Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-07 / 36. szám

VASÁRNAP 1980. SZEPT. 7. A NAP kel — Kelet-Szlovákia nyugszik Közép-Szlovákia nyugszik: Nyugat-Szlovákia nyugszik A HOLD kel - nyugszik — 5.59, : 19.04, : 6.07, 19.12, 6.15, ; 19.20 órakor 3.48, 18.30 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük REGINA és MARIANNA nevű kedves olvasóinkat 1870-ben született Aiek- szandr Ivanovics KUPRIN orosz kritikai realista fró ( + 1938) • I960 ban halt meg Wilhelm PIECK a né­met és a nemzetközi mun­kásmozgalom kimagasló harcosa (szül. 1876). AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL v A béke szerződése ás az agresszió paktuma Irta: Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára Tájékozottabbak tettünk Kovács Elvira cikke Sok kicsi sokra megy Flórián Márta írása Nap érték a kölcsönös bizalom Kulik Gellért riportja Az élet nevében Jegyzetek a kortárs ukrán költészetről Kövesdi János elbeszélése Új ház a hegyekben Anna Dzsikajeva riportja A forgalmas pályaud­var vendéglője kora reg­geltől késő estig tömve van emberekkel. Aki üres széket talál és ülve fogyaszthatja el a kávé­ját, szerencsés csillagzat alatt született. Nyilván én is közéjük tartozom, mert a napokban sike­rült asztalhoz ülnöm. Mellettem jókedvű fiata­lok bort ittak és beszél gettek. — Jól jött ki a lépés ebben a hónapban — mondotta egy, egészen rövid hajat viselő fiatal­ember. — Igaz, a sza­badságok miatt több volt a munka, mint máskor, de a dohány is szépen csurgóit. Majd a nagyobb nyomaték kedvéért, jobb­ról, balról rácsapott a pénztárcájára. — En se panaszkod- hatom — mondotta a szomszédja. Ezen a nyá­ron többet kerestem, mint tavaly ilyenkor. — Még egy kört! — kiáltott oda egyikük az arra haladó idősebb pin­udom, az irigység rettentően csúnya jellemvonás, mégis min­den alkalommal rág ez a sárga jellembeli fogya­tékosság, amikor egy-egy sikeres labdarúgó-mér­kőzés utáni nap vonaton és autóbuszon, de az ut­cán, sőt a munkahelyen (a szerkesztőségünkben is!) mást sem hall az ember, mint hogy X já­tékos milyen kapásból rúgta be a nyolcadik gólt, meg hogy Y játé­kosnak mind a két lába arany, ellenben Z-nek mind a két lába bal. Szá­momra érthetetlen és is­meretlen a rajongásnak ilyen magas foka. De azért emészt a sárga irigység. Micsoda igaz­ságtalanság, hogy egy jól sikerült gól szerzőjét ilyen imádattal öveznek. Miért különb X, mint például én? Talán, mert én nemcsak labdába, ha­nem egy macskába sem tudok belerúgni? Jó, ne magamhoz hasonlítsam X-et, mert végeredmény­ben nem dicséretes, hogy nem tudok rugdosni (kö­cérnőnek. Az asszony kö­zelebb jött, letette az asztalra a tálcát és sze­líden ennyit mondott: — Ne igyatok fia­im ...! — Nem vagyunk része­gek, hiszen csak kétszer kétdecit ittunk, és egyébként is... Vagy azt hiszi talán, hogy nincs pénzünk? Ne igyatok fiaim! — Dehogy hiszem, hi­szen ismerlek bennete­ket. Minden szombaton itt ültök. — Persze, hogy itt ülünk, mert várunk a vo­natra. Hozza csak a bort, van még időnk az indu­lásig. — Ne igyatok többet. Elég az a négy deci. Mit szól otthon az édesanyá­tok, ha italoson érkeztek haza. Es vigyázzatok jobban a pénzre is, hi­szen megdolgoztatok érte. A fiúk egy kicsit mél­tatlankodtak, aztán fizet­tek és szedelőzködni kezdtek. Az asszony ész­revette, hogy figyeltem az eseményeket. Felém fordult és ezt mondta: — Higgye el, nincs nyökölni sem). Vegyünk más példát. Z megírt egy regényt, egy jó regényt. A művet kiadták, egy-két hozzáértő elmondja (egy­másnak I, hogy micsoda remekmű, de a nagykö­zönség ritkán szerez er­ről tudomást. Nem írnak IRIGYSÉG róla, nem beszélnek róla — hallgatnak róla. Mé­lyen. Elképzelem, milyen felemelő érzés volna, ha Z könyvének megjelené­sét követő napon az autó­buszon, vonaton, utcán, munkahelyen (a szerkesz­tőségünkben is!/ arról be­szélnének, hogy Z pár­beszédei milyen sikerül­tek, hogy a hasonlatai mennyire találóak, és hogy annak az írónak az agya aranyból van. De hát ilyen az élet. X futballista góljairól csodákat regélnek, Z író művéről a kutya sem tud. De van kettejük között más — nem kevésbé lé­szörnyűbb, mint az ita­lozás. Persze nem va­gyok ellene, ha valaki jó. vagy éppen rossz kedvében megiszik egy­két pohárkával. De a fia­talokkal vigyázni kell! Könnyen rászokhatnak. Az én életemet is az al­kohol tette tönkre. A férjem először csak he­tente egyszer, aztán minden nap részegen jött haza. Pokol volt az életünk. Estefelé már reszkettem, hogy mi lesz, és korán ágyba dugtam a gyerekeket, hogy ne lássák az apjukat része­gen. Azért kértem a fiú­kat is, hogy ne igyanak. Talán mondott volna még valamit, de a szom­széd asztalnál ülő vendé­gek odaintették. Elnézést kért és elsietett. Tiszte­letet éreztem iránta, mert nem a vendéglő forgalmának mindenáron történő emelésére gon­dolt, hanem igyekezett megállítani egy fiatalos virtust, mely lehet, hogy később káros szenvedély­be csap át. Mert hiszen mindig azzal az egy két pohárkával kezdődik... nyeges különbség is. Azt rebesgetik, hogy egy jó futballistát sok-sok pénz­zel csalogatnak más csa­pathoz ... Mikor jön el az az idő, amikor egy jó írót hasonlóképpen csa­logatnak egyik kiadóból a másikba? A sikeres labdarúgó külföldi kocsin jár — a tehetséges író gyalog. Szóval irigykedem. Mert a sikeres futballis­tát ünnepük, imádják ... Az is igaz, ha nincs for­mában, ha rossz napja van, a szurkolók nyom­ban elfordulnak tőle, olykor még tettlegesség- re is vetemednek. Elkép­zelem, hogy Z író (rossz) kötete meg jele nésekor nem léphetne ki az utcára, mert esetleg — megköveznék ... Ta­lán jó is, hogy az iro­dalmi művekről nem ve­szünk tudomást... IDŐSZERŰ GONDOLATOK A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése elválaszthatatlan részének tekinti az önálló elszámolás elvének meg­erősítését a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és a vállalaton belüli részle­gek gazdálkodásában. Az önálló elszámo­lási rendszer hatékonyabb kihasználásának az alapját az ötéves tervben foglalt fel­adatok, szabályok és szabványeiőírások fogják képezni. Az önálló elszámolás rend­szere a termelési-gazdasági egységekből fog kiindulni, amelyek a szakágazatok irá­nyításának alapvető láncszemeit képezik, egészen a vállalaton belüli szervezési egy­ségekig. A vállalaton belüli önálló elszá­molás hatékonyabb kihasználásával növel­ni kell a dolgozók aktivitását és kezde­ményezését a tartalékok mozgósításában. Növelni kell a termelési-gazdasági egy­ségek és a vállalatok felelősségét a rájuk bízott eszközökkel való gazdálkodás ered­ményeiért. Az egyes szervezetek pénzügyi forrásainak keretét, s ezzel az ösztönzési alapok magasságát is nagyobb mértékben kell függővé tenni a gazdasági tevékeny­ségükre vonatkozó minőségi mutatók tel­jesítésétől. Okvetlenül meg kell erősíteni az anyagi ösztönzést a kiviteli feladatok teljesítésében a hatékony ezport növelése céljából, különösen a kiviteli árakban el­ért növekedés szempontjából. El kell érni, hogy a behozott termékek árai az eddi­ginél nagyobb hatást gyakoroljanak a ter­melési-gazdasági egységek és a vállalatok gazdálkodására, főleg a nyers- és az alap­anyagok, az energia, a behozott gépek és berendezések jobb kihasználására. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány kiemelten hangsólyozza az ob- jektívebb és pontosabb mércék alkalmazá­sának rendkívüli jelentőségét a kollektí­vák és az egyének érdemeinek értékelé­sében és jutalmazásában, a mnnka konk­rét eredményei alapján. Kifejezőbben kell felbecsülni a jó minőségű munkát, a tár­sadalmi haszon jelentős növelését, kifeje­zőbben kell ösztönözni a gazdasági tevé­kenység minőségi oldalait, főleg a termé­kek műszaki színvonalának emelését, mi­nőségének javítását, a nyers- és az alap­anyagokkal, valamint a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodást. Ogyszintén sok­kal nagyobb mértékben kell sájtani a rossz minőségű munkát, az alacsony telje­sítményt, a szabványok, a gyártási tech­nológiai folyamatok megsértését. Arra van szükség, hogy a bérfejlesztés országos sza­bályozása elősegítse a mnnkadíjazás em­lített szocialista alapelveinek érvényesí­tését. (A CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határozatá­ból) A neve: Stromp Jenő Életkora: 57 év Családi állapota: nős, négy gyermek apja Foglalkozása: szobafestő Lakhelye: Szepsi (Molda- va nad Bodvou) Ezek azok az adatok, amelyek Stromp Jenő sze­mélyazonossági igazolvá­nyából kiolvashatőak, ah­hoz mégsem elegendőek, hogy emberi arculatát meg­rajzolhassuk belőle. Ehhez többre van szükség — fő­leg saját maga őszinte em­beri kitárulkozására. „Nyolcán voltunk testvé­rek, hét fiú és egy lány. Szegény család volt a mi­énk. A szüleim először cselédek, később zsellérek voltak. Nehezen éltünk. Ne­kem sokáig érthetetlen is volt, hogy a mi családunk­nak miért kellett mindig vándorolnia! Minket űztek innen, űztek onnan. Ennek az volt az oka, hogy apám vöröskatona volt, tehát ve­szélyes elem." íme a gyökerek, a jelle­met, a magatartást formáló körülmények, az életszem­Plzeft csapatában játszott. 1949-ben viszont haza kel­lett jönnie Tornára: egész­ségi okokból fel kellett hagynia az aktív sportolás­sal. Mikor az egészsége rendbe jött, a közeli mész­kőbányába ment dolgozni. „A faluban ismertek. El­jöttek hozzám a község ve­zetői, hogy féléves politi­kai tanfolyamra mehetnék * * „ARANYKEZŰ” léletet kialakító motívumok, melyek ismeretében most már úgy vélem, szinte tör­vényszerű, hogy a Stromp- testvérek — apjuk példáját követve — mind a nyolcán kommunistákká váltak. „Gyerekkoromban min­denáron színész akartam lenni. Akkor úgy gondol­tam, hogy az emberekre a színpadról lehet a legjob­ban hatni. En gondolkod­tatni, nevelni szerettem vol­na a munkásokat. Színész persze sohasem lettem.“ Stromp Jenő fiatal korá­ban a sportban bontakoz­tatta ki tehetségét. Csehor­szágba kerülve, röplabdá- zott és futballozott. Az SK­Bratislavába, utána pedig a járási nemzeti bizottságon a sportosztály vezetőtitkári tisztségét tölthetném be. Nagy megtiszteltetésnek vet­tem, és igent mondtam.“ 1951-től 1957-ig dolgozott a Szepsi Járási Nemzeti Bi­zottságon. A sportmozga­lom szervezésén kívül a po­litikai munkából is sokat vállalt magára. Szövetkeze­teket járt alapítani, részt vállalt a CSEMADOK, a CSISZ megalapításában is. Becsületesen, hittel végezte a munkáját. Ezt várta el másoktól is. Az btvenes évek végén sok teher, gond nehezedett rá. Nem bírta, az orvos tanácsára munka­helyet változtatott. Bánya­munkára jelentkezett. Egy évig dolgozott Novákyban, utána ismét visszajött Szep- sibe. A Honvédelmi Szövet­ség szakoktatója és politi­kai előadója volt mindad­dig, míg a járási központot át nem tették Kassára (Ko- Sice). Ekkor már családos ember volt, Kassán pedig nem biztatták lakással. Ne­velői állást vállalt ezért a csécsi (Ceőejovce), majd a somodi (Drienovce) mező- gazdasági szakiskolában, mígnem 1965-ben szobafes­téssel kezdett foglalkozni. fagyon megszerettem ezt a munkát, tizenöt éve csinálom és egyre több örö­memet lelem benne. Ogy hi­szem, engem is megszeret­tek, mert annyi a megren­delésem, hogy még télen sincs időm a pihenésre.“ Nem túloz. Magam is meggyőződtem róla, hogy járásszerte ismerik és sze­retik. Aranykezűnek hívják — és ez mindent elárul. Utal arra is, hogy fényké­pe néhány hónappal ezelőtt Kassán nem véletlenül ke­rült be a járás legjobb dol­gozóinak galériájába. SZÁSZAK GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents