Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-21 / 38. szám
VASÁRNAP 1980. szept. 21. A NAP kel — Kelet-Szlovákla: 8.19, nyugszik 18.34 Közép-Szlovákta: 8.27, nyugszik 18.42 Nyugat-Szlovákia: 6.35, nyugszik 18.50 órakor A HOLD kel — 17.18, nyugszik 2.09 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjQk MÁTÉ aevű kedves olvasóinkat A CSEHSZLOVÁK SAJTÓ NAPJA — a Rndé právo megalapításának 60. ávtor- dnlája • 1780-ban saBletett Ján CAPLOVIC szlovák frá (+ 18471 — UNESCO évtor- dnlö • 1910-ben született WANYEK Tivadar jngosiIA- vtal magyar testű. AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A béke szerződése . és az agresszió paktuma III. Irta: Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára A teljes öröm titka Szászok György ri|x>rtja Huszonkét éve minden nap Zolczer János riportja Ne csak élvezzük — óvjuk is Kulik Geliért cikke A harmadik ablak Vlagyimir Ligyin elbeszélése Az átfogó politikai tümepunka — korigény Alexander Hauska írása A káros kórisme nem tűnt a feledés homályába az új igazgató kinevezésével, aki ott folytatta, ' ahol elődje abbahagyta. Ünnepélyes beiktatásán elmondott pohárköszöntőjében leszögezte, hogy a gyár termelését továbbra is az immár két tucat esztendeje követett elvek fogják majd meghatározni, de az eddiginél következetesebb módszerekkel akarja céljait végrehajtani! Mindenki megtapsolta, csak nem egyformán lelkesen. Többen nem voltak meggyőződve az egyedül üdvözítőnek tartott elv helyességében, és úgy vélték, hogy a termelésben uralkodóvá vált nagy szériák bűvöletében való evlckélés nem célravezető a jelen légi körülmények között az Április 1. Sarugyár esetében. Szállítóik ugyanis a legtöbbször a bolondját járatják velük, így a magasröptű elemzések végeredményeként ígérkező ,giagy üzlet" valahol mindig megfeneklik. (Szólni azonban nem mertek, mert az új seprő jól söpör, s féltek, hogy esetleg őket is elsöpri az új idők szele. / Nézzük csak apróléko sabbanl Nagy tételekben gyártani valóban ideális, ha megvannak hozzá a föltételek- Először is egy stabil megrendelő. Ez már jő ideje biztosítva volt, annak ellenére, hogy az utóbbi időben gyakran küldött vissza minőségi kifogásokkal többszázezres küldeményeket. Ez pedig jelentős mértékben rontotta a gyár exportmérlegét. Ilyenkor gyakran nagyokat sóhajtottak a gazdasági vezetők a múltba révedve: „Az volt az igazi, amikor még Nagyber- gengóciában minden olyan sarut megvettek, ami nem potyogott szét.. .1“ A fokozottabb minőségi követelmények biztosítása a humánus megfontolásokból beveze tett béregyenlösdivel már elérhetetlen volt.. („Ha a rossz vagy a kevesebb munkát végzőt éppúgy fizetik, mint azt, aki jól dolgozik, ki az a bolond, aki strapái ja magát?!" — vallották sokan.] ALIBI A nagy szériák gyártásának további feltétele a folyamatos és zavartalan anyagellátás — tanítják szinte már az óvodában. Ez pedig már jó ideje messzemenően elmaradt a várakozástól, így a gyár nagyszériás gyártása csak a fontosabb határidők végén volt kimutatható, hiszen lépten-nyomon félre kellett tenni egy-egy félig kész terméket. Hol talpnak való nem volt, hol saruszíj. Ez utóbbi állandó anyaghiány „biztosítására1“ meg mintha csak éppen a gyár önálló Termékfejlesztési Kutatóintézetét találták volna ki. Amikor a bivalybőrsaru volt a menő cikk, hiába volt elegendő bivalybőr, díszítésül kombinálták patkányfarkfttyegővel, a prototípust jóváhagyták, bevezették nagyszériás gyártását, majd leálltak vele, mert közben megakadt a patkány farkszállítás. Egy újabb termék gyártását azért kellett félbehagyni, mert a saru- szíjszállítóknál is alapanyaghiány merült fel. A harmadik és negyedik terméktípusnál újabb anyagszállítási nehézségek miatt kellett leállni. Kiesés mutatkozott az egyik gépsoron pótalkat részhiány miatt... Közben azonban az anyagbeszerzők csak- csak összeügyeskedtek némi alapanyag-mennyiséget valamennyi gyártás alatt levő termékhez, majd szombatokon és vasárnapokon úgy-ahogy sikerült a tervet is összehozni. A nyereség azonban ugrott. Ez utóbbit szomorúan állította meg év végi értékelésében az igazgató, aki megint csak ígéretet tett a javulásra. Közben hírét vették, hogy egy másik hasonló profilú vállalatban meg- únták az objektív okokra való hivatkozást. Helyette rugalmasan alkalmazkodtak az anyagellátási viszonyokhoz; nem tekintették a nagy szériákban való gyártást a legfőbb feladatnak; csak olyan terméket vezettek be, amelyhez biztosítva volt az alapanyag-ellátás, s ettől tették függővé a fejlesztést is... Ev végén jelentős jutalmakat fizettek a dolgozóknak, akik ráadásul nem kényszerültek szabadidejüket állandó túl órázással kurtítani. Ügy látszik, a jó példa nem elég ragadós, különösen fűz tőbbletmun - kával jár, hiszen az Április 1. Sarugyár vezetői mereven elzárkóztak az új módszerek bevezetésétől, mondván, eddig nem ismert problémákat szülhetne! ... A régiekre meg legalább már hivatkozni tudnak. Amíg viszont olyan légkör van a gazdasági életben, amelyben az utóbbiakra mód nyílik, puszta személycserékkel nem lehet rendet teremtenil IDŐSZERŰ GONDOLATOK Szlovákia határai között, fejlődése szerves részeként, gyorsan és sokoldalban fellendültek olyan területei, amilyen az Árva és Kysnca vidéke, a keleti országrészek, valamint Dél-Szlovákia, ahol magyar polgártársaink élnek és dolgoznak. Ismeretes, hogy a kapitalizmus idején ezek a területek a legelmaradottabbak közé tartoztak. A dolgozók helyzete annál nehezebb volt, hogy a földmunkások, zsellérek és kisparasztok, tőkések, valamint nagybirtokosok általi könyörtelen kizsákmányolását meghatványozta a nemzetiségi elnyomás. Ezért, a CSKP vezetésével, egységes sarokban tömörültek a cseh, a szlovák, a magyar, az ukrán és a más nemzetiségű dolgozók, s ezért harcoltak közös internacionalista arcvonalban a tőke és a fasizmus ellen, a jobb, igazságosabb világért. Mindig tisztelettel emlékezünk meg a magyar nemzetiségű kommunista harcosokról, elvtársainkról. Majori Steiner, Mező és sok-sok más elvtársról, akik ennek a harcnak szentelték életüket. S kiemeljük azt az érdemdás szerepet is, amelyet a Pravda' chndoby-val vállvetve, a szlovákiai magyar kommunista sajté, a Kassai Munkás, a Munkás és más sajtótermékek töltöttek be. A szocializmus, a munkásosztály és a dolgozók hatalma volt az, amely gyakorlattá kezdte váltani az áj élettel kapcsolatos reményeket és vágyakat. £s szocialista társadalmunk nem rekedt meg Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei formális egyenjogúságának kihirdetésénél. Mindenki számára, a magyar nemzetiségű dolgozik számára is megteremtette annak reális feltételeit, hogy ez az egyenjogúság valósággá érjen az élet alapvető területein. • * * A pártlapnak, mint kollektív propagandistának, agitátornak és szervezőnek lenini küldetését teljesítve, az Gj Szó elkötelezetten harcolt a CSKP politikájáért, a szocialista építés céljaiért, és mindenütt ott volt, ahol életünkben valami áj, haladó született. Emlékezünk arra a lelkesedésre, amellyel segítséget nyájtott a fain szocialista átalakításában, Szlovákia és különösen a déli vidékek iparosításának nagy művében, a dolgozók széles rétegeinek kulturális felemelkedésében. 0 0 0 Az Oj Szó nak ereje, minden más pártlaphoz hasonlóan, abban volt és abban van, hogy a pártnak, szocialista hazánk dolgozóinak, a szocializmusnak ügyét szolgálja és munkássága szerves része Csehszlovákia Kommunista Pártja forradalmi harcának. (jozef Lenárt elvtársnak lapunk 30. évfordulója alkalmából Irt cikkéből — megjelent az Oj Szó 1978. december 15-i számában). Ha a felszabadulás után nem tanúsít fokozott érdek lődést a pártsajtó Iránt, ma alighanem pályatévesztett lenne Géha Rudolf, a Posta és Hírlapszolgálat Kassa- vidéki (KoSice-vtdiekj járási hivatalának 58 éves vezetője, akinek a lapterjesztésben kifejtett 30 éves munkáját eddig az eredményeken kívül rengeteg emlékérem, elismerő oklevél, köztük a Szövetségi Távközlésügyi Minisztériumtól ka pott „A posta és távközlés legjobb dolgozója" kitüntetés Is fémjelzi. A becses gyűjteményből nem hiányzanak az állami és pártszervek, valamint a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség és a Népi Milícia dicsérő levelei sem. — A felszabadulás után a helyi zöldségraktárban dől goztam, s ott lettem tagja 1948-ban Csehszlovákia Kommunista Pártjának is. Egyszer, amikor a ládákba csomagolás közben megsé rült a kezem, a helyi párt- szervezet vezetőségétől felkerestek és azt mondták: „A kezeddel most nem tudsz, de a szóval dolgozhatnál, ha elvállalod a környéken a pártsajtő terjesztését, Illetve az előfizetők toborzását“. — Közben azt (A szerző felvétele) is elárulták, hogy többek között azért esett rám a választás, mert az Induló Űj Szót Is segíteni kell, ami nekem nem1 lesz nehéz, mivel az anyanyelvem magyar. így Indul Géha Rudolf 1950 nyarán zsebében a Pravda lapkiadó bélyegzőjével hitelesített megbízólevél a királyheimeci [Kráfovsky Chlmec), szepsl (Moldava nad Bodvou), gálszécsi (Se- éovce) és Kassa-vidéki járások' falvaiba, valamint Kassa (Kogice) üzemeibe, hogy előfizetőket szerezzen a pártsajtőnak, illetve azért. hogy a párt szavai mielőbb eljussanak a néptömegekhez, s az emberek mielőbb és minél hívebben megismerhessék az új társadalmi rendszer jelenét, fejlődését, illetve jövőjének teryét. Amint az később kiderült, őt nemcsak az írott megbízatás „vitte“ Bodrogközbe, a Szepsi síkságon és a Her- nád mentén házról házra. Ahhoz, hogy valaki 30 éven át hangyaszorgalommal végezze ugyanazt a munkát, lelkesedés és vonzalom is kell. — Az ötvenes évek elején Királyhelmecen még kevés előfizetője volt az Gj Szónak, s az ottani posta alkalmazottainak nem és nem sikerült lényeges változást 3lérni ezen a téren. Kiderült, hogy azért nem, mert a templomban a pap is „vörös veszedelemnek“ nyilvánította a pártsajtót. Amikor aztán meggyőzték a legbefolyásosabb egyéneket, s megrendelték ők Is az Oj Szót, már könnyebben ment a toborzás. Kevés olyan embert ismerek, aki úgy szereti munkáját, s olyan otthonosan mozog szakmájában, mint a mindig derűlátó Géba Rudolf. Céltudatos „barangolásainak“ nyomát Kelet-Szlo- vákia déli vidékén az újság- olvasás meghonosodása jelzi a legláthatóbban. Neki az apró betűs, gondosan őrzött jegyzetfüzetek jelentik a krónikát, illetve életrajz- töredéket. Szinte minden megtalálható bennük, amit három évtized alatt e közös ügy érdekében végzett. Bélytöl [Biel] Tornáig (Tur- nainske Podhradie) minden faluból található azokban bejegyzés. A füzet ecskék sok mindent tartalmaznak, azt is tanúsítják, hogy _ mennyit fáradozott tulajdonosuk, amíg mondjuk a Kassa-vidéki járásban munkatársaival együtt 280 Rudé Právonak, 4500 Pravdának, 2615 Üj Szónak és rengeteg más sajtóterméknek „gazdát“ talált. — Nem ismerek szebb hivatást. Igaz, vannak szakmák, amelyekben az ember teljesítménye pontosan lemérhető, ugyanakkor jobban fizetett munka is akad bőven, de én ezt nem adnám másért. Nekem az, hogy másokat meggyőzhetek az újságolvasásra, s azáltal az önművelésre, minden pénznél értékesebbet jelent. GAZDAG JÓZSEF A szívére hallgat
