Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-16 / 46. szám
LÁTOGATÁS A BRATISLAVA! HEGESZTÉSI KUTATÓINTÉZETBEN Vakító, kékes fény, sötét ablakos, tudományosfantasztikus filmbe is beillő fejvéd, mögötte izzadságtól csillogó férfiarc. Általában ez rajzolódik ki képzeletünkben, ha ezt a szót halljuk: hegesztő. És meglehet, méltatlankodunk is egy kicsit, ha a bratislavai Győzelmes Február úton, a villamosból kitekintve megpillantjuk a Hegesztési Kutatóintézet hatalmas épülettömbjét. És méltán morfondírozunk, valahogy így: mit lehet ezen a meglehetősen egyszerű mesterségen kutatni? Hisz általában fél év alatt egy arra rátermett hegesztési oklevelet szerezhet. Ha aztán belépünk a kutatóintézetbe, és felületes morfondírozásunkat körültekintő szemlélődés váltja fel, megbizonyosodunk: tudomány ez a javá- vól, még sok, a imái napig is „fehér folttal“, és hogy ez a kutatóintézet a maga 800 alkalmazottjával, gyárnak is beillő épületeivel az adott problematikához mérten nem is olyan nagy. KÖBALTA ÉS PLAZMAHEGESZTÉS A különböző tárgyak és anyagok tartós összekapcsolásának problematikája olyan régi, mint maga az emberiség. Már a szerszámkészítő ősember Is találkozott ezzel a gonddal, amikor kezdetleges kőbaltáját, öltözékét, edényeit készítette. A középkor mesteremberei, fegyverművesei már fejlett kovácsok voltak. Igazi fordulat főleg a fémek egybeforrasz- tásának terén mégis a századforduló. Ezt követően évtizedekig nem sok változik, az utóbbi harminc év azonban már ugrásszerű fejlődést hoz. A gépipar robbanásszerű előretörése, új és új alapanyagok és technológiák bevezetése nagy gondok elé állítja a ^szakembereket. Már rég elmúltak az idők, amikor is a hegesztéshez elegendő volt az, autogén lángja és a magasfeszültségű villamosáram által kifejtett hő. A tudósok új utakon járnak. A hegesztés tudományában — joggal nevezhető így — manapság már teret kér a lézersugár, a plazma és az ultrahang. A hegesztés problémája rég elhagyta a kovácsműhelyeket, tudományos munkahelyeken, laboratóriumokban foglalkoznak vele tudósok, egyetemi tanárok. És iá fejlődés nem áll meg, a hegesztés tudománya perspektivikus szakágazat, sok esetben még feltáratlan labirintusokkal. A bratislavai Hegesztési Kutatóintézet feladata és célja az új technológiák kutatása, a sokszor megoldhatatlannak látszó problémák megoldása. A KEZDET Milyen múltra tekint vissza a hegesztés kutatása hazánkban, miből inőtt ki a ma már hazánk egyik legnagyobb kutatóintézete, milyen volt a kezdet? Ezzel a kérdéscsokorral indult beszélgetésünk Vladimír Uher mérnökkel, a Hegesztési Kutatóintézet igazgatóhelyettesével. — A kutatóintézet létrejötte tulajdonképpen szorosan kapcsolódik hazánk háború utáni újjáépítési folyamatához. A negyvenes évek végén népgazdaságunk, mint tudjuk, rendkívüli feladatok előtt állt. Az intézet születési dátuma 1949, ma tehát „31 évesek“ vagyunk. Abban az időben iá kutatóintézet „keresztlevelébe“ fő feladatként ezt jegyezték be: hegesztési szakemberek nevelése. Akkoriban jóformán alig néhány,an foglalkoztak a hegesztés technológiájának kutatásával, új módszerek fejlesztésével. A hegesztés mint tudományos szakágazat lényegében nem létezett. A kutatóintézet alapítása Jozef xfabelka akadémikus nevéhez fűződik, akiről elmondhatjuk, hogy hazánkban a (hegesztéskutatás nesztora. Jozef Cabelka annak idején maga köré gyűjtötte a hegesztés megszállottjait — nyugodtan nevezhetjük így őket. Lényegében a semmiből és hagyományok nélkül kezdték. A szó legszorosabb értelmében téglát téglára rakvia fogtak hozzá, a mai munkahelyünk létesítéséhez, hisz akkoriban még „otthonuk“ sem volt. Az akkori kezdők közül ma már számosán nemzetközileg is ismert szaktekintélyek. Az elmúlt harminc év alatt a hegesztést sikerült igazi tudománnyá fejleszteni. — Milyen helyet jogiul el kutatóintézetük országos méretben? — A maga nemében egyedülálló hazánkban. A hegesztési technológia fejlesztésében vezető szerepet tölt be. Több reszortot érint munkánk, talán mondhatnám úgy is, hogy alig van területe életünknek, ahol ne találkoznánk kutatásaink eredményeivel. Főként azonban a nehézgépipar az, amelynek a legnagyobb szüksége van ránk, de megemlíthetném még az építőipart vagy a kohóipart is. Valamennyi, a hegesztéssel kapcsolatba kerülő szakágazat konzultánsunk, partnerünk. Hát igen, elsősorban ebben keresendő a válasz fentebb szóban forgó dilemmára: szükség van-e egy ilyen hatalmas kutatóintézetre a hegesztésben? Ha a mérleg másik serpenyőjébe Uher elvtárs rövid magyarázatát tesszük, egyszerű következtetésként jelenthetjük ki, hogy nagyon nagy szükség van rá. Sőt, az is bizonyos, hogy a 800 fős intézet kicsi, és Xovábbfejiesztése szükségszerű. MÉRLEGEN A HÄROM ÉVTIZED A harminc év kutatási Sikereinek felsorolása több újságoldalt venne igénybe — mondja Uher elvtárs — és amikor arra kérem, hogy az eredményekből legalább páráit, a ilegátütőbbeket emelje ki, akkor is fejét ingatja: — Nagyon nehéz feladat elé állít. Tudja, valahogy úgy vagyok ezzel, mint a szülő a gyermekeivel — nem tudom, melyiket szeressem jobban. Voltak nagy hatósugarú találmányaink, de megoldottunk aprónak tűnő problémákat lis. És sokszor bizony az első pillantásra jelentéktelen megoldás Is lehet rendkívül fontos. Talán a legismertebbek és a legfontosabbak közé tartozik az atomerőmű építésével kapcsolatos hegesztési kérdések megoldása. Elmondhatjuk, hogy intézetünk Jaslovské Bohunicében kezdettől fogva jelen (volt az A I munkálatain, de ott vagyunk a VVR 440 típusú reaktor szerelési munkálatain is. Anni az atomerőmüveiket illeti, szoros kapcsolatokat tartunk fenn a technológiai berendezések szállítóival. Megemlíthetjük a plzeúi Skoda vállalatot, a tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyárat és még sorolhatnám tovább. Régebbi munkáink közül a tran- zitgázvezetékről, vagy a Barátság kőolajvezetékről szólhatnánk. Vagy, hogy a laikus számára közelebbi nológia nevét is viselő berendezés, a ZKT 2-es lényegében egy számítógéppel irányított hegesz őgép, amely működtetése teljes egészében kizárja az em lített nehézségeket. És ami a legfontosabb, segítségével a selejtes hegesztés kizárt, ami annál is fontosabb, mivel a turbinák esetében egyetlen rossz varrat félmillió korona kárt jelentene. — Mennyi időt vett igénybe az új módszer és az új berendezés kifejlesztése? — Még a hetvenes évek első felében kezdődött ez a programunk, a ZKT 2 elődje a ZKT 1, részben félautomata berendezés volt. Az utóbbi nagy hátránya főleg az volt, hogy csak .itt, Bratislavában üzemeltethettük, nem a gyártás helyszínén. Ez drágította a termelést, hisz a szállítása és esetleges akadozása egyébként is sok gondot okozott. Talán még egy adat a feladat nagyságának könnyebb elképzeléséhez: 35 millió koronába került az egész program. BUKTATÓK (CSTK-fel vétel) létesítményt említsek: kutatásunk nyomát őrzi a bra- tislavai Szlovák Nemzeti Fe.lkelés híd. Ezek a létesítmények mind új feladatok elé állítottak bennünket. Mi 'igazán elmondhatjuk, hogy munkánk, kutatási programunk változatos. Feladatunk minden ese.ben a felhasznált anyag hegeszthetőségének kutatása, és ha ezzel megvagyunk, a hegesztési technológia kidolgozása. Persze, ez így rém egyszerűen hangzik, mindezt a munkaórák ezrei, sikerek és csalódások, újrakezdések és vajúdások előzik meg. A ZKT 2 A sajtót a múlt évben bejárta egy szerény hír, amely azonban szakmai berkekben nagy visszhangot váltott ki: a bratislavai Hegesztési Kutatóintézetben több éves munka után megoldották a turbokompresz- szorok rotációs alkatrészeinek hegesztési problémáját. Az új módszer neve: ZKT 2. A módszert kidolgozó kollektíva elismeréseként a Klement Gottwald Allamdíjat kapta. Miiben rejlik a találmány jelentősége? Ismét Uher mérnöké a szó: — A prágai CKD számára dolgoztuk ki az említett módszert. Így visszapillantva már elmondhatjuk, hogy intézetünk íennálásának legbonyolultabb feladata volt ez. Miben is rejlett ez a bonyolultság? Elsősorban abban, hogy a hegesztés profilja volt rendkívül összetett, és a kompresszor forgó részeinek anyaga rendkívül nehezen hegeszthető. Hogy rövid legyek: a turbina kerekének 11—20 lapátja van. Az eddigi módszer szerint szegecseléssel rögzítették a lapátokat, vagy a másik mód, együtt öntötték a lapátot a kerékkel, tehát egységes öntvényt képzett. És éppen ez okozta a problémát, az így gyártott turbinák nem voltak tartósak. így született az ötlet — a lapátokat hegeszteni kell. Ez így nagyon egyszerűnek látszik, de közrejátszott két tényező: egyrészt a lapátokon rendkívül szűk kanálisok vannak, ahová a hagyományos módszerekkel nem közelíthettünk. Másrészt a turbina alkatrészeit tiszta acélból gyártják, tehát a hegeszthetősége rendkívül nehéz. Az acélt 300 Celsius fokra kell felmelegíteni, és ezt a hőt az egész hegesztési folyamat alatt tartani kell. A hegesztés megszakítása lehetetlen, így a hegesztők a hagyományos módszer mellett 25 órán keresztül váltották egymást, ennyi ideig tartott egy ■turbina elkészítése. A mi berendezésünk, az új techAz említett ZKT 2 példája minden bizonnyal a (kutatás és a gyakorlati alkalmazás összhangjának jő példája. Vagyis: a befektetett milliók hamarosan megtérülnek, mert a kutatás eredményei gyakorlati alkalmazásuk révén olcsóbbá, jobbá teszik a gyártási folyamatot. De vajon általánosíthatunk-e egy példából, elmondhatjuk-e, hogy a hegesztési kutatók minden munkája, több éves kutatása ilyen „happy- and“-el végződik? Mikor aggályaimat előadom, Vladimír Uher lelkesedése kissé alább hagy. — Főleg a közelmúltban volt viszonylagosan sok hasonló gondunk. Ez elsősorban annak itudható be, hogy a gyakorlattal nem volt a legjoob, a legkörültekintőbb a kapcsolatunk. Bizony sokszor megesett, hogy megoldottunk egy adott problémát, és nem volt rá „vevőnk“. Sok esetben megtörtént, hogy a mi kutatási tervünk merőben eltért a gyártóvállalatok termelési tervétől. Sokszor az is nehezíti a helyzetet, hogy a gyárakban félnek az új/ termékektől, nem tudják pontosan, lesz-e rá igény, és ha lesz, mekkora. A buktatók csakis körültekintőbb tervezéssel küszöbölhetők ki. A kutatás—gyakorlat kapcsolat ezen áll, vagy bukik. Persze, a bevezetés magában még nem erény, manapság a gyors bevezetésem van a hangsúly, és tudjuk, hogy ez bizony népgazdaságunk gyenge oldala. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Az eddig elhangzottakból képet alkothatunk a hegesztéskutatás nagy népgazdasági jelentőségéről, szerteágazó,alkalmazásának fontosságáról. Az integráció, a nemzetközi munkamegosztás e téren is szükségszerű. 'Ez beszélgetésünk további témája. Uher mérnök rövidem fogalmaz: — A KGST keretében ezen a téren is tökéletes az együttműködés, és elmondhatjuk, hogy már elértük az integráció meglehetősen magas fokát. A kutatás és a fejlesztés közös programja szerint dolgoznak a tagállamok hasonló intézetei. Az integráció központja a kijevi „Insztitut elektroszvarki Pa- tona“. El kell mondani, hogy ennek az intézetnek a nevével van szoros kapcsolatban a csehszlovák— szovjet együttműködés a hegesztési kutatásban. A kapcsolatfelvételre röviddel intézetünk megalakulása után került sor. Nagy segítséget jelenített főleg intézetünk indulásakor, amikor nem volt elegendő szakemberünk, szakirodalmunk és tapasztalatunk. Ma már napirenden van a szakemberek, az új kutatási módszerek, gyártási technológiák cseréje. Sok esetben, ha már tanácstalanok vagyunk, vpgy zsákutcába jutunk egy bizonyos probléma megoldásában, éppen innen érkezik segítő kéz. Szovjet szakemberek segítettek például az atomreaktor hegesztési technológiájának kidolgozásánál, a távvezetékeknél és még sorolhatnám tovább. UTÁNPÓTLÁS A kérdés feszegetését egy korábban szerzett információm indokolja. Tudomásom van ugyanis arról, hogy a Hegesztési Kutatóintézet nem vonzza éppenséggel a fiatal mérnököket. Ennek több oka is van. Egyrészt a fizetés sem olyan magas kezdetben, amilyet a kezdők elvárnának, másrészt azt mondják, hogy a kutatási program sem bizonyul az első pillantásra attraktívnak. Tehát, mi a helyzet az utánpótlással? — Ez így igaz, viszont az is igaz, hogy tőlünk nem szaladnak el az emberek. Aki egyszer belekóstolt ebbe a munkába, az általában megállapodik. Ez is magyarázatot ad a kérdésre, miért magas nálunk az átlagéletkor, ami 50 év körül mozog. A helyzeten próbálunk javítani azzal, hogy szoros kapcsolatot tartunk fenn a műszak; főiskolákkal, lehetőséget adunk szakdolgozatra, egyetemi hallgatókat vonunk be kutatási programunkba. Az a generáció, amely kezdett, lassan nyugdíjba vonul, az utánpótlás kérdése egyre égetőbbé válik. Hegesztés. Az első hallásra egyszer i művelet. Ha viszont eltöprengünk fölötte, ízeire szedjük ez egyszerű szó mögöt rejlő tartalmat, meggyőződünk, hogy életünk csaknem valamennyi területét érinti. A háttérben egy nyolcszáz tagú kollektíva odaadó munkája húzódik (meg. Munkahelyüket röviden így hívják: Hegesztési Kutatóintézet. POLÁK lAszlo ÚJ szú
