Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-25 / 52. szám

Felelősségteljesen a szakszervezeti munka minden szakaszán írta: OTTO MONOMAN, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának titkára Forradalmi Szakszervezeti Mozgal műnk munkája még hatékonyabb Ies2 ha javítjuk szervei és szervezetei, tiszt ségviselöi és tagjai tevékenységét s a dolgozók termelésirányításban és- fejlesztésben való demokratikus rész­vétele bevált formáinak szervezésében, a politikai-szervező és nevelő munkában, valamint a dolgozókról való gondosko­dásban elmélyítjük együttműködésüket az állami és a gazdasági szervekkel E célok elérésére irányul a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányával, a minisztériumokkal és a nemzeti bizott­ságokkal megvalósuló, hosszú időre szó­ló együttműködésünk. További tökélete­sítése és javítása során a szocialista szakszervezetek szerepéből indulunk ki, amint azt V. I. Lenin megfogalmazta: ,,A szakszervezetek legyenek a legközeleb­bi és feltétlen munkatársai az államhata­lomnak...“ (Lenin Müvei, 33. k. Szikra Kiadás, 1953. 179. oldal.) Az államigazgatás szerveivel megva­lósuló, a közös dokumentumokban meg­szövegezett együttműködésünk a követ­kezetes tiszteletben tartáson alapszik. Feladatunkat abban látjuk, hogy a szoci­alista állammal a lehető legjobban együttműködjünk és támogassuk funkci­óinak betöltésében. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a szakszervezetek az államapparátus ..uszályává“ válnak. Szocialista szak- szervezeteink önálló, nem állami szerve­zetek, s ezt a minőségüket még inkább kifejezik azzal, hogy tovább bővítjük rész­vételüket:- a gazdasági építésben, a társadalmi termelés irányításában a demokrati­kus alapelvek minden irányú fejlesz­tésével és a dolgozók aktivitásának növelésével; /- -a szociális kérdések megoldásában, a dolgozók indokolt érdekeinek és jogainak megvédésében, a munka- és életfeltételeikről való gondosko­dásban;- az új ember formálásában, a dolgo­zók szocialista nevelésében, általá­nos műveltségi, kulturális és műsza­ki ismereteik színvonalának emelé­sében. A CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa előkészítésének időszakában Szlovákiában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban felelős­ségteljesen értékeljük azokat az eredmé­nyeket amelyeket a szakszervezeti szer­vek és alapszervezetek értek el az FSZM IX. és szlovákiai kongresszusa, valamint az SZKT és az SZSZT ülései határozata­inak teljesítésében és összegezzük e te­vékenység tapasztalatait. A szakszerve­zeti szerveket és szervezeteket arra ösz­tönözzük, hogy politikai-szervező és ne­velő munkájukból, az FSZM tisztségvise­lői és tagjai széles körű, aktív részvételé­ből konkrét következtetéseket vonjanak le az elkövetkező időszakra, amely- amint azt a CSKP KB 18. ülése és az SZLKP KB legutóbbi tanácskozása rá­mutatott - az eddiginél még nagyobb igényeket támaszt az egész Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájával szemben. A szervezeti felépítés és a szakszervezeti tevékenység mindegyik szakaszán szükséges, hogy az FSZM egyre jobban teljesítse alapvető és sem­mi mással nem pótolható feladatát a dol­gozók jogainak és érdekeinek védelmé­ben, a társadalmi feladatok megoldásá­ban, a szociális-gazdasági fejlesztés kér­déseinek eldöntésében, a munka haté­konyságának és minőségének javításá­ban. A szocialista társadalom politikai 1980. rendszerében a szakszervezetek alapve- XII. 31. ^tö szerepe betöltésének igényes, de reá­lis útja ez. A Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak 10. ülésén kiemelték, hogy rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a hetedik ötéves tervidőszak sikeres megkezdésé­nek, első évi feladatai eredményes telje­sítésének. Ezt színvonalas politikai, szer­vező és nevelő munkával, a dolgozók termelésirányításban való részvétele bevált formáinak céltudatos szervezésével, a munka hatékonyságának és minőségének javításával érhetjük el. A szakszervezeti szerveknek az irányítás minden szintjén és a párt vezetésével az alapszerveze­teknek az állami és a gazdasági szervek­kel, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság szervezeteivel karöltve fokozott igyekezetét kell kifejteniük az emberek alkotó kezdeményezése olyan formáinak céltudatos kihasználásáért és terjeszté­séért, amelyek hathatósan hozzájárulnak a párt gazdaságpolitikája stratégiai irány­vonalának megvalósításához, a dolgozók széles tömegeinek neveléséhez. Külö­nösképpen fontos, hogy a felsőbb szak- szervezeti szervek tovább tökéletesítsék az alsóbb szerveknek és az alapszerve­zeteknek nyújtott differenciált segítséget. A szakszervezeti szerveknek és szerve­zeteknek minden esetben fokozott figyel­met kell fordítani a fő láncszem módsze­rének alkalmazására, a szakszervezeti szakaszok, a múhelybizottságok, az albi­zottságok munkájának javítására és álta­lában a szakszervezeti munkában a leni­ni stílus és módszerek alkalmazására. A szakszervezeti szerveknek és szer­vezeteknek az SZKT VII. plenáris ülése és az SZSZT tanácskozása után kifejtett munkája eredményeinek és tapasztalata­inak értékelése azt mutatja, hogy az FSZM 1980. évi aktivitási terve hatható­san hozzájárult a gazdasági szerep nö­veléséhez és a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom alapszervezetei tevékeny­ségének javításához. Az aktivitási tervek megvalósítása folyamán megnyilvánult a tisztségviselők széles aktívájának és a tagoknak a tervfeladatok sikeres teljesí­tésére irányuló törekvése. Az irányításban és az igazgatásban a dolgozók részvétele, a demokratikus centralizmus és a szakszervezeti demok­rácia elmélyítését eredményezte a szak- szervezeti élet minőségének további javí­tása, a taggyűlések rendszeressége és tartalmi színvonalé emelése. Arra kell törekednünk, hogy a szervek tanácsko­zása olyan fórum legyen, amelyen ér­vényre juttatják a szakszervezeti tagok széles körű jogait, fejlesztik a szocialista demokráciát és egyúttal teljesítik a neve­lési feladatot is. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a népgazdaság irányítási rendszerének tökéletesítése során törvényszerűen elő­térbe kerül a szakszervezeti szakasz és a szakaszbizalmiakkal végzett munka je­lentősége. Lényegesen növelni kell az FSZM egész tevékenységének színvo­nalát, el kell mélyíteni a mesterek és a szakbizalmi, főképpen pedig az üzemi bizottságok és a gazdasági vezetőség együttműködését a szakszervezeti mun­ka minden szakaszán, kiváltképpen a szakszervezeten belüli, a politikai-szer­vező és a nevelő munka vonalán. A Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak X. plenáris ülésén hangsúlyozták, hogy a szakszervezeti szövetségeknek az eddiginél következetesebben kell ér­vényre juttatniuk a dolgozók képviseleté­nek szerepét az illetékes minisztériumok­kal és állami szervekkel, a vállalatok, üzemek és szervezetek gazdasági veze­tőségével szemben. A dolgozók termelés- irányításban való részvételére irányuló politikai-szervező és nevelő tevékenysé­güknek - ha meg akarnak felelni a jelen­legi követelményeknek - minden egyes termelési-gazdasági egyesülésben és vállalatban a kérdések, a feladatok, a fel­tételek és a munka alapos ismeretéből kell kiindulnia. Napjainkban, amikor az SZSZK 1981. évi népgazdasági állami végrehajtási ter­vének kidolgozása gyakorlatilag már be­fejeződött, meg kell állapítanunk, hogy a népgazdasági tervek összeállításában a dolgozók részvétele nem volt kielégítő. Az FSZM üzemi szervezeteinek többsé­gében az 1981. évi terv összeállításának időszakában nem tárgyalták meg a dol­gozókkal a végrehajtási terv irányelveit és javaslatait. Nem használták ki ezt a lehetőséget arra, hogy minden munka­helyen feltárják a tartalékokat, mozgósít­sák az erőket az irányelvekből eredő feladatoknál igényesebb célok kitűzésére, illetve a feladatok elfogadására. Ez azt jelenti, hogy nem sikerült teljesítenünk a népgazdaság tervszerű irányítását tö­kéletesítő intézkedések egyik alapvető feltételét - az előzetes tervek elkészíté­sét. Ezzel kapcsolatban nem állja meg a helyét az a magyarázkodás, hogy nem adtak ki irányelveket, illetve utasításokat az előzetes tervezésre. Az okot elsősor­ban abban látjuk, hogy a végrehajtási szervek javaslatait a tervezési osztályok, a gazdasági vezetők zárt ajtók mögött végezték, a termelés növelése, hatékony­sága és minősége javítása forrásainak kiaknázása érdekében nem mozgósítot­ták kellőképpen a dolgozókat, nem hasz­nálták ki javaslataikat és indítványaikat Ennek a helyzetnek a kialakulásáért fele­lősséget viselnek szakszervezeti szerve­ink és alapszervezeteink is, de nemcsak és nem is elsősorban ők. Az 1981. évi végrehajtási tervek előkészítésében a dolgozók nem kielégítő részvételéből következően fokozott követelményeknek kell eleget tenniük főképpen a gazdasági vezetőségeknek, de a szakszervezeti szerveknek is, hogy a társadalmi érde­kek, valamint a munkahelyek és a dolgo­zók lehetőségeinek és érdekeinek szem előtt tartásával haladéktalanul megte­gyék a szükséges intézkedéseket: a munkakollektívákkal, a dolgozókkal kö­vetkezetesen tárgyalják meg a jövő évi tervfeladatokat, hogy összhangba hoz­zák a célokat, az érdekeket, meg a lehe­tőségeket, s teljesítésüket segítsék elő a dolgozók kezdeményezésének fejlesz­tésével a CSKP XVI. kongresszusa, a párt megalapítása hatvanadik évfordu­lója tiszteletére, valamint az 1981. évi kollektív szerződésekkel. A Szakszervezetek Szlovákiai Taná­csa állásfoglalásával egyértelműen, tá­mogatja az SZSZK népgazdasága fej­lesztésének 1981. évi végrehajtási tervét, mivel csakis ennek következetes teljesí­tésével javíthatjuk tovább és mélyíthetjük el a lakosság anyagi és kulturális szük­ségleteinek kielégítését és erősíthetjük szocialista biztonságérzetünket. Ugyan­akkor a felelős állami és gazdasági szervektől feltétlenül megköveteljük a szállítói-megrendelői kapcsolatok kér­déseinek az eddiginél következetesebb rendezését, a hathatósabb irányító és szervező munkát, mert ez alapvető felté­tele a tervfeladatok egyenletes teljesíté­sének, a túlórában és munkaszüneti na­pokon végzett munka mennyisége csök­kentésének, a termelés hatékonysága növelésének, az építésnek, a termékek és a lakossági szolgáltatások jó minősé­gének, a tervezési, a munka- és a tech­nológiai fegyelem megtartásának. A szlo­vákiai szakszervezeti szervek és szerve­zetek minden igyekezetükkel az említett és néhány más kérdés megoldásának, valamint a hetedik ötéves tervidőszak első évi feladatai teljesítésének elősegí­tésére törekszenek Együttes eljárásunkat a jövő évre vonatkozóan is dokumentum­ban rögzítettük, melynek címe: Az SZSZK kormányának és a Szakszerve­zetek Szlovákiai Tanácsának közös fő feladatai az 1981. évi tervfeladatok telje­sítésének elősegítésére. Ez első helyen tünteti fel az állami a gazdasági és a szaksiervezéti szerveknek, valamint szervezeteknek azt a feladatát, hogy a CSSZSZK kormányának és a Szak- szervezetek Központi Tanácsának alap­elveivel összhangban javítsuk a dolgo­zók részvételét az 1981. évi terv kidolgo­zásában, teljesítésében és ellenőrzésé­ben, a hetedik ötéves terv feladataival összefüggésben. A CSKP KB és az SZLKP KB ülései­nek, valamint az SZKT X. plenáris ülésé­nek határozataiból kiindulva világosan látjuk az elkövetkező ötéves tervidőszak gazdasági és szociális fejlesztésének nagy és bonyolúlt feladatait, s ezzel összefüggésben a szakszervezeti szer­vek és szervezetek munkájával szemben támasztott fokozott követelményeket is. A CSKP XVI. kongresszusa előkészíté­sének időszakában a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom számára az SZKT X. plenáris ülése által kitűzött feladatokat ezekben a döntő jelentőségű napokban, hetekben és hónapokban munkánk köte­lező irányvonalának tartjuk. Ezek hatá­rozzák meg a szakszervezeti szervek és szervezetek tevékenységének formáit és módszereit. A népgazdaság dinamikus és arányos fejlesztése, a nyersanyagok, egyéb anyagok, az energia, az állóeszközök és az emberi munka lényegesen jobb hasz­nosítása, a tudományos-műszaki hala­dás eredményeinek gyorsabb és széle­sebb körű érvényesítése, a beruházások folyamatának és hatékonyságának alap­vető javítása, gazdaságunk exportképes­ségének növelése, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban a fogyasztók igé­nyeinek jobb kielégítése minden munka, tehát a mi szakszervezeti munkánk mér­tékének és hatékonyságának is döntő mutatója. Az év elejétől kezdve 70 ésszerű­sítési javaslatot nyújtottak be a Bytcicai Golyós- csapágy Üzem ésszerüsítői és újítói. Ebből 11 hó­nap alatt 42 javas­latot megvalósítot­tak. Ezek elsősor­ban az anyag, az energia fogyasz­tásának és a munkaigényesség­nek a csökken­tésére vonatkoz­tak. Felvételünkön: Anton Jonek és Duéan Murőo ja­vaslata alapján az eredeti mennyiség háromszorosát sajtolják a rendel­kezésre álló anyagból. (V. Gabőo ­CSTK-felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents