Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-09 / 45. szám
1980. XI. 9. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAP BRATISLAVA XIII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM ÁRA 1 KORONA A losonci (Luce- nec) új cementgyár dolgozói az utolsó negyedévben elérik a tervezett napi tízezer négyzetméter alapterületű, egyszínű és mintás csempék gyártását. Háromnegyed év alatt egymillió hétszázezer négyzetmétert gyártottak. Termelési feladataikat hárommillió korona értékben, a Szovjetunióba irányuló exporttervüket pedig megközelítőleg száz százalékkal túlteljesítették. Ilyen eredményekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulóját. A képen Alica Kováciková a csempefestő gépet kezeli. A csempék a Szovjetunió részére készülnek (A ŐSTK felvétele) Vannak történelmi események, melyek az egész emberiség számára döntő jelentőségűek. Ilyen világ- történelmi esemény volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, melynek ez idén ünnepeljük 63. évfordulóját. A Nagy Október új korszakot nyitott az emberiség történetében, hiszen győzelmének köszönhető a világ első szocialista államának létrejötte. 1917 óta az új társadalmi rendszer már nemcsak ábránd, hanem valóság, vonzó példa, melynek egyre nagyobb a hatása, s melynek egyre több a követője. Ma már a népek milliói építik az új társadalmat, mely jobb, szebb, igazságosabb a réginél. Ahhoz, hogy új társadalmat lehessen építeni, a régi társadalmi rendszert meg kell dönteni, s ez hatalmas küzdelemmel, kemény harccal jár, hiszen a régi nem adja át egykönnyen helyét az újnak még akkor sem, ha az minden tekintetben tökéletesebb. Így volt ez az első szocialista állam létrehozásakor, így volt később, így van ma és így lesz holnap. Marx és Engels még úgy vélték, hogy a szocializmus először a legfejlettebb országban valósul meg, de Lenin felismerte, hogy a szocializmus a tőkés országok „leggyengébb láncszemében“ is győzedelmeskedhet. Ez pedig 1917-ben a cári Oroszország volt. A forradalom okait és eseményeit jól ismerjük. Akárcsak nagy vezérének, Vlagyimir lljics Leninnek a szerepét az egész világot okkal megrázó eseményben. Ismert az a nagy-nagy küzdelem, melyet a politikai hatalomért az osztályellenség ellen kellet vívni. Tudjuk, milyen erőfeszítést követelt a védelem megszervezése. De a világ első szocialista államának létezését semmilyen erő nem szüntethette meg. Az új társadalmi rendszer bebizonyította előnyeit a régivel szemben, s a Szovjetunió az egész világot ámulatba ejtő fejlődésnek indult. Erejét, legyőzhetetlenségét a második világháborúban ismét tanúsította. A szocialista országok létrejötte, állandó erősödése alátámasztotta a marxizmusnak azt az elméletét, hogy az első társadalmi rendszert törvényszerűen egy új, tökéletesebb váltja fel. S hogy ez mennyire így van, azt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 15. ülése is hangsúlyozta. Az elnökségi beszámolóban ezzel kapcsolatban ezt olvashattuk: „A szocializmus történetének csak az első fejezetét írta meg, de már ma leszögezhetjük, hogy a szocializmus világa nem ismer nyomort, munkanélküliséget, válságot, létbizonytalanságot, nemzeti gyűlölködést, faji vagy vallási megkülönböztetést, a kizsákmányolás és az elnyomás farkastörvényeit. Megalapozta az új erkölcsöt, az emberek és a népek közti kapcsolatok új alapelveit, az egyenlőségnek, a kölcsönös tiszteletben tartásnak, segítségnyújtásnak és az elvtársi együttműködésnek az alapelveit. A testvéri szocialista országok között szilárdulnak a megbonthatatlan kapcsolatok, fejlődik az egyes országok és az egész közösség gazdasági, valamint társadalmi fellendülését meggyorsító sokoldalú együttműködés. Korunk világának a legdinamikusabban fejlődő szervezete a szocialista országok közössége, amely - élén a nagy Szovjetunióval - azonos célokért, észmé- kért küzd. Külpolitikánk célja, hogy örökre szilárd láncszeme legyünk ennek a közösségnek. A szocialista országok külpolitikájának lényegét a CSKP KB 18. ülésén Vasil Bil’ak elvtárs így fogalmazta meg felszólalásában: „A háború megakadályozása, a tartós és szilárd béke megőrzése, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének érvényesítése és elmélyítése - ez a Szovjetunió, Csehszlovákia és a szocialista közösség többi országa politikájának lényege és alapja.“ Vagyis, ha egészen tömören akarnánk kifejezni külpolitikai törekvéseink lényegét, akkor egyetlen szó is elegendő hozzá: béke. Természetesen a szocialista országok nemcsak hangoztatják a béke megőrzésének létfontosságát, de mindent elkövetnek a cél érdekében. Ezt bizonyítja például a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának nemrég megtartott üléséről kiadott közlemény is, mely egyebek közt leszögezte, hogy az ülés résztvevői ismételten megerősítették: államaik határozottan törekszenek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az enyhülés kiterjesztésére a világ minden térségére, a minden állam függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására irányuló politika folytatására. Az erő alkalmazásának vagy az erővel való fenyegetésnek a kizárására, a belügyekbe való be nem avatkozásra, az államok közötti kapcsolatok azon elvei szigorú betartására, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya tartalmaz. Fellépnek azért, hogy e célból erősítsék kapcsolataikat és folytassák a párbeszédet Európa és a világ valamennyi államával. A békés egymás mellett élés természetesen nem jelenti az ideológiai ellentétek megszűnését. Éppen ellenkezőleg: az ideológiai párharc az osztályharc egyik formája. Céljainkat csak békében tudjuk megvalósítani. Azokat a célokat, melyeket a kommunista párt tűz ki az egész társadalom elé. Ezekből adódnak feladataink, melyekkel részletesen foglalkozott a CSKP KB 18. ülése is. Ennek határozata többek között kimondta: „Társadalmunk továbbfejlesztésének, az anyagi és kulturális szükségletek kielégítésének kulcsa a termelés, népgazdaságunk teljesítőképességének növelése, valamint a munka hatékonyságának fokozása és javítása minden munkahelyen.“ A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülése is a nép jóléte biztosításának kérdését jelölte meg az egyik legfontosabb feladatként. Mindez megegyezik azokkal a célokkal, melyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tűzött zászlajára. Ma már-jóllehet 1917 óta hatvan három esztendő múlt el csupán - az emberiség milliói haladnak ez alatt a zászló alatt. FÜLÖPIMRE ■MB Will ill