Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-30 / 48. szám

JÖ SZERVEZÉS, EREDMÉNYES MUNKA % SIKERESEN TEVÉKENYKEDNEK A SZOCIALISTA MUNKABRIGÄDOK ÉS ÚJÍTÓK • BIZTATÓ ÉVTIZED ELŐTT A hatodik ötéves tervidőszak felada­tainak megvalósítása jó szervezést, kö­vetkezetes, becsületes munkát Igényelt és igényel minden szakaszon. Amelyik üzemben ebben nincs hiány, ott nyu­godtan várják a tervidőszak befeje­zését. Számos üzemben már most túl van­nak' az „ünneplésen“, a 6. ötéves ter­vet már le is zárták. E szerencsés üzemek közé tartozik a Nagykürtösi {Vefky KrtíS) Gép- és Traktorállomás is, ahol a dolgozók már július 30-án célba értek. A hátralevő öt hónapot sem ünnepléssel töltik, hiszen a XVI. pártkongresszus tiszteletére jelentős vállalást tettek, s most annak teljesí­tésén szorgoskodnak. Gálik Ondrej, az üzem igazgatója el­foglalt ember: szervez, intézkedik, ál­landóan keresi a jobb eredmények el­érésének lehetőségét. Ám egy rövid beszélgetésre mégiscsak szaki ott Időt, hiszen a jó eredményekről, a nem mindennapos sikerről szívesen beszél az ember. — Jó érzés magunk mögött tudni a 6. ötéves terv igényes időszakát — mondja elégedetten. — Persze, a siker nem magától jött létre, üzemünk dol­gozói kemény munkát végeztek az egész tervidőszakban. Gondolok itt el­sősorban az alkatrészhiány okozta gondokra, mely nálunk különösen sok problémát idézett elő. Tudvalevő, ren­geteg gépet kell kijavítanunk, hiszen a lánctalpas traktorok generálozását egész Szlovákia részére végezzük, de jelentős a javításra érkező E—512-es kombájnok száma Is. — Győzik az igények kielégítését? — Jó szervezéssel, a dolgozók lelki- ismeretes munkájával fokozni lehet a teljesítményeket. Sokat segít a szocia­lista munkaverseny Is, melybe öt szo­cialista munkabrigád tagjai kapcsolód­nak .ba A kombájnosok Celeng Pál, a traktorosok Ján Budáé, az állatte­nyésztési gépesítők Lupták Ottó, a talajjavító központ Pavel Sudra, a gazdasági szakasz dolgozói pedig Gab­riella Michaliková irányításával végzik a teendőket, összesen 54 dolgozó, al­kalmazottainknak több mint egyharma- da. A szocialista munkaversenyben vál­lalati méretben is kiváló eredményeket értünk már el, hiszen szlovákiai mé­retben a 37 üzem között tavaly is és az idén is a második helyen végeztünk. — Itt az emberek nemcsak dolgoz­nak, hanem gondolkodnak is, mondta. Miben tapasztalható ez? — Említenék több példát is, de ta­lán elég lesz, ha megemlítem az újí­tók eredményeit. Évente átlag 25—30 újítási javaslatot nyújtanak be, melyek nagy részét el is fogadjuk és a ter­melésben alkalmazzuk. Mondani sem kell, hogy üzemünk részére ez jelen­tős anyagi megtakarítást eredményez. 1979-ben 186 ezer korona értékeit je­lentett ez. — Mire irányulnak elsősorban az újítások? — Jelentős részük az elhasználódott alkatrészek felújítására, de több alkat­részgyártásra is. Ez utóbbinak szinte felmérhetetlen a jelentősége, hiszen számos alkatrészt a legnagyobb igye­kezettel és utánjárással sem tudunk megszerezni. Több esetben a kényszer eredményeként született meg egy-egy újítás, hiszen a javításra behozott gé­pet mindenképpen üzemképessé kellett tenni, mégpedig határidőre. (Megtudtam, hogy az újítók közé tartozik maga az igazgató is, aki leg­utóbb az E—512-es kombájnok egyik gyakran meghibásodó alkatrészének pótlására dolgozott ki megoldást.) — Ügy tudom, a GTÄ dolgozói nem csupán a mezőgazdasági üzemek nö­vénytermesztését segítik, de sokrétű munkát végeznek más területeken is. — Akik nem ismerik üzemünk sok­oldalú tevékenységét, azok úgy gon­dolják, hogy csupán mezőgazdasági gé­pekkel foglalkozunk. Munkánk nagy részét ugyan ez alkotja, de legalább ugyanannyi az az idő, amelyet a me­zőgazdasági üzemek megsegítésére for­dítunk a mezei munkák végzésében. Gépeink egész évben megtalálhatók a nagykürtös! járás minden községének határában: gyümölcsfákat, mezőgazda- sági kultúrát permetezünk, vegysze­res gyomirtást végzünk, műtrágyázunk. Kombájnjainkkal részt veszünk az ara­tásban, az őszi betakarítási munkák­ban. Szerves trágyát szórtunk, talajja-^ vitást végzünk. Saját szerkesztésű gé­pünkkel a műtrágyát 40 centiméter mélyre is be tudjuk juttatni a talajba. — Ezek szerint a nyár számos dol­gozót a határba szólít. Nem okoz ez gondot a műhelyek munkájában? — Nem könnyű úgy szervezni a munkát, hogy mindkét szakaszon ma­radéktalanul eleget tehessünk a köve­telményeknek. Ezért, amennyire ez le­hetséges, úgy alkalmazzuk, hogy a ja­vítási munkák a téli Időszakra esse­nek. A gépek Javításakor a fontossági sorrendet vesszük figyelembe. — A növénytermesztésnek nyújtott segítségen kívül milyen vonalon segí­tik a mezőgazdasági üzemeket? — Munkánk igen sokrétű, szakem­bereink számos munkaterületen meg­találhatók. Az állattenyésztésben pél­dául a fejő- és hűtőberendezések ál­landó ellenőrzését, javítását végezzük. Takarmányszárítókat, gabonatisztító gépsorokat szerelünk, istállóberendezé­seket gyártunk és szerelünk be. To­vábbi fontos munkánk a mezőgazda- sági épületek villanyhálózatának ellen­őrzése, javítása. — Hogyan győzik ezt a sokrétű munkát idővel, erővel, szakemberrel? — Talán csak két tényezőt említe­nék, melyeknek döntő szerepük van az eredmények létrehozásában. Az egyik a jő munkaszervezés, melyet az elmúlt évek jó és rossz tapasztalatai alapján állandóan javítunk. Dolgozóink nem csupán a rájuk bízott és általuk végzett feladat fontosságát ismerik, de tudják azt ás, minek a részét al­kotja az, s ez lényegesen befolyásolja a munkához való hozzáállásukat. So­kan vannak, akik munka közben állan dóan keresik az eredményesebb meg­oldási lehetőségeket, újításokon törik a fejüket. Kedvező tény az, hogy dol­gozóink zömében fiatalok, a korátlag Ondrej Gálik a gép- és traktor­állomás igazgatója üzemünkben 31 év körül van. Sokan továbbképezik magukat. — Szeretik az üzemet a dolgozók? — Ennek meghatározása nem egy szerű. Sokféle szempontot kellene fi­gyelembe venni, hogy az üzemvezetés és a dolgozók szemszögéből nézve is reális képet kapjunk. De néhány té­nyezőt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy jó a kapcsolat a vezetés és a dolgozók között. Ennek egyik bizonyí­téka, hogy vannak olyanok is, akik 25—30 éve kerültek ide, és innen men­nek nyugdíjba. Alkalmazottaink között igen jó az összhang, a kétnyelvűség nem okoz problémát. — Az üzem múltja, jelene eredmé nyékben gazdag. Mi várható az elkö vetkező évtizedben? — A tervek, elképzelések biztatók, hiszen azok a termelés növelését és a munkafeltételek további javítását irá­nyozzák elő. Az ismert tervek alapján 19904g üzemfejlesztésre 63 és fél mil­lió koronát kell felhasználni. Üzem­fejlesztést természetesen most is vég­zünk. Befejezés előtt áll az a munka- csarnok, mely a lánctalpas traktorok generálozásának színhelye lesz majd. Folyamatban van a szociális épületek építése is, a jövőben pedig megkezd­jük, mintegy 10 millió koronás ráfor­dítással egy szerelőcsarnok építését. Az elkövetkező évtizedben üzemünk arculatának lényeges megváltoztatásá­ra, a munkafeltételek javítására törek­szünk, ami további ösztönző erő lenne a jő eredmények eléréséhez. Természe­tesen szorgalmazni akarjuk a szakkép­zettség fokozását is, hogy üzemünkben minél több olyan dolgozó legyen, mint Szabó SándorMegyeri Sándor, Haj- nár István, Híves Pál, Kiskovács Jó zséf, Csesztven Pál, Kisiba Ladislav, Pavel DuriS, Pavel Golián, Lavrík Zol­tán és mások, akik jó munkájukkal jelentősen hozzájárultak a sikerek el­éréséhez. Mert üzemünkben jó dolgo­zóikban nincs hiány, amit az is bizo­nyít, hogy az idén hat kollektív és 120 egyéni kötelezettségvállalás szüle­tett; összértékük 586 ezer korona, s a vállalásaikat már 194 százalékra tel­jesítették. Az pedig, hogy üzemünk a 6. ötéves tervidőszak termelési fel­adatait ez 'év július 30-án már telje­sítette, és vállalta, hogy az év végéig terven felül 20 millió korona értéket állít elő a közelgő XVI. pártkongresz- szus tiszteletére, minden szónál szeb­ben beszél. BÖJTÖS JANOS A Ján Budáé (balról a második) irányította bronz fokozató ifjúsági szocialista munkabrigád (A szerző felvételei) AZ ÉSZREVÉTELEKET PAPÍRRA VETNI... Szocialista társadalmunk nagy feladatai nehezen teljesíthetők a dolgozók alkotó ereje, valamint a tu­domány |és technika eredményeinek alkalmazása nélkül. A szocialista munkaverseny azonban csak abban az esetben éri el a kívánt hatékonyságot dgy-egy üzemben illetve vállalatban, ha irányítják, ha megfelelő vágányra terelik és céltudatosan fej­lesztik népgazdaságunk időszerű feladatainak, köve telményeinek megfelelően. Érvényes ez a szempont a vasút (versenyző dolgozóival szemben is. Ebben az ágazatban ugyancsak jelentős hagyománya van a szocialista munkaversenynek, az újítómozgalomnak. A vasúti alkalmazottak legeredményesebb újítói­nak egyike FrantiSek Rychlík mérnök, a Bratislava- kelet Vasútállomás állomásfőnük-helyeftese. A Ke­leti Vasútigazgatóság dolgozóinak körében már az eddigiek során üs elismerést vívott ki munkájával. Hogy milyen érzés a legjobbak között szerepelni? — erre a kérdésre nagyon szerényen válaszolt: — Az igazat megvallva efölött sohasem gondol­koztam, és meggyőződésem, hogy még sok más dol­gozót is illethetnénk munkatársaim közül ezzel a jelzővel. Persze, ezzel az állításával a tények ismeretében bátran szembeszállhatok. Vegyük szemügyre például a következő adatot, amely sikeres újítási tevékeny­ségét bizonyltja: tavaly a vasút az újításai révén több mint 800 000 korona haszonhoz jutott. Persze, nemcsak állomásíőoök-helyettesként újít, hanem már régebben, technológusként is sok javaslatot nyújtott be az illetékes szerveknek. Vajon hobbinak nevezhető-e egy újító tevékeny­sége? — Hát, nem éppen — mondja —, mert az újításra az állandó fejlesztés, a műszaki haladás kényszerít elsősorban. Legalábbis a mi munkahelyünkön. Szíve­sebben szólnék azonban kollégáimról, akik körülbelül 1975-től szinte beleszerettek az újításba, a feltalá­lómozgalomba. Ma már nagyon sok lelkes újító akad munkásaink körében is, legyenek azok forgalmisták vagy tolatómunkások. Az igazság az, hogy az emlí­tett időpont előtt nagyon elkedvetlenítették dolgot zóinkat. Mégpedik azok, akik iktatták, persze rend- szertelenül, illetve elbírálták az újítási javaslatokat. Helytelen magatartásukkal évekre visszavetették e fontos mozgalom fejlődését. Persze, ebben sok esetben közrejátszott a munkatársak irigykedése is. A helyzet azonban fokozatosan Jobbra fordult. Míg 1975-ben csupán 2 újítási javaslatot nyújtottak be dolgozóink, 1979-ben Imár 21 került az illetékesek asztalára. — Hogy melyek a legérdekesebb újítások? Sze­rintem nem kell világraszóló találmányokra, újítá­sokra törekedni, hanem elsősorban nyitott szemmel kell járni. Félre (kell tenni a könnyelműséget, a ké­nyelemszeretetet és a jó észrevételeket azonnal pa­pírra kell vetni. FRANTISEK RISZDORFER Frantiiek Rychlík mérnök (M. Macura felvétele) ISIS. XI. 30 e ÚJ szó H C IISMMGIN Hl

Next

/
Thumbnails
Contents