Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-07 / 49. szám
Vasárnap 1980. december 7. A NAP Kel - Kelet-Szlovákia: 7.13, nyugszik 15.38 Közép-Szlovákia: 7.21, nyugszik 15.46 Nyugat-Szlovákia: 7.29, nyugszik 15.54 órakor A HOLD kel - 6.44, Nyugszik 16.07 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KOSZONTJÜK AMBRUS nevű kedves olvasóinkat 1810-ben született Theodor SCHWANN német biológus, a pepszin felfedezője (t 1882) • 1870-ben halt meg Járt PALARIK szlovák író, drámaíró (szül. 1822). AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A SAJTÓ HATÉKONY IDEOLÓGIAI FEGYVER t ZUBKOV ÍRÁSA HELYESEN MÉRIK FEL A LEHETŐSÉGEKET TÖRÖK ELEMÉR RIPORTJA FÉNY AZ ELEKTROSVTTBÖL Marián Fusek cikke HOGYAN NÖVELHETŐ A SERTÉSTENYÉSZTÉS HATÉKONYSÁGA? ÍRTA: PAVOL MAJERCIAK, A TUDOMÁNYOK DOKTORA ALKOHOL HATÁSÁRA.,. GÁL LÁSZLÓ ÍRÁSA AHOL MINDEN NAP A VASÁRNAPHOZ HASONLÓ GAZDAG JÓZSEF RIPORTJA A NÖVÉNYEVŐ JÁN LENŐO NOVELLÁJA DIVAT A KRIPTA? Den el nem terjedd jelenséget - annak oka az, hogy szeretném megakadályozni - ha tehetném - általánossá válását. Nehéz megmagyarázni, honnan ered, mindössze találgatni lehet. Mert más az, ha valaki örököl egy sírboltot - bár a magam részéről inkább más valamit szeretnék örökölni -, és az árnyékvilágból való távozása után oda vonul. Ott pihennek az ősei, oda megy ő is. Ezt megértem. Ám egyáltalán nem értem meg azokat, akik manapság fognak kriptaépítésbe. Valahogy így képzelem el: van már házunk, külföldi kocsink, színes tévénk és nyaralónk, de nincs még kriptánk... Talán azt tartják egyesek: ha a régi világban lehetett a gazdagoknak kriptájuk, miért ne lehetne nekik is. Elvégre ma már mindenki megengedheti magának, hogy kriptában nyugodjék... nek? Netán nem hajlandó idegenek mellett feküdni? (Ezt persze nem értem, miért fontos valakinek, hogy holta után ki mellett fekszik...) Esetleg attól fél, hogy egykori haragosa mellé kerül? Ki érti meg a kriptaépíttetők lelkületét? Gyanítom, hogy mégiscsak a kivagyiság játszik itt elég komoly szerepet... Az újdonsült kriptatulajdonosok háta mögött összesúgnak: miből telik ezeknek sírboltra? Mert kétségkívül vannak olyanok, akiknek sok máson kívül még sírboltra is telik. Elvégre a pénzével mindenki azt teszi, amit akar. De hallottam olyan esetről is, hogy valaki adósságba verte magát... s most törlesztheti - élete végéig a családi sírboltja árát... Családi sírbolt. Hiszen ez az, ami aggaszt. Félek attól, hogy nemsokára csak A Dolny Kubín-i Golyóscsapágy Üzem hazánk legnagyobb siklócsa- pággyártója. Exportfeladatait 10 hónap alatt 118,8 százalékra teljesítette. Dolgozói az árutermelési feladatokat is jól teljesítik, ehhez jelentős mértékben hozzájárult a szocialista kötelezettségvállalások megvalósítása. Ezekben a dolgozók elsősorban a termelés hatékonyságára, a munkaigényesség csökkentésére, az anyagmegtakarításra irányulnak. Felvété- lünkön a Csehszlovák- Szovjet Barátság nevet viselő aranyéremmel kitüntetett szocialista munkabrigád tagjai a siklócsapágyakat ellenőrzik (A ÓSTK felvétele) az a lány számít jó partinak, akinek a hozománya - többek között - minden igényt kielégítő kripta is. No de mi van akkor, ha teszem azt az anyós meg a vő... hogy is mondjam... nem rajonganak egymásért túlságosan... Akkor a vő hová megy? De ne legyek rosszmájú. Tegyük fel, hogy a fiatalember nem kriptatulajdonos lányát veszi feleségül, két keze munkájával megszerzi előbb a házat, aztán az autót, nyaralót, s összegürcöli a kriptára valót is. Tudják, hogy van ez..., amikor már semmi sem hiányzik a boldogsághoz, amikor már minden megvan, sokszor megromlik a házasság, s előfordulhat, hogy a családi sírbolt sem bizonyul elég erős kapocsnak. Mindenki tudja, milyen sok nálunk a válás. Mi van akkor, ha felbomlik a házasság? Akkor jön ugye a vagyonmegosztás: a ház az enyém, a nyaraló tiéd, a kocsi az enyém... de kié legyen a kripta? Azon nem olyan egyszerű túladni (Kivált, ha már nem is üres)... Attól félek, hogy megjelennek az apróhirdetések között ilyenek: családi sírbolt igényesnek eladó, vétel után azonnal beköltözhető. .. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A 7. ötéves terv irányelvjavaslatainak megvitatása során a Központi Bizottság Elnöksége arra a következtetésre jutott, hogy a kitűzött célok, elsősorban pedig a hatékonysággal szemben támasztott igények semmilyen esetben sem csökkenthetők. Az elvégzett elemzések azt mutatják, hogy reálisak és elérhetők. Az Elnökség már azért is megköveteli az ilyen hozzáállást, mert a kialakított forrásokkal összhangban meg akarjuk tartani és tovább akarjuk tökéletesíteni azt, amit az életszínvonal terén elértünk. Mindig érvényes: közvetlen függőség van az életszínvonal fejlődése és a társadalmi termelés eredményei és hatékonysága között. Az életszínvonal általános fejlődése és egyes összetevőinek alakulása nem jóakarat, vagy kívánság kérdése, hanem csakis a népgazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának eredménye, saját munkánk eredménye. Az eddigi mérlegelések szerint a 7. ötéves tervidőszakban az életszínvonal fejlesztésében döntő szerepe lenne az egyéni fogyasztás azon részének, amely a lakosság munka- bevételéből ered. Igényes, politikai-gazdasági feladatról lesz szó, mivel ebben az ötéves tervidőszakban a munkabevételek lassabban növekedtek, mind a szociális bevételek, valamint a lakosságnak ingyenesen, vagy az állam hozzájárulásával juttatott szolgáltatások és termékek. A termelés, a teljesítmények és a munkatermelékenység növekedési lehetőségeinek eddigi felmérése azt mutatja, hogy évente az átlagos nominálbéreket 1,8 százalékkal növelhetnénk. Ezért különösen szükséges, hogy a munkáért kapott jutalom megfeleljen a munka mennyiségének, minőségének és társadalmi jelentőségének. Csakis a megfelelő munkával alátámasztott bér mozgósítja és szilárdítja a munkafegyelmet, vált ki elégedettséget azok körében, akik becsületes, minőségi munkát végeznek. Ezért a béreszközök képzésének és szétosztásának új szabályai jelentősen növelik a bér ösztönző hatását, a teljesítményektől való füaaöséaét. valamint a termelőeszközök elért rentabilitásától való függőségét. Megszilárdítjuk az érdemek szerinti jutalmazás szocialista elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bért az általunk elvégzett hatékony, jó minőségű munka alapján kell kapnunk, nem szabad a központi forrásokból kapott segítségre támaszkodnunk és keresnünk kell, s hatékonyan kihasználnunk szokatja saját tartalékainkat, amelyek kétségtelenül minden vállalatban, minden munkahelyen fellelhetők. (Lubomír Strougalnak, a CSKP KB 18. ülésén mondott beszédéből) IHIIMM' Becsületes munkával kiérdemelt kitüntetés birtokosaként lépte át a nyugdíjkorhatárt Bolemant Károly, a Zselízi (Éeliezovce) Állami Gazdaság dolgozója. A mezőgazdasági üzem lontói (Lontov) gépesítő részlegén, kombájnt javító szerelők között dolgozott, amikor felkerestük. Beszélgetésünket az egyik irodahelyiségben folytattuk. Munkájáról, életéről... Munkájáról, amivel több mint 30 éven át gyarapította a közös gazdaságot, az életéről, amirö1 ó tömören azt mondta, hogy mindig kiegyensúlyozott volt. Bennünk is a kiegyensúlyozott egyén benyomását keltette. Naív dolog azt hinni, hogy az ember egy csapásra megváltozik, amikor betölti a 60. életévét. Főleg, ha ma is úgy telnek napjai, mint azelőtt. Ugyanabban az időben kel és megy munkába. Teendőit is pontosan, lelkiismeretesen végzi el, mint eddig mindig, s amiért ma is elismerés övezi, úgy a vezetőség, mint a munkatársai részéről. A tehergépkocsivezetést azonban abbahagyta. Nincs meghatódottság, önsajnálat a hangjában, amikor azt mond(A szerző felvétele) ja, hogy már nehéz volt tartani a kormányt, s az utóbbi időben nem érezte magát olyan biztosan a „nyeregben“, mint azelőtt. Fel volt rá készülve, hogy előbb-utóbb le kell szállni az autóról. Éppúgy készült a nyugdíjaskori életre is. Mint minden okos ember ö is tudja, az idő egy irányban halad, csak előre, és felesleges lázadni emiatt. Fontosabb, hogy korának. képességeinek meqfeló- en cselekedjen. Ö ezt tette egész életében. Ezerkilencszáznegyvenki- lencben fiátalemberként került az állami gazdaságba. Egy traktor vezetését bízták rá. Éppen az vonzotta ide, hogy itt már gépekkel is dolgoztak, s vágyai beteljesülését érezte azzal, hogy egy masina gazdája lett. A Zetorral kilenc évig húzta az ekét, a vetógépet, a pótkocsit. Közben megnősült, továbbra is szülőfalujából, Ipolyszakállasról (Ipefsky So- kolec) járt mu nkába. Gyermekei már felnőttek. Fia katonamérnök, lánya hivatalban dolgozik. Miután a gyerekek felcseperedtek, a felesége is munkát vállalt az állami gazdaságban, jelenleg idénymunkás. Nem lenne azonban teljes a kép Bolemant Károlvról. ha nem szólnánk azokról az időkről, amikor tehergépkocsive- zetöként dolgozott. Legutoljára egy Tátrával járt. Többnyire fuvarozott. Éveken át az volt a feladata, hogy takarmányt hordjon a lontói részlegen tartott állatok részére. Az állat- gondozók szerették, mert mindig pontosan megérkezett az eledel. Azért nem késett sohasem, mert a kocsija mindig üzemképes volt. Saját maga tartotta karban. Ha valami meghibásodott rajta, még munka után kijavította, hogy másnap akadálytalanul dolgozhasson. Kímélte is a járművet. Még ma is üzemképes. A színe is olyan üde, mint újkorában, pedig egyszer sem festették át. Tizenötéves szolgálat után ott áll egy sopa alatt, gazdátlanul. A fiatal gépkocsivezetők közül senki sem veszi pártfogásba. Nem is kívánják tőlük, hiszen korszerű teherautói vannak a gazdaságnak. Károly bácsinak azonban ma is kedves ez a tehergépkocsi, amely néma tanúja az utolsó 15 dolgos évnek. Annak a munkának, amelyről - akik csak ismerték öt - az elismerés hangján beszélnek. Hosz- szútávon végzett teljesítményéért az idén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól megkapta a „Mezö- gazdság érdemes dolgozója“ kitüntetést. KOVÁCS ELVIRA ELISMERÉS ÖVEZI 1980 XII. 7. Ha nem a saját szememmel látom az eavik temetőben az új kriptasort - amit máris elneveztek milliomos negyednek - nem hiszem el. (Ha esetleg valakit érdekelne: láttam még szabad telket.) Azóta is sokat töprengek rajta, mi késztethet valakit arra - ma! —, hogy kriptát építtessen. Nem tartja elég előkelőnek azt a helyet, amit majd annak idején a számára kijelölNem szeretném, ha bár- «is a kegyeletsértés vádjára! illetne: nem akarok komoly dolgokból gúnyt űzni. Hogy mégis szóvá teszek Wl/ _
