Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-27 / 30. szám

A CSKP KB 15. ülésének határozatai és irányelvei rámutatnak arra, hogy a társadalmi tudat és ebből következően az emberek magatartása, politikai és társadalmi aktivitása nem követi automatikusan az élet egyéb területein bekövetkezett változásokat, il­letve hogy az életszínvonal és az egyéni jólét növe­kedése önmagában nem teszi erkölcsösebbé, önzet­lenebbé — közösségivé —a társadalom tagjait. Ehhez átgondolt, tervszerű és rendszeres világnézeti neve­lés, szocialista tudatformálás szükséges. Más szóval az eszmei és a politikai nevelő munkának szüntele­nül összhangban kell lennie a szocialista építés gya­korlatával és a szocialista életmóddal. A CSKP KB 15. ülése külön felhívta a figyelmet arra, hogy az eszmei és a politikai nevelő munkában rendkívül fontos szerepe van a személyes példamu­tatásnak. Sok ember ugyanis a szocializmussal, a párttal, ideológiánkkal és céljainkkal kapcsolatos elképzeléseit aszerint alakítja ki, ahogyan a pártta­gok és -tagjelöltek, a nemzeti bizottságok tisztség- viselői és a vezető gazdasági dolgozók viselkednek, cselekednek és dolgoznak. Mindig szem előtt kell tartanunk azt a lenini elvet, hogy a pozitív példának rendkívüli szerepe van az emberek megnyerésében a szocializmus ügye és végső győzelme szempontjá­ból. Ahhoz, hogy a kommunista párt tagja példamu­tató legyen, elkerülhetetlenül szükséges, hogy világ­nézetét, gondolkodásmódját a marxista—leninista tu­dományos világnézet hassa át, amely döntően meg­határozza a kommunisták és általában az emberek tetteit, cselekedeteit. Ez azonban csak akkor érhető el, ha a párttagok és a tagjelöltek világnézeti nevelését már a tagje­löltek kiválasztásakor elkezdjük. A pártba jelentke­zőkkel előre meg kell beszélni, milyen kötelezettsé­geket kell vállalniuk. Senki sem veheti tehát rossz néven azt sem, ha megkérdezik tőle, van-e a család­jában problémája a vallásossággal, s hogy milyen álláspontra helyezkedne, ha azzal már mint párttag kerülne szembe. A kommunistáknak materialistáknak kell lenniük, akik az ateizmust, az idealista, vallásos világnézet elleni harcot nem teoretikusan értelmezik, hanem konkrétan, az osztályharc mezején valósítják meg — hangsúlyozta Lenin A vallásról című művében, majd hozzáfűzte, hogy a munkásosztály forradalmi párt­jában felvételt nyernek olyan parasztok és munkások is, akik nem ateisták, de hűek a párt programjához, és a pártélet, a pártnevelés segítségével fokozatosan megszabadulnak a Marx által ópiumnak nevezett val­lásos hitüktől. Csehszlovákia Kommunista Pártja közel 60 éves foradalmi története során a párt tagjaival szemben támasztott követelmények sorra megvalósultak. A párt azonban élő szerv, ezért nem lehet érintetlen a társadalmi élet jelenségeitől, illetve ezek pozitív megváltoztatására törekszik. Nem véletlen tehát, hogy a marxista világnézetet tudatosan, meggyőző­déssel valló párttagok életében is olykor konfliktu­sokat okoznak a közvetlen környezetükben elevenen ható vallásos szokások és hagyományok. Egyes pártalapszervezetekben időnként bizonyta­lanságok és félreértések tapasztalhatók a párttagok vallásos cselekedeteivel, az egyházi szertartások igénybevételével kapcsolatban. Jóllehet, a kommunis­ták ismerik a rájuk nézve kötelező általános maga­tartási normákat, de az élet bonyolultsága folytán a családi, a rokoni békesség megóvására törekedve, nem mindig találják meg a helyes megoldásokat. A nagyszülők befolyására elviszik a gyermeket ke­resztelni, elengedik a bérmálásra. A szokások kény­szerével szembeni harcban a pártszervezeteknek leg­nagyobb problémát az egyházi temetés okoz. Még problematikusabb a helyzet az egyházi esküvők ese­tében. A párttag semmilyen minőségben nem vehet részt egyházi esküvői szertartáson. Számtalan esetről tudunk, főleg a valamikor elmaradott mezőgazdasági jellegű járásokban, amikor a szülők valósággal meg­zsarolják a fiatalokat. Amikor a templomi esküvő a feltétele a gavalléros nászajándéknak: a szövetkezeti vagy családi lakás és a személygépkocsi odaajándé- kozásának. Ilyen esetben nincs mentség a párttag, illetve a tagjelölt számára, ha engedményt tesz, hi­szen anyagi előnyökért meggyőződését, elveit áldozta fel. Számos olyan eset is előfordult, hogy a fiatal párttag vagy tagjelölt a családi béke megőrzése ked­véért megy a templomba esküdni. Persze előfordulnak olyan esetek is, amikor az egyházi szertartások családi és rokoni igénybevétele a párttag beleegyezése nélkül történik, s ezért nem vonható felelősségre. De ez esetekben is két körülményt mindenesetre mérlegelni kell. Tudomására hozta-e a tényt párt- szervezetének, miután már értesült róla? Ha nem, mulasztást követett el, s ezért a pártnak felelősség­gel tartozik. Másodszor mérlegelni kell azt, hogy a kommunista mindent megtett-e a családban azért, hogy ellensúlyozza a vallásos nevelést, illetve, hogy megelőzze az efféle eseteket. Természetesen ez utób­bi megállapításánál, elbírálásánál nehéz feladat há­rul a pártalapszervezetre, hiszen az egész embert, egész magatartását, munkáját is kell egyúttal mér­legelni. Nagy segítséget nyújtanak ebben a pártcso­portok, amelyek közelebbről ismerik a párttag, ilL tagjelölt magatartását, munkáját. A pártalapszerve- zet a pártcsoportok segítségével megállapíthatja, hogy olyan emberrel van-e dolguk, aki könnyen meg­alkuszik vallásos környezetével, vagy türelemmel, tapintattal és meggyőződéssel mindent megtesz azért, hogy ellensúlyozza az említett vallásos befolyásokat. Az utóbbi esetben a pártszervezet segítséget nyújt a párttagnak, míg az előbbi esetben pártbüntetést szab ki. A pártszerveknek és -szervezeteknek viszont arra kell törekedniük, hogy az eddiginél jobban és cél­tudatosabban rendezzék meg a társadalmi szertartá­sokat és ünnepségeket. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a társadalmi szertartásokat egyre nagyobb mértékben igénylik az emberek, és még szí­vesebben és gyakrabban igényelnék, ha ezek vonzób­bak lennének. Ahol a helyi pártalapszervezet, a helyi nemzeti bizottság, az iskola és a társadalmi szerve­zetek szívügyüknek tekintik a társadalmi szertartá­sok, ünnepségek színvonalas megrendezését, ott egy­re inkább háttérbe szorulnak az egyházi szertartások, s a kommunistáknak kevesebb a problémájuk az egy­házi szertartásokon való részvétellel. A kommunistáknak a tudományos világnézet ter­jesztésére és megszilárdítására irányuló törekvé­sükben nemcsak az egyházi szertartásokon való rész­vétel okozhat problémát, hanem sok családban a gyermekek vallásos nevelésének kérdése is. Itt azonnal le kell szögeznünk: a kommunista nem al­kudhat meg a nagyszülő, a rokonok, avagy a feleség effajta kérésével, hanem ragaszkodnia kell szülői jogához, ahhoz, hogy a gyermekek világnézeti neve­léséről alapvetően ö dönt. Tegye ezt úgy, hogy türe­lem, tapintat vezesse a vitákban, és ne sértse hozzá­tartozóinak vallásos meggyőződését. Párttagtól, tagjelölttől, társadalmi és gazdasági vezetőtől, pedagógusoktól egyáltalán nem lehet elfo­gadni azt a mentséget, hogy részükről az egyházi szertartások igénybevétele nem jelent semmiféle ál­lásfoglalást, és hogy világnézetük ettől változatlanul tudományos marad. E tekintetben újra hangsúlyoz­nunk keli, hogy a belső meggyőződés és a nyilvános­ság előtt tanúsított magatartás nem választhatók el egymástól. Nincs, nem is lehet hitele és tekintélye annak a kommunistának, vezető tisztségviselőnek, vagy pedagógusnak, aki marxistának igyekszik mu­tatkozni, bár nem mentes a különféle klerikális be­folyásoktól. Ilyen kétszínű emberek előbb-utóbb el­vesztik tekintélyüket barátaik, munkatársaik előtt, és alkalmatlanokká válnak a vezetésre, a nevelésre és az irányításra, legyenek bármilyen jó szakembe­rek is egyébként. A világnézeti nevelés a társadalmi tudat formálá­sának legfontosabb területe. Ezért kap különös hang­súlyt a pártalapszervezetek munkájában a fiatal párttagok és tagjelöltek tudatának, világnézetének formálása is. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának ^munkatársa A CSKP 15. ülése Az ifjúság kö­rében végzett eszmei-politikai nevelés kérdéseivel is behatóan fog­lalkozott, és irányvonalat jelölt ki en­nek a fontos munkának a tökéletesí­téséhez. DuSan Uiákof, a SZISZ Ke­let-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnökét azért kerestük fel, hogy meg­tudjuk tőle, hazánknak ebben a ré­szében hogyan bontják le ezeket a határozatokat, azaz milyen tenniva­lókra összpontosítják a figyelmüket. — Uták elvtárs, arra kérjük, hogy bevezetőül foglalja össze a fiatalok körében végzett ideológiai munka eddigi tapasztalatait. — Szocialista Ifjúsági Szövetsé­günk alapszervezeteiben a fiatalok eszmei és politikai nevelésére kez­dettől fogva megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk. A tapasztalt, sok­oldalúan fejlett kommunista propa­gandistáink segítségével — a SZISZ sajátos módszereit és lehetőségeit ki­használva — meghatározóan hozzájá­rultunk a fiatalok világnézetének for­málásához. Ma már fenntartások nél­kül elmondható, hogy Kelet-Szlová­kiában a fiatalok döntő többsége ha­tározottan magáénak vallja a szo­cializmus eszméit, s őszinte meggyő­ződéssel, legjobb tudásával igyekszik részt vállalni az építő munkából. Fia­taljaink nagyobb része megértette, hogy társadalmunknak elkötelezett, szakmai szempontból fejlett embe­rekre van szüksége. Jóleső érzéssel számolhatok be róla, hogy SZ1SZ- tagjaink az elmúlt esztendőben a munkafolyamatok ésszerűsítésére tö­rekedve, kerületünkben közel 3000 újítási javaslatot nyújtottak be, ame­lyeknek több mint a felét már meg is valósították, és ez népgazdaságunknak 28 millió korona nem tervezett hasz­not eredményezett. Fiataljaink meg­értették az anyag- és energia-taka- rékossfg rendkívüli fontosságát is. Az ifjúsági fényszóró-mozgalom mun­kájának köszönhetően kerületünkben tavaly 50 millió korona megtakarítást sikerült elérni. — Mely alapszervezetek a példa­mutatók e tekintetben? — Az üzemi SZISZ-szervezetek kö­zül igazán példás munkát végeznek a svit Chemosvitben, a stráZskéi Chem- kóban, a Kelet-szlovákiai Vasműben, pen ezért az ifjúság nevelésében sem lehet meghaladott elvek szerint dol­gozni. Mi nagyon fontos feladatunk­nak tartjuk, hogy az ideológiai neve­lő munkánkat folytonosan tökélete­sítsük. Jelenleg megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk arra, hogy a világ- gazdaság fejlődésének összefüggéseit, valamint azokat a bonyolult jelensé­geket, melyek meghatározzák a vi­A fiatalok eszmei-politikai nevelése Beszélgetés Dusán Lizákkal, a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága elnökével s nem kevésbé a Kameníca nad Clro- chou-i és a Sariáské Chalany-i Egy­séges Földművesszövetkezetekben. Rá­termett, jó vezetőik vannak a fiata­loknak Kassán, a bardejovi, a humen- néi és a michalovcei járásban. Eze­ken a helyeken a fiatalok eszmei-po­litikai műveltsége is magas, és hát a szervezeti életben, a munkahelyeken is szép eredményeket érnek el. — Kissé tréjásan fogalmazva azt is mondhatjuk: a fiatalok nevelése ered­ményesen folyik, csak az a gond, hogy mindig újak jönnek. Jelent-e ez problémát Kelet-Szlovákiában? — A társadalmi és a gazdasági fej­lődés az embert szüntelenül arra készteti, hogy maga is változzon. Ép­lágpolitikát, világosan megmagyaráz­zuk a fiataloknak. Mindezen túl arra is ügyelünk, hogy fiataljaink ismer­jék- népgazdaságunk tervfeladatait. A múltban ezen a téren bizony voltak hiányosságaink. Egyes alapszerveze­tekben például a SZISZ-tagok nem is­merték eléggé a népgazdasági terve­ket, a választási programokat, s így azok megvalósításába sem kapcsolód­tak be aktívan. Sok szellemi és fizi­kai energia maradt így kihasználatla­nul. Szükségesnek tartjuk, hogy a fia­talok előtt világos célok álljanak, hogy tudják, Itt és most mit kell ten­niük. — A fiatalok eszmet-polttikai ne­velésében a propagandistákra hárul a legnagyobb feladat. A SZISZ Kerü­leti Bizottságának vajon sikerült-e már jó propagandahálózatot kiépíte­nie? — Le kell szögeznem, hogy nem kö­zömbös számunkra, ki magyarázza a fiatalok körében pártunk politikáját. Kerületünkben máskülönben jó káder­alappal rendelkezünk. Propagandis­táink' háromnegyed része párttag, ami 15 százalékkal jobb az országos átlagnál. Propagandistáink politikai­lag fejlettek, szakképzettek és gaz­dag gyakorlati tapasztalatokkal ren­delkeznek. Azonban nem hallgatha­tom el azt sem, hogy egyes alapszer­vezeteinkben — főleg az iskolákban és az ipari szaktanintézetekben s né­hány kisebb üzemben — bizony még olyan tapasztalatlan fiatal párttago­kat, párttagjelölteket bíztak meg ez­zel a funkcióval, akik nem mindig voltak képesek megfelelően eleget tenni a propagandista kötelességének. Ezt a megnyilvánulást a CSKP KB 15. ülésén is bírálták, s mi a bírálattal egyetértünk. Már most arra törek­szünk. hogy a fiatalok körében vég­zett propagandamunkára a párt leg­tapasztaltabb és legnagyobb tudással rendelkező tagjait kérjük fel. — Vannak-e még más tartalékok is, amelyeket mozgósítani tudnak az ifjúság ideológiai nevelésének tökéle­tesítése érdekében? — Igen, vannak. Társadalmunkhoz és a munkához való szocialista vi­szony kialakításában rendkívül fon­tos szerepet játszanak az ifjúsági kollektívák. Egy-egy jó ifjúsági kollek­tíva nagyban hozzájárul az olyan tu­lajdonságok megerősítéséhez, mint a becsületesség, a munkaszeretet, az ál­dozatkészség. Ideológiai nevelő-mun­kánknak egyik fontos célja, hogy SZISZ-tagjainkban szilárdítsuk ezeket az erkölcsi tulajdonságokat. SZÁSZAK GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents