Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-21 / 38. szám
— Ne menjenek közel a géphez — a balesetveszélyre tigyelmezt'et Josef Drábek őrnagy. A tőlünk alig néhány méternyire felszállni készülő helikopter légcsavarjai — eltekintve a fülsiketítő zajtól — olyan szélvihart támasztanak, hogy hullámzik tőle a fű. Néhány másodperc múlva egyre kisebb ponttá zsugorodik, s végül is a szemünk elől eltűnik a gép. Ám rövidesen, néhány kört leírva, ismét megjelenik. KORSZERŰ HADITECHNIKÁNK Amikor végre földet ér, közelről is megcsodáljuk a korszerű a haditechnika elektronikus és navigációs rendszerrel ellátott vívmányát. A kabint ketten hagyják el: a pilóta, Jifí Macura őrnagy és az operátor, Jifí Valach főhadnagy. Jaroslav MatyáS altábornagy, a légierők helyi parancsnoka meghallgatja a feladatuk teljesítéséről szóló jelentést, majd hozzánk, újságírókhoz fordul: — Ez a Mi-24 típusú, legkorszerűbb harci helikopterünk — teljesítményét tekintve — valamennyi hasonló rendeltetésű gépünkön túltesz. Bár sok függ a pilóták rátermettségétől és tapasztalataitól is, rádiótechnikai felszerelése jóvoltából rakétái nem téveszthetnek célt. Egyetlen ellenséges tank sem menekülhet meg előlük. Alkalmas a bombázásra, és ejtőernyősök szállítására, vagy akár arra is, hogy a nála lassúbb gépeket kísérve, védje őket az ellenséggel vívott légiharcban. Az arcok valamennyiünk ki nem mondott kívánságát tükrözik: bárcsak fejlett haditechnikánk mindig a béke védelmének szolgálatában maradna. Ez azonban nem tőlünk függ. A katonai pilótáknak tehát minden eshetőségre fel kell készülniük. Ezért tanulnak állandóan, ezért gyakorlatoznak rendszeresen, órákat, napokat, heteket töltve a tantermekben, a levegőben és a hangárokban. A FIATALOKAT KÖTELESSÉGTUDASRA NEVELIK — A fiatalok kiképzése eredményesen folyik. Különösen a feladataikat példásan teljesítő kommunisták és a SZISZ-tagok munkáját becsüljük — utal az őrnagy a pártnak és az ifjúsági szervezetnek a legénységre — a pilótákra és technikusokra — gyakorolt befolyására. Nem véletlen tehát, hogy a kollektívák tagjai minden kiképzési évben a lehető legjobb eredményekre törekszenek és mert megszokják s megszeretik „mesterségüket“ —, amelyet a kedvezőtlen látásviszonyok és az időjárás egyéb viszontagságai sem befolyásolhatnak — teljesítményeik egyre figyelemre méltóbbak. Ez alól az idei év sem képez kivételt. A fiúk ugyanis kezdettől fogva tisztában vannak azzal, hogy sikereik feltétele a kemény, igényes munka és hogy legkisebb figyelmetlenségük, vagy hanyagságuk végzetes következményekkel járna. Csak ők tudják, mennyi verejtékbe, fáradságba, lzga lomba kerül, míg bebizonyítják, hogy érdemesek a példás repülő, operátor, vagy technikus címére. Ebben a megtiszteltetésben azonban aligha részesülnének a szocialista versenyben való részvételük, illetve kötelezettségvállalásaik pontos teljesítése nélkül. Kezdeményezésükről tanúskodik például, hogy szűk ség esetén a géphibák vagy a különböző alkatrészek megjn • vitására szakosított társaik helyettesítése sem okoz nekik különösebb gondot. A pártbizottság és a parancsnokok nagy örömére, különösen a karbantartók és a többi technikus között sok az újító. — Gondolkodnak munka közben. Ötleteikkel és javaslataikkal — a gazdasági követelményektől eltekintve — a feladatok teljesítését is megkönnyítik. A műszaki hibákat 24 órán belül kell eltávolíta- nunk, szükség esetén tehát szabad időnk rovására, és ünnepnapokon is dolgozunk. A gépek rendszeres műszaki ellenőrzése és a technológiai előírások következetes megtartása ugyanis a biztonságos repülés legfőbb feltétele. Az emberek élete és a nemzeti vagyon ugyanis semmiképp sem kockáztatható — hangsúlyozza a trnavai származású DuSan Skaliéan hadnagy. Szakosított munkatársaival négy MiG-23 típusú gép harmadik nemzedékének állandó üzemképességéről gondoskodik. TÍZEZER METER MAGASBAN Az egyik helyiségben a délután felszállni készülő pilóták sorakoznak: — Látástávolság 10 km, északnyugati szél, sebessége másodpercenként húsz méter, hőmérséklet 10 km magasban 5—fi fok, légnyomás 25 millibar — hangzik a tájékoztatás. Az útirány és a repülési szint meghatározása után a repülőtéren sok bonyodalmat okozó galambokra és — mert az ördög nem alszik — a kényszerleszállás esetén foganatosítandó intézkedésekre is figyelmeztet. A fiúk figyelmesen meghallgatják, majd megismétlik az utasításokat. Fiatalok még, élettapasztalataik nem hasonlíthatók az idősebbekéhez, de tisztában vannak kötelességeikkel, azzal, hogy veszély jir< Macura őrnagy felszállás előtt esetén hazájukat meg kell védeniük. A kezdők magatartása a legjobban a három képernyővel ellátott imitátoron kísérhető figyelemmel, amely a különböző helyzetek, pl. a gépzavarok szimulálásával szakszerű kiképzésükhöz járul hozzá. Mielőtt engedélyt kapnak az önálló felszálláshoz, legalább húsz órát gyakorlatoznak ennél a készüléknél, hogy tettrekészsé- gükkel bizonyítsák: a nem várt problémák megoldására is alkalmasak. MESTERSÉGE A TANlTÄS ÉS A GÉPEK BEREPÜLÉSE — A tanácstalanságot a levegőben senki sem engedheti meg magának — mondja Václav ZateCka, a pilóták egyik instruktora. Már a Honvédelmi Szövetségben megszerette a repülést, természetesnek tartotta tehát, hogy a toborzás alkalmával — barátjával együtt — aktív katonai szolgálatra jelentkezik. — A barátomat nem vették fel — mondja —, én azonban valamennyi _ vizsgán megálltam a helyemet. A Szlovákiában eltöltött tizenkét esztendőre — legszebb éveim voltak — ma is szívesen gondolok vissza. Tanítóim megértésének és türelmének köszönhettem, hogy az életben valamire vittem s ezért azon fáradozom, hogy tanítványaim ts megszeressék és elsajátítsák a repülés művészetét. A pedagógiai tevékenység mellett Václav ZateCka mellék- foglalkozása a karbantartott, vagy megjavított repülőgépek berepülése. Kérdésemre elmosolyodik: — Dehogyis félek, szokás dolga az egész. Megbízom technikusainkban, akiknek szorgalma és felelősségtudása a nyugodt, biztonságos, repülés záloga. Vendéglátóm védőöltőnyét is megmutatja, amely megóvja a túlnyomástól, illetve védi a súlytalanság állapotában. Az ember szervezete ezt az állapotot a légmentesen zárt kabinban gyorsan megszokja. Ismerteti velem a katapultáló szerkezetet is, amelyek segítségével a pilóta elhagyhatja a végveszélybe jutott gépet. — Mert bármilyen értéket is képvisel a gép, a legfontosabb az ember élete és egészsége — mondja Zateóka elvtárs. * * * Esteledik. A repülőgépek út- jukról visszaszállingózva, ismét elfoglalják kijelölt helyüket. Ma már nincs rájuk szükség. A pilóták Is megpihenhetnek. Holnap azonban új nap kezdődik, folytatják a gyakorlatozást, hogy mielőbb elsajátítsák a repülés művészetét. KADOS MARTA jól megfogtak a munka végét A község már rég talpon volt. Pl eva Lászlót, a hnb elnökét azonban nem találtam az irodájában. Akit csak megkérdeztem, azt mondta, bogy minden bizonnyal a falut, illetve az építkezéseket járja. Egy fiatalasszony még Jiozzátette: — A magyar iskolánál napközi otthon, a szlovák iskolánál pedig kazánház és szociális létesítmény épül. Átépítik az egykori szövetkezeti áruházat is. A munkálatokat a hnb építkezési csoportja végzi. Valamelyik építkezésen minden bizonnyal ráta Iái. — Szokásommá vált, hogy reggelenként végigjárom az építkezéseket. Megbeszéljük az aznapi teendőket, meg azt, hogy a folyamatos munkához milyen anyag szükséges — mondja a hnb elnöke találkozásunk után. — Ha eredményesen akarunk dolgozni, akkor mindenről gondoskodnunk kell. Az irodából nem lehet jól irányítani. A személyes kapcsolat elkerülhetetlen, ez a legfontosabb. Alsószelin (Dőlné Saliby) néhány évvel ezelőtt rájöttek, ha összefognak, szebbé, gazdagabbá „varázsolhatják“ községüket. A választási programban mindössze az szerepelt, hogy a Z-akció keretében ebben a megbízatási időszakban áruház és a sportpályán öltöző épül. Mindez ma már a múlté. Az áruházat öt hónappal a határidő előtt adták át rendeltetésének. Szorgalmukat mi sem jellemzi jobban annál, hogy amikor betonoztak, a vadászszövetség tagjai két műszakban dolgoztak. A nagytakarítást pedig a nőszövetség tagjai végezték el. — Az átadás után meghánytuk vetettük a dolgokat. Ügy határoztunk, hogy nem ülünk ölbe tett kézzel — folytatja az elnök. — Mivel volt rá lehetőségünk, a Z-akcióban egy két- osztályos óvoda építéséhez fogtunk hozzá, s ezt határidő előtt befejeztük. A 2186 lakosú település óvodai ellátottsága ezzel megoldódott. Jelenleg korszerű körülmények között 120 gyermekről tudunk gondoskodni. Néhány évvel ezelőtt a községben, a kocsma közelében, egy elmocsara- sodott tófélét láttam. Most a falujáráskor már nem találok rá a Dud- vág holtágára. Feltöltötték és 1,5 hektáros park lett belőle. Részben a díszbokrokat Js kiültették és a lócák is készülnek már. A kocsma is új köntösbe öltözött. Nemcsak kívülről, hanem bévülről is. Van itt étterem, a pincehelyiségben pedig 50 férőhelyes borozó. Mindez nemcsak azért érdemel említést, mert ezzel növekedett a vendéglátás színvonala, hanem azért is, mert a kivitelező a hnb építészeti csoportja volt, éppen úgy, mint a cukrászda, a tej- és kenyérüzlet, vagy a magyar tannyelvű iskola korszerűsítése esetében. A napközi otthonnál, amely mindkét oktatási nyelvű iskola részére épül és konyhája is lesz, szorgos munka folyt. Szilvási István és Bodor Zoltán kőművesek a szellőző kéményt falazták. Néhány nyugdíjas a tető szigetelését készítette elő. — Bőven akad munkánk és a számításunkat is megtaláljuk — mondja Bodor Zoltán, a ihnb építészeti csoportjának tagja. — Igaz, sokoldalúaknak kell lennünk, nemcsak a falrakáshoz, a vakoláshoz, az alapozáshoz kell értenünk, hanem például a csempézéshez is. — Nagy megkönnyebbülés lesz számunkra, ha a napközi elkészül — veszi át a szót Szabados László, a magyar tannyelvű iskola igazgatója. — Többek között előnye lesz, hogy a két iskolából mintegy száz gyerek itt ebédelhet majd. De az sem lesz baj, ha többen lesznek, mivel az étterem és a konyha kapacitása 150 diák ellátására alkalmas. A kanyargós utakat, utcákat rózsabokrok övezik. A művelődési otthon előtt egy kisebb „rózsaligetben“ Pavol Petrovié, Virág Dezső és Mészáros Árpád szorgoskodik a metszőollóval. — A kiskertészek szövetsége alapszervezetének vagyunk a tagjai, s mivel délutáni műszakban dolgozunk, délelőtt társadalmi munkát végzünk — mondja Pavol Petrovié. — Egyébként alapszervezetünk tagjai gondozzák a kiültetett több ezer rózsabokrot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fontosabb építkezéseken hiányzunk... — Magunk és községünk javát szolgáljuk ezzel — vág a szavába Virág Dezső. — Csupán egy kis többletmunka és akarat kell hozzá. S ebből az utóbbi években községünkben nincs hiány. A társadalmi munkából minden tömegszervezet kiveszi a részét. Egyöntetű azonban az a vélemény, hogy a legnagyobb elismerést a nyugdíjasok érdemlik. — Mi is megbecsüljük a nyugdíjasokat, az idős embereket — mondja Szaksz Ernőné, a hnb dolgozója, a nőszövetség helyi szervezetének elnöke. •— A hnb 22 nyugdíjas étkeztetéséhez járul hozzá, s évente mintegy tizennégyen kiránduláson vesznek részt. Tavaly például Marianské Láznéban voltak. A rászorulókat egyszeri szociális segélyben részesítjük. Évente rendszeresen megrendezzük az öregek napját. A településen a lakosság összefogásával, a hnb jó szervező munkájának köszönhetően már rég teljesítették a választási programot. Több mint 15 millió koronát fordítottak az utak portalanítására. Ebben nagy segítséget kaptak az pfsz-től. járdákat javítottak, újakat építettek. Felépült, illetve épülőfélben van 40 családi ház és több mint 80 telekhez már elkészültek a betonutak. S hogy el ne felejtsem, a Dudvág régi medrének feltöltésével 1—1,5 hektárnyi halastó keletkezett és a labdarúgópálya rendbetétele is folyamatban van. — A 28 képviselő, egy-kettő kivételével, aktívan dolgozik. Az egész testület kívánságát fejezem ki azzal, amikor azt mondom, hogy a következő megbízatási időszakban egy szolgáltatóházat szeretnénk tető alá hozni — ezt már az irodában mondja az elnök. Kicsit elhallgat, majd mosolyogva folytatja: — Egyébként, nem árulok el titkot, amikor azt mondom, nálunk nem a munkától, hanem inkább a pénztől függ, hogy mivel is gazdagodunk a jövőben. Mi készek vagyunk nagyobb feladatok teljesítésére is. Egyszóval, nem a véletlen műve, hogy a nemzeti bizottságok versenyében az alsószeliek csoportjukban mindig az első helyen végeztek. Szeretnék megoldani még — s ez nemcsak rajtuk múlik — a háztartási szemét szervezett elhordását, korszerűsíteni a villanyvezeték-hálózatot. Szó van az állami út átépítéséről is, amire nagy szükség van, s ami újabb feladat elé állítja a község lakosait, a helyi nemzeti bizottságot. Már a járási székhely utcáit rovom, amikor régi ismerősömmel, Osztényi Árpáddal, a Járási Szak- szervezeti Tanács dolgozójával, a hnb képviselőjével találkozom. Amikor megtudja, hogy községükben jártam, így fogalmazza meg véleményét: — Ebben a megbízatási időszakban községünk többet fejlődött, mint azelőtt húsz év alatt. Ha ezt az ütemet tartani tudjuk, akkor közelebb kerülünk céljainkhoz és elmondhatjuk: érdemes volt dolgozni. NEMETH jAnos 1981 IX. ÚJ SZÚ A R&ÜLÉS MŰVÉSZÉT? Hazánk biztonsága fölött örködnek STANISLAV TEREBA felvétele)
