Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-31 / 35. szám
A filmek, műsorok rendezőjének a neve a feliratokban főhelyen szerepel, teljes joggal, hiszen a filmvagy mágnesszalagra kerülő alkotás megszületésében övé a főszerep. Kevesen tudják azonban, hogy a képernyőre kerülő kész műsorok összemontíro- zása, egymás mellé rendelése szintén rendezői feladat. A televízióban ezt a munkakört a nap rendezője — egyes országokban műsorvezetőnek hívják — látja el, aiki a filmes forgató- csoporthoz hasonlóan, az adóműsoroik lebonyolításának részleteit. Kikéri a műszaki vezető tanácsát az egyes műsorok bejátszási módját illetően — háttérkeveréssel, úsztatással, trükkel, vagy hogy milyen más módon lehet a váltást megoldani —, majd az általa kiválasztott verziót közli a vágóval. Természetesen nemcsak a vágás (keverés) módját, hanem időtartamát és időpontját is a nap rendezője határozza meg. Több stúdió együttműködése esetén a másik helyszínen dolgozó kollégájával megbeszéli a kapcsolódás módját — pl. hogy diaképet ajánl fel, arra kapcsolódhat a társstúdió — ,a műsor időtartamát és befejezését (bemondónő, feliratok stb.) Külföldi televíziók vagy stúdiók ipüsorbejátszása (vagy műsorátadás) esetén nincs szükség előzetes megegyezésre, mivel pontosan lefektetett részletes előírások szabályozzák az együttműködést. Intervíziós adás esetén egy perccel a műsor kezdete előtt már az órát kell a képernyőn mutatni. Öt másodperccel a megadott időpont előtt már sötét képernyővel kell várni a kapcsolást. Ez ő hatáskörébe tartozik. Régebben ez ugyan bizonyos problémát jelentett, mert a feliratokat rajzlapon néhány nappal korábban elkészítették, ezt vetítették a képernyőre, ma azonban az elektronikus feliratkészítő berendezés írógépszerű klaviatúráján pillanatok alatt kipötyögtethető a szöveg, így az átfogalmazás, vagy bármi más korrekció könnyen és gyorsan megvalósítható. A nap rendezője számára a napi műsorterv partitúra szigorúsági akárcsak a karmesternek, minden kis részletében pontosan kell azt követnie. Szavainak az adóstáb tagjai feltétel nélkül kötelesek engedelmeskedni. Sötét színre keverés most! Bemondónő most! Lekeverni, film start! — sorjáznak utasításai, miközben a vágó és a műszakiak tevékenysége nyomán a néző azt látja, hogy elsötétül a képernyő, a bemondónő konferálja a műsort, majd megjelennek a film kezdő képsorai. Érdemes néhány szót ejteni a jövőről, amely néhány japán és amerikai tévétársaságnál már a „ma zenéje“. Talán már az évtized folyamán Európában is bevezetik a számító- gépes műsortervezést és -lebonyolítást, amely gyökeresen megváltoztatja a nap rendezőjének feladatkörét is. A jövőben is szorosan együttműködik majd a lebonyolítóközpont műszakjaival, de a vágó szerepét stábot vezetve bonyolítja le az egész napi műsort. Vérbeli szürke eminenciás ő, és bár neve sosem szerepel a képernyőn, mégis minden, amit a néző lát, az ő utasításai szerint történik, az általa elkövetett legkisebb hibát is a nézők milliói, néha tízmilliói látják. Akárcsak a filmek vagy tévéjátékok rendezői, ő is forgató- könyv alapján dolgozik. Számára a gyártási forgatókönyv a napi műsorterv, amelynek egyes rögzített időpontjait szigorúan be kell tartania. Meglepő módon épp e megkötöttség rejti az improvizáció legnagyobb lehetőségeit, tekintve, hogy nem minden műsor kötött adásidejű. A legegyszerűbb a helyzet a kész, ún. konzervműsorok esetében. Ezek műsoridejét előre lemérik, úgyhogy könnyű az adásba illeszteni őket. Élő adás esetén merőben más a helyzet. Egy tenisz-, röplabda-, vagy asztalitenisz mérkőzés közvetítése során könnyen megtörténhet, hogy az a tervezettnél jóval rövidebb vagy hosszabb ideig tart. Egyszerűbb a helyzet, ha a műsor korábban ér véget. Ilyenkor csupán egy szünetfilmet kell találni, amely vagy illeszkedik az előző adáshoz — pl. sportközvetítés esetén valamilyen „sportos“ témát —, vagy bármilyen semleges rövidfilmet kell a nap rendezőjének előkerítenie, természetrajzi filmet, rövid zenei betétet stb. Amennyiben jelentősen elhúzódik egy-egy élő közvetítés, ritkább esetben minden azt követő műsort a csúszásnak megfelelően később kezdenek sugározni. Sokkal gyakoribb azonban, hogy egy- egy főműsornak — tévéhíradó, esti film stb. — a megadott időben kell mennie, ez esetben a nap rendezőjének feladata az általa kevésbé fontosnak tartott műsorszámot az adásból kiiktatni, amelyet egy későbbi időpontban tűznek műsorra. Miben is áll a nap rendezőjének mindennapi tevékenysége? Reggel, az adásidő kezdete előtt egy-két órával ellenőrzi, hogy az aznapi műsorban szereplő összes film, mágnestekercs a helyszínen van-e, valamint ezek sugárzási időtartama megegyezik-e a napi műsortervben feltüntetett adatokkal. Ha valami nem egyezik, az ő intézkedéseitől függ a napi adás sikere. Ezután az adóstáb tagjaival megbeszéli a alatt csatlakozik a külföldi stúdió az adásba. Ezután az intervíziós diakép következik a jól ismert zenével, csak ezt követi a tulajdonképpeni adás. A nap rendezőjének a legfőbb feladata itt is az időpontok pontos megtartása, a legkisebb csúszásért is nagy összegű büntetést kénytelen fizetni a tévé- társaság a nemzetközi szervezet kasszájába (Intervízió, Euroví- zió). A bemondónővel való együttműködés .a rendező munkájának egyik legérdekesebb és legfontosabb része. A műsorhoz mellékelt bevezető- vagy búcsúszövegen tetszés szerint igazíthat, teljesen átfogalmazhatja, ha feleslegesnek tartja, egyszerűen közli a bemondónővel, hogy nem tartja szükségesnek a műsort külön kommentálni. A hosszabb műsorismertetéseket (a tévéhíradó előtti vagy a műsor végén elhangzót, a másnapi adásra vonatkozót) a bemondónő írja. Az elhangzó szövegért természetesen a nap rendezője felelős mind tartalmi, mind nyelvi-stilisztikai szempontból, ezért teljes joggal eszközölhet ezeken a szövegeken is változtatást. A képernyőre kerülő alkalmi feliratok (pl. műsorismertetés) elbírálása, ill. átfogalmazása is az átveszi a számítógép. Az amerikai és japán kollégák a számítógéppel írásban érintkeznek — billentyűkkel ütik be a gépbe az utasításokat —, a jövőben azonban ezen a téren is változás várható. Már működnek az első „személyi számi tógépek“, amelyek szóbeli utasításra is működnek, tehát „beszélni“ lehet velük. A jövőben minden bizonnyal a televíziós lebonyolítóközpontban is megjelenik ez a számítógép. A műsor előtt a nap rendezője csak közli a géppel utasításait, a többi megy, mint a karikacsapás: a gép adásba keveri az egyes műsorokat, őrködik azok felett, jelzi a filmszakadást, műszaki hibát, közvetítés előtt ellenőrzi az egyes filmeket, képmagnófelvételeket, vagyis átveszi a műszaki stáb és a rendező munkájának nagy részét. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy munkájukat feleslegessé teszi, mert a jövőben is, ha egy műsorszám nem az előre megadott időtartamú, ha rögtönözni kell, az egész keverőpult irányításét újra az ember veszi át, kézi vezérlésre kapcsolnak, a nap rendezője újfent bizonyíthatja rátermettségét, reakcióképességét és szakértelmét. OZOGÄNY ERNŐ ,$zezetenv guksmt" Sipos Géza felvétele Nehéz lenne eldönteni, melyikünk volt fáradtabb. Ö, aki csaknem három órán át Csehovot játszott, vagy én, aki ugyanennyit vártam rá. Emlékszem, fél tizenegyet mutatott az óra, s láttam az arcát, menne is, maradna is. Beszélgetésünk szálát sem volt könnyű megtalálni. Egészen addig, amíg szóba nem jött Suksin, Gábor Miklós, Gyarmathy Lívia ... — Ma már elmondhatom ... a Karnyónéval kezdődött. Pontosabban Samu- kával, akinek a világ is beleférne a szívébe. Svájcisapkában, bőszárú férfinadrágban, lötyögő bakancsban játszottam, s olyan lelkesen, hogy azt hittem, az egész színpad forog velem. Aztán jött egy újabb nadrágszerep: Rosalinda az Ahogy tetszik- ben. Csodáltam ezt a lányt. Hetyke és magabiztos teremtés, de Orlandóért mindent vállal. Attól sem riad vissza, hogy fiúruhát öltsön és elbujdosson vele. Samuka és Rosalinda bőrében Pap Vera és Gáspár Sándor játékát élveztem, A nem várt vendég című tévéfilmben Gábor Miklós partnere voltam. Nem volt főszerep az enyém, de Suksin ereje és költői szépsége minden szavamat átjárta. Olgát játszottam, aki elzavarta otthonról börtönből szabadult apját, mert nem bírta elviselni hogy megalázkodjon élőt tűk. Elküldte őt, de utána- ment, mert tudta, ez a véletlen találkozás immár egész életét meghatározta. Szeretem Suksint, de a nagy orosz klasszikusok, főleg Csehov és Turgenyev szintén közel állnak egyéniségemhez. Néhány hónappal ezelőtt az Egy hónap falun című tévéfilmben játszottam. Nem is emlékszem, mikor voltara olyan rossz passzban, mint a forgatást megelőző hetekben. Aztán megkaptam a szerepet, s az új hangszínek, új mozdulatok egészen más „lelki mederbe“ tereltek. A Kinek a törvényét látta? Akkor Zsókát is ismeri, igaz? Nekem leginkább az tetszett benne, hogy sosem vezérelte őt az a gondolat, hogy neki mindene megvan. Nem volt hős, de gyáva sem, objektív tudott lenni akkor is, ha apjáról, a szövetkezet elnökéről folyt a vita. A rendezők közül Gar- mathy Lívia volt rám nagy hatással. Minden szerdán című filmjében egy rámenős kamaszlányt játszottam, aki nem szereti a kötöttséget, a korlátokat; szabadon akar élni, senkihez sem akar érzelmileg kötődni. Érdekes figura volt ez a lány, s bár a nézeteivel nem értettem egyet, a kalandjain jót szórakoztam. Most, amikor újra végignéztem a filmet, eszembe jutott a kellemes légkör, amelyben az alkotás megszületett. Gyarmathy Lívia ugyanis olyan instrukciókkal látott el bennünket, hogy egyik percről a másikra ráéreztünk szere peink súlyára. Igen, ez a forgatókönyv újabb szerepet jelent. Most meg tudok sokat mondani. Annyi biztos, hogy Ádám Ottóval együtt dolgozni mindenkinek élményt jelent. Barta Lajos Szerelem című színművének tévéfilmválto zatában a legkisebb Szalay lányt keltem életre, aki hiába reménykedik, hogy a jóképű hadnagy felesége lesz, a katona elhagyja a vidéki kisvárost. Ejfél felé járt az idő, amikor elbúcsúztunk. Samukát és Rosalindát, Olgát és Zsókát továbbra is magam előtt l '*tam. Leviczki Klári, aki arcát, tekintetét és egész lényét „kölcsönözte“ nekik, gyorsan eltűnt az éjszakában. (g. szabó j Mary Crosby, az 1977-ben elhunyt neves énekes-színész, Bing Crosby leánya rövid idő alatt meghódította az angol tévénézőket. A Dallas című tévésorozat kisebb szerepe is elég volt ahhoz, hogy feltűnjön a nézőknek, rendezőknek. A Dick Turpin című filmben, amelyet szintén az angol tévé számára forgatnak, már főszerepet kapott. A film egyébként a múlt század hírhedt banditájának, Dick Turpinnek kalandjairól szól. —■ Képűnkön: Mary Crosby; a kép sarkában pedig egy régi felvétel, amelyen apjával énekel egy Bing C rosby-showba n. 1980. VIII. ÚJ SZÚ
