Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-12 / 41. szám
// A NEMZETISÉGEK KULTÚRÁMNAK FEAUOESE CSEHSZLOVÁKIÁBAN, A SZOCIALIZMUS EPÍTESENEK IDŐSZAKÁBAN 1180. X. 12. 11 Dr. JOZEF az SZSZK kulturális A művelődés és az oktatás A művelődés és az oktatás megfelelő rendszeréneik kiépítése a társadalom fejlődésének egyik alapvető feltétele. Társadalmunk biztosítja, hogy a nemzetiségeknek az anyanyelvi művelődésre való joga teljes mértékben érvényesüljön. Az egyes nemzetiségek fiataljainak anyanyelven való művelődését és oktatását a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetéi szavatoló 1968-<as 144. számú, 1968. október 27-én elfogadott alkotmánytörvény biztosítja. A magyar tanítási nyelvű iskolák számára a pedagógusok képzése a Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatán, valamint a bratislavai Komensky Egyetem Bölcsészeti és Természettudományi Karán történik. Az ukrán tanítási nyelvű iskolák pedagógusainak képzése a presovi Safárik Egyetem Pedagógiai Karán folyik. A nemzetiségi oktatásügy az egységes csehszlovákiai művelődési rendszer elválaszthatatlan része. A szocializmus építése során a nemzetiségi oktatásügy a cseh és a szlovák iskolaüggyel együtt jelentős mennyiségi és minőségi változáson ment keresztül. A magyar nemzetiségi oktatási rendszert 1948-ban kezdtük kiépíteni. Először a szlovák iskolákban magyar tani tási nyelvű osztályok nyíltak. 1950 jú niusában 154 ilyen osztály létezett, ahol összesen 5100 fiatal tanult. 1950-től párt- és állami határozatok alapján sikeresen kiépítettük a magyar tanítási nyelvű oktatási rendszert. Az 1978/1979 es tanévben a Szlovák Szocialista Köztársaság területén összesen 341 magyar óvoda volt, ahová 14 ezer gyermek járt, és 339 magyar tanítási nyelvű alapiskola működött 2304 osztállyal, amelyet 53 525 tanuló látogatott. Az SZSZK 126 gimnáziuma közül 11 magyar 'tanítási nyelvű. Ezen kívül további tíz gimnáziumban volt ugyanebben a tanévben magyar tagozat vagy oszály. Ugyancsak az 1978—1979-es tanév ben a Szlovák Szocialista Köztársaság területén 6 magyar tanítási nyelvű szaktanintézet és szakközépiskola működött. Tizenhat ilyen típusú iskolában magyar tagozat vagy magyar osztály működött. Ezekbe az oktatási intézményekbe összesen 12 518 tanuló járt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyetemeit és főiskoláit az 1978—1979-es tanévben 2835 magyar nemzetiségű hallgató látogatta. A magyar tanítási nyelvű iskolák színvonala semmiben sem különbözik a szlovák tanítási nyelvűekétől. A magyar nemzetiségi fiataloknak az életre és a munkára való felkészítésében és a társadalmi élet minden területén való érvényesülésükben sajátos szerepe van a szlovák nyelvoktatásnak. Ezért az oktatásügyi, de a politikai szervek is nagy figyelmet fordítanak a szlovák nyelv oktatásának korszerűsítésére, hatékonyságának fokozására. Az 1978—1979-es tanévben Kelet- Szlovákiában 70 Ukrán óvodába 1980 gyermek járt, 30 ukrán tanítási nyelvű alapiskola működött 114 osztállyal és 1909 tanulóval. A tudomány és a technika gyors fejlődése megköveteli, hogy hazánk valamennyi nemzetiségének dolgozói művelődhessenek és rendszeresen gya- rapíthassák általános műveltségüket és szakmai tudásukat az üzemi továbbképzés keretében, de más formában is, például a felnőttoktatás lehetőségeit kihasználva. A nemzetiségek kulturális szövetségei A Csehszlovákiában élő nemzetiségek egyik sajátosságából eredt és ered a nemzetiségi kulturális szövetségek létezése. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozóik Kulturális Szövetsége 1949-ben alakult, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége pedig 1951-ben. A kulturális szövetségeknek a nemzetiségi dolgozók kulturális életének fejlesztésében pótolhatatlan szerepük van. Fő feladataik alapszabályzataik MRAVlK, miniszterhelyettese szerint azok, hogy a kulturális-népművelő tevékenység sokrétű módszereivel lés eszközeivel a CSKP lenini nemzetiségi politikájával összhangban a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók körében magyarázzák és támogassák pártunk politikáját s hozzásegítsenek célkitűzéseink megvalósításához. További jelentős funkciójuk, hogy segítsék a magyar és az ukrán dolgozók kulturális életének fejlesztését. Kiadói tevékenység Államunk kulturális politikájának alapvető feladatai közé tartozik a magyar és az ukrán nemzetiség olvasói igényének kielégítése, valamint a hazai magyar és ukrán irodalmi alkotások kiadása. Jelenlegi könyvkiadói politikánk következetes internacionalista jellege széles (körű lehetőséget nyújt a csehszlovákiai magyar és ukrán irodalom kiadására és terjesztésére. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a könyvek és a folyóiratok kiadását a hazai kiadványok, valamint a Magyar Népköztársaságból behozott szellemi termékek révén oldjuk meg. 1969. január 1-től megalakult az önálló Ma dách Könyv- és Lapkiadó, amely a Tátrán Kiadó magyar szerkesztőségének munkáját folytatta, ahol 1947-től 1969-ig 450 politikai és főleg szépirodalmi könyveimet jelentettek meg cseh, szlovák és magyarországi szerzőktől, valamint szlovákiai magyar íróktól. A Madács Kiadó létrejöttével széles körű alap teremtődött az eredeti szlovákiai magyar, továbbá a cseh és a szlovák irodalom értékeinek terjesztésére, valamint a Magyar Népköz- társasággal való sokoldalú könyvkiadási együttműködésre. A Madách Kiadó évente 50—69 könyveimet ad ki, mintegy 400 ezres összpéldányszámban. Ennek a könyvtermésnek kétharmadát évente a hazai magyar irodalom képezi. A magyar nemzetiségű dolgozók igényeit hivatottak 'kielégíteni a Pravda, a Príroda, a Sme na és a Mladé letá kiadók magyar nyelvű publikációi is. A Szlovákiai Pe dagógiai Kiadó biztosítja a szlovákiai alapiskolák és középiskolák tankönyvekkel és segédeszközökkel való ellátottságát. A hazai szellemi termésen kívül a magyar nemzetiségű dolgozók igényeit szolgálják a külföldről behozott jelentős mennyiségű magyar nyelvű könyvek és folyóiratok. ukrán nyelvű irodalom kiadását a Szlovákiai Pedagógiai Kiadó biztosítja elsősorban a presovi székhellyel működő ukrán részleg révén, amely tankönyveket, a tanítók számára módszertani segédanyagokat ad ki, s itt jelentetik meg a szlovákiai ukrán írók alkotásait is. Évente mintegy 30 könyveimet adnak ki 40 ezres összpéldányszámban. A könyvvel való munka A könyvvel való munka területén a Matica slovenská hozzájárul a nemzetiségek kultúrájának fejlesztéséhez. A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken működő hivatásos könyvtárosok részére szemináriumokat és tanfolyamokat szervez, amelyekben a nemzetiségek kulturális életével kapcsolatos sajátos problémákat és . feladatokat megoldanak. Könyvtáraink nagy figyelmet szenteltek és szentelnek a könyvvel és az irodalommal való munka során la nemzetiségek igényeinek is. Erről az alábbi adatok is tanúskodnak. A nyugatszlovákiai kerületben egy lakosra 2,6 kötet irodalom jut, a magyar nemzetiségűre 2,1. A közép-szlovákiai kerületben ez az arány 2,59 és 2,35. Kelet- Szlovákiában 3,13 és 2,77. A keletszlovákiai kerületnek annak a részében, ahol az ukrán nemzetiségű dolgozók laknak, 3,25 kötet jut egy lakosra, az ukrán nemzetiség esetében ez az arány 2,1. Amatőr művészeti mozgalom, színházak, együttesek A kulturális-népművelő munka jelentős és elengedhetetlen területe az I amatőr művészeti mozgalom, amelynek jelentős szerepe van a nemzetiségi kultúránk fejlesztésében. Az amatőr művészeti mozgalom az esztétikai nevelés, továbbá a dolgozók állampolgári nevelésének, tudatformálásának egyik jelentős eszköze. Formálja a dolgozó esztétikai viszonyát a munkához, befolyásolja az emberi kapcsolatokat és hozzájárul ahhoz, hogy valóságunkat egyre inkább a szép törvényei szerint is formáljuk. A nemzetiségek kulturális életében jelentős eseménynek számítanak a nemzetiségi kulturális rendezvények és fesztiválok, amelyek a nemzetiségek kultúrájának fejlesztéséért hazánkban kifejtett sokrétű munka kicsúcsosodá- sát jelentik. Ezek a rendezvények nagy mértékben felkeltik a fiatalok és a felnőttek érdeklődését is az amatőr művészeti mozgalom iránt. A Szlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségű állampolgárok részére alakult meg 1953-ban a Magyar Területi Színház és 1969-ben annak Kassára kihelyezett részlege, a Thália Színpad. Két íélbivatásos magyar népművészeti együttes tevékenykedik: az 1955-ben alakult Ifjú Szivek Magyar Dal- és -Táncegyüttes, valamint a CSEMADOK KB népművészeti együttesei a SZŐTTES és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara is. A presovi Ukrán Nemzeti Színház 1945 óta működik. Előadásaival gazdagítja az ukrán nemzetiségű dolgozók kulturális életét. A színház igazgatóságához tartozik a Duklaaljai Ukrán Népművészeti Együttes (Poddukliansfcy ukrajinsky íudovy súbor), amely 1956- ban alakult. Az együttes előadásai jó színvonalat értek el. Hazánk más országrészében is szerepel és külföldi vendégszereplései során is sikeresen képviselték szocialista művészetünket. A filmmel való munka Azokban a járásokban, ahol nemzetiségek is élnek, ugyanúgy végzik a filmmel való munkát, mint hazánk más részében, de tekintetbe veszik a nemzetiségek kulturális igényeit. Például 1978-ban és 1979-ben 21 egész estét betöltő játékfilmet vetítettek eredeti magyar szöveggel, szlovák feliratokkal. A kelet-szlovákiai kerületben, ahol az ukrán nemzetiségű állampolgárok élnék a Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalat ugyanezekben az években 53 ukrán és orosz filmet vetítettek, eredeti szöveggel, szlovák feliratokkal. A filmművészettel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Magyar Területi Színház és az Ukrán Nemzeti Színház művészei rendszeresen szerepelnek szlovák játékfilmekben és tévéfilmekben. Művészi alkotó munkájukkal új arcokkal gazdagítják filmművészetünket s így is hozzájárulnak hazánk nemzetei és nemzetiségei kulturális értékeinek kölcsönös cseréjéhez. A tömegtájékoztatási eszközök hatása Az állampolgárok csehszlovák szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelésében fontos és felelősségteljes feladatot tölt be a sajtó, a rádió és a televízió. A nemzetiségi kultúrák és a nemzetiségi kulturális szövetségek további fejlődésének koncepciója, amelyet az SZLKP KB Elnöksége, valamint az SZSZK kormánya hagyott jóvá, a Csehszlovák Rádió szlovákiai szerkesztősége számára a nemzetiségi adások eszmei és tematikai terveinek meghatározásában az egyik alapvető anyag közé tartozik. A 'Csehszlovák Rádió szlovákiai igazgatósága e dokumentum elveinek szellemében értékelte a magyar és az ukrán nemzetiségű adások színvonalát és tartalmát s megfelelő intézkedéseket foganatosított, hogy elmélyítse az adások eszmeinevelő funkciójába szocialista hazafi- ságra és a csehszlovák államiságra való nevelésben. Az elmúlt időszakban a Csehszlovák Rádió .hetente körülbelül 35 órát sugárzott a magyar nemzetiségű hallgatóknak és mintegy 11 órát az ukránoknak. A rádió vezetősége a Koncepció elveivel összhangban a nemzetiségi adások hatékonyságának fokozása érdekében megerősítette a magyar adás országos jellegét és igyekezett elmélyíteni a hallgatókkal való kapcsolatot. A Csehszlovák Televízió egyelőre nem sugároz önálló műsort magyar vagy ukrán nyelven, de adásaiban rendszeresen foglalkozik a vegyes lakosságú járások, így a magyar és ukrán dolgozók életével is. A Csehszlovák Televízió a híradókban rendszeresen informálja nézőit a nemzetiségi színházak és más művészegyüttesek bemutatóiról. Évről évre helyszíni közvetítést adnak a gombaszögi és a svidníki kulturális ünnepségekről. A Csehszlovák Televízió év közben bemutatja több élvonalbeli nemzetiségi folklórcsoport műsorait is. A sajtó is felelősségteljesen teljesíti feladatait. A központilag kiadott magyar nyelvű újságok tényekkel igazolják, hogy hazánkban a nemzetiségek és a nemzetiségi kultúrák iránti gondoskodás következtetesen a lenini nemzetiségi politika elvein alapul. Jelenleg a Szlovák Szocialista Köztársaságban 19 magyar nyelvű és 3 ukrán nyelvű központilag kiadott újság és folyóirat jelenik meg. A magyar nyelvű sajtó egyszeri példányszáma összesen 470 ezer körül mozog, az ukráné mintegy 40 ezer. Sokoldalú fejlődés A nevelő munkában nagy politikai jelentősége van a nemzetek és nemzetiségek kultúrája közötti aktív kapcsolat és kölcsönhatás helyes magyarázásának. Ez a felelősségteljes munka rugalmas és figyelmes magatartást és magas fokú osztályöntudatot igényel. A legkisebb érzéketlenség, bármely nemzet vagy nemzetiség képviselőitől származó bizalmatlanság vagy fennhéjazás, a nemzeti érzések és az öntudat megsértése, a nemzetiségi szempontok lebecsülése, a sajátos nemzetiségi igények mellőzése köny- nyen megsértheti az emberek aránylag hamar befolyásolható érzelmeit, felélesztheti a nacionalista csökevényeket és árthat a nemzetek és nemzetiségek barátsága és együttműködése ügyének. A marxizmus—leninizmus fellép az ellen, hogy a nemzeti érdekeket szembe állítsák az osztályérdekekkel, hogy a nemzetiségi szempontot abszolutizálják, vagy ellentétbe helyezzék a proletár internacionalizmussal. Egyik nemzet kultúrája sem fejlődik elszigetelten, hanem a többi nemzet kultúrájával való sokoldalú, baráti kapcsolatok révén jut előre. A nemzetiségi viszonyok jelenlegi fejlettségi foka ismét alátámasztja annak a lenini gondolatnak a helyességét, miszerint a szocialista körülmények között a nemzetek fellépnek a nemzeti elszigetelődés ellen, hogy a dolgozó tömegek önmaguk sohasem értenek egyet a be- zárkózottsággal, hanem minden erejükkel a nagy és fejlett szocialista nemzetekhez való közeledés és az ösz- szefogás érdekében munkálkodnak. Nemzeteinknek és nemzetiségeinknek sokoldalúan fejlett kultúrájuk van, kiváló tudósaink, íróink és más művészeink alkotásai nemcsak nemzeti kultúrájukat, hanem más nemzetek kultúráját is gazdagítják. Alkotó művészeink kivételes színvonalú irodalmi, zenei, képzőművészeti, film- és színházi, továbbá népművészeti alkotásaikkal, valamint a népművelésben, a könyvtáros munka szakaszán elért figyelemre méltó eredményeikkel hozzájárultak szocialista kultúránk gazdagodásához. Ezek a sikerek igazolják Csehszlovákia Kommunista Pártjának sokoldalú gondoskodását a kultúra fejlesztése és dolgozó népünk igényeinek kielégítése iránt.
