Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-19 / 42. szám

AZ INTERNACIONALISTA EGYSÉG ESZMEI-ERKÖLCSI KÖTELÉKEI

1980.

í. 19.

A szovjet nép a történelemben az első társadalmi és internacionális közösség, amely a szocializmus talaján alakult ki. A Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek gazdasági, társadalmi és politikai élete egységes forradalmi eszmények, szocialista elvek, erkölcsi és • életmódformák alapján fejlődik. „A társadalom összeforrott- sága és egysége: a szocializmus páratlan közkincse — mondotta L. I. Brezs- nyev 1980. február 22-én, választóival való találkozásakor —, a mi felbecsül hetetlen, leküzdhetetlen erőnk“.

A marxizmus—leninizmus eszméi, a kommunista erkölcs elvei, amelyek a nép vérévé váltak, a szovjet emberek szellemi rokonságának rendíthetetlen alapja. Marx azt írta, hogy azok az eszmék, amelyek hatalmunkba ejtik gondolatunkat s amelyekre az értelem lelkiismeretünket irányítja, „olyan kö telékek, melyekből nem lehet kiszabadulni anélkül, hogy szívünket szél ne tépnénk“. A forradalmi eszmék, amelyek hatalmukban ejtik a tömegek tudatát, óriási hatással vannak a dől gozók kölcsönös kapcsolataira, össze forrottságára.

A marxizmus—leninizmus eszméinek elterjedtsége a társadalmi tudatban, az új erkölcs győzelme a szovjet emberek életmódjában többek között internacio nalista tudatuk és öntudatuk kialakításában és fejlődésében jött létre. Ezek az eszmék és befolyásuk társadalmunk óriási eszmei-erkölcsi potenciálját a szovjet nép által a kommunista építésben aratott győzelmek egyik legfontosabb forrása. Ezért olyan fontos e potenciál maximális kiaknázása, hoz záértő felhasználása a társadalmi — s többek között a nemzeti — kapcsolatok további tökéletesítése, a szovjet nép egységének megerősítése szempontjából.

I A kommunista erkölcs lényegében internacionális. Azáltal, hogy az egyenjogú, elvtársi kapcsolatoknak — nem zeti hovatartozástól függetlenül — valamennyi dolgozó számára egységes erkölcs törvényeit diktálja, igen fontos megszilárdító szerepet játszik a soknemzetiségű szovjet társadalom életében. A kommunista erkölcs megszilárdításának jelentőségét kiemelte Lenin: „Erkölcs az, amely elősegíti a régi kizsákmányoló társadalmi rendszer megszüntetését és valamennyi dolgozó egyesülését a kommunisták új társadalmát megteremtő proletariátus körül“.

Az új erkölcs, amely a társadalmi élet objektív tényezőinek hatására szilárdul meg és soknemzetiségű társadalmunk valamennyi sejtjébe behatol — megerősíti a nép eszmei összefor- rottságát, fokozza a szovjet emberek internacionalista vonásait. Éppen ezért óriási társadalmi-politikai jelentőségű a kommunista erkölcs végső diadaláért vívott harc, ezért szolgál az erkölcsi nevelés a fejlett szocialista társadalom egysége további megszilárdításának hatalmas eszközéül.

A szocializmus társadalmi-erkölcsi értékei — egész népünk közös, ínter- nacionális kincse. Ilyen értékek a kollektivizmus, a testvérországok népeivel, a demokráciáért és a társadalmi haladásért világszerte folyó küzdelem harcosaival való osztályszolidaritás, a proletár internacionalizmus, a Szovjetunió népeinek barátsága és testvérisége, a hazafiság, a szovjet ember össz- nemzeti büszkeségének érzése, a szocialista humanizmus, az a képesség, hogy a személyes érdekeket alárendelje a társadalmi érdekeknek, a történelmi optimizmus, a kommunista eszmék diadaláról való meggyőződés, a munka szeretete, az igazságosság, az őszinteség.

A szovjet emberek meggyőződése szerint a kizsákmányoló rendszerben elképzelhetetlen olyan tulajdonság, mint a társadalom, az állam ügyeiben való lelkes érdekeltség — a különböző nemzetiségekhez tartozó, szorgos városi és falusi szovjet dolgozók millióinak jellemző vonásává vált. A szocializmus kialakította bennük azt a tudatot, hogy ők az ország gazdái, akik gondoskodnak annak hatalmáról és virágzásáról, engesztelhetetlenek a fogyatékosságokkal szemben, szívvel-lé- lekkel hűségesek a kommunista párt eszményei iránt, s nagy hazájuk örömeinek és gondjainak jegyében élnek.

A szocialista internacionalizmus ideológiája és társadalmi gyakorlata a szovjet nép erkölcsi-politikai egysége további megerősítésének fontos tényezője. Az internacionalista ideológia, a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális problémák megoldásának jn- ternacionalista megközelítése, a Szovjetunió internacionalista külpolitikájának nemes céljai megerősítik a Szovjetunió népeinek szellemi kapcsolatait, meggyorsítják az egyik nép általános jelentőségű kulturális vívmányainak elsajátítását más népek részéről, s ezáltal a közös szellemi haladást. Az internacionalizmus fontos értékelési kritériumot jelent a testvérnépek kultúrájában, szellemi örökségében levő minden értékes, haladó elem gondos kiválogatására és ezen értékeknek a szocialista kultúra közös kincstárában történő szintézisére.

Az internacionalizmus elvei óriási erkölcsi tartalmat képeznek. Az emberek szolidaritása, egyenjogúsága, egyenlősége — faji és nemzeti hovatartozásuktól függetlenül —, sok nemzetiségű hazájuk, a testvéri szocialista közösség országainak népei iránt táplált szeretete, az internacionalista felelősség, a nemzeti érzések és sajátosságok tiszteletben tartása, a kölcsönös nemzeti és nemzetközi kapcsolatok terén tanúsított tapintat — ezek a szocialista internacionalizmus változtathatatlan követelményei.

Amikor a szocialista internacionalizmusról úgy beszélünk, mint a személyiség, a kollektíva társadalmi érettségének kritériumáról, akkor nemcsak a mennyiségi mutatókról van szó. A szocialista internacionalizmus eszméinek és elveinek megszilárdulása az emberek tudatában nem képzelhető el csupán az ilyen elemek fokozatos fel- halmozódása folyamataként. A valóságban az emberek világnézetének, érzelemvilágának, erkölcsének magasabb szintre való emelkedésének viharos és konfliktusoktól sem mentes folyamata megy végbe, minden maradi, a kommunista eszmeiségtől és a népek közti lenini értelmezésű barátságtól idegen elem kiszorításának és leküzdésének folyamata, a burzsoá nacionalizmus maradványai, a nemzeti korlátozottság és a nemzeti kivételesség eszmei leküzdésének folyamata.

A fejlett szocializmus viszonyai között a nacionalista nézetek és hangulatok megjelenésének objektív okai kiküszöbölődtek — ez közismert tény. Ugyanakkor a bonyolult valóság ellentmondásai, a tudat elmaradása a társadalmi léttől, a nemzeti öntudat egyes oldalainak konzervatív jellege olykor elősegítheti a nacionalizmus bizonyos maradványainak feléledését. A saját nép és más népek történelméről és vívmányairól évszázadok során terjesztett eltorzított, tudományellenes értékelések, a nemzeti kivételességnek a kizsákmányoló osztályok által fokozott mértékben kultivált eszméi és pszichológiája — olykor manapság is megnyilvánulhatnak, főként a köznapi tudatban, amelyet nagy tehetetlenségi erő jellemez. S'

E maradványok egyes emberek nézeteiben, viselkedésében s azon törekvésében éreztethetik hatásukat, hogy csupán saját nemzetük képviselőivel érintkezzenek, az irántuk tanúsított megkülönböztetett magatartásban, a csalóka lokálpatriotizmus álláspontjában, amely azzal jár együtt, hogy nem értik meg a Szovjetunió népei közti barátság döntő szerepét saját nemzetük, nemzetiségük vívmányaiban.

Figyelemre méltó, hogy az ilyen jelenségek rendszerint a kommunista erkölcs más ellentéteivel együtt jelentkeznek. S a nemzeti kivételesség, korlátozottság hordozói rendszerint olyan emberek, akik elméletileg gyengén felkészültek, eszmeileg nem eléggé edzettek, erkölcsileg ingatagok. A nemzeti elkülönülés tendenciáit a más népek hagyományaival, kultúrájával, méltóságával szemben tanúsított nihilista magatartás kíséri.

Mennyire idegen ez a szocialista internacionalizmustól, amely a nemzetek egyenlőségük alapján történő közeledésének, a nemzeti kulturális vívmányok kölcsönös tiszteletben tartásának, az olyan közeledésnek objektív követelményeit fejezi ki, amely a nemzetek felvirágzásához és kölcsönös gazdago dósához, az általános emberi értékek gyarapításához vezet! A szocialista hazafiság és az internacionalizmus egysége joggal tekinthető a valamennyi nemzetiséghez tartozó dolgozó emberek társadalmi és erkölcsi érettsége egyik legfőbb fokmérőjének.

Világosan következik ebből, hogy égetően szükséges fokozott figyelmet tanúsítani az internacionalista és hazafias nevelés társadalmi-erkölcsi szempontjai iránt. A szovjet emberekben még aktívabban ki kell alakítani a védekező képességet a nacionalista pszichológia maradványaival, a búr zsoá nacionalista propaganda befolyá sóval szembe^, az engesztelhetetlenséget a magántulajdonosi rendszer e rákfenéivel szemben. A nacionalizmus „ro konsága“ más, a szocializmus terme szetétől idegen jelenségekkel azt a feladatot tűzi napirendre, hogy az ellenük folytatott harcot komplex módon kell megszervezni. A nemzeti és nacionalista elem szigorú megkülönböztetésének, az igazi hazafiságnak az ál- hazafiságtól, a nemzeti önzéstől való különválasztásának képessége — fontos feltétele e munka hatékonyságának, amelynek lényege az, hogy osztálymegközelítést kell kidolgozni a nemzeti élet és a nemzetek közötti kapcsolatok jelenségeivel összefüggésben.

A dolgozók internacionalista nevelésének hatékonysága sok tekintetben a társadalmunk minden rétegének, elemének erkölcsi-pszichológiai állapotától függ. A társadalmunkban kialakult egészséges légkör tevékenyen elősegíti a szocialista életmód ellentéteivel, a kispolgári gondolkodásmóddal szemben vívott harc sikerét. S ennek a munká nak az. eredményei teljesen törvény- szerűek: növekszik a lakosság politikai kultúrája, kedvezőbb feltételek jön nek létre az eszmeileg meggyőződéses, állampolgári érettségű személyiség ki alakulása számára, aki hű az internacionalizmus eszméihez és teljesíti a szovjet ember hazafias kötelességeit is

A dolgozók internacionalista és ha zafias nevelése rendszerének tökéletesítését elősegíti az ideológiai munka általános színvonalának, hatékonyságának növelése s az eszmei-erkölcsi tényezők által a gazdasági, társadalmi, politikai, ideológiai és művelődési feladatok megoldása.

A Szovjetunió népeinek és nemzetiségeinek szabad fejlődése közepette, ami kor a népek barátsága, együttműködése és kölcsönös segítsége életmódjuk realitása, az egész szovjet társadalom haladásának hatalmas ösztönzője — a nacionalista csökevényeknek semmilyen formájukban és megnyilvánulásukban sincs igazolásuk. A velük szemben tanúsított engesztelhetetlen magatartás az internacionalista és hazafias nevelésre irányuló tevékenység szükséges tényezője.

A szovjet nép mélységes egységét kifejező internacionalista közösségtudat megszilárdulása bonyolult folyamat. Az egységes úton — a kommunista építés útján, a kommunizmus felé haladó testvérnépek objektíve végbemenő társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális integrációját tükrözi.

Az internacionalista tudat és öntudat, amely a szovjet népben él, a szocialista nemzetek és nemzetiségek egymáshoz való közeledése azon visszafordíthatatlan folyamatainak, a kommunista párt következetes erőfeszítéseinek eredménye, amelyek következtében egyre szilárdabban gyökeret vernek az általános szovjet, össznépi vonások. A szovjet emberek társadalmi, politikai és szellemi életében, munkájának és mindennapi életének viszonyaiban, magatartásában megszilárdul az az egységes érzés, hogy 'az egyén, a személyiség a szovjet néphez tartozik, s ez a szovjet ember össznemzeti büszkesége.

Ez arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió valamennyi népének nemzeti tudata internacionalista tartalommal gazdagodott, e tudat távlatai jelentősen kiszélesedtek. A Szovjetunió testvéri népeinek nemzeti öntudatában harmonikusan összekapcsolódnak a hazafias és internacionalista eszmények s a szocialista és a kommunista építés során tovább fejlődött hagyományok.

El kell ismerni, hogy a szovjet nép szellemi közösségének jellege és tartalma tekintetében egységes, internacionalista, általános szovjet tudatnak és öntudatnak kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos problémákat elméletileg nem dolgozták ki eléggé — bár az emberek új történelmi közösségének létrejöttére és fejlődésére vonatkozó kérdéseket általában intenzíven és részletesen tanulmányozzák. Holott időszerűvé vált annak szüksége, hogy mélyrehatóbban kutassuk a nemzetek közti érintkezésnek és kölcsönhatásnak, az internacionalista tudat és öntudat kialakulásának ideológiai, szellemi és társadalomlélektani szempontjait. A legfontosabb az, hogy sokoldalúan feltárjuk a szocialista internacionalizmusnak és a szovjet hazafiságnak mint a szovjet nép nemcsak társadalompolitikai, hanem szellemi szempontból is megbonthatatlan egysége eszmei, politikai és erkölcsi alapjának szerepét. Különösen időszerű annak a folyamatnak, azoknak a formáknak a kutatása, ahogyan az internacionalizmus és a szovjet hazafiság ideológiája a fejlett szocialista társadalom — nemzeti hovatartozástól függetlenül — valamennyi tagja tudatának, érzelemvilágának, erkölcsiségének uralkodó elemévé válik. Az új társadalmi és internacionalista közösséget a szovjet nép tudatának kialakulásával és megszilárdulásával kapcsolatos törvényszerűségek és konkrét mechanizmusok megismerése egysége további megerősítésének új, gazdag lehetőségeivel és eszközeivel vértezi fel.

a szovjet nép fejlődésének menete egyúttal az új ember kialakulásának, megszilárdulásának folyamata, akiben az internacionalista tulajdonságok harmonikusan összekapcsolódnak a történelem során létrejött, legkülönb nemzeti jellemvonásokkal. A társadalmi élet nemzetközivé válásának törvény- szerű folyamatai a személyiség és a társadalom közti új, lényegében nemzetközi kapcsolatok kialakulásához vezetnek.

A személyiség új típusának, a kommunizmus építőjének további tökéletesedése pedig egyre jelentősebb befolyással van az új történelmi közösség fejlődésére, elősegítve a szovjet nép egységének és összeforrottságának megszilárdulását, a belső internacionalista kapcsolatok megerősödését és elmélyülését. A szovjet emberre jellemző az aktív életfelfogás: a valamennyi honfitársunk számára egységesen megnyilvánuló szocialista haza iránti határtalan hűség, az a készség, hogy következetesen harcoljon a kommunista eszmények megvalósításáért a munkában és a mindennapi életben, a társadalmi és a magánéletben. Az ilyen álláspont elősegíti a népek testvériségének, az internacionalista társadalmi-lélektani légkörnek megszilárdulását valamennyi köztársaságban és minden dolgozó kollektívában.

A nemzetközi és a hazafias felelősség magas fokú tudatosítása az internacionalista eszményeknek a nemzetek közti kapcsolatok gyakorlatává változtatására irányuló törekvés, a kommunista erkölcs normáinak következetes megvalósítása a nemzeti kapcsolatok terén a szovjet nép szilárd egységének fontos garanciája. A kommunizmus építőjének — a hazafinak és az internacionalistának — aktív életfelfogása, amely visszatükrözi a marxista—leninista eszmeiség összekapcsolását a nemes állampolgári érzésekkel, a kommunista meggyőződést a haza javára történő munkálkodás akaratával és képességével, a szovjet nép társadalmi haladása meggyorsításának, még szorosabb internacionalista összeforrottságának gazdag tartaléka.

A. DASDAMIROV, a filozófiai tudományok doktora