Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-20 / 29. szám
OLIMPIA - OLIMPIA - OUMPIA - OLIMPIA ben — ha nem gyorsabban — fejlődtek, vár ható, hogy Moszkvában még kiélezettebb lesz a vetélkedés, mint Montrealban volt. Milyen tényezőket kellett a föntieken kívül figyelembe venni a Moszkvára való felkészülés során? Kézenfekvő, hogy az európai nemzetek ezúttal előnyt élveznek a többi kontinenssel szemben, hiszen „hazai“ pályán versenyeznek majd. Sem különösebb akklimatizációs nehézségekkel, sem az időkülönbségből fakadó problémákkal nem kell megküzdeniök, mint például az amerikai vagy az afrikai kontinens versenyzőinek. A másik szempont, amelyet a felkészülés során figyelembe kellett venni, vajon melyik, versenyszámban lehet viszonylag könnyen be törni az olimpiai élvonalba. Nem véletlen, hogy eddig egyes országok, elsősorban az NDK és Románia (de mások is) a női verseny számokra helyezik a hangsúlyt, hiszen ezekben lényegesen szűkebb a vetélytársak köre. Előrp lehet törni minden olyan sportágban, amely ben Európa Montrealban háttérbe szorult. Biz tos például, hogy az európai szakemberek nem vették tudomásul ölhetett közzel a kubai ököl vívók montreali fölényét. Minden bizonnyal jelentős erőfeszítéseket tettek azoknak a sportágaknak a versenyzői is, amelyeknek leg jobbjait' Montrealban „detronizálták“ (öttusa, cselgáncs, kajak-kenu, vívás, egyes labdajáté kok stb). E néhány meggondolás is jelzi: Moszkvában eddig nem látott széles, magas színvonalat képviselő és jól felkészített mezőny gyűlik össze, s ez egyúttal arra is utal, hogy ami Montrealban elég volt a győzelemhez, az — kevés kivétellel — Moszkvában nem lesz elég. Amellett, hogy a versenyek színvonala emelkedni fog, az elemzések arra mutatnak, hogy a helyezésekért, de még a döntőbe jutásért küzdők száma, tehát az élmezőny is növekszik majd. Ez az eddigieknél is nagyobb erkölcsiakarati rátermettséget és készséget követel a sportolóktól. A küzdeni tudás még ez eddi gieknél is fontosabb része lesz a győzelemnek. A ma igazi sportolóját a szinte aszkétizmus- sal határos elhivatottság, fegyelem, önuralom jellemzi, a felkészülés minden szakaszában és a versenyen is. Az olimpián ez még hatványozottabban érvényes. Mert manapság az eredmények, a helyezések századmásodperceken múlnak ... (ie) A 19 esztendős román Nadia Comaneci Moszkvában meg akarja védeni montreali elsőségét a női torna összetett versenyében Teofilo Stevenson, a kubaiak világhírű nehézsúlyú ökölvívója München és Montreal után a szovjet fővárosban is aranyéremre pályázik. (Archívumi felvételek) Ki győz Olimpiáról olimpiára nehezebb dobogóra kerülni, rohamosan javulnak az eredmények. Éles küzdelem, valóságos közelharc folyik a futópályán, a futballpályán, a sportcsarnokok ban, az uszodákban, a kerékpáros pályákon, így nem könnyű megjósolni a küzdelem kimenetelét. A kérdésre, hogy ki fog győzni, ismerősen cseng a válasz: győz a jobbik. Nevét azonban nehéz megmondani... Ha összehasonlítjuk a közelmúltban elért eredményeket a mostaniakkal, láthatjuk, milyen nagy lehetőségek rejlenek az emberben. Otven évvel ezelőtt Johny Weismüller amerikai úszó utolérhetetlennek látszott: egy percen belül úszta a száz métert. Ma már nem csak a férfiak úsznak ezen a távon egy perc nél jobb időt (ez mindennapos eredménynek számít!), hanem a nők is. Julija Bogdanova szovjet úszónő például a 200 méteres mellúszásban elért eredményével bajnok lehetett volna a férfiak versenyében az 1960-as olimpián. Manapság a könnyű súlyú versenyzők is kinyomják azt a súlyt, amellyel nemrég csak a nehézsúlyúak boldogultak. Alig több, mint 40 esztendővel ezelőtt a férfi magasugrók a 2 méter átugrásáról álmodoztak, ma már a nők is átugorjék ezt a magasságot. Minden olimpia magasabb szintre emeli a sportot, új bajnokok nevét örökíti meg. Ki következik Moszkvában? Minden jel arra utal, hogy a montreali visz- szaesés után Moszkvában az eredményeket illetően a negyedik „M“ (Mexikó, München, Montreal, Moszkva) új csúcs lesz. Annak eile nére is, hogy néhány nyugati ország kormánya esztelen beavatkozása következtében nem küldhette sportolóit a szovjet fővárosba. Egyébként is nyilvánvaló, hogy amelyik ország gyöngébb eredményt ért el Montrealban, az bizonyára javítani készül Moszkvában; ame lyik ország pedig 1976-ban előrelépett, leg alább azon a szinten akar maradni, de még inkább fokozni szeretné eredményeit. Biztos, hogy Kuba, Bulgária, Lengyelország vagy Ro mánia kivívott helyének megtartására össz pontosít. Ha pedig még mindehhez hozzávesz szűk, hogy a sportban felhasználható tudomá nyos eredmények, felkészítési módszerek a kö vetkező négy évben legalább az eddigi ütem M inden olimpia előtt beszédtéma a nemzetek nem hivatalos pontversenye: melyik ország sportolói szerzik a legtöbb érmet és helyezést. Sok tekintetben kifogásolható ez a pontverseny, mert például nagyjából egy szintre hozza a kollektív sportokat az egyénivel. Az is a pontozás hiányossága, hogy a gazdag versenyszámú sportágakban nagyon sok pontot lehet szerezni, s ezzel a nemzetek rangsorában előkelő helyre jutni. Gondoljunk csak a tornára, az úszásra, a vívásra és más sportágakra. A nemzetek nem hivatalos pontversenye azonban létezik, és olimpiáról olimpiára nyilvánosságra hozzák a sorrendet, ami végeredményben az egyes olimpiai küldöttségek erősségéről, eredm ínyességéről tanúskodik. Mint ismeretes, a rangsorolásnál az 1—6. helyezést veszik figyelembe, s a pontozási rendszer évek óta azonos: 7 — 5 — 4 — 3 — 2 — 1. Nem kevés szakember azért kardoskodik, hogy ha már mindenáron pontozni akarunk, akkor vegyük figyelembe a 7—10. helyezést is, mert így meggyőzőbb és tárgyilagosabb képet nyernénk az erőviszonyokról. Szerintük ez a rangsor a „hátország“ az utánpótlás erejéről is tanúskodna. Ha így állítanánk össze a nemzetek sorrendjét az olimpiákon, akkor fölényesen a Szovjetunió vezetne, az USA a negyedik helyre esne vissza, az NDK és az NSZK mögé. A SZOVJETUNIÓ: K0NKURRENCIA NÉLKÜL Erről tanúskodik a hagyományos rangsorolás is: amióta a szovjet sportolók megjelentek a nyári olimpiai játékokon (1952), csak két alkalommal nem végeztek a pontverseny élén. De nemcsak ez: a szocialista országok is ott vannak az élmezőnyben. Montrealban például a 10 között hat szocialista nemzet sportolói foglaltak helyet. AZ NDK AZ USA ELŐTT! Az alábbiakban a hagyományos pontozási rendszer alapján állítottuk össze a második világháború utáni nyolc nyári olimpia tíz legeredményesebb országának rangsorát. (1956-tól 1964-ig az NDK és az NSZK közös csapata vett részt a játékokon.) 1948 — LONDON: USA 544, Svédország 309, Franciaország 206, Magyarország 181, Olaszország 174, Nagy-Britannia 163, Finnország 149, Dánia 135, Svájc 120, Hollandia 106 ... 13. Csehszlovákia 84 pont. 1952 — HELSINKI: USA 492, Szovjetunió 477, Magyarország 242, Svédország 221, NSZK 153, Finnország 137, Franciaország 132, Olaszország 119, Nagy-Britannia 113, Csehszlovákia 94 pont. 1958 — MELBOURNE: Szovjetunió 622, USA 497, Ausztrália 239, NDK + NSZK 206, Magyarország 195, Nagy-Britannia 162, Olaszország 159, Svédország 140, Japán 127, Fraciaország 108 ... 14. Csehszlovákia 68 pont. 1960 — ROMA: Szovjetunió 683, USA 663, NDK + NSZK 282, Olaszország 230, Magyarország 150, Lengyelország 148, Japán 145, Ausztrália 140, Nagy-Britannia 135, Románia 77, Csehszlovákia 76 pont. 1964 — TOKIO: Szovjetunió 608, USA 581, NDK + NSZK 337, Japán 234, Olaszország 185, Magyarország 175, Lengyelország 151, Nagy-Britannia 132, Ausztrália 126, Csehszlovákia 101 pont. 1968 — MEXIKÓVÁROS: USA 714, Szovjetunió 592, NDK 238, Magyarország 194, Japán 190, NSZK 184, Ausztrália 139, Lengyel- ország 126, Franciaország 122, Nagy-Britannia 107, Csehszlovákia 104 pont. 1972 — MÜNCHEN: Szovjetunió 664,5, USA 638,5 NDK 475, NSZK 308, Magyarország 219, Japán 214, Lengyelország 158, Bulgária 145, Ausztrália 134, Nagy-Britannia 122,5 ... 15. Csehszlovákia 74 pont. 1976 — MONTREAL: Szovjetunió 788,5, NDK 635,5 USA 603,75, NSZK 280,5, Lengyelország 182, Románia 177,5 Japán 169,5, Bulgária 154,5, Magyarország 153,3, Kanada 108 ... 14. Csehszlovákia 77 pont. LATINYINA ÉS A TÖBBIEK Hetvenhét ország osztozik az érmeken az 1896-tól lebonyolított nyári olimpiai játékokon. Az USA szerezte eddig a legtöbb aranyérmet: 18 olimpián 622 első, 471 második, 418 harmadik helyet. A további sorrend: Szovjetunió (hét olimpián indult) 260 arany-, 219 ezüst-, 204 bronzérem, Nagy-Britannia (18) 153 — 189 — 164, Svédország (17) 129 — 119 — 144, Franciaország (17) 127 — 144 — 140, Olaszország (16) 117 — 109 — 103, Magyarország (17) 105 — 94 — 117, Finnország (15) 91 — 72 — 97, Németország (8 — 1936-ig) 76 — 81 — 81, NDK (6) 75,5 — 79 — 67,75 ... 14. Csehszlovákia (16) 40 — 43 — 39. A szovjet Larisza Latinyina vezeti a legeredményesebb olimpikonok rangsorát 9 arany-, 5 ezüst- és 4 bronzéremmel. A további sorrend: Paavo Nurmi (Finnország — atlétika) 9-----3 — 0, Mark Sp itz (USA — úszás) 9 — 1 — 1, Savao Kató (Japán — torna) 8— 3 — 1, Ray_ C. Ewry (USA — atlétika) 8 — 0 — 0, Borisz Sahlin (Szovjetunió — torna) 7 — 4 — 2, Véra Cáslavská (Csehszlovákia — torna) 7 — 4 — 0, Viktor Csukarin (Szovjetunió — torna) 7 — 3 — 1, Gerevich Aladár (Magyarország — vívás) 7 — 1 — 2. Egy olimpián az amerikai Mark Spitz nyerte a legtöbb aranyérmet: 1972-ben Münchenben hét úszószámban (két váltó) lebonyolítása után állhatott a dobogó legmagasabb fokára, öt elsőséget szerzett: Anton Heida (Németország — torna, 1920 Antwerpen), Willis Lee (USA — lövészet, 1920 Antwerpen), Neda Nádi (Olaszország — vívás, 1920, Antwerpen), Paavo Nurmi (Finnország — atléta, 1920 Párizs), (T. V.) & ÍJSZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista P<Srt|a Központi Bizottsága. Szsrkssztl a szsrketztS bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robav Zoltán. CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Bratislava. PROBANYOMÄS. Magánszemélyek a következő elmen adhat|ák fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista kőzii ■etek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezis 15/11., telefon: 551-83, 544 51. Az Üj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal .gyOtt _ 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnap1 számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Htrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden só stói kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Ostredná expedíció o dovoz tloce. 884 19 Bratislavo. Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs számo 5/2. Csető János. Szerkesztőség 893 38 Brot;«lavo, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőség: titkárság: 550-18, sportrovot: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Marita Koch (NDK). Lehet, hogy több aranyérmet is szerez a női síkfutásban
