Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-07 / 49. szám
1945. április elsején a szovjet hadsereg hozta meg a meggyötört város szabadságát, végérvényesen kioltva a fasizmus lidércfényeit. A teljes létbiztonságra A Vámbéry Árminról elnevezett térnek a Kék Duna áruház felöli része (Gyökeres György és archív felvételek) ezer felé közelítünk. Főleg a hatvanas évektől nem szélesítettük, hanem újjáépítettük. Lebontottuk a lakások több mint nyolcvanöt százalékát és felépítettünk öt új lakótelepet - most épül a hatodik a város nyugati határában - összesen csaknem négyezer lakásegységet. Fokozatosan elkészült a csatornahálózat, a vízvezeték-rendszer és így már csak a múlt rossz emléke nálunk a golyva, amely jellegzetesen tájbetegség volt. A középkorúak még jól emlékeznek arra, hogy esős időben az utca mély sarát voltak kénytelenek dagasztani. Jelenleg negyvenöt kilométernyi portalanított, szilárd burkolatú utunk és ötvenöt kilométernyi járdánk van. Hatvanöt hektáron park és zöldövezet szépíti városunkat, üdíti levegőjét. Ez és sok minden más dicséri lakosaink szorgalmát, városszeretetét. * S Ismerősömmel járom a várost, aki néhány évig itt élt a háború után, s azóta csak átutazóban volt errefelé. - Egészen más lett... alig ismerek rá... óriási változáson ment át... - s hangjából nem a nosztalgiát vélem kicsendülni. Ennek a fejlődésnek, amely a lakás- építkezésen túl az iskola-, az üzlet- és szolgáltatóhálózat, a művelődési intézmények gyarapítása és korszerűsítése számos tényével is bizonyítható, tulajdonképpeni alapja az iparfejlesztés. Itt van például a Nyugat-szlovákiai Baromfi- feldolgozó Vállalat új üzeme, ahol egy műszakban képesek feldolgozni 28 ezer csirkét, elkészíteni tíz tonna konzervet, osztályozni és csomagolni 300 ezer tojást. A cukorgyár, amely évente száz napon át, három műszakban, nem kevesebb mint 40 ezer tonna cukrot állít elő. Az Agrofrigor, a korai zöldséget és palántát termelő vállalat, korszerű gyümölcs - és zöldségraktáraival, évi 30 ezer tonna áruforgalmával. Továbbá a Slovlik gyümölcsfeldolgozó üzem, a járási iparvállalat, az Ister bútorgyára, a PREFA, a Tes- la-üzem, az építőelemgyár, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Kenyeret adnak a város és környéke dolgozóinak és a további fejlődés zálogát jelentik.- Épül a nyolcezer szarvasmarha befogadására alkalmas hizlalda és a húskombinát, bővül a nehézipari gyáregység is - egészíti ki a sort Gyurcsík József elvtárs. S akad egyéb említésre méltó is. Például az ízlésesen, érzékkel kiképzett Vámbéry Ármin-tér, amelyen többszintes lakóházak, modern boltok, szolgáltató- egységek fogják keretbe a város ritka műemlékeinek egyikét, az eredetileg gótikus stílusban a 14. század vége felé emelt, majd barokk stílusban átépített katolikus templomot. Sokan keresik fel itt a három éve megnyílt Kék Duna üzletházat, amelynek nemcsak az áruellátása jó, nem túlzsúfolt, és kiszolgáló személyzete is többnyire előzékeny. Nem csodálkozom azon sem, hogy Molnár József, a Városi Művelődési Ház igazgatója, nehezen palástolt büszkeséggel mutatja be a fiatal intézményt, amely mintegy negyvenhat millió korona költséggel épült, önmagáért beszél itt a fővárosi rangú szélesvásznú mozi, a tágas színházterem, az ötvenkétezer kötetes járási könyvtár, a számos klubhelyiség és főleg a pezsgő kulturális élet. Gáspár Péter, a B-kategóriába sorolt harmincöt szobás Duna szálló - éttermében, kávéházában egyidejűleg 320 vendéget fogadhat - főnökhelyettese is szívesen kalauzol és magyaráz. - Csupán azt fájlalja, hogy ma már édeskevésnek bizonyul elszállásolási kapacitásuk. Marczell Béla, a város második számottevő-, műemléképületében, a Sárga kastélyban elhelyezett Csallóközi Múzeum szakdolgozója nyilván órákig lenne képes érdekfeszítően beszélni nemcsak a néprajzi gyűjteményekről, s ezzel kapcsolatos munkájáról, hanem a rendszeresen megtartott időszaki és állandó művészeti kiállításokról is. Weisz Mihály, a Dunaszer- dahelyi Atlétika Club elnöke pedig, Csóka Zoltánnal, a labdarúgó szakosztály titkárával együtt, a lelkes szurkolókat dicséri, akiknek nem csekély érdemük - így mondják, - hogy a DAC labdarúgó csapata, a Szlovák Nemzeti Liga újoncaként, jóval a várakozáson felül szerepel. - De nagyon jók az asztaliteniszezóink is - teszik hozzá egybehangzóan. A helybeliek a múltban messziről „szagló“ Sintér tó környékét járva, örömmel veszik tudomásul, hogy talán jövő május elsejére elkészül a város vidámparkja és benne egy kétezer ülőhelyű szabadtéri színpad. S nemcsak ők, hanem a gyakori környékbeli és fővárosi látogatók is türelmetlenül várják, hogy a jövő év első negyedében átadják rendeltetésének a közkedvelt termálfürdő gyógyfürdői részlegét. Ezt követően ugyanis télidőben is fürödni lehet majd. Nekem még valami tetszett ebben a városban. Bárkivel is beszéltem - tisztségviselővel, vagy lakossal - mindahány szeretettel, amolyan egészséges és szükséges lokálpatriotizmussal szólt városáról. S nemcsak a jelent becsülik, hanem hagyományaikat is óvják, ápolják. Az október végi ünnepségeken leplezték le például a Vámbéry Ármin-tér 7. számú háza falán a világhírű magyar tudós és utazó (néhány hónapos korában került ebbe a városba) emléktábláját, Almási Róbert festőművész munkáját. De van itt utcája Steiner Gábornak, Major Istvánnak, Fábry Zoltánnak és a Csallóköz egyik Dunaszerdahelyhez kötődő, immár elhunyt kommunista veteránjának, Mondok Gábornak is. Ennek a múlt haladó örökségét és a mát megbecsülő, a jövőt szorgosan építő városnak és lakosainak a 800. jubileumi évforduló alkalmából kiváltképp legközvetlenebb gondjai megoldását kívánnám. Azt, hogy új lakótelepein a Nyit- rai Magasépítő Vállalat dunaszerdahelyi üzeme végre állja a szavát és lépést szaporázzon a járulékos beruházások, bölcsődék, óvodák és iskolák építésében, mert e tekintetben bizony ünnepron- tóan fájó e lemaradás. GÁLY IVÁN fa. Hogy járásszerte kilencezer emberre jutott egy orvos, de 1300 hívőre egy pap. S így nem csoda, hogy a Dunaszerda- helyen 1921. október 21 -én megalakult CSKP-szervezetnek az alapvető emberi és szociális jogokért vívott következetes szívós harca élénk visszhangra talált. A húszas évek derekán megtartott községi választásokban a kommunista párt már öt mandátumot szerzett. Ugyanany- nyit, mint - egy kivételével - a többi legtekintélyesebb jelölő párt. A félfeudális viszonyokat felváltó polgári rendszer üldözte a kommunistákat. És a hatóságok megtették még azt a gyalázatos sakkhúzást is, hogy a Horthy-megszállás előtt érintetlenül hátrahagyták a kommunisták névsorát, hadd könnyítsék meg a kakastollasok munkáját. Voltak áldozatok, akadtak, akik nem merték vállalni az illegalitás nyomasztó terhét, de a harc mégsem szünetelt. Vájná Gábor, hírhedt nyilas képviselő, 1941. július 1 -én így kesergett a magyar országgyűlésben: „...a kommunisták ismét mozgolódnak, sarlókat, kalapácsokat festegetnek. Tessék csak betekinteni a csallóközi üzemekbe és falvakba, ahol nagy a nyomor, de éppen ezek az elnyomorodott elemek, bolsevik elemek és megtévesztett magyar nemzetiségű emberek hirdetik a kommunizmus győzelmének lehetőségét.“ ~ A háború és a fasizmus a városon is otthagyta a kézjegyét. Szörnyű módon. Ma már senki sem tudja pontosan megmondani, hány lakosa vesztette életét a Don-kanyarban, a büntetö-és a munkaszolgálatos századokban, de számuk nyilván több százra tehető. És sorakozik a további megdöbbentő tény: Dunaszer- dahely lakosságának hozzávetőleg a felét, mintegy két és félezer, zömmel zsidó embert pusztítottak el a náci haláltáborokban. Közép-Európának aligha van még egy hasonló népességű városa, amely ehhez fogható vérveszteséget szenvedett volna el. a legnagyobb elismeréssel, elsősorban az előző járási vezető párttitkár, Stefan Ferencei elvtárs érdemeit) s nemkülönben a város képviselő-testületének törekvése s általában dolgozóinak fáradhatatlan lelkes munkája nyomán példátlan fellendülés kezdődött. S ez töretlenül folytatódott azt követően is, hogy Csallóköz szívében a kommunisták és a lakosság zöme szilárdan helytállt az 1968-1969-es évek antiszocialista és nacionalista hullámverésében.- Hát igen - kommentálja a tényeket Gyurcsík József, a városi nemzeti bizottság elnöke. - A polgári köztársaságban és a bécsi döntés után is a mérhetetlen szegénység jellemezte a lakosság zömének életét. S közvetlenül a háború után is rengeteg volt a gond, a baj. A front átvonulása után mindössze 4700 lakosa volt a városnak, míg most a tizenkilenc(Folytatás az 1. oldalról) követelte véradóját. Majd jött az államfordulatot követő első évek bizonytalansága - mi lesz, hogyan lesz. A dermedtség ugyan később felengedett, s felváltotta némi gazdasági fellendülés is, de ennek többnyire csak a módosabbak látták hasznát. A kisember jussa itt a Csallóköz szívében a nyomorúság, az ínség volt. Hét személy jutott egy lakásra, nemegyszer egyszobás vályogviskóra. Idős kommunisták megemlékezéseiből is tudjuk, hogy az első köztársaság éveiben például egy mezőgazdasági munkás napi 8-10 koronát keresett. Hogy minden tizedik ember nem tudott írni és olvasni és minden negyediket gümökór sanyargatás állampolgári jogainak elismerésére a túlnyomó többségében magyar lakosságnak azonban még évekig kellett várnia. Újabb vajúdó, forrongó átmeneti korszak következett. Sok-sok megpróbáltatással, s ez nem nagyon kedvezett az általános fejlődésnek. Még évekkel a háború után is nem egy itteni kisgyerek az első vers megtanulása előtt azt a mondókát fújta, hogy ,,ez a város sáros város, sírva nézi a vásáros. A fordulat alapkövét csak 1948. Februárja fektette le. Áz ötvenes évek meghozták a lehiggadást, a megnyugvást, a lassú felemelkedést, de meghatározó változásokra csak a hatvanas évek elejétől került sor. A járási pártszervek céltudatos irányításának köszönhetően (ma is igen sokan emlegetik ezzel összefüggésben » /« ÜdvSílet DUNASZERDAHELYRÖL. - Tyúkpiacz. Ilyen volt a polgári köztársaság éveiben a „tyúkpiac“ CSALLÓKÖZ MEGIFJODOTT SZÍVÉBEN 1980 XII. 7. N W N m Gyurcsík József, a vnb elnöke
