy a kommunista mindent megtett-e a családban azért, hogy ellensúlyozza a vallásos nevelést, illetve, hogy megelőzze az efféle eseteket. Természetesen ez utóbbi megállapításánál, elbírálásánál nehéz feladat hárul a pártalapszervezetre, hiszen az egész embert, egész magatartását, munkáját is kell egyúttal mérlegelni. Nagy segítséget nyújtanak ebben a pártcsoportok, amelyek közelebbről ismerik a párttag, ilL tagjelölt magatartását, munkáját. A pártalapszerve- zet a pártcsoportok segítségével megállapíthatja, hogy olyan emberrel van-e dolguk, aki könnyen megalkuszik vallásos környezetével, vagy türelemmel, tapintattal és meggyőződéssel mindent megtesz azért, hogy ellensúlyozza az említett vallásos befolyásokat. Az utóbbi esetben a pártszervezet segítséget nyújt a párttagnak, míg az előbbi esetben pártbüntetést szab ki.

A pártszerveknek és -szervezeteknek viszont arra kell törekedniük, hogy az eddiginél jobban és céltudatosabban rendezzék meg a társadalmi szertartásokat és ünnepségeket. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a társadalmi szertartásokat egyre nagyobb mértékben igénylik az emberek, és még szívesebben és gyakrabban igényelnék, ha ezek vonzóbbak lennének. Ahol a helyi pártalapszervezet, a helyi nemzeti bizottság, az iskola és a társadalmi szervezetek szívügyüknek tekintik a társadalmi szertartások, ünnepségek színvonalas megrendezését, ott egyre inkább háttérbe szorulnak az egyházi szertartások, s a kommunistáknak kevesebb a problémájuk az egyházi szertartásokon való részvétellel.

A kommunistáknak a tudományos világnézet terjesztésére és megszilárdítására irányuló törekvésükben nemcsak az egyházi szertartásokon való részvétel okozhat problémát, hanem sok családban a gyermekek vallásos nevelésének kérdése is. Itt azonnal le kell szögeznünk: a kommunista nem alkudhat meg a nagyszülő, a rokonok, avagy a feleség effajta kérésével, hanem ragaszkodnia kell szülői jogához, ahhoz, hogy a gyermekek világnézeti neveléséről alapvetően ö dönt. Tegye ezt úgy, hogy türelem, tapintat vezesse a vitákban, és ne sértse hozzátartozóinak vallásos meggyőződését.

Párttagtól, tagjelölttől, társadalmi és gazdasági vezetőtől, pedagógusoktól egyáltalán nem lehet elfogadni azt a mentséget, hogy részükről az egyházi szertartások igénybevétele nem jelent semmiféle állásfoglalást, és hogy világnézetük ettől változatlanul tudományos marad. E tekintetben újra hangsúlyoznunk keli, hogy a belső meggyőződés és a nyilvánosság előtt tanúsított magatartás nem választhatók el egymástól. Nincs, nem is lehet hitele és tekintélye annak a kommunistának, vezető tisztségviselőnek, vagy pedagógusnak, aki marxistának igyekszik mutatkozni, bár nem mentes a különféle klerikális befolyásoktól. Ilyen kétszínű emberek előbb-utóbb elvesztik tekintélyüket barátaik, munkatársaik előtt, és alkalmatlanokká válnak a vezetésre, a nevelésre és az irányításra, legyenek bármilyen jó szakemberek is egyébként.

A világnézeti nevelés a társadalmi tudat formálásának legfontosabb területe. Ezért kap különös hangsúlyt a pártalapszervezetek munkájában a fiatal párttagok és tagjelöltek tudatának, világnézetének formálása is.

KERTÉSZ PÁL,

az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának

^munkatársa

A CSKP 15. ülése Az ifjúság körében végzett eszmei-politikai nevelés kérdéseivel is behatóan foglalkozott, és irányvonalat jelölt ki ennek a fontos munkának a tökéletesítéséhez. DuSan Uiákof, a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnökét azért kerestük fel, hogy megtudjuk tőle, hazánknak ebben a részében hogyan bontják le ezeket a határozatokat, azaz milyen tennivalókra összpontosítják a figyelmüket.

— Uták elvtárs, arra kérjük, hogy bevezetőül foglalja össze a fiatalok körében végzett ideológiai munka eddigi tapasztalatait.

— Szocialista Ifjúsági Szövetségünk alapszervezeteiben a fiatalok eszmei és politikai nevelésére kezdettől fogva megkülönböztetett figyelmet fordítunk. A tapasztalt, sokoldalúan fejlett kommunista propagandistáink segítségével — a SZISZ sajátos módszereit és lehetőségeit kihasználva — meghatározóan hozzájárultunk a fiatalok világnézetének formálásához. Ma már fenntartások nélkül elmondható, hogy Kelet-Szlovákiában a fiatalok döntő többsége határozottan magáénak vallja a szocializmus eszméit, s őszinte meggyőződéssel, legjobb tudásával igyekszik részt vállalni az építő munkából. Fiataljaink nagyobb része megértette, hogy társadalmunknak elkötelezett, szakmai szempontból fejlett emberekre van szüksége. Jóleső érzéssel számolhatok be róla, hogy SZ1SZ- tagjaink az elmúlt esztendőben a munkafolyamatok ésszerűsítésére törekedve, kerületünkben közel 3000 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyeknek több mint a felét már meg is valósították, és ez népgazdaságunknak 28 millió korona nem tervezett hasznot eredményezett. Fiataljaink megértették az anyag- és energia-taka- rékossfg rendkívüli fontosságát is.

Az ifjúsági fényszóró-mozgalom munkájának köszönhetően kerületünkben tavaly 50 millió korona megtakarítást sikerült elérni.

— Mely alapszervezetek a példamutatók e tekintetben?

— Az üzemi SZISZ-szervezetek közül igazán példás munkát végeznek a svit Chemosvitben, a stráZskéi Chem- kóban, a Kelet-szlovákiai Vasműben,

pen ezért az ifjúság nevelésében sem lehet meghaladott elvek szerint dolgozni. Mi nagyon fontos feladatunknak tartjuk, hogy az ideológiai nevelő munkánkat folytonosan tökéletesítsük. Jelenleg megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy a világ- gazdaság fejlődésének összefüggéseit, valamint azokat a bonyolult jelenségeket, melyek meghatározzák a viA fiatalok

eszmei-politikai nevelése

Beszélgetés Dusán Lizákkal, a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága elnökével

s nem kevésbé a Kameníca nad Clro- chou-i és a Sariáské Chalany-i Egységes Földművesszövetkezetekben. Rátermett, jó vezetőik vannak a fiataloknak Kassán, a bardejovi, a humen- néi és a michalovcei járásban. Ezeken a helyeken a fiatalok eszmei-politikai műveltsége is magas, és hát a szervezeti életben, a munkahelyeken is szép eredményeket érnek el.

— Kissé tréjásan fogalmazva azt is mondhatjuk: a fiatalok nevelése eredményesen folyik, csak az a gond, hogy mindig újak jönnek. Jelent-e ez problémát Kelet-Szlovákiában?

— A társadalmi és a gazdasági fejlődés az embert szüntelenül arra készteti, hogy maga is változzon. Éplágpolitikát, világosan megmagyarázzuk a fiataloknak. Mindezen túl arra is ügyelünk, hogy fiataljaink ismerjék- népgazdaságunk tervfeladatait. A múltban ezen a téren bizony voltak hiányosságaink. Egyes alapszervezetekben például a SZISZ-tagok nem ismerték eléggé a népgazdasági terveket, a választási programokat, s így azok megvalósításába sem kapcsolódtak be aktívan. Sok szellemi és fizikai energia maradt így kihasználatlanul. Szükségesnek tartjuk, hogy a fiatalok előtt világos célok álljanak, hogy tudják, Itt és most mit kell tenniük.

— A fiatalok eszmet-polttikai nevelésében a propagandistákra hárul

a legnagyobb feladat. A SZISZ Kerületi Bizottságának vajon sikerült-e már jó propagandahálózatot kiépítenie?

— Le kell szögeznem, hogy nem közömbös számunkra, ki magyarázza a fiatalok körében pártunk politikáját. Kerületünkben máskülönben jó káderalappal rendelkezünk. Propagandistáink' háromnegyed része párttag, ami 15 százalékkal jobb az országos átlagnál. Propagandistáink politikailag fejlettek, szakképzettek és gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Azonban nem hallgathatom el azt sem, hogy egyes alapszervezeteinkben — főleg az iskolákban és az ipari szaktanintézetekben s néhány kisebb üzemben — bizony még olyan tapasztalatlan fiatal párttagokat, párttagjelölteket bíztak meg ezzel a funkcióval, akik nem mindig voltak képesek megfelelően eleget tenni a propagandista kötelességének. Ezt a megnyilvánulást a CSKP KB 15. ülésén is bírálták, s mi a bírálattal egyetértünk. Már most arra törekszünk. hogy a fiatalok körében végzett propagandamunkára a párt legtapasztaltabb és legnagyobb tudással rendelkező tagjait kérjük fel.

— Vannak-e még más tartalékok is, amelyeket mozgósítani tudnak az ifjúság ideológiai nevelésének tökéletesítése érdekében?

— Igen, vannak. Társadalmunkhoz és a munkához való szocialista viszony kialakításában rendkívül fontos szerepet játszanak az ifjúsági kollektívák. Egy-egy jó ifjúsági kollektíva nagyban hozzájárul az olyan tulajdonságok megerősítéséhez, mint a becsületesség, a munkaszeretet, az áldozatkészség. Ideológiai nevelő-munkánknak egyik fontos célja, hogy SZISZ-tagjainkban szilárdítsuk ezeket az erkölcsi tulajdonságokat.

SZÁSZAK GYÖRGY