Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-19 / 42. szám
NEM BfZZÄK MAGUKAT A Az idei tavasz és ínyár heteiben gyakran hallgattuk gondterhelten a meteorológiai jelentéseket. Még azok is egyre gyakrabban a mezőgazdasági üzemek lehetőségeit latolgatták, akik nem 'kötődnek közvetlenül ehhez az egész ország életét, élelmiszerellátását befolyásoló ágazathoz. Vajon indokolt volt-e a szorongás, vajon nem tett-e helyrehozhatatlan kárt az idei kedvezőtlen időjárás? Ilyen gondolatok foglalkoztattak a minap, amikor riportra készültem az 0 szőri (Kvetoslavov) Magtermesztő Állami Gazdaságba. Az igazgatóságon megtudtam néhány adatot az idei eredményekről. Megtudtam, hogy 630 hektáron — 450 hektárnyi búza- és 180 hektár árpaföldön — 6,88 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Megnyugtató teljesítmény, és arra gondol az ember, hogy ha csak egy kicsit jobban kedvez az időjárás, ez a gazdaság is beiratkozott volna a 7 tonna átlagos hektárhozamot elért mezőgazdasági vállalatok klubjába. Persze, az eredmény nem a véletlen műve. Akárcsak most, vetés idején, 1979 őszén is alaposan átgondolták az agronómusok, mit kell tenni annak érdekében, hogy kedvezőtlen időjárás esetén is tisztes eredményt érjenek el. Semmit sem bíztak a véletlenre. Mert aki ma a mezőgazdaságban a szerencsére támaszkodik, abból aligha válik jó gazda. Akár egyetlen tényező elhanyagolása — pl. a vetés agrotechnikai határidejének be inem tartása, vagy a tápanyag- utánpótlási alapelvek semmibe vétele — több tonnával is csökkentheti a hozamot. Ennek ellenére a szerencse még mindig fontos tényező bizonyos tevékenységeknél. A zöldség- és ka- » pásnövény termesztésében az időjárás még mindig jelentősen, a gabonatermelésnél lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja a terméseredményeket. Ebben a vállalatban ennek ellenére is egyre nagyobb mértékben kiiktatják a véletlent a hozamokat befolyásoló tényezők közül. A sárosfai (Blatná na Ostrove) határban egy 74 hektáros táblát vetésre készítenek elő. Búza kerül itt a földbe. Álló István ZT 300-as traktorral, i/ajas István DT 75-ös lánctalpassal, ián Závodsky pedig Skoda 180-as vontatóval dolgozik. Az utóbbi gépet éjszakai szántásra is kihasználják. Érsek András, a vállalat növényter mesztési technikusa és Anton Ca vojsky mérnök, a főmezőgazdász éppen határszemlén van, és mindketten elégedettek a munkával. — A mi viszonyaink között éppen így kell előkészíteni a magágyat. Szívesen kisegítik egymást a gépkezelők; Földes Bálint és Nagy József a vetőgépet javítja (A szerző felvételei) Minden évben így dolgoztak ezek az emberek, kiválóan értik dolgukat. Az idén a itábla felén répamagot, a másik felén pedig silókukoricát termeltek. Magtermesztő gazdaságról lévén szó, itt nagyon ügyelnek arra, hogy gabona után ne kerüljön ismét gabona a földbe. Aki nagy hozamot akar elérni, annak be kell tartania ezt az alapelvet. Ott, ahol répamagot termeltek, ott hamarabb felszabadult a föld, korábban elvégezhették a szántást, így ezen a területen kezdték meg a vetést. — Az idén ugyanannyi őszi búzái vetünk, mint tavaly — mondotta Ca- vojsky mérnök. — Tavaszi árpa alá 150 hektárt készítünk elő. Már elértünk a termelésben bizonyos eredményeket, így nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármit is elhanyagoljunk. Ismerjük a dolgozóinkat is, tudjuk, hogy mindannyian csak be csületesen tudnak dolgozni, így fel tételezhető, hogy idejében befejezzük az összes őszi munkát. A tábla másik végén már vetnek. Nagy ]ózsej is régi szakember, így tudja, milyen jelentős tényező a vetőgép pontos beállítása és vezetése. Két segítőtársa — Oravec József és Nagy István — is sokéves tapasztalattal rendelkezik. Földes Bálint traktoros boronái vontat. Megállítja gépét, és szakszerűen megmagyarázza, hogy ebben a földben és ennél a vetőmagnál 5 centiméter mélyre kell a földbe juttatni a búzát... Még egy pillantást vetek a zsákra erősített címkére, és megtudom, hogy Istra fajtát vetnek a jól megmunkál! földbe. Az Űszori Magtermelő Állami Gazdaság a Slovosivo termelési-gazdasági egység legjobb vállalatai közé tartozik. Ezt az is bizonyítja, hogy az idén rekordtermést értek el gabonából. Már említettük, hogy 450 hektáron termeltek búzát. Ha csak a búza hozamát vesszük figyelembe, kiderül, hogy — mivel 3212 tonnát takarítottak be — 7,14 tonnát termeltek bek táronként. Az 180 hektáros árpatáblán 6,24 tonna volt a hektárhozam. Az eredményért megkapták a kerületi pártbizottság, a kerületi mező- gazdasági igazgatóság és a kerületi nemzeti bizottság díszoklevelét. Anton Pajtinka mérnök, a vállalat igazgatója rámutatott, hogy itt már évek óta nem módosították az alkalmazott vetőmag fajtaösszetételét. — Az SK 2100-as kivételével — jegyzi még meg. — Mert tavaly vetettünk ebből a fajtából először, és — nem csalatkoztunk. A sládkovicovói búzafajtából 92 hektáron 6,8 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el. Aj. Amika fajtából 7,8 tonna termett hektáronként (23 hektáros táblán). A többi fajtát is sikeresen szaporítottuk; az Istra 6,87 tonnát 7,63 tonnát, a Sava 7,11 tonnát adott hektáronként. Az árpa termesztésben is hasonló jó eredményekről számolhatunk ibe. Az Opal fajtából 7,3 tonnát takarítottunk be átlagosan 1 hektárról. Borsót is termelünk vetőmagnak. Az idén 150 hektárnyit vetettünk ebből a növényből, és 4,3 tonnás hektárhozamot értünk el. A minőséggel Tavaly is jó termést hozott az Istra búzafajta, és Oravec József derűlátó az idén is, mert jól előkészítették a magágyat is elégedettek voltunk, jó vetőmagot termeltünk.-i- Egészen kiemelkedő eredmények is születtek egy-egy táblán?-I- Volt egy 10 hektáros parcellánk, amelyen az Amika búzafajtából 7,895 tonna termett hektáronként. A sárosfai gazdaságban a Solaris 115 hektáron 7,644 tonnát hozott átlagosan és hektáronként. — Milyen minőségű vetőmagot sikerült termelni? És a mennyiségi igényeket ki tudják elégíteni? — A terv értelmében 1500 tonna búza vetőmagot kellett volna termelnünk, de mi 1700 itonnát adtunk a népgazdaságnak. Ezt a mennyiséget kitisztítottuk, majd csáváztuk, és végül 1655 tonna első osztályú vetőmagot állítottunk elő. Tavaszi árpából 400 tonnával termeltünk több vetőmagot a tervezettnél. Ennek tisztítására az őszi munkák befejezése után kerítünk sort. Kisebb — 10—15 hektáros parcellákon — egészen kimagasló, 8,55—7,8 tonnás átlagos hektárhozamot is elértünk. A vállalat idejében eljuttatta a szükséges vetőmagot a gazdaságokba. Az NDK-ból importált Petkus tisztító gépsor kiváló munkát végez. Csak megfelelő minőségű vetőmeg karül ki ebből a gazdaságból, e téren se bíznak semmit a véletlenre. JOZEF SLUKA FELBECSÜLHETETLEN ERŐ Kelet-SzlováKiában az alig két hete befejeződött aratás értékelése sajnos, nem tartalmaz majd túl sok örömteli adatot, hiszen amilyen szépnek mutatkozott a gabonatermés a nyár elején, legalább olyan mértékben megkárosította azt a júliusi és augusztusi váratlan elemi csapás. A gyakori és sok eső, valamint a bitorló talajvíz következtében elégedettséget kiváltó eredmény — anyagi vonatkozásban — ugyan alig akadtak, ám volt az idei aratásnak egy jelentős, mindenképpen említést érdemlő erkölcsi vonatkozású sikere. Ebből pedig a jövőben minél többet szeretnénk elérni Kelet-Szlovákiában, persze, nemcsak az elemi csapás okozta károk felszámolásában, hanem mindig és mindenütt, ahol lehetséges és szükséges. Az együttműködésről van szó. Az olyan együttműködésről, amelyre még ráfogni is lehetetlen, hogy formális, s amelyet nem gyengített, nem fékezett sem községi, sem járási, vagy kerületi, de még az államhatár sem. A gabona betakarításában bajba jutott keleti országrésznek saját erejéből nem futotta arra, hogy megbirkózzon a mostoha természettel. S mivel így veszélyben forgott a termés, tenni kellett valamit. Okos cselekedetre és főleg összefogásra volt szükség — ám nemcsak a mezőgazdasági üzemeken, vagy'a kooperációs körzeteken és a járások határain belül, hanem sokkal szélesebb körben is. A cselekedetekre nem kellett sokat várni, mert emberségességből rengetegen vizsgáztak gyorsan és kitűnőre. Segítettek egymáson az emberek, a mezőgazdasági üzemek; aktívan kivették részüket az aratásbői az ipari munkások, az értelmiségiek; a Bodrogközben szepességiek, a Szepes- ségben pedig bodrogköziek is arattak, s hasonló volt a helyzet Zemplénben, Sárosban, a Szepsi síkságon, a Ma- gas-Tátra alatti gabonatáblákon, valamin l a kerület többi részében. A humennéi Ján Mastilák, Cyril Ragán, a hankovcei Andrej GajdoS, Jozef Sima és társaik nemcsak otthon, Le- leszen Is becsülettel helytálltak a munkában, a buzitaiak viszonozták a lőcseiek (Levoőa) hasznos és példás tettét; a Latorca mentén többek között marcelházi kombájnoso'kkal is, így Füsi Istvánnal. Répás Zoltánnal, Németh Ferenccel és Csatlós Jánossal találkozhattunk, egyebütt más nyugat-szlovákiai üzemek dolgozóinak, illetve segítségüknek örültek; Tornán (Turnianske Podhradie), Nagyidán (Verká Ida), Niiná MySlá- ban és még számos helyen pedig az egymást segítő magyar, szlovák és ukrán anyanyelvű „hazaiakon“ kívül magyarországi dolgozók — a szikszói Dobrik István és Taskö József, a gyomai Wolf József és itársai — is részt vettek a rendkívül nehéz és hosszúra nyúlt aratásban. Az együttműködés eredményét értékét pénzben, vagy akár a kicsépelt gabona súlyával, esetleg más mértékben is kiíejeahetnénk, s azt sem nehéz kiszámítani, hogy milyen értékű munkát végzett az egyik mező- gazdasági üzem a másiknak, vagy a gyárak munkásai a földműveseknek. Ez egy lényeges tényező, de nem kisebb, nem lebecsülendőbb az értéke a nyáron tapasztalt emberi összetartásnak sem. Jóleső érzés tudni, hogy az emberi kapcsolatok egyre jobban elmélyülnek, hogy a társadalom soha nem hagyja cserben, hanem felkarolja a bajba jutottakat, hogy a gazdasági együttműködésnek, a népek barátságának, valamint az emberiességnek felbecsülhetetlen ereje van, amely a természettel is felveszi a küzdelmet. GAZDAG JÓZSEF 1980. Y ÚJSZÓ Ál landóan és gondosan ellenőrzik a vetőgép működését
