Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-30 / 48. szám

BULGÁRIÁI TAPASZTALATOK V Szófiában az Országos Agráripari Szövetség osztályvezetői részletesen tájékoztattak a népgazdaság fejlesz­tésének eredményeiről, szerkezeti változásairól. A felszabadulás óta ta­pasztalható egyenletes fejlődés ered­ményeként lényegesen javultak az emberek életkörülményei. Néhány adattal érzékeltették a változásokat. Amíg a múltban a lakosság 80 szá­zaléka dolgozott a mezőgazdaság­ban, jelenleg már csak a 30 százalé­ka. A mezőgazdasági termelés azon­ban a szóban forgó időszakban meg­háromszorozódott. Nem véletlen te­hát, hogy a bolgár mezőgazdaság át­szervezéséről, fejlődéséről a külföldi szakemberek is elismeréssel nyilat­koznak. A szocialista közösség or­szágai közül elsőnek kezdték meg a termelés koncentrációját. Százhat­vanhét gépesített, szakosított és te­gyük hozzá, jól gazdálkodó agrár­ipari komplexumban termelnek a föld­művesek. A kollektivizálás első sza­kaszában még kisebb gazdaságokat létesítettek, később pedig túl nagyo­kat. Okulva a hibákon, most a helyi viszonyoknak megfelelően határozzák meg, hogy milyen legyen az egyes körzetekben az agrokomplexum nagy­sága. Angel Nikolovval, a Kooperativno Szelő napilap főszerkesztőjével még alaposabban elemeztük a fejlődés le­hetőségeit és az ehhez szükséges fel­tételek létrehozásának módját. — Gyors ütemű iparosítás nélkül nem hozhattunk volna létre ilyen nagy gazdasági egységeket — mon­dotta. — Részt vettem a mezőgaz­daság szocializálásában, jártam a falvakat és különböző bizottságokban dolgozva tolmácsoltam a földműve­sek kérelmeit. Napirenden szerepelt a gépi ellátás javítása. A kormány ezt figyelembe vette, és főleg a gép­ipart fejlesztette. Ma már olyan gé­peink vannak, amelyekből külföldre is szállíitunk. (Európán kívül Ázsiába, Afrikába és Latin-Amerikába is el jutnak. Mint az Országos Agráripari Szö­vetség Központi Bizottságának tagja, visszatekintve az eddig megtett útra, a jelenre és a jövőre így fogalmaz­za meg mondanivalóját: — ló tapasztalatokért eljártunk a Szovjetunióba és más szocialista or­szágokba is. Tanulmányoztuk, hogy milyen módon lehetne legeredménye­sebben gazdálkodni. Elképzelésünket azonban nem mindig sikerült meg­valósítani. Egy időszakban fékezte a fejlődést a bürokrácia, ég az „agyonirányítás“. A Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusa után me­rész lépésre szántuk el magunkat. Ja­vaslatot terjesztettünk be, hogy szün­tessék meg a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumot, és azt a földművesek szövetségével helyette­sítsék. Kezdeményezésünk eredmé­nyeként három évvel ezelőtt megala­kult az Országos Agráripari Szövet­ség, amelynek központi bizottsága demokratikus módon, a gazdasági egységek szükségleteit figyelembe véve irányítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést. Részletesen elmagyarázta, hogy te­vékenységük mennyivel rugalmasabb, színvonalasabb a minisztérium meg­szüntetése óta. Az alsóbb irányítási szférában hogyan javult a munka? Milyen módon hangolják össze a já­rási szervek a kombinátok tevékeny­ségét? A főszerkesztő erre is pontos választ tudott adni: — Az önkéntesség elvét helyeztük előtérbe. Megmondtuk az agráripari komplexumok vezetőinek, hogy ahogy dolgoznak, úgy boldogulnak, önálló elszámolási rendszer alapján gazdál­kodnak és kell, hogy nyereségük le­gyen, mert ellenkező esetben nem tudnának tagjaiknak bért fizetni. A Szövetség járási bizottságainak dol­gozóit is ők fizetik. Érdekük tehát, (hogy ne legyenek a hivatalokban túl sokan. Átlagosan 15 fizetett dolgo­zója van egy-egy bizottságnak. Ahol azonban úgy látják, hogy több szak- irányítóra lenne Szükség, többet is al­kalmazhatnak. Egyébként a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termelést a párt járási bizottságai és a nemzeti bizottságok is lirányítják, Illetve el­lenőrzik. Az átszervezés eredménye azonban az, hogy csökkent az Irá­nyító szervek dolgozóinak létszáma. A tágas parkokban szívesen pihennek a főváros lakosai BÁLLÁ JÓZSEF RIPORTSOROZATA Wx jpP® I ff jl 1 / f Életkörülmények Kevesebben és mégis rugalmasabban irányítanak. A 7. ötéves tervidőszakban a mező­gazdasági és élelmiszeripari termelés rohamosan növekedett és ez meglát­szik a lakosság élelmiszerrel való el­látásában is. Ugyanakkor igyeksze­nek korszerűsíteni az üzlethálózatot Is, illetve úgy szervezni, hogy laz 'mi­nél jobban megfeleljen a lakosság igényeinek. Plovdivban, Várnában és más városokban korszerű, minden igényt kielégítő önkiszolgáló étterme­ket láttunk. Szinte minden sarkon volt egy tejbár, ahol friss tejtermé­keket lehetett fogyasztani, foszlós ka­láccsal. Plovdivban még hagyományos módon, kemencében Is sütötték a kalácsféléket. Szívesen elüldögéltünk az Ilyen sütödék teraszán. Rövid idő alatt enyhítettük éhünkért. A szófiai Vitosa utcában egy ígéretes kezde­ményezés keltette fel figyelmünket. A késő esti órákban is bevásárló tás­kákkal jöttek kf egy üzletből a mű­szakokból hazatéró dolgozók. Stefan Krilov Angelov, az üzlet vezetőjénél! helyettese csodálkozásunkat látva el­mondotta, hogy még 1974-ben kezd ték meg a hárommüszakos árusí­tást. A huszonnyolc alkalmazott fel­váltva, megállás nélkül dolgozik. Na­ponta éjfél után három óráig tartják nyitva az üzletet, majd1 egy kis lel­tározás, az üzlet .rendbe tevése után hajnali öt óraikor újra kinyitnak. — Nagy a forgalom, alig győzzük a kiszolgálást — mondotta. — Csak az a baj, hogy kicsi az üzlet. (Remé­lem, a jövőben bővebb raktárt ka­punk. 0 is a ipult |mögé állt, mert so­kan várakoztak és még búcsúzóul annyit mondott, hogy a Város más részein Is nyitnak ilyen üzletet a Jö­vőben. i Bulgáriának jelentős bevétele van a turizmusból. Főleg azért, mert a mezőgazdaság a vendégeket jól el tudja látni zöldséggel és gyümölcs- csel. Nem kell tehát külföldről be­hozniuk. Az egy lakosra jutó zöldség- fogyasztás 140, la gyümölosfogyasztás pedig 120 kilogramm évente. Nincs étterem, ahol előételnek ne adnának zöldségsalátát. A külföldieket Is igyekszenek rászoktatni az egészsé­ges étkezésre. Természetesen az ét­rend a kívánságnak megfelelően ala­kul, de a kínálat zöldségből, gyü­mölcsből vagy hűtött tejből mindig nagy. Hihetetlenül gyors ütemben és minden igényt kielégítően teremtet­ték meg az üdülési lehetőségeket a külföldiek számára. Az Aranyhomo­kon a változatos építészeti megoldá­sokkal épült szállók, éttermek szin­te elrejtőznek a hegyoldal fái közt. Egy percig sem unatkozik a vendég. Vacsoraidőben neves folklórcsopor­tok színvonalas műsorral szórakoz­tatják. Szófiában megcsodáltuk a műem­lékeket, az új lakónegyedeket is. Ru- man Popov kísérőnk elkalauzolt a Mladoszty Ifjúsági lakónegyedbe. Több mint tízezer diák lakik itt. Ma­guk is korszerűsítik lakásaikat. Né­hány épület tetején napelemeket lát­tunk. A fiatalok egyre jobb körül­mények között kezdhetik az életet. Idén hagyták jóvá azt a törvényt, amely szerint a lakások egynegyedét a fiatal párok számára kell kiutalni. A 8. ötéves tervidőszakban 470 ezer lakás épül. Szinte hihetetlen változások történ­tek az utóbbi évtizedekben Bulgáriá­ban. Ma már az ország, amint az adatok is bizonyítják, inkább ipari jellegű, de emellett óriási beruházá­sokat hajtanak végre a mezőgazda­ságban Is. (A Trákiai-síkságon és az ország más részén a falvak is telje­sen újjáépültek. Az életkörülmények mindenütt rohamosan javulnak. (Vége) Az utolsó minaret Szófia központjában (A szerző és CSTK felvételek) IBM. XI. 3«. Bulgáriában a 8. ötéves tervidőszakban 470 ezer lakást építenek. A főváros Mla­doszty negyedében a fiatalok is segítenek az építkezésben

Next

/
Thumbnails
Contents