Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-20 / 29. szám
TÖRŐDNEK EMBERTÁRSAIKKAL Virágnop Nagydarócon (Verké Dravce) a Vöröskereszt szervezetének vezetősége évente Virágnapot rendez. Megszervezik a tagságot, a fiatalokat és az alapis kola tanulóit, akik műsort állítanak össze, s nagyon sok virággal felkeresik a falu idősebb lakosait, köszöntik őket. Idén először a legidősebbeket, Molnár Annát és Németh Józsefet, majd a többieket látogatták meg. Mindnyájan hálásan fogadták a figyelmességet. Délután zenés köszöntővel, legkedvesebb dalaikkal kedveskedtek a falu felnőtt lakosságának, elsősorban a több gyermekes családanyáknak. Dorók Erzsébet Leleszen (Leles) a polgári ügyek testületének tevékenységéről Papp Mária anyakönyvvezető tájékoztatott. A testület 13 tagja lelkiismeretesen és körültekintően dolgozik,, mert tudják, munkájukra az egész falu felfigyel. Az idén már 18 akciót szerveztek, három alkalommal köszöntötték az újszülötteket. 'A szülőknek meghívót küldenek, gyermekeik az ünnepségen ajándékot kapnak, s a pionírok műsorral köszöntik a község ifjú polgárait. A szülők ünnepélyes fogadalmat tesznek, hogy gyermekeiket a proletár nemzetköziség szellemében szocialista hazafiságra, lelkiismeretes és becsületes dolgozóvá nenevelik. Esküvők alkalmából a CSE- MADOK és a SZISZ helyi szervezete gondoskodik műsorról. Nagyon népszerűek Ilkő László alkalmi köszöntői. Az idén 12 polgári esküvőt rendeztek. Az ünnepélyes légkör kialakításához nagymértékben hozzájárul a szép esketőterem és a villanyorgona. A testület az iskola igazgatóságával együttműködve szervezi meg a személyi igazolványok ünnepélyes átadását. Most a község idős polgárainak fogadására készülnek. A hetvenévesnél idősebbeknek — 132 leleszinek — már elküldték a meghívót. Emléklapot készítenek, virággal várják, meg is vendégelik őket. Az élet minden jelentős eseményénél ott vannak, törődnek embertársaikkal, emlékezetessé teszik számukra a magánélet szép és jelentős pillanatait. A polgári ügyek testületének tagjai Fontos munka ez, s a község lakói meg is becsülik munkájukat, nagyra értékelik tevékenységüket. Körösi Zsuzsanna ......... SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉG A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási könyvtárban évente néhány hetes gyakorlatra fiatalok érkeznek, akik könyvtárképző iskolában végzik tanulmányaikat. A gyakornokokkal a könyvtár dolgozói szívesen foglalkoznak. Ez éven Pálinkás Károly ismertette velük az intézmény beosztását, az osztályokat, az ott folyó munkát s a könyvtár problémáit. Sokrétű tevékenység folyik a művelődési ház kétemeletén elhelyezett osztályokon. Az első emeleten vannak a gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotások. Itt rengeteg fiatal fordul meg. Mintegy ezer kis- és nagydiák Süssön a nap mindenkire Gyermekre jz-kiállításan voltam. Szeretem a gyerekeket, hiszen életem nagy részét — lévén pedagógus —közöttük töltöttem, s nagyon nehéz volt elszakadnom tőlük. Megragadok hál minden alkalmat, hogy ta- lálkozhassam velük. S az a délután is nemrég nagyszerű találkozás volt a vágseiy- lyei (Safa) Művészeti Népiskola rajzszakos növendékeinek kiállításán, a művelődési ház tágas termében. Meglepett a sok kitűnő, sz i- pen elrendezett rajz. A legkisebbek és a végzős növendékek tusrajzai, festményei, ceruzarajzai s küld iliö*ö technikával készült alkotásai voltak láthatók. A téma szívderítő, gyönyörködtető. A gyermeki fantázia az embert, a természetet, a mes -- alakokat élénk, derűs színekkel ábrázolja. A szemlélőnek jókedve támad, felvidít!, látva a színek skáláját, az alkotni akarást. Megtaláltam a Piroskát és a farkast, űrhajóst, világűrbe.) keringő rakétákat láttam, körhintát, bohócokat, jegyespárt, színpompás virágokat, játszadozó gyerekeket, temetési menetet. Az egyik plakátszsrű rajzon az aranysárga napkorongon ez a felirat: Süssön a nap min- dc ’kir". Egy másik rajz hazánk felszabadulása 35. évfordulója jegyében készült, s szép bizoiyítéka, hogy gyermekeink értékelik és tudatosítják a béke áldását, így a szép, így a jó, a gyermekek soha ne ismerj -k meg a háború borzalmait, mindig ilyen szép és derűs képeket fessenek a világ minden részén. A kiállítást a rajziskola tanárnői, Plichta Éva és B. Szabó Katalin rendezték. Hazafelé is képek kisültek. Elgondolkoztam: mi- Men boldogok is a mai gye rekek! Pán Bélánó kölcsönöz rendszeresen könyveket. Szeretnék ide járni a fiatalok, de főleg a kisebbek, hiszen Varga Márta és Andro- vics Erzsébet sokszor jő programmal várja őket. Olvasásra ösztönzők a mesedélutánok. A legérdekesebb résznél abbahagyják a mesemondást, melynek a végét a hallgatók megtalálják a megjelölt könyvben. Ilyen ügyes érdeklődésfelkeltés után mindig kapós a megnevezett könyv. Érdekfeszítők a filmvetítések és a könyvekről, regényhősökről, írókról rendezett vetélkedők is. A második emeleten helyezték el a politikai műveket, a szak- és a szépirodalmi alkotásokat. Az olvasóteremben találhatók a különböző nyelvű újságok és folyóiratok is. öszszesen 140 félét rendel évente a könyvtár és 500—600 új könyvet vásárolnak, jelenleg 55 000 kötet közül válogathatnak az olvasók, világosította fel Kórósi Mária a gyakorlatukat végző tanulókat. Emelni szeretnék a felnőtt olvasók számát — most több mint ezerhétszázan keresik fel rendszeresen a könyvtárat —, ezért fontosnak tartják egy bibliográfus alkalmazását, hogy sikeresebben propagálhassák új könyveiket. Az eddig alkalmazott módszerek — a faliújság készítése és könyvkiállítások szervezése — nem hozták meg a várt sikert. Még több olvasót akarnak a könyvtár falai között látni. Rácz Terézia Új üzletben Hazánk felszabadulása 35. évfordulójának évében szép ajándékot kaptak Ipolynyék (Vini- ca) lakói. A közelmúltban adták át az új áruházat, melyet a Nagykürtösi (Vefk^ Krtís) Járási Építőipari Vállalat dolgozói építettek mintegy ötmillió korona ráfordítással. A község lakói joggal büszkék a korszerű létesítményre, de legjobban talán mégis azok örülnek, akiknek munkahelye az áruház, az elárusítók. Teljesen megváltozott körülmények között, kedvezőbb feltételek mellett dolgozhatnak, állhatnak a vásárlók rendelkezésére. Dimik Tibor, az áruház vezetője beszélgetésünkkor ezeket mondotta: — Végre megszűnt községünkben az az áldatlan állapot, amikor több öreg épületben, szűk, sötét kis helyiségekben kellett a község és környező falvak lakóinak vásárlási igényeit kielégíteni. Most a földszinten élelmiszert, húsárut, zöldségfélét lehet vásárolni, de ott van a hangulatos presszó is. Az emeleten kapott helyet a háztartási cikkek, a cipő-, és textil- és a készruha-részleg. Illatszert, papírt és írószert is árusítanak. A tágas épületben jó feltételek vannak a szőnyeg és kisebb bútordarabok árusítására. A ráktározási faltételek jók, az anyagmozgatás könnyű. Az emeletre felvonóval érkezik az áru. Az élelmiszer-részleg a könnyebben romlandó árukat nagyméretű beépített hűtőkamrákban tárolhatja. A mostanihoz hasonló létesítményt ritkán kap a község. Érthető tehát az Ipolynyékiek öröme. De az öröm csak akkor lesz igazi, ha a vásárlók az áruházból mindig elégedetten, a keresett áruval távozhatnak. Bojtos János A pelsőcl (Plesivec) ka- marakőrus 1975-ben alakult 11 taggal, mint éneklő csoport. A kórus vezetője: Samu Katalin. Az együttes először a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalversenyen szerepelt. Ezenkívül felléptek még állami ünnepek és más rendezvények alkalmából. Tagságának száma évről évre bővül, egyre több lányt és asszonyt hódít meg az éneklés öröme. Az együttes létszáma 1977-ben már 22 főre emelkedett és kamarakórussá alakult át. Egyre igényesebb művekkel próbálkozott, a helyi művelődési otthontól jelentős anyagi támogatást kapott. Lehetővé vált számára az is, hogy szép és ízléses öltözéket csináltasson. Az együttes eddigi legnagyobb sikerét az 1978-ban Galántán megrendezett IV. Kodály Zoltán napokon érte el. Jeles teljesítményéért megkapta az Ezüstkoszorús énekkar címet. A ga- lántai szereplés nagy élményt, megtiszteltetést és önbizalmat nyújtott az együttesnek. Az DALOLNI ÉRDEMES énekkar munkájáról ismert szakemberek is elismerően nyilatkoztak. Vass Lajos, Erkel-dí- jas zeneszerző például ezeket írta az együttes krónikájába: „Szép élmény volt a pelsőci női kórussal való első találkozás, köszönöm az élményt, sok sikert kívánok.“ Juhász Frigyes, a magyarországi Kotta című folyóirat felelős szerkesztője ezeket írta: „Nagyszerű dolog Bartók és Kodály művelt hallgatni a pelsőci lányok ajkáról. Csak bátran így tovább, sok nyugalommal és kitartással, megéri." Az 1978-as Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny alkalmából a kamarakórus népdalkórussá alakult át, és eljutott az 1978. október 28-án Bratislavá- ban megrendezett népdalverseny országos döntőjére. Az 1979-es év is a felkészülés és a kemény munka éve volt. A kórus több alkalommal szerepelt nagy sikerrel tavaly és már ez Idén is. Az együttes jelenleg Is szív- vel-lélekkel dolgozik, készül és próbál. Ha valaki megkérdezi a tagoktól, hogy miért csinálják, érdemes-e, Kodály Zoltán szavaival válaszolnak: „Ha ösz- szetalálkozunk, ne azt kérdezzük, hogy miért — azért is, és mindenért is, dalolni érdemes.“ Felvételünkön a pelsőci énekkar. Szecsányi Eleonóra A lakosság szolgálatában Izsán (Iza) a bevásárlóközpont élelmiszerüzletének dolgozói valamennyien nők. A három asszony — név szerint Boros Jánosné, Varga Istvánné és SpiSiak Lász- lóné — reggel hatkor már fogadja az érkezőket. Az üzlet vezetője Boros Jánosné huszonhatodik éve dolgozik a Jednotánál. Szereti a munkáját, tud a vásárlók „nyelvén“ beszélni. Arra törekszik, hogy az üzletben minden vásárló megtalálja a keresett árut. Az önkiszolgáló üzletben a szokásos élelmiszereken kívül kenyeret, húsféléket, tejtermékeket, zöldséget, gyümölcsöt, Uditő ital« kát és még sok egyéb mást lehet vásárolni. Naponta 270 liter tej fogy el, szombatonként 420 liter. Hétvégére cukrászsüteményt is hozatnak a Jednota járási elosztójából, bogy ezzel is könnyítsék a dolgozó nők második „műszakját“. Az elmúlt évben négymillió kilencszázezer korona bevételt terveztek. Tervüket kétszázezerrel túlteljesítették. Kurucz Nándorné A fa szerelmese Van, aki bélyeget, képeslapot vagy címkét gyűjt. Sokan a horgászatot kedvelik, míg mások a vadászatban lelnek örömet. A nagyfödémesi (Veiké Űla- ny) Máris Tibornak más a szenvedélye. Képeket készít fából. A képek élethűen utánozzák a festményeket. Hogy miként kezdődött? Amikor befejezte a szenei (Senec) alapiskolát, elkerült Tornaijára (Safárikovo) a mezőgazdasági szakosító szakközépiskolába. Máris Tibor itt lett a fa szerelmese, 1975 óta készíti intarziáit. Máris Tibornak a CSEMADOK helyi szervezete a helyi művelődési házzal közösen eddig két alkalommal rendezett kiállítást. Ebben az évben néhány képe az amatőr képzőművészek járási kiállítására is eljut. Felvételünkön Máris Tibor. Száraz Pál fSHU VII. 20. N C/3
