Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-13 / 28. szám

KRAMER KANTRA KRAMER ÖT OSCAR-DÍJ EGY FILMNEK — A forgatás alatt soha sem éreztem, hogy játszom. Egész Idő alatt a magam életét éltem. Ez szinte elviselhetetlen volt. Életem eddigi filmjei közül ez tett leginkább próbára. Egész­ségem, lelki egyensúlyom ala­posan próbára tétetett — nyi­latkozta Dustin Hoffman, a Kramer kontra Kramer című film főszereplője a forgatás után. A film — ha hinni lehet a külföldi lapok hírverésének — a Love Story óta a legtöbb könnyet sajtolta ki a nézőkből. A film írója és rendezője, Ro bért Benton a cselekmény kö­zéppontjába egy házaspárt ál­lított, egy gyerekkel. Bármeny­nyire is szereti azonban egy­mást a férfi és a nő, mégis el­kerülhetetlen a válás. A Kramer kontra Kramer egy válóper története. Ha úgy tet­szik: egy házasság története. Bergmani mélylélektan — a szokásos amerikai érzelgősség nélkül. A házasság felbomlik, Joanna otthagyja Tedet, de nem azért, mintha bármelyikük éle­tében megjelent volna egy har­madik. Csakis azért, mert az asszony túl önzőnek, túlságo­san karrierhajhásznak, túlzot­tan csak saját magával foglal­kozónak érzi a férjét, aki mel lett az ő egyénisége elsorvad, akinek odalán szinte tárggyá degradálódik. E sokk — az asszony távozásának — hatá­sára Ted élete megváltozik: jó­val kevesebbet törődik önma­gával, karrierjével, annál töb­bet nyolcéves fiacskájával, aki vele marad. A film jelentős ré­sze: apa és fiú megbarátkozá- sának, közelkerülésének, har­monikus együttélésének törté­nete. Másfél év múlva látjuk vi­szont Joannát: megtalálta egyé­niségét, önmagát, és most pert indít a fiáért, azt akarja, hogy a gyermeket neki ítéljék. Stan ley faffe producer azt szerette volna, ha Francois Trufaut rendezi a filmet, de nem sike­rült az idő egyeztetése. Végül is Robert Benton lett a rende­ző, aki eddig csak két filmet rendezett, korábban viszont igen sok film forgatókönyvé nek volt a szerzője és társszer zője. (Köztük a Bonnie és Clyde-é is). Az Éjféli cowboy, az Érettségi után, a Kis nagy ember, a Pillangó és más fii mek kiváló színésze, Dustin Hoffman szívesen vállalta Ted szerepét, mert nagyon szeren a gyerekeket. Közte és a fiát játszó Justin Henry között a forgatás idején mindvégig első rangú volt a kapcsolat. Meryl Streep harmincéves, számos je lentős színpadi szerep áll mö­götte (A makrancos hölgy, Sze­get szeggel, V. Henrik, Cse­resznyéskert), néhány filmben is sikert aratott már. A zsűri az év legjobb filmjé­nek értékelte a Kramer kontra Kramer című alkotást; rende zője és forgatókönyvírója két Oscar-díjat kapott, a legjobb férfiszínésznek járó díjat Dus­tin Hoffmannak ítélték, a leg jobb női epizódszerepért viszont filmbeli felesége, Meryl Streep kapott Oscar-díjat. (t) Észrevenni saját Mdogságunkat IWASZKIEWICZ, WAJDA ÉS OLBRYCHSKI „Nagy bűn, ha valaki nem tudja észrevenni saját boldog­ságát.“ Akár összegezésként is felfoghatjuk faroslaw Iwaszkiewicz mondatát, ame­lyet a Wilkói kisasszonyok című elbeszélésében olvasha­tunk. A műből Andrzej Wajda rendezésében készült film, Daniel Olbrychski főszereplé­sével. A lengyel nemzeti kultúra, a lengyel nép kortárs művé­szete e három jelentős egyé­niségének találkozása ez a film. Az író etikai-pszicholó­giai elbeszéléseinek egyike — a Mater Johanna és a Nyír­faliget után — celluloid sza­lagra került. Jónéhány évvel ezelőtt, alig kilépve a ka­maszkor romantizáló, bioló­giai és pszichikai determi- náltságának hatására sokat „lelkiző“ állapotából, olvas­tam először a művet.#Akkor Wiktor alakja és a wilkói miliő ködösnek, távolinak tűnt. Nem véletlen tehát, hogy amikor láttam a filmváltoza­tot, az volt a benyomásom, Wajda átköltötte a történe­tet. Pedig nem. Miután újra elolvastam Wiktor különös látogatásának sztoriját, meg­állapíthattam, hogy a kom­pon való érkezésen és távo­záson kívül, a rendező szinte egy az egyben ültette át (ta­lán mégis helyesebb az „át- költés“) Iwaszkiewicz alkotá­sát. Eltérően a rendező mun­kásságának többségét kitevő filmektől, a Wilkói kisasszo­nyok a történelmet, a har­mincas évek társadalmát csak áttételesen ábrázolja. Wiktor és a nagybácsi háborús emlé­kein kívül talán csak az élet­mód, életvitel sejteti a néző­vel a film hőseinek korát. De ebben a filmben még hősök­ről sem lehet beszélni. Az egykori baráti-szerelmi-tanító- diák kapcsolatot összekuszál­ta az első világháborúba tá­vozó Wiktor tizenöt éves tá­volléte. Szabadságra érkezik Wilkóba, ahol szembetalálja magát emlékeivel, egykori és mai énjével, a megváltozott kisasszonyokkal (közülük né­hány férjhez ment, egyikük meghalt), az emberekkel együtt változó tájjal. Wajda az egyszerű történet hőseit ellenfénybe állítja. Szinte át­világít mindenkit. Julciát, Jo- lát, Kaziát és a közben fel­nőtté vált Zosiát. Nemcsak fizikai interferenciákat raj­zolva elénk, de megmutatva a lélek, az erkölcs egymást erősítő, egymást gyengítő hullámzásának kölcsönhatá­sait is. A művész tisztán fo­galmazott, az Iwaszkiewicz irásművészetéből ismert er­kölcsi-lelki kód — Wajda ér­telmezésében, transzponálásá­ban, tisztaságában — sajáto­san gazdagodott. Az olvasmányélmény nélkül vetítővászon elé ülő nézőben is létrejönnek azok az érzel­mi és gondolati rezgések, amelyeket a mindenkori rea­lista művészet közvetíteni, előidézni akar és tud. Két művészegyéniség talál­kozásáról már szóltam. A harmadik, Daniel Olbrychski, aki színészi játékával szinte provokálja a nézőt. Több Waj- da-filmben láthattuk már őt. Művészetének jellemzője a többrétegű játék. Egyike azon keveseknek, akik képesek az adott hős egyéniségének ösz- szetettségét, lelkületének mély rétegeit is ábrázolni. Arcjátéka Wajda rendezői el­képzelései megvalósításának fontos eszköze. Eszköze? Talán lekicsinylő, leértékelő ez a. fogalom. De találhatok rá pontosabbat? Bi­zonyosan. (Segítője, feltétele, gyémánttengelye — íme egy egész sor.) A „szerzői fil­mek“ korában talán merész­ségnek is hat a filmet, mint alkotócsoport teremtette mű­vészi közlést, tükröztetést em­legetni. Wajda Wilkói kisasz- szonyok című filmje egyszer­re hordozza egy klasszikus­nak számító lengyel író, egy mai filmszínész és egy egész művészeti ágat befolyásolni tudó rendező művészi terem­tőerejének minden megnyil­vánulását. Nehéz eldönteni, ki az eredetibb, melyikük a jelentősebb. De nem is ez a fontos. A művészet lényege nem az alkotókban, hanem az alkotásokban van. S a Wilkói kisasszonyok jelentős alkotás. DDSZA ISTVÁN A film hőse: DOSZTOJEVSZKIJ Alekszandr Zarhi, az ismert szovjet ren­dező 26 nap Dosztojevszkij életéből címmel filmet forgat a MOSZFILM stúdiójában. A rendező így számol be munkájáról: — Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijnak sok elbeszélését és regényét megfilmesítet­ték már. De magának az írónak az alakjá­val a játékfilmgyártás jóformán alig fog­lalkozott. Az idősebb nemzedékhez tartozó mozinézők csak egyetlen filmre emlékez­hetnek: V. Fjodorov A holtak háza című korai hangosfilmjére, amely V. Sklovszkij forgatókönyve alapján készült. V. Vlagyimirov és P. Finn új forgató- könyve a nagy író életének csupán 26 nap­járól számol be, azokról az 1866. őszi na­pokról, amikor A játékos című regényét megírta. Erre a hihetetlenül szűk határidő­re a Sztyellovszkij kiadóval való szerződése kényszeritette Dosztojevszkijt: ez ugyanis kikötötte, hogyha november 1-ig nem adja le a regényt, akkor Sztyellovszkij, mint az író egyik levelében beismerte, jogot szerez arra, hogy „kilenc éven keresztül ingyen és tetszése szerint kiadjon mindent, amit csak írok, anélkül, hogy én azért bármilyen dí­jazást kapnék“. Dosztojevszkij segítségül hívta Anna Sznyitkina gyorsírónőt, s lediktálta neki a regényt. Sznyitkina később az iró felesége lett. Filmünkben meg akarjuk mutatni, hogy a közös szellemi érdeklődés miként hozta közel egymáshoz ezt a lényegében oly különböző két embert. A film másik hősnője: Apollinarija Szusz­lova, akihez az írót rendkívül bonyolult és drámai kapcsolat fűzte. Gondoljunk A já­tékos Polinájára, és akkor körülbelül képet alkothatunk Szuszlováról. Ennek a nőnek sok vonása megtalálható Nasztaszja Filip- povnában, A félkegyelmű hősnőjében, vala­mint az író más nőalakjaiban is. Szuszlova és Sznyitkina filmünkben mintegy két vég­let, két különböző világ, amely egyaránt vonzza a hőst. Az egyik — rejtélyesség, hatalom, a másik pedig — finom szépség, a lélek belső ereje és jóság. Dosztojevszkij az új regényén végzett 26 napos munkája során választott, s végleg megszabadult a Szuszlova iránt táplált gyötrelmes, kínzó érzéstől. Dosztojevszkijt a filmben Anatolij Szolo- nyicin alakítja, akit a nézők olyan filmek­ből ismernek, mint a Solaris és az Andrej Rubljov. Anna Grigorjevna Sznyitkinát fev- genyija Szimonova, a Majakovszkij Színház fiatal színésznője játssza. Apollinarija Szuszlova szerepére Ewa Szykulska lengyel színésznőt kérték fel, aki több filmben nyújtott alakításával népszerűséget szer­zett a nézők körében. (APN) □ Szergej Geraszimov szovjet rendező a Gorkij stúdió műtermeiben Péter if­júsága címmel filmet forga tott az Első Péter című Alekszej Tolsztoj-regény el­ső részéből. A rendező hang­súlyozza: nem a regény mo tívumai nyomán készítette a filmet, ő á regényt igyeke zeit minél hívebben és gaz dagabban megjeleníteni. Ge­raszimov és a forgatócsoport három hónapon át dolgozott a Német Demokratikus Köz­társaságban, ott készítették el a történet valamennyi né­met, holland és angol vo­natkozású jelenetét. A Nagy Péter-filmnek igen sok sze­replője van. Az ifjú cárt Dmitri) Zolotuhin, a moszk­vai Művész Színház színész- képző iskolájának növendé­ke alakítja. Szófiját, a cár- nét Natalja Bondarcsuk kel­ti életre. Fontos szereplői még a filmnek: Nyikolaj Je- remenko, Oleg Sztrizsenov, Tamara Makarova, Eduard Bocsarov, Ljubov Polehina. O „A művészet hazugság, amely megtanít megérteni az igazságot“ — Picassónak erre a mondására építette ú| filmjének koncepcióját Ta­ge Danielsson svéd rendező. A vígjáték különleges kí­sérlet, főszerepét a svéd né­zők egyik kedvence, Gösta Ekman játssza bravúrosan. A részben szürrealista alkotás­ban szerepel Toulouse-Laut­rec, Apollinaire, Chagall, Cocteau, Dali és Hitchcock is. A játékfilmfelvételek mellett rajztrükkökkel kom binálják művüket. IT Gina Loliohrigida, aki hosszú évek óta visszautasí­tott minden filmszerepet, a Ciné Revue-nak adott inter júban elmondta, hogy nem sokára ismét forgat: a Kis­városi I.adi Macbeth című Nyikolaj Leszkov-regény újabb filmváltozatának lesz a címszereplője. A filmet Andrej Mihalkov-Koncsa- lovszklj rendezi □ Dino De i.aurentiis, a neves olasz producer, aki né­hány évvel ezelőtt Rómából az Egyesült Államokba tette át székhelyét, túl szeretné szárnyalni A csillagok há­borúja című fantasztikus film sikerét, és a legna­gyobb titokban fogott hozzá Flash Gordon című filmjé­nek forgatásához. □ A Világirodalmi Kis enciklopédia szerint „Üstö­kösszerű tehetség“ volt Syl­via Plath, a Bostonban, 1932-ben született amerikai költőnő, aki alig harminc­évesen, Londonban halt meg, tragikus körülmények kö zött. Az üvegharnng szerző­jének életét érdekes módon nem hazájában, hanem Olaszországban filmesítik meg Sylvia Plath címmel. Az írónő szerepét Carla Gravi- nára bízták, aki legutóbb Madame Bovury újabb film- változatában mesterien kel­tette életre Flaubert sok színből, sok ellentétes érze­lemből összeszőtt hősnőjét. * # # □ A képzelt beteg című Moliére-színmű olasz film- változatának címszerepét Alberto Sordi alakítja. A film másik főszereplője Lau­ra Antonelli. □ Ingmar Bergman idei tervei között az 1938-ban ki­adott Witold Gombrovicz-re- gény, az Yvonne burgundi hercegnő megfilmesítése is szerepel. Liv Ullmann lesz a címszereplő. 1H>. VII. 13. N 6/3 a lZJ Andrzej Wajda ás Daniel Olbrychski a film forgatásán

Next

/
Thumbnails
Contents