Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-21 / 38. szám
robbantunk... — mondja tárcsázás közben. Majd elmondja ugyanezt a kagylóba, és elbúcsúzunk azzal, hogy a helyszínen újra találkozunk. Két órakor a nyitott térség túlsó partjáról felhúzott fényképezőgépekkel várjuk a megbeszélt szirénázás utáni egy perc leteltét. A levegőben már visszafelé hullanak a kövek, amikor a robbanás hangja hozzánk ér. Kisvártatva előbújik rejtekéből, s mackós mozgásáról sejtjük, hogy a bányarészleg-vezető lőmester tart a robbantás helyszínének irányába, ellenőrizni saját munkáját. A bánya közepén találkozunk. — Ez már szén —mutat a vágat alján feketélő talajra, s megindulunk arrafelé. — Közben erre a lyukra bukkantunk — mutatja, majd letérdel. — Nem ezen jár le a bányarém — mondja mosolyogva — csak éppen itt is fejtettünk már szenet, s ebben számomra az az érdekes, hogy akkor is bányarészleg-vezető voltam itt. Ez még 1960-ban volt. Kár, hogy most húsz évvel idősebb vagyok. Órájára pillant, majd röviden summáz: — Hát igy állunk! Rövidesen kezdődik a tánc... — mondja, majd kezet nyújt: — Elnézést, de el kell rendeznem a második műszakot. Já szerencsét! Jó szerencsét! MÉSZÁROS JANOS TERVEINK ÖSSZEHANGOLÁSA Írta: ZDENÉK SEDIVY kandidátus, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese „Nem itt Jár le a bányarém! Ez csak a régi bánya ...“ — mondja Andrássy Károly (Gyökeres György felvétele) A KGST XXXIV. ülésszaka, amely június második felében tartotta tanácskozásait Prágában, megkülönböztetett figyelmet fordított a tagországok 1981— 1985-ös ötéves terveinek egyeztetésére. Ez teljesen érthető, hiszen a tervek sikeres összehangolása, egyeztetése megteremti az alapvető feltételek egyikét ahhoz, hogy a KGST egyes tagállamai megfelelő ismeretek birtokában folytassák saját ötéves terveik előkészítését. Az egyeztetésnek köszönhetően megismerik a tényleges lehetőségeket és igényeket a külgazdasági kapcsolatok legfontosabb területein. E szempont már az előző ötéves terveik előkészítése során is érvényesült. Az elkövetkező ötéves időszakra szóló tervek összehangolása során bizonyos új tényeket is figyelembe kell venni, mert ezek hatása erőteljesen befolyásolja a nemzetközi egyeztetés gyakorlati végrehajtását. Módosult például a KGST- tagországoknak a nem szocialista államokhoz fűződő viszonya. A világpiaci árak legutóbbi évtizedben végbement emelkedése odavezetett, hogy az európai KGST- tagállamok többsége (a CSSZSZK is) kedvezőtlenebb körülmények között értékesíti termékeit a külkereskedelemben. Ez azzal függ össze, hogy ugyanolyan mennyiségű külföldi nyersanyagért a régebbinél nagyobb mennyiségű feldolgozóipari terméket kénytelen exportálni. Ez különösen az idén érezteti hatását. A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy egyes imperialista államok visszaélnek a helyzettel, és a gazdasági kapcsolatokat politikai nyomásra használják fel a szocialista álla-' mok ellen. Objektív tényező, hogy a tüzelőanyag és a nyersanyag egyre nehezebb körülmények között szerezhető be. Ez a szocialista közösségben Is érezteti hatását, mert az erőforrások kiaknázására egyre távolabbi vidékeken és egyre nehezebb természeti és gazdasági feltételek között kerül reces neveidében ellés után azonnal elkülönítik az anyjuktól, és még á fröccstejet is itt kapják. Amióta Ily módon nevelik a borjakat, csak egy pusztult el közülük. Szável János gondozó mutatja a könnyen fertőtleníthető „bölcsőket“. A vezető pedig kimondja a végeredményt: — Tavaly száz tehéntől százhárom borját választottunk el. Amint-az adatok Is bizonyítják, úgyszólván nincs elhullás. Szemle közben is intézkedik, észrevételeit közli a dolgozókkal. Tanácsokat ad, mit kellene jobban végezni. Megtartani a higiéniai előírásokat, nehogy fertőzés álljon be. Újra az udvaron haladunk. Messziről látszanak a szomszédos nyékszéli részleg körvonalai. Ott a malacokat választják el a legkorszerűbb módszerekkel. Mellette négy istálló épül, amelyben majd hízósertéseket tartanak. Az igazgató néhány szóval érzékelteti a belterjesség szintjét és a távlati terveket. A jelenlegi időszakban minden hektárra 1400 liter tej és 530 kilogramm hús eladása jut. Pár év múlva még többet termelhetnek és tovább csökkenthetik a költségeket. Idén — mivel az eladott tej mind elsőosztályú — a literenkénti nyereség 70 fillér. Mivel az elhullás is kevés, kifizetődő a szarvasmarha-tenyésztés, és egész gazdasági méretben a tervezettnél nagyobb a tiszta haszon. Az egyik kísérlet már sikerült, de a szakemberek újabbakon törik a fejüket, mert, amint a vezetők mondják, a fejlődésben nincs megállás. Főleg akkor, ha a vezető gárda szorosan fogja a gyeplőt, követel, ugyanakkor Jól díjazza a kiváló munkát. BÁLLÁ JÓZSEF Fröccstejet kapnak a borjak az egyedi ketreces neveidében (Gyökeres György felvétele) sor. Növekednek a jövesztési költségek, így az energiahordozók és a nyersanyag mennyiségének növelése korlátok közé szorul. Ugyanakkor a munkaerő- hiány is limitáló tényezőként szerepel az egész szocialista közösségben. Mindez azt eredményezte, hogy a legközelebbi ötéves tervidőszakban a KGST-tagországok is kimondottan intenzív népgazdaság-fejlesztésre összpontosítsák figyelmüket a tervek összehangolása során. Ez egyrészt • abban nyilvánul meg, hogy egyre sürgetőbbé válik az egyes tagállamok még nagyobb mértékű bevonása a szocialista gazdasági integráció folyamatába (mert ez egyike az intenzív növekedési tényezőknek), másrészt pedig abban, hogy a kölcsönös gazdasági kapcsolatok eredményeit most már nem globális mennyiségi mutatók (az árucsere mennyiségének növelése) alapján értékeljük, hanem abból kiindulva, hogy az együttműködés miként járul hozzá az egész közösség gazdasága hatékonyságának növeléséhez. Hazánk az utóbbi hónapokban a Szovjetunióval, az NDK-val, az LNK-val, az MNK-val, a BNK-val, a MoNK-val és a VSZK-val hangolta össze terveit. Megteremtettük az előfeltételeit annak, hogy a tervegyeztetés a harmadik negyedévben a Kubai Köztársasággal és az RSZK-val is megtörténjen. A már jóváhagyott, a tervegyeztetéseket érintő jegyzőkönyvek több mint 65 milliárd transzferábilis rubel értékű csehszlovák exportot, illetve importot érintenek (1980-as árakban számolva). Feltételezett külkereskedelmi forgalmunknak ez körülbelül 60 százaléka. Népgazdaságunk fejlődése szempontjából elsősorban a Szovjetunióval megkötött egyezmény fontos. Az aláírt jegyzőkönyvek értelmében az árucsere-forgalom a hetedik ötéves tervidőszakban — az 1976— 1980-as időszakhoz viszonyítva — 36 százalékkal növekszik, miközben az árucsere értéke eléri a 40 milliárd rubelt. A Szovjetunió a következő ötéves tervidőszak bonyolult viszonyai között is szavatolja hazánk leglényegesebb tüzelőanyag-szükségletének kielégítését. Továbbra is megfelelő meny- nyiségű kőolajat szállít (évenként 18,8 millió tonnát), jelentős mennyiségű földgázt és kőszenet, illetve villanyáramot importálhatunk a testvéri országból. 1985-ben például már 4 milliárd kWó villamos energiát kapunk a Szovjetunióból, mivel hazánk -is bekapcsolódik a Hmelnyickiji Atomerőmű építésébe. További mozgósító tényezőként hat a CSSZSZK és a Szovjetunió közötti együttműködés fejlődésére a szakosítás és a kooperáció elmélyítése, amely az 1990-ig szóló távlati program alapján valósul meg. Az erről szóló dokumentumot a két ország képviselői ez év márciusában írták alá Prágában. A távlati program 19 ágazat termelésben, kutatásban és gyártmány- fejlesztésben való együttműködését érinti. Az együttműködés eredménye majd elsősorban a gépiparban és az elektronika- iparban nyilvánul meg; a két ágazatban 1981—1985 között 45 százalékkal növekszik a kölcsönös szállítások volumene. Ugyanakkor a vegyipari együttműködés is erőteljesen fejlődik. A többi európai • KGST-tagor- szággal egyelőre nem növekszik ilyen gyorsan a kölcsönös árucsere-forgalom. A hatodik ötéves tervidőszak eredményeihez képest a többi tagálammal való árucserénk legfeljebb 20—22 százalékkal növekszik (1980-as árakban számítva). Az egyes KGST-tagországokkal való együttműködés eredménye; közül csupán a legfontosabbakat említem meg. Hazánk és az NDK terveinek egyeztetése eredményeként a két ország közötti árucsere értéke körülbelül 10 milliárd rubelt tesz ki a követ kező ötéves tervidőszakban. Hazánk külkereskedelmi partnerei között az NDK a második legfontosabb, és az NDK számára is mi vagyunk a második legfontosabb külkereskedelmi partner. A tervek összehangolása főleg a tudományban és a műszaki fejlesztésben való együttműködésre támaszkodik. Az árucserében a gépipari és elektrotechnika-ipari termékek részaránya eléri a 70 százalékot, miközben a szakosítás és a kooperáció rendkívül magas szintűre fejlődik. A szakosított és a kooperáció keretében gyártott termékek részaránya (az árucseré keretében) megközelíti majd a 40 százalékot. Az olefinek gyártásában erőteljesen elmélyül a két ország közötti integrációs kapcsolat. Ez döntő jelentőségű tényezővé válik a műanyag- és a műszálgyártás fejlesztésében. A két ország képviselői már konkrétan is megegyeztek az 1986-ig terjedő együttműködés feltételeit illetően, és vázolták az 1990-íg történő együttműködés körvonalait. Az LNK-val való együttműködés is jelentősen fejlődik, és a hetedik ötéves tervidőszakban 7 milliárd rubel, értékű árucsere- forgalmat bonyolítunk le északi szomszédunkkal. Legdinamikusabban a gépipari és elektrotechnika ipari termékek forgalma növekszik, ezek részaránya meghaladja a 70 százalékot. A két ország gazdaságának korszerűsítését és az alapvető ágazatok fejlesztését elősegítő területeken is elmélyülnek a kapcsolatok. Az MNK-val való együttműködésben eddig a közúti közlekedési eszközök, a mezőgazdasági gépek, a traktorok és a gyengeáramú elektrotechnikai berendezések játszották a fő szerepet. Az elkövetkező időszakban tikét ország kölcsönös árucsere-for- gaLmában egyre fontosabbá válnak a. kooperációs részegységek szállításai. A BNK-val való együttműködésben tovább növekszik a tehergépkocsigyártási kooperáció jelentősége, de más gépipari ágazatokban is növeljük az együttműködést. Az MoNK-val továbbra is hagyományos területen, az állati eredetű nyersanyagok feldolgozásában (elsősorban a bőrfeldolgozó iparban) fejlesztjük az együttműködést. Ugyanakkor a testvéri ország ás- ványanyagkincsének közös kiaknázásához is hozzájárulunk. A VSZK-vhl csaknem 2,5-sze- resére növeljük az árucsere-forgalmunkat. Hazánk részt vállal a vietnami népgazdaság felújításából és fejlesztéséből, főleg ami az energetikát és a gépipart illeti. Ugyanakkor megteremtjük számos területen a kölcsönösen előnyös együttműködés felételeit (közszükségleti ipar, kávé-, kau- csuk-, és gyógynövénytermesz tés). Hazánk képviselői aláírták a tervek összehangolásáról szóló jegyzőkönyveket. Ezeket a gazdasági dolgozóknak és az ország többi dolgozójának következetesen teljesíteniük kell. Végrehajtás közben majd különös figyelmet fordítunk a hatékony szakosítás és kooperáció továbbfejlesztésére és a közszükségleti cikkek csereforgalmának fejlesztésére. Ezzel egyrészt a belső piacot gazdagítjuk, másrészt pedig csökkentjük hazánk függőségét a kapitalista importtól.
