Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-19 / 42. szám
Attól a perctől kezdve, ahogy beléptem az oroszkai IPohrons ky Ruskov) konzervgyár udva rába, nem tudtam szabadulni egy gondolattól. Az üzem beláthatatlan területén, amerre csak néz az ember, konzervdobozok és befőttesüvegek tengerét látja. Nem is titkoltam Mária l.is kaiová üzemvezető előtt, s tréfásan megjegyeztem: — Hovatovább ezek a dobozok és üvegek kiszorítják a dolgozókat az üzemből. — Ezt mi is mondtuk már — válaszolt mosolyogva a vezetőnő, aki készségesen kísért végig a hatalmas üstökkel és gépsorral felszerelt csarnokban. Mielőtt azonban szemlére indultunk volna, még egy kis beszélgetést folytattunk szűkre méretezett irodájában. Asztaltársunk volt Bényi Gábor agro nómus is. Ö mondta el: — Sokat izgultunk a nyári szezon kezdetén. A kedvezőtlen időjárás ugyanis rendkívüli mértékben késleltette a zöld borsó és a bab beérését. Már már úgy véltük, hogy nem leszünk képesek teljesíteni a tervet. Végül is zöldborsóból mintegy 488 tonna mennyiséget tartósítottunk, s 112 százalékra teljesítettük ezt a tervfeladatunkat. — Amikor láttuk, hogy a terményeket folyamatosan szállítják a mezőgazdasági üzemek — vette át a szót Lískaiová elv- társnő —, a munkaerőhiány okozta a legnagyobb problémát. Nagy szerencse azonban, hogy a Nyitrai Pedagógiai Fakultás Turci Gabriella, Ferner Mária és Veres Mária törzsgárdatagok, a konzervgyár megbecsült dolgozói hallgatóinak népes csoportja segített rajtunk. Kisegítő mun kéjüknek köszönhetően 900 ton na uborkát tartósítottunk, zöldborsóból pedig 119, százalékra teljesítettük a tervet. — Ezek szerint nagyobb zökkenők 'nélkül túljutottak már az első idénymunkákon. Minek köszönhető a siker? — Igaz, a csúcsmunkán máitól vagyunk. Ennek ellenére az ősz első napjaiban sem lassul hat a munka üteme. Pártcsoportunk kommunistáira csakúgy, mint a gyár szocialista munkabrigádjainak tagjaira ezután is támaszkodhatunk. A naponta érkező paradicsom és paprikaszállítmányok feldolgo zásával nem késlekedhetünk. Egyetlen szám bizonyításul: a paprika tartósításán, a készételek gyártásán kívül belátható időn belül 1350 tonna meny nyiségű sürített paradicsomot kell készíteniük. A idegen szinte ottfeledke- z:'< egy-égy automatasornál, el- ámul a gépek és az emberek tökéletes együttműködésén. — Egy perc megállás sincs — mondta Sághi Miklós technikus, a paradicsom-feldolgozó csarnokban. — Egyébként a gyártásnál minden másodpercnyi pontossággal történik. Az ember, aki a hatalmas, bonyolult rendszerű gépkolnsszust irányítja, nem veheti le szemét az állandóan működő automatáról. S ki gondolná, hogy még az egyszerű pléhdobozok lezárása is milyen pontos munkát követel. — A sűrített paradicsom je lentős részét exportáljuk. S a konzerv minősége nagy mértékben függ attól, hogyan zárták le a dobozt — mondja Ma- kovics József, karbantartó, aki éppen a dobozokat záró automatát javította. — Győzik-e erővel a munkát? — kérdeztem Hudák llo nálól, a feldolgozó részleg szocialista munkabrigádjának ve- zeójétől. — Győzzük-e? Kell! Itt nincs megállás a napi nyolc óra alatt. A szezonban éjjel nappal, szombaton és vasárnap is dolgozunk. Ezért az idénymunkára jelentkezők nálunk nem szívesen vállalnak munkát. Persze, mi, a törzsgárda tagjai a felgyorsult munkatempót megszoktuk, a „ráhajtástól“ sem riadunk vissza. Ugyan ez volt a véleménye Turci Gabriellának, Ferner Máriának, Finta Ilonának és Bobok Olgának, valamint azoknak, akikkel cttjártamkor beszéltem. — Mind kommunisták ezek a dolgozók? — Nem — válaszolta Liskaiová elvtársnö. — De a közösségi szellem jó a gyárban és a munkaszervezésben, szinte egymás teljesítményét múlják felül. Kis létszámú pártcsoportunknak ez feltétlenül nagy érdeme. SZOMBATH AMBRUS Finta Ilonának sokéves jó tapasztalatai vannak Ságbi Miklós és Hudák Ilona a lezárt konzervdobozok minőségét ellenőrzi |A szerző felvételei’ MUNKÁSOTTHON PALOTAOAN? A FEJLETT SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ DOLGOZÓK POLITIKAI NEVELÉSÉNEK OTTHONA LESZ A SZAKSZERVEZETEK HÁZA Régen, a munkásmozgalom kibontakozásakor a szakmai szervezetek rendszerint kocsmák, vendéglők helyiségeiben tartották összejöveteleiket. Később a munkások áldozatkészségével házat vásároltak vagy építettek, s azokban működtek a munkásotthonok. Pezsgő mozgalmi élet alakult ki a munkásotthonokban. Történetükhöz munkásnemzedékek felnevelődé- se, területünk munkásmozgalmának számos, kisebb- nagyobb eseménye fűződik. Veteránjaink visszaemlékezéseiből és emlékiratok ból tudjuk, hogy esetenként heves viták, politikai összecsapások színhelye volt egy-egy munkásotthon, „ hiszen a kommunisták, a munkásmozgalom legjobbjai, nem elégedtek meg a dalárdák, olvasó- és önképzőkörök — egyébként dicséretre méltó — tevékenységével. Többet akartak: érdekvédelmi és poli tikai harcot. És persze az osztályellenség pribékjei, a csendőrök, rendőrök, nyomozók, besúgók, provokátorok is a munkásotthonokban próbálták meg csírájában elfojtani a kommunisták kezdeményezéseit. Tény azonban, hogy a munkásotthonokban mindig otthon voltak, mindig otthon érezhették magukat a kommunisták. Természetes maradt ez akkor is, amikor a felszabadulás után a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megkezdte a szakszervezeti házak építését. A munkásotthonok hagyományainak szellemében a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták magasabb szinten, korszerűbb formákat alkalmazva a munkás- osztály megváltozott, új érdekeinek megfelelően folytatták, és folytatják ma is a politikai harcot. Otthon érzik magukat a kommunisták a szakszervezeti házakban, és ők a kezdeményezők a szakszervezeti munkában is. Füleken (Fitakovoj az ő kezdeményezésükre szervezték meg az újítók és feltalálók tanácsadó testületét, a politikai dalok már hagyományos fesztiválját. Léván (Levice) a munkásszínjátszók hagyományait követő naiv színházat. Zselizen (Zeliezovce) . a városi művelődési központnak otthont adva, a klubtanácsot, amely irányítja és szervezi az állami gazdaságok dolgozóinak, az üzemek szakszervezeti tagjainak politikai képzését szolgáló klubokat. Komáromban I Komárno) az „Élő újság“ elnevezésű rendezvényt, mely a politikai tájékoztatás fóruma. Érsekújváron (Nővé ZámkyJ a SZISZ Járási Titkárságának otthont adva a szakszervezeti és ifjúsági tisztségviselők rendszeres politikai képzése érdekében tanácsadó központot. Szemléletesen bizonyltja ez a néhány kiragadott példa is, hogy a tömegpolitikai munka kezdeményezői — a munkásotthonok hagyományait követve — a kommunisták. Érthető tehát, hogy a múltkor, az egyik sajtóértekezleten Ignác Zácik elvtárs, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára a hamarosan átadásra kerülő, bratislavai szakszervezeti házról ezt mondta: „Munkásotthon lesz az!“ Szóba került ugyanis az elnevezés, hogy tekintettel a létesítmény nagyságára, külsejére, kongresszusi palotának, a munkások palotájának kellene elnevezni. 0 azonban inkább a rendeltetést hangsúlyozta, azzal is nyomatékot adva a tanács döntésének, mely szerint Szakszervezetek Háza lesz az új létesítmény neve. Még azzal is törődött, hogy a hazai, magyar nyelvű sajtó által is ez az elnevezés kerüljön a köztudatba, hiszen a sajtóértekezlet végén külön figyelmeztetett bennünket a munkásotthonok hagyományaira, a Dél Szlovákiában meghonosodott Szakszervezetek Háza elnevezésre. Ettől függetlenül azonban a volt Központi vásártéren JCentrálne trhoviskoj épített létesítmény olyan, mint egy modern palota. Aki még nem látta az építkezést, elképzelheti nagyságát, méreteit a következő néhány adat alapján: beruházási értéke 619 millió korona, csak külső borításának díszítéséhez, a lépcsők építéséhez 24 000 köbméter márványt használtak fel, a kongresszusi terem 1300 férőhelyes, a moziterem 500, a további hat, különféle rendeltetésű terem és a klubhelyiségek ülőhelyeit számítva egyszerre 3006 látogatót fogadhat az új létesítmény. A légkondicionáló berendezés próbaüzemeltetését már megkezdték, a Csehszlovák Televízió technikusai most szerelik be a közvetítésekhez szükséges műszaki berendezéseket. És természetesen ehhez a palotához tartozik a már megépített, 16 emeletes irodaház, a Technika Háza elnevezésű, három éve átadott épület, valamint a hasonló méretű, idén, februárban megnyitott Gyermek- és Ifjúsági ház. A Szakszervezetek Háza igazgatója, Igor Mitter- bach elvtárs azt is elmondta, hogy a december 15-én átadásra kerülő létesítmény hivatalosan január elsején nyit kaput, ezért már most 52 alkalmazott foglalkozik a folyamatos átvétel munkájával, a munkatervek összeállításával. Nem vitás, hogy a munkásotthonok hagyományainak szellemében fog működni a Szakszervezetek Háza, mert küldetését a Szlovák Szakszervezeti Tanács négypontos határozatában így jelölte meg: 1. Munkásosztályunk társadalmi helyzetének, rangjának megilletően itt kell megrendezni a különféle kongresszusokat, nemzetközi jellegű találkozókat, tanácskozásokat. 2. Legyen az új létesítmény hazánk szervezett munkásságának, a fejlett szocializmust építő dolgozók politikai nevelésének otthona. 3. Legyen a tudományos és műszaki forradalom vívmányaiért küzdők iskolája. 4. Legyen a művelődés ügyéért, a művészetekért lelkesedő dolgozók műhelye. A találkozók, tanácskozások, politikai nevelés, otthon, iskola, műhely szavak és kifejezések használata jelzi: otthon fogják magukat érezni a kommunisták, akárcsak elődeik annak idején a munkásotthonokban. Nagyon fontos része a kommunisták politikai tevékenységének a munkások, a dolgozók, a szakszervezeti tagok nevelése. Ennek a munkának eredményessége munkásosztályunk, a dolgozók eszmei-politikai tudatosságának formálása, amelyért közvetlenül felelősek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjaiként, tisztségviselőiként működő kommunisták. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden problémát saját maguknak kell megoldani, hanem úgy, ahogy arra a munkásotthonok hagyományai tanítják: velük — értük. Most is — a palotában. így lesz, mert nem véletlen, hogy Szlovákia Kommunista Pártja következő kongresszusát a bratislavai Szakszervezetek Háza nagy üléstermében fogják megrendezni. HAJD0 andrAs 1980. X. 19.
