Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-20 / 29. szám
MINDENT KÖZÖSEN ÉS ÉSSZERŰEN Jól megtermett, izmos, gumiköté- nyes legények űznek egy elszabadult, rozsdaszínű tehenet. A színhely: a lévai (Levice) Húsipari Vállalat udvara. E vállalat vezetője már három éve Kajtár Ernő mérnök. Vele és Török Endrével, az üzemi pártszervezet elnökével beszélgetek. Az első kérdésem magától adódik: — Gyakori-e az ilyen jelenet? —■ Gyakorinak nem mondható, de azért előfordul, hogy elszabadul egy- egy tehén. Eddig még sikerült baleset nélkül megúsznunk — törli meg homlokát a pártelnök, aki egyébként 15 éve dolgozik a ivállalatnál. Ö a csontozórészleg szocialista munkabrigádjának a vezetője. Középtermetű, száz kiló körüli izmos legény ő is. — Ehhez a szakmához erő és nagy kitartás kell. N-ehéz munka ez, és kemény helytállást követel — mondja a hangjában még mindig némi izgalommal. — .Hol és mikor tanulta ezt a *akmát? — Bratislavába jártam a Kereskedelmi Szakközépiskolába. 1965-ben érettségiztem. Aztán mégis a húsipari szakmát választottam. Azóta itt dolgozom, párttag is itt lettem. — Miért éppen e szakma mellett döntött? — Nehéz ezt megfogalmazni. Talán azért, mert erre születtem. Mehettem volna üzletbe is, de az nem nekem való. Itt érzem jól magamat a rengeteg hús között. — Mikor alakult a brigád? — Csak egy éve. Most versenyzőnk a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Egyébként van már egy ezüstjelvényes brigádunk. — Mi ebben a szakmában a legnehezebb? — Nálunk minden munkafolyamat nehéz. Szavakkal ezt nehéz érzékeltetni, ezt látni kell. A kép, ami az üzem területén elém tárul, nem éppen idilli. Itt minden üzemrészleg ,régi már és korszerűtlen, a legnehezebb munkát is kézzel végzik. Közvetlenül a vágórészleg mellett éktelenkednek a karámok. Erős a bűz mindenütt. — Ilyen körülmények között kell dolgoznunk. Sajnos, ez az üzem higiéniai szempontból sem felel meg a mai követelményeknek. Amikor én idekerültem, ez a terület még jóval a városon kívül esett. Léva rohamos fejlődésére jellemző, hogy körülépítettek bennünket is, s bizony a lakóknak sem kellemes az innét kiáramló bűzt elviselni — mondja a pártelnök. — Épül-e imár az új üzem? — Igen, csak nagyon lassan. Az eredeti terv szerint az idén kellett volna átadni, de jó, ha erre két év múlva sor kerül. A legújabb átadási időpont 1982. november elseje. Egyébként az lesz Szlovákia egyik legkorszerűbb húsipari kombinátja. — Jelenleg hányán dolgoznak itt? — Kétszáz-ikétszázhúsz között mozog a létszám. Ebből harmincán párttagok. — Egy ilyen húsfeldolgozó üzemben, mi a pártmunka meghatározója? — Segíteni abban, hogy a vállalat teljesítse a tervet. — És teljesíti-e? — Amióta Kajtár elvtárs az üzem vezetője, jóval túl is teljesítjük. Erről egyébként ő a hivatotabb felvilágosítást adni. Közben megérkezünk a csontozóba. Mázsányi húsdarabok lógnak hatalmas vaskampókon. — Itt történik a levágott állatok feldarabolása, kicsontozása és osztályozása. Innen a hűtőbe kerül a hús, ahol 24 órát áll, s csak aztán hordják szét kisebb kamionokkal az üzletekbe és a távolabbi járásokba. Mi a levágott állatok húsának csakazegy- hannadát értékesítjük a járás területén, a többit más járásokba szállít juk. — Hány darab állatot vágnak le naponta? — 320 sertést és 20—25 szarvas- marhát. — Milyen a jó hús? — Friss és a szemnek is tetszetős. Vagyis a pontos előírás szerint kell elkészíteni. A sertéshúson például a megengedett zsírréteg csak egy centiméter lehet. — Ki ellenőrzi ezt? — Egy külön bizottság. Persze kikerül azért néha olyan termék is, amelyen a megengedettnél vastagabb zsírréteg marad. — Gyakori-e a reklamáció? — Előfordul. Tegnap Fámádról kaptunk ilyen jelzést. Azonnal ,a helyszínre mentem, és megállapítottam, hogy a panasz jogos. — Hogyan fogadják az efféle bejelentéseket? — Természetesen nem örülünk neki, mert ez nem vet jó fényt a munkánkra. De ilyen eset egyre ritkábban fordul elő. Igyekszünk mi is igazodni a minőségi követelményekhez, s ezért elsősorban a kommunisták felelősek. Újra az irodában vagyunk, ahol Kajtár Ernő már vár bennünket. Ő egyébként agrármérnök, hét évig dolgozott az SZLKP KB mezőgazdasági osztályán. A mezőgazdaságban neves szakemberként tartják számon, főleg a zöldségtermesztésben ért el kiváló eredményeket, könyve is jelent meg erről a témáról. Korábban a Sárói (Sárovce) Efsz elnöke volt. Amikor ide került, a vállalat csak kilencven százalékra teljesítette a tervet, s az 1979-es évben a tervteljesítés már 142 százalékos volt. — Nehéz volt-e az átváltás? — teszem fel az első kérdést. — Nézze, én nem vagyok képmutató. Szeretem a nyílt, őszinte beszédet. Persze hogy nem volt könnyű a váltás, elvégre mezőgazdász vagyok. De én sohasem voltam elkényeztetve. Az eredményekért mindig meg kellett küzdenem. Láthatta, milyen rossz körülmények között dolgozunk, a három év alatt mégis négyszeresére nőtt a vállalat termelési értéke. — 1 Ez egyben azt jelenti, hogy nincs a járásban húsellátási probléma? — Tudtommal nincs. Bár tartjuk magunkat az előírt tervhez és normákhoz, de a megrendelésnek is igyekszünk eleget tenni. — ön szerint milyen a jó vezető? — Aki nemcsak a maga, hanem a mások fejével is gondolkozik. Aki mindig előretekint, nem a kitaposott utakon jár, és vállalja a kockázatot is. Szerintem e tényező fontos meghatározói az alkotóképesség kibontakoztatásának. Én tanulni sohasem szégyelltem. Amikor idekerültem, tudtam azt is, hogy sokan gondolkodtak ekképpen felőlem: „Vajon, mihez kezd itt majd az agrármérnök elv- társ?“ — Hogyan is kezdődött? — Először a pártelnökkel és a párt- bizottsággal beszéltem meg elképzeléseimet. S mondhatom, azóta is minden támogatást megkapok tőlük. Vezetői munkámhoz nagy biztonságot ad a fegyelmezett, jó közösségi háttér. — Ebből az is következik, hogy itt nagyobb erkölcsi felelősség nehezedik a vállára és nagyobb bizalmat élvez, mint az előző munkahelyén. — Így is mondhatjuk. S ennek örülök is. Azt már megtanultam, hogy csak nyugodt légkörben és jó munkatársakkal lehet komoly eredményeket felmutatni. S mi mindannyian erre törekszünk. E vállalat vezetőjeként is azt mondom: nagyon fontos, hogy mindent közösen és ésszerűen csináljunk. — Ügy hallom, hogy ön már reggel hat órakor az üzemben van. — Még szövetkezeti elnökként megszoktam a korai kelést. Munkakezdés előtt itt is mindig körbejárom az üzemet. A vezetői munkát nem lehet nyolc órában jól elvégezni. Fontosnak tartom a rendszeres ellenőrzést, s ezt a beosztottjaimtól is megkövetelem. Itt a munkások keményen dolgoznak a bérükért, s ez kötelez bennünket, vezetőket is. TÖRÖK ELEMÉR A művelődési ház előtt áll a város legkiválóbb dolgozóinak galériája. S mivel a zseliziek (Zeliezovce) szívesen járnak a művelődési ház, illetve a benne elhelyezett első számú, s egyben a legnagyobb agitációs központ rendezvényeire, a legjobbak fényképeit sokan megtekintik. így a galéria valóban teljesíti küldetését. Számos községben, de még városban is, az agitációs központ jobbára csak a gabonabetakarítás idején és a választások előtt, vagy jelentősebb évfordulók alkalmából fejt ki tevékenységet, Zselizen azonban az esztendő minden hónapjában kitűnő munkát végez. Nagy Erzsébet, a művelődési otthon dolgozója ezt így fogalmazza meg: — Nálunk bizony nincs uborkaszezon. Ez bizony szó szerint igaz, hiszen a művelődési házban rendezvény rendezvényt követ. Van olyan nap, hogy többre is sor kerül. — Tegnap például bábosok fellépésére és filmvetítéssel egybekötött előadásra hívtuk meg a fiatalokat — újságolja Nagy elvtársnő. — Az előadás és a filmvetítés a spartakiádról szólt. A rádióskör hetente kétszer, szerdán és pénteken közvetít adást a város lakosságának. Holnap az aratás alatti munkavédelemről hangzik el előadás. Az adásokban nagy segítségünkre vannak a helyi tanítók. — Még milyen témák szerepelnek a rádióskor műsorában? — kérdezzük. — Egyebek közt a tűzvédelemről, illetve a tűz megelőzéséről, a közvagyon védelméről szóló előadások szerepelnek a tervben. Ezeken kívül helyi jellegű hírek, tájékoztatások mindennap elhangzanak. Ma például ismertettük a helyi moziműsort, és közöltük, hogy az állami gazdaság dolgozói permetezni fognak. — Mi bizonyítja azt, hogy az elhangzó előadásokat meg is hallgatják az emberek? — Főleg a nyilvános párttaggyűléseken tapasztalhatjuk, milyen az adások visszhangja — szól közbe Katarina Tre- chová elvtársnő, a művelődési otthon közgazdásza. A rádiósok féléves terv szerint dolgoznak. Tervüket a városi nemzeti bizottság tanácsa hagyja jóvá. Filmesek is tevékenykednek a művelődési otthon keretében. Az ő szakkörük nyolctagú. Filmet készítettek egyebek közt a május elsejei felvonulásról, a CSEMADOK-fesztiválról, a spartakiádról. Természetesen az aratást is megörökítik. Egyre népszerűbb a művelődési otthon fonotékaklubja is, mely előadással egybekötött hanglemezhallgatást szervezett már négy alkalommal. Főleg Franz Schubert muzsikáját népszerűsítik. Nem véletlenül, hiszen a városban a híres zeneszerzőről parkot neveztek el, s már hagyományosan megrendezik a Schu- bert-napokat. — Azon vagyunk, hogy az emberek minden érzékére hassunk, s így a lehető legnagyobb hatást érjünk el — veszi át újra a szót Nagy Erzsébet. — Ezt a törekvésünket igyekeztünk megvalósítani a nemrég megrendezett ún. élőújság-mű- sorral is, melyről a járási szervek képviselői, akiket meghívtunk, nagy elismeréssel nyilatkoztak. — Ogy véljük, nem mindenki tudja, mi is az az élőújság, ezért szívesen hallanánk róla részletesebben is. — Ez egy összetett műsor volt, melynek forgatókönyvét Gabriela Kolárová elvtársnővel, a járási művelődési otthon melodikusával közösen készítettük. A műsor, melyet a zselizi művelődési házban rendeztünk meg a fiatalok számára, diafilmck vetítéséből, szavalatokból, előadásból, beszélgetésből, magnóhallgatásból állt. Bemutattuk városunk fejlődését, s arra a kérdésre igyekeztünk válaszolni, hogy ma vannak-e hősök. Meghívtunk a beszélgetésre munkást, tanárt, egészség- ügyi dolgozót, pszichológust. A műsort egyébként hazánk felszabadulásának 35. évfordulója keretében rendeztük. A jól sikerült műsorok közé tartozik az a kérdés és felelet-verseny is, mely a csehszlovák spartaKiádok történetével foglalkozott. Az ugyancsak fiataloknak rendezett műsort vonzóvá tette, hogy az egyben ügyességi vetélkedő is volt. A rendezvények tervezésekor természetesen nemcsak a fiatalok érdeklődésére számítanak. Számos előadásra közvetlenül a helyi üzemekben kerül sor, mégpedig a Szocialista Akadémia előadócsoportjának bevonásával. A zselizi művelődési háznak (a takarítószemélyzeten kívül) öt fizetett dolgozója van. Az agitációs központ vezetője Viliam GuliS elvtárs. Az agitációs központ, amely a legeredményesebbek közé tartozik a lévai {Levice) járásban, a városi pártbizottság irányításával működik. Munkáját a városi pártbizottság félévenként értékeli. — Az utcai pártszervezetek tagjai közül többen pártfeladatul kapták, hogy részt vegyenek a városban az agitációs munkában — jegyzi meg Trechová elvtársnő. Az agitációba természetesen minél több dolgozót igyekeznek bevonni a város üzemeiből, iskoláiból, hivatalaiból. Zseliz legnagyobb agitációs központja az egyes számú, de van agitációs központ a városi könyvtárban Szódón (Svodov) és Nagypusztán /Velky Duor) is. Munkájukat az agitációs központok tanácsa hangolja. össze, melynek elnöke a művelődési ház vezetője. — Művelődési házunk sok tekintetben "fnár kicsinynek bizonyul — panaszkodik Nagy Erzsébet. — Kivált klubhelyiségekre volna szükségünk. A jelszavak készítésére sincs megfelelő termünk. Külön terv szerint halad a városban az agitáció a nyári hónapokban. Az idei nyári tevékenység terve a CSKP KB 15., az ideológiai munkával foglalkozó ülésének határozatából indul ki, s egyebek közt az agitációs napok rendezésére, a választási program teljesítésére, a takarmány és a gabona betakarításának megsegítésére irányul. Továbbá az aratási ünnepség és a nyári békeünnepség sikeres megrendezését segíti elő. Nem feledkezett meg az agitációs tanács a terv összeállításakor a Szlovák Nemzeti Felkelés 36. évfordulójának megünnepléséről sem. A nyári hónapokban is az agitáció és a propaganda központjában áll az anyagokkal és az energiával való takarékoskodás szorgalmazása. A felsorolt célok elérését szolgálja többek közt az agitátorok előkészítése, a fiatalokkal való beszélgetés, politikai, gazdasági témájú előadások megtartása, faliújságok, falitáblák készítése. Külön táblákon helyezik el a legjobb kombáj- nosok fényképeit. Az aratás alatt villámújságok is tájékoztatnak a napi eredményekről. A nyári aktivitás terve a június 15-től szeptember 15-ig terjedő időszakra szól, de Zselizen az agitációs tevékenységet nem kampányfeladatnak tartják, s az egész év folyamán gondot fordítanak rá. FÜLÖPIMRE isao. VII. 20. „Nálunk nincs uborkaszezon“ MINDENKIRE HATNAK
