Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-12 / 41. szám
TUDOMÁNY ..........................lllliiliiiBlieS TE CHNIKA Alüzaiediika a csehsdevak varban A korszerű gőzturbinákkal működő villamos-erőműveik összhatásfoka mintegy 37—38 százalékos, ami a jövőben legfeljebb 40—41 százalékra javítható. Már régebben felvetődött az a gondolat, hogy a hőenergiából közvetlenül villamos energiát előu állító rendszert hozzanak létre. Ilyen rendszer a magnetohldro- dinamikus generátor, amelynek a működési elve igen egyszerű: mágneses térben nagy hőmérsékletű .ionizált munkaközeget, rendszerint füstgázt áramoltatnak; ekkor a mozgásirányra merőlegesen elhelyezett vezetőben egyenfeszültség lép fel. Az efféle energiaátalakító berendezések hatásfoka 50—60 százalékot érhet el. A Szovjetunióban 1959-ben kezdték meg az M H D-g e ne rá to rok kísérleteit. A kutatások azt bizonyították, hogy az út járható. 1964-ben kifejlesztették az U—02 jelű kísérleti berendezést, amely már a jövő MHD HD-erőművének, minden elemét tartalmazta. A fejlesztés újabb lépcsőfokát jelentette az 1971-ben üzembe helyezett U—25 típusú ún. ipari MHD-generátor; az ezzel szerzett tapasztalatok alapján építik jelenleg a rjazanyl erőmű nagy teljesítményű MHD-rendszerét, amellyel 1985-ben indul meg az energiatermelés. A kombinált rendszer két fő egysége: a 250 MW-os MHD generátor és a 'hozzá csatlakozó 300 MW teljesítményű 'hagyományos turbógenerátor; együttes hatásfokuk várhatóan eléri az 50 százalékot. Igen biztatóak az MHD generátorokkal működő atomerőművek kilátásai. Ilyen tervekkel a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Nagy Hőmérsékletek Fizikájának Intézete és a Kurcsátov Atomenergia Intézet foglalkozik. Nauka i zsizny IIMPOBM BMIMiaa Svédországból olyan módszerről tudósítottak, amellyel a napkollektorokban összegyűjtött hő kémiai energia formájában hoszabb ideig raktározható. Lehetővé teszi, hogy a felhalmozott energia egyik helyről a másikra szállítható legyen. Ennek az új technológiának fizikai alapjait már a 19. században is ismerték, de C9ak a világszerte jelentkező emergiahiány tette szükségessé kifejlesztését és gyakorlati hasznosítását. A rendszer kettősfalú tartályból áll. Az együk tartály sót tartalmaz, amelyet Te- pedit-nek neveznék, a másik vízzel van megtöltve. A két légmentesen zárt tartályt cső köti össze. A feltöltési folyamat során a napkollektorokból származó energiát a sót tartalmazó tartályba táplálják. Ennek következtében a só kristályvize felszabadul, a gyűjtőtartályba folyik. A sótartályban elraktározott dehidratációs energiával pl. családi házat lehet megfelelő hőmérsékletre felíűtenl, Hőcserélő rendszer segítségével a sótartályból1 felszabaduló energia felmelegíti a fűtőkör vizét, amelyet a ház fűtőtestjeiben keringtetnek. A sótartály mindig egy adott hőmérsékleten van, amely 55—60 Celcius-fok- kal magasabb, mint a fűtött tér padlóhőmérséklete. Egy ilyen berendezés 500 kW/h teljesítménnyel Svédországban már sikeresen üzemel. (Technika) NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZOLARIS TELEPEK Ha a lézertechnika születési dátumát az első Maiman-féle rubinlézer üzembe helyezésétől számítjuk, akkor éppen húszéves múltja van ennek a technikának. A lézerek és alkalmazásuk rohamos fejlődéséről szinte naponta számolnak be a szaklapok és a tömegtájékoztatási eszközök. A gerjesztett emisszió általi fényerősítés alapelvének kihasználása a sugárzási energia és a különböző anyagok kölcsönhatásainak olyan területeit hozta napvilágra, amelyek egészen új eljárásokhoz vezettek számos fizikai, technikai, technológiai, s nem kis mértékben biológiai probléma megoldásához. A csehszlovák lézerek története nem sokkal a Maiman-lé- zer felvillanása után vette a kezdetét. Az infravörös sugárzás technikájáról és technológiájáról tartott brnói országos konferencián, 1962 őszén elhangzottak az első előadások a lézerforrások szerkesztésének kérdéseiről. Az említett konferencia alkalmából rendezett kiállításon a hélium-neón lézer prototípusát is bemutatták. Jó kezdet A különböző intézmények és iskolák szakembereinek arra irányuló törekvését, hogy lézergenerátorokat hozzanak létre hazai forrásokból, végül is siker koronázta, s Csehszlovákia már 1963-ban egyike lehetett a világ nem sok olyan országának, amelyek saját lézer- technikával rendelkeztek. Ez elsősorban a technika és főleg a technológia területén jelentett sikereket, éspedig az aktív anyagok kifejlesztésében és megmunkálásában (a turnovi Egykristályok vállalatban és az Ostí nad Labem-i Vegyipari és Kohászati 'Egyesülésben), valamint a dielektromos visszaverő rétegek kifejlesztésében a pfe- rovi Meopta vállalatban. Rövidesen kialakultak az egyes kutatási-fejlesztési központok is, amelyek az egyes munkahelyek alapvető feladataival összhangban speciális arányokban folytatták a kutatást. A Tesla Vákuumtechnikai Kutatóintézete például az ipari alkalmazás területén, a CSTA Műszertechnikai Intézete, valamint a Tesla Távközlési Kutatóintézete a műszerek fejlesztésében, a CSTA Fizikai Intézete és a Cseh Műszaki Főiskola Magfizikai Kara pedig a holográfia területén végzett kutatásokat. A műszaki közvélemény, amely tudomást szerzett a lézertechnika alkalmazásában elért fejlődésről, a mi feltételeink között is sürgette az új: donságok bevezetését. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy a sokoldalú gyakorlati alkalmazás sürgetésében megnyilvánuló türelmetlenség gyakran szemléletbeli fordulatokhoz, sőt néha a lézertechnika elmarasztalásához vezetett. így volt ez többek között a híradástechnikai alkalmazás lehetőségeire vonatkozó nézetekben. Ugyanakkor iá geodéziában, az építőiparban és a bányászatban, ahol kezdettől fogva kellő figyelmet szenteltek a lézerforrások kihasználásának, eredményeket mutathatnak fel a gyakorlati alkalmazásban. Sőt a lézerteodolit és a lézerszintező megalkotásában csak a figyelmetlen szabadal- maztatási ügyintézés miatt maradtunk le a világelsőségről. Az első interferométerek A hazai tudományos kutatás különösen jó eredményeket ért el a lézertechnikában és a lézeres interferométerek területén. A CSTA brnói Műszertechnikái Intézetében hélium-neón lézereket fejlesztettek ki méréstechnikai alkalmazásra, főleg a holográfia és a színkép- elemzés területén, valamint az anemometrikus és interfero- metrikus mérésekhez. A Metra BlanSko vállalatban a He-Ne lézereik három alaptípusát gyártják LA 1001, LA 1002, LA 1003 típusjelölés alatt. A CSTA brnói Műszertechnikai Intézetének együttműködése a Metra Blansko vállalattal alapvetően elősegítette a lézertechnika gyakorlati alkalmazásának kiszélesítését. Az általuk közösen kifejlesztett lézeres távolságmérő például jelentős lépés volt a mérés- technika fejlesztésében. Az elmúlt években a lézerek néhány fontos termelési szakágazatban is érvényesültek, többek között a számjegyvezérlésű szerszámgépek munkájának ellenőrzésénél, ahol a koordináta-rendszer pontos beállítása a minőségi munka egyik alapfeltétele. Ebben az esetben a lézeres interferométer (a mérések ki- értéicelésére szolgáló számítógéppel együtt) növeli az ellenőrzés pontosságát, lehetővé teszi a mérések gyors megismétlését, a külső környezeti hatások (pl. a hőmérséklet) kiküszöbölését a mérések pontosságára, s az esetleges hibák gyors eltávolítását. A hagyományos mérési eljárásokhoz viszonyítva az interferométer alkalmazása mintegy 30 százalékkal csökkentette a mérésékhez szükséges időt. A klasszikus méréshez ugyanis beosztással ellátott mércéket használnak, a méréseket többször is megismétlik, és statisztikai úton dolgozzák fel a nyert adatokat. A lézeres méréssel jó tapasztalatokat szereztek a Kufimi Szerszámgépgyárban, a Skoda Művek Központi Kutató- intézetében és máshol. Gyakorlati érvényesítés A lézeres interferométert a Kovosvit Sezimovo Ostí vállalatban is alaklmazták, ahol különlegesen pontos koordináta fúrógépeket gyártanak. A lézeres mérési eljárással lényegesen javult a gyártás pontossága. Az automatikus gyártórendszerekben alkalmazott számjegyvezérlésű gépeknél nemcsak a munkavégzés előtt kell ellenőrizni a pontos beállítást, hanem további mérések is szükségesek az egész munkafolyamat alatt. Ezért a Gépipari Technológiai és Üzemgazdasági Kutatóintézetben (VÜSTE) előlkészítik a koordináta-rendszerű mérőgépek típussorozatát a szerszámgépek egyes részegységeinek méréséhez. Az egyik hármaskoordiná- ta-rendszerű mérőgépet lézeres berendezéssel látják el. A prerovi Meopta vállalatban olyan lézeres szferointerfero- métert fejlesztettek ki, amely nemcsak az optikai felületek érintés nélküli mérését teszi lehetővé, hanem pontos méréseket is biztosít és igen széles határok közötti mérésekre alkalmazható. A gépipari termelés területein kívül, ahol a lézertechnika alkalmazása főleg a brnói kutatók és a blanskói Metra vállalat szoros együttműködésének az eredménye, az építőiparban, a geodéziában, s az utóbbi időben a bányászatban is tapasztalható bizonyos fejlődés a lézertechnika érvényesítésében. A kitűzési munkáknál alkalmazott lézerrendszerek fejlesztésével a Tesla Vá- kuumelektrotechnikaii Kutató- intézetében foglalkoznak, ahol kisebb szériákban a gyártásukról |is gondoskodnak. A kitűzési lézerrendszerek igen progresszív eszközöknek bizonyulnak, ezért a Tesla távolról sem képes kielégíteni az építőipar és a többi szakágazat igényeit. További feladatok A lézertechnikáról és alkalmazási területeiről tartott nemrégi konferencia egy másik problémára lis rámutatott. A vitából kitűnt, hogy számos további terület és szakágazat van még nálunk, ahol a kutatásban és a fejlesztésben dolgozó szakemberek a lézertechnikát hatékonyan érvényesíthetnék, többek között az orvostudományban is. A legtöbb esetben azonban éppen az alapegységek, a lézerek hiányoznak ehhez. Ez azonban az éremnek csupán az egyik oldala. A lézer önmagában még nem jelent sem távolságmérőt, sem kitűnő műszert, sem sebészszerszámot vagy más, ilyen vagy olyan célra szolgáló berendezést. Rendszerint további tartozékokra van szükség, hogy a szükséges rendszer létrejöhessen. Természetesen saját lézerforrásaink skáláját is ki kell szélesíteni az új' alkalmazási területek számára, ami a kutatás és a gyártás közös feladata. A fejlődés azt bizonyítja, hogy nem léptünk rosszul a lézertechnika korszakába. A kutatás területén elegendő szakemberünk van, s számuk az alkalmazásban is állandóan növekszik. A lézerrendszerek bevezetése a népgazdaság egyes ágazataiban egyértelműen bizonyította, hogy olyan eszközről van szó, amely javítja a minőséget és növeli a termelés hatékonyságát. Ezért rendkívül sürgető követelmény, hogy la 'vezető gazdasági dolgozóik több figyelmet szenteljenek ennek a kérdésnek, éspedig mind a lézerek és a többi segédeszköz gyártásában, mind a termelésben való gyakorlati alkalmazás tekintetében. STANISLAV STIBOR Dél-Spanyolországban, Alme- riánál, a Nemzetközi Energia Ügynökség teljes anyagi támogatásával jelenleg két különböző rendszerű egyenként 50 kW teljesítményű szoláris energiatelepet építenek. A két eltérő elgondoláson alapuló teleppel kívánják meghatározni azt, hogy melyik rendszer célszerűbb az elektromosenergia termelés szempontjából. Az egyik rendszer (CRS) több napsugár-visszaverő tükörből és egy 45 m magas toronyra szerelt gyűjtőlencséből valamint egy tartályból áll. A tükrök felülete összesen 4000 m2, ezek vetítik a szoláris energiát 3 m2 nagyságú gyűjtőlencsére, hogy a tartályban levő nátriumot 530 Celslus- fofcra felmelegítse. A nátriumot szivattyúkkal juttatják el egy kazánhoz, ahol a nátrium a hőenergiáját leadja gőzfejlesztés céljából. Ezután a nátrium visszaáramlik a tornyon levő tartályba. A másik telep szétszórt kollektor-rendszerű (DCS), ahol a szoláris energiát parabolt tükrökkel gyűjtik össze. Ezek gyűjtőfelülete összesen kb. 2000 m2. Az összegyűjtött energia kb. 250 Celsius-fokra hevíti a cirkuláló olajat, gőz előállítása céljából, gőzturbina, illetve generátor hajtására. A Karlovy Vary-! Finomkerámiai Kutató- intézet munkája elsősorban a használati porcelántárgyak gyártástechnológiájának műszaki fejlesztésére irányul. Az intézet 22 éves fennállása alatt 36 szabadalmat jelentettek be, s több mint 200 feladatot oldottak meg a munkafolyamatok gépesítése és szervezése terén. Az idén az intézet dolgozói főleg a tányérpréselés automatizálására összpontosították a figyelmüket. A felvételen Gustav Bulin mérnök, Bohuslav Stanék és Miroslav Beran az egyik speciális tányérprés üzemi próbáit végzi (A CSTK felvétele) IBS*. X. 11. ie MAGNETOHIDRODINAMIKOS ERŐMŰ A llrr\nr»nr/í n/fvtiirKinálrl/ial m M ÍrÄrí A iri 11.0 m nn_Or'Amn ff nlr Mnoft
