Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-25 / 52. szám

A kísérletképpen bevezetett irányítási rendszer tapasztalatai A KIRÁLYHELMECI (KRÁL. CHLMEC) BÚTORGYÁRBAN Az elmúlt években több üzemben hoz­záláttak az irányítási mechanizmus új elemének kísérleti jellegű kipróbálásá­hoz. A kísérleti üzemek egyike a király- helmeci Új Otthon Bútorgyár is. Jakab Sándor, a gyár igazgatója így foglalja össze tömören a népgazdaságunk terv­szerű irányítási rendszerének tökéletesí­tését célzó komplex intézkedések lé­nyegét:- Röviden arról van szó, hogy az irányítási rendszer egész mechanizmusa segítse elő az intenzív gazdaságfejlesz­tést, növelje a termelékenységet, a mun­ka minőségét. Célja továbbá az anyagi ösztönzés és a differenciált bérezés be­vezetése stb.- Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva tehát lényeges változások várhatók.- Igen, s ezek gyakorlati megvalósítá­sa elsősorban a vezetés színvonalától függ majd. A mi gyárunkban például már harmadik éve dolgozunk új irányítási rendszer szerint. Még a régi gyárban .kezdtük, ahol mindössze 150 ember dol­gozott. Az új gyár csak fél éve üzemel, s a dolgozók létszáma 650. Hadd tegyem hozzá mindjárt azt is, hogy a munkások döntő többsége harminc éven aluli, de a vezető dolgozók közt is sok a fiatal.- Jó-e ez vagy rossz?- A jövőt tekintve jó. Jelenleg azonban csak növeli az amúgy is szorító gondokat. Gyárunkban új, legkorszerűbb gépsoro­kon folyik a termelés, ezeken kell meste­reinknek megtanítani a fiatal, tapaszta­latlan munkásokat a hatékony termelésre és a minőségi munka elvégzésére. Köz­ben a lényegről sem szabad megfeled­kezni, az egyre igényesebb tervet is telje­síteni kell.- Tudják-e teljesíteni?- Sajnos, az idén nem, egyébként is a felfutási idő három év. Pásztor Pál, a pártalapszervezet elnö­ke, aki egyben a gyár fömestere, kedvet­lenül mondja:- A terv teljesítése nem csupán rajtunk múlik.- Hogy értsem ezt? - nézek rá.- Amióta az új gyár beindult, akadozik az anyagellátás.- Ki ezért a felelős? Nagyot nyel, s csak azután felel:- A kooperáló üzemek. Nem kapjuk meg tőlük időben a bútorgyártáshoz szükséges alapanyagokat.- Mit tehetnek ilyen helyzetben? Rámcsodálkozik.- Mit tehetnénk? Reklamálunk. Nem múlik el termelési értekezlet, hogy ezt szóvá ne tennénk.- S milyen választ kapnak? - firtatom tovább. Az igazgatóra néz. A kínos csendet Pandi Lajos, a személyzeti osztály veze­tője, pártbizottsági tag töri meg:- Az tény, hogy rossz az anyagellátás, de azért, hogy a tervet nem teljesítjük, valljuk meg őszintén, minket is terhel a felelősség. Szó esett itt már sok min­denről, de a személyes felelősségről, a jobb munkaszervezésről eddig hallgat­tunk. Pedig a komplex intézkedések ezek javítását igénylik elsősorban.- Amit te mondasz, az igaz. Ez teszi sürgetőbbé, hogy ezen a szakaszon még következetesebben törekedjünk a mun­kamódszerek javítására. Ezzel összefüg­gésben rá kell mutatni arra is, hogy feltétlenül növelni kell a pártmunka szín­vonalát is - mondja a pártelnök.- Ez a megfogalmazás így nagyon általános.- Konkrétan arról van szó, hogy az évzáró pártgyülésen személyi változá­sokra kerül sor a pártbizottság összetéte­lében - világosít fel Pandi Lajos.- Megerősítjük a szakszervezet veze­tőségét is, hogy hathatósabb segítséget tudjon nyújtani a legsürgetőbb feladatok megvalósításában a gyár vezetőinek. Részben a szakszervezetre hárul majd az a feladat, hogy az új irányítási rend­szer céljait alaposan megmagyarázza minden dolgozónak - egészíti ki a mon­dottakat a pártelnök.- Elsősorban azt akarjuk elérni, hogy az eddigi tapasztalatokat felhasználva, a komplex intézkedések még hatéko­nyabb eszközül szolgáljanak a gazdasági és a szociális fejlesztés feladatainak tel­jesítéséhez - magyarázza az igazgató. Aztán még elbeszélgettünk egy jó fél­órát. Eközben leggyakrabban e két szó hangzott el: minőség, teljesítmény. E kér­désekről a munkásokkal és a mesterek­kel is elbeszélgettünk. Érdemes arra is odafigyelni, amit ők mondanak. Megál­lunk a furnérlemezeket préselő gép előtt. A munkások is állnak, az elnémult gép­óriásra könyökölve beszélgetnek.- Miért állnak?- Nem forró a gőz, s nem ragadnak össze a lemezek. Látja, már ott van egy tucatnyi selejtes lemez — mutat egy ha- lomnyi törmelékre llko László mester, aki az idén lett párttaggjelölt.- Gyakori az ilyen kényszerállás?- Sűrűn előfordul, hol a gőz, hol az anyaghiány miatt, s erre csak mi, meste­rek és vezetők fizetünk rá. Ha nem telje­sítjük a tervet, nem kapunk prémiumot.- Helyesnek tartja ezt? Mosolyogva rámvillantja a szemét.- Az elgondolás helyes, csak van egy kis szépséghiba ebben is. Például arról, hogy anyag nincsen, mi egyáltalán nem tehetünk, ezért a felsőbb vezetés felelős.- És ha gőz nincs?- Azért viszont azokat kellene felelős­ségre vonni, akik azon a részlegen dol­goznak.- Lehet-e ezen változtatni?- Lehetni lehet, de ehhez, úgy látszik, nem elég csak a jutalom csökkentése.- És a munkások? - fordulok a 23 éves Céhmester Lászlóhoz.- Ha nem teljesítjük a tervet, a jutalom nekünk akkor is jár, persze ilyenkor mi is kevesebbet kapunk. Tehát egyaránt ér­dekeltek vagyunk abban, hogy a munka folyamatos legyen. Ez a jó az új bérezési rendszerben. Itt nincs egyenlósdi, aki nem teljesíti a normát és sok a selejtje, az nem kap prémiumot.- Hány százalékos prémiumot kap­hatnak?- A mi részlegünkön 38 százalék lehet a legmagasabb.- önnél például mennyi volt a legala­csonyabb?- Volt már 15 százalék is. Ugyanis a prémium csak akkor csökken, ha a se­lejt a mi hibánkból keletkezik. Közben a nyomásmérő jelez: van elég gőz. Mi egy másik gépsorhoz megyünk. Itt készítik az ülőgarnitúrákat. Magos Magdolna minőségi ellenőr vizsgálja a szebbnél szebb, csomagolásra kész rekamiékat.- Volt-e ma selejtes termék? Elégedetten mosolyog.- Ma csak egész kis hibákat találtam. Az egyik garnitúra például elfelejtették rávarrni a díszítő gombokat. Ezért a kis hibáért ötszázalékos prémiumlevonást javasoltam, mivel ez a figyelmetlenség ugyanannál a dolgozónál harmadszor fordul elő. Kell a szigorúság, ha azt akarjuk, hogy javuljon a minőség.- Úgy tudom, ez a részleg egyre több első osztályú terméket gyárt - mondom.- Ez még csak néhány hónapja van így. Az utóbbi időben mindenki igyekszik jól elvégezni a munkáját. Azóta vasta­gabb a boríték is. Tehát ennyi az egész. Jól kell dolgozni és több a fizetés. A pártelnök is megerő­síti, hogy ezt itt egyre többen megértik. Csak a munka szervezését, az irányítást kell jobban összehangolni, no meg bizto­sítani a folyamatos anyagellátást. Ez vi­szont már nem a munkások feladata. TÖRÖK ELEMÉR A fejlett szocialista társadalom építése jelenlegi igényes feladatainak teljesítése megköveteli, hogy politikailag öntudatos, erkölcsileg szilárd, odaadó embereket nevel­jünk. Ezért szükséges - amint azt a CSKP KB 15. ülése is hangsúlyozta -, hogy egyre tökéletesítsük a politikai agítá- ciós és a politikai-nevelő munkát, azt még szorosabban összekapcsoljuk a gyakorlati feladatok megoldásával. A politikai agitáció feladata, hogy minden vállalatban, üzemben, a népgazdaság valamennyi ágazatában haté­konyan segítse a terv egyenletes teljesítését. Felmutassa a jó példákat, bírálja a fogyatékosságokat, harcoljon a rósz - szul végzett munka ellen, egyben ösztönözze a munka­kezdeményezés fejlesztését, tovább mélyítse és tökélete­sítse a szocialista munkaversenyt, propagálja az új mun­kamódszereket, a vállalások teljesítését. Mert ezen ered­mények alapján értékelhetjük a politikai agitációt, minősé­gét, hatékonyságát. A politikai agitáció hatása lényegesen csökken ott, ahol szakadék keletkezik az agitátor szavai és tettei között, ahol a pádszervezet és - szervezetek nem biztosítják az ideoló­giai, a szervező és a gazdasági tevékenység összhangját. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az agitátor nem agitálhat csak szóval, hanem elsősorban személyes példamutatással. Ezért joggal követelhetjük tőle, hogy becsületes és őszinte ember legyen, politikailag és szak­mailag is magas szinten álljon, mert csak így szerezhet magának népszerűséget, társadalmi megbecsülést. A példamutatás ereje rendkívül vonzó a mostani idő­szakban, amikor a dolgozók maguk is keresik a termelés minőségi javításához még feltáratlan tartalékokat, munká­jukban a jó példát igyekszenek követni. Fegyelem, a kisza­bott feladatok, társadalmi kötelességek következetes telje­sítése, szerénység, a többi ember iránti elvszerúség, megbecsülés, gondosság - ilyen tulajdonságokkal kellene rendelkezniük a vezető kádereknek. ..Ne feledkezzünk meg arról - hangsúlyozta a CSKP KB 15. ülése -, hogy sok ember annak alapján alakítja ki véleményét a pártról, a szocializmusról, ideológiánkról, célkitűzéseinkről, milyen magatartást tanúsítanak, hogyan dolgoznak a párt-, az állami és gazdasági szervek tisztségviselői. Ezt mindany- nyiunknak tudatosítanunk kell, és eszerint döntenünk, cselekednünk. Ettől függ nagy mértékben a politikai- nevelő munka hatékonysága. “ A politikai agitáció nem lehet egyoldalú, az alapszerve­zetek dolgozókra való hatása mellett fontos az is, hogy ismerjük a dolgozók szükségleteit, érdekeit, méghallgas­suk bíráló észrevételeiket. A párttagoktól, a propagandis­táktól, az előadóktól, az agitátoroktól meg kell követelnünk, hogy - Lenin szavaival élve - ismerjék a munkások életét, a tömegek gondolkodásmódját, törekvéseit, szükségleteit, öntudatosságuk fokát, a múlt csökevényeinek és előítéle­teinek hatóerejét, meg kell nyerniük a tömegek bizalmát. A mostani időszak rendkívüli jelentőségű a párt életé­ben. A pártalapszervezetek az évzáró taggyűléseiken értékelik a kommunisták tevékenységét, a pártmunka eredményeit a XV. kongresszus határozatainak megvaló­sításában. Az évzáró taggyűlések elé terjesztett jelenté­seknek többek között arra is feleletet kell adniuk, hogy a kommunisták, az agitációs kollektívák és az agitátorok által végzett politikai agitáció hogyan járult hozzá az állami tervfeladatok megvalósításához, a munka hatékonyságá­nak, minőségének fokozásához. Alkalom nyílik arra is, hogy dicsérőleg kiemeljük azokat az elvtársakat, akik minden erejükkel arra törekedtek, hogy javítsák a politikai agitációt, s egyben lenini kritikát gyakoroljunk azokkal a párttagokkal szemben, akik nem tették meg kötelessé­güket. A politikai agitáció javítását csak akkor várhatják el az alapszervezetek, ha az évzáró taggyűlések előkészítése során elgondolkodnak az agitátorok, az agitációs kollektí­vák káderösszetétele fölött. Mert e munka sikere az agitátorok erkölcsi és politikai profiljától függ, a politikai munka iránti odaadásától. Az agitációs kollektívákat meg kell erősítenünk, hogy azok az elkövetkező ötéves tervidő­szakban minél jobb körülményeket teremthessenek min­den téren a párt politikájának következetes megvalósítá­sához. Az évzáró taggyűléseken szükséges lesz azt is megítél­ni, milyen az alapszervezetek hatáskörében végzett politi­kai agitáció eddig használt formáinak és módszereinek életképessége, hatékonysága. A hasznosakat, a beválta­kat tovább kell tökéletesíteni, terjeszteni, érvényesíteni, viszont ki kell iktatni az olyanokat, amelyek elavultak. A politikai agitáció formáinak és módszereinek megválasz­tásában azt kell szem előtt tartanunk, hogy emberekkel van dolgunk. Olyan emberekkel, akiknek megvannak a maguk élettapasztalataik, érdekeik, szükségleteik, akik sokkal magasabb műveltségi szinten állnak, mint évtize­dekkel ezelőtt. A legtöbb megértést, a legmegfontoltabb eljárást épp a fiatalok követelik meg. Ők szinte „belecsöppennek“ az előző nemzedék által teremtett világba, sok esetben még csak keresik helyüket a társadalomban, a magánéletben, először tesznek szert saját élettapasztalatokra. Épp ezért kell segítségükre lennünk, elkötelezett magatartásra nevelnünk óke, megnyerni pártpolitikánk megvalósításá­nak. Mert az ó lendületükre, tárgyilagos ítélőképességükre nagy szükség van az egyre igényesebb feladatok megol­dásában. A CSKP KB 15., az SZLKP KB áprilisi ülése „hadat üzent“ a formalizmusnak, a bürokratizmusnak, a kénye­lemszeretetnek, -a rutinszerúségnek. Ezekkel a kérdések­kel szemben nem maradhatnak közömbösek az évzáró taggyűlések sem. A kommunistáknak látniuk kell a fájó pontokat, kötelességük, hogy rámutassanak a fogyatékos­ságok okaira és okozóira, konkrét intézkedéseket tegyenek a hibák eltávolítására. A CSKP XVI. kongresszusa és a hetedik ötéves terv előkészítésének, a komplex intézkedések érvénybelépé­sének időszakában, s már ez évzáró taggyűléseken is nagyon fontos, hogy céltudatos politikai, szervező és ideológiai munkát fejtsünk ki. Azáltal is, hogy nagy hang­súlyt fektetünk a politikai agitáció minőségének és haté­konyságának fokozására - mint a feladatok sikeres teljesí­tésének egyik alapfeltételére. Nekünk, kommunistáknak, agitátoroknak nem szabad megfeledkeznünk Lenin üzene­téről, hogy mindig előbbre, mindig tovább kell mennünk, mindig többet és többet kell elérnünk. Enélkül lehetetlen bármilyen haladás, nem létezhet haladás a szocialista építésben sem. A politikai agitáció céltudatos fejlesztése, tartalmi célki­tűzéseinek hosszú távra történő kiszabása, majd lebon­tása a politikai-gazdasági helyzet alapján, rendszeres gondoskodás a káderek neveléséről - mindez szükséges ahhoz, hogy a politikai agitáció tovább tökéletesedjen. S ezt az elkövetkező időszakban valamennyi pártszervben és szervezetben szem előtt kell tartani. LADISLAV BARIAK 1980. XII. 31. ( i m life f JuU uVLiUuUU U U uuuuliUUiJ □

Next

/
Thumbnails
Contents