Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-07 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. XII. 7. BRATISLAVA XIII. ÉVFOLYAM ARA 1 KORONA „Hogy a csudába ünnepelheti ez a város fennállásának 800. évfordulóját“ - hitetlen Tamásként berzenkedem, amikor a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovákiai községek honismereti szótára című, 1977-ben megjelent reprezentatív háromkötetes kiadványában a Dunajská Streda címszót fellapozva azt olvasom, hogy írásos dokumentum - Svridahel néven - első ízben 1254-1255-ben említi meg. „Nagyjából - így morfondírozom - kétszáz nyomaveszett esztendőre kell rábukkanni...“ Első utam tehát Püspöki Nagy Péter történészhez vezet. Nem véletlenül. Nemcsak hazai és külföldi szakkörökben, hanem szélesebb nyilvánosságunk előtt is ismert, nem egy vonatkozásban felfigyeltető újdonságokat feltáró várostörténeti búvárkodása. Noha csak tavaly lépett élete negyedik évtizedébe, eddig négy nagyobb lélegzetű magyar és szlovák nyelven megjelent művét olvashattuk, köztük a Dunaszerdahely városcímerével foglalkozót is, az ötödik pedig, a Boldogfáról szóló, közlésre kész. S tudtam róla azt is, hogy a városi nemzeti bizottság megbízásából, csaknem egy évtizedes munka után, nemsokára elkészül Dunaszerdahely város története a történelem hajnalától napjainkig című vaskos kötete is, amelynek kéziratát már várja a Madách Könyvkiadó.- Megközelítően hatszáz, e városra vonatkozó középkori okmányt találtam. Huszonöt-harminc olyan Írott forrást is, amely cáfolhatatlanul igazolja, hogy történelme - a kutatómunka korábbi eredményeitől eltérően - nem hat, hanem nyolc századot fog át. Az utóbbiakkal bizonyítható, hogy a város mai területét alkotó korábbi hat egység közül négy, nevezetesen Szerdahely mezőváros, Nemesszeg, Újfalu és Sik- abony a 12. században még az ősi, nagykiterjedésű ún. Ábony föld szerves része volt. Másszóval, Dunaszerdahely 3046 hektárt kitevő összterületének több mint háromnegyede az Abony földből hasadt ki. Következésképpen a város története az Abony föld történe\ Az Agrofrlgor mezőgazdasági vállalat egyik impozáns épülete Északnyugat felől érkezem a város határához. Az országutat átszelő vasúti átjárótól jobbra a horizonton kirajzolódnak a cukorgyár épületei, magasba szökkenő, szorgosan pöfékelő kéményei. Balra épülő családi házak csatárlánca. Valahol itt meg, a háttérbe simuló, régebben beépített és parkosított területen, hatalmas barakktábor terpeszkedett az első világháború éveiben. A csallóközi, rónán negyvenezer orosz és olasz hadifogoly sírta vissza szeretteit, nemegyszer mostoha, de mégis széppé álmodott honát. Egy részük ott nyugszik a gyomverte régi temetőben, ahol a bokrok között görögkeleti kettős keresztjével ágaskodó romos kis kápolna, itt-ott félrebillent, rozsdamarta, olvashatatlanná vált bádogfejfák és jeltelen sírok légiója átkozza a háború értelmetlenségét. S ki tudja, hogy talián földön, valahol az Isonzó és a Piave partjain, a Doberdó karsztsziklái között, vagy Galíciában, meg a krasznojarszki és sok más hadifogolytábor temetőjében, hány jeltelen sírban porladnak szerdahelyiek csontjai. Az első világháború itt is meg(Folytatás a 8. oldalon) tével kezdődik el. Az Abony földre pedig III. István király egyik oklevele hivatkozik, amelynek rövid tartalmi kivonatát megőrizte IV. Béla király 1236. november 7-én kelt oklevele. A város területe tehát, Abony föld néven, 1162 és 1172 között szerepel első Ízben írott forrásainkban. Feltehetően még III. Béla király hozta létre az egykori Abony föld délkeleti csücskében a szerdanapi vásároshelyet, a későbbi Szerdahely mezőváros, illetve a mai Dunaszerdahely magvának elődjét. Megoldódott tehát a talány, eloszlott a kétely, megkerült a kétszáz esztendő. Püspöki Nagy Péter kizárólagos érdeméből Dunaszerdahely joggal emlékezhetett meg nyolcszázados múltjáról. Körséta a 800 éves Dunaszerdahelyen Könyvkiállítás nyílt a Városi Művelődési Házban Eltűnt a régi város, öt új lakótelep épült
