Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-31 / 35. szám

kisztán ugyanis atombomba gyártására készül. A kormány hol cáfolja azokat a hí­reket, hogy a Kohat kisváros környé kén egy titkos táborban atombomba­gyártáson dolgoznak, máskor meg hi vaialos lapok nyíltan beszélnek a rend szer katonai igényeiről. A Pakistan Eco­nomist című folyóirat nemrég egy na­gyobb cikkében kifejtette, hogy az or­szág vezető köreiben a „biztonság“ fogalmát elsősorban úgy értelmezik, mint „nagy, jól kiképzett hadsereg, leg újabb jegyverek, atombomba és a kato­nai potenciál terén fölény vagy leg alább egyenlőség fenntartása a vetély társakhoz képest." Tüntetők egy pa­kisztáni nagyvá­rosban nisztán elleni fegyveres agresszió köz pontjává vált Pakisztán, hanem, úgy mond, India veszélyezteti a térség álla­mait“. A tekintélyes új-delhi lap megál­lapítja: Pakisztán nem óhajtja a nor­malizálást, a térség nyugalmát rendjét, a feszültség csökkenését. Egyébként nemcsak az indiai sajtó, más lapok is egyre több olyan értesü­lést közölnek, amely szerint hallatlan gyorsasággal növekszik a militarizáló- dás Pakisztánban és csak az utolsó né­hány hónapban 12 százalékkal növe­kedtek a katonai kiadások — az egyéb­ként igen szegény ország — már költ­ségvetésének 45 százalékát fordítja a hadsereg kiadásaira. Ezek között a ki­adások között ott van az atomprogram­ra fordított rendkívüli összeg is. Pa­Mind több olyan hír, tudósítás, iz­galmas beszámoló jelenik meg a világ sajtóban, amely szerint az Islamabad közelében fekvő Kohatban már felépült a gázcentrifuga módszerével működő urándúsító üzem. Itt minden nehézség nélkül hozzájut Pakisztán az atombom ba gyártásához szükséges anyagokhoz. Ennek a gondosan őrzött üzemnek az építése különösen azután folytatódot! fokozott ütemben, amikor a francia és a világközvélemény nyomására a fran cia kormány 1978 augusztusában felfiig gesztette annak a korábban megkötött szerződésnek a végrehajtását, amely szerint a reaktorokban már felhasznált atomjűtöanyag feldolgozására alkalmas üzemet szállít Pakisztánnak. (Ez a tech­nológia tette volna lehetővé, hogy Pa­kisztán rendkívül gyorsan jusson tiszta plutóniumhoz, azaz potenciális atom- robbanóanyaghoz. Franciaország elő­ször csak az említett szerződés felté­teleinek felülvizsgálatát kívánta és azt akarta, hogy a fűtőanyag regenerációs technológiáját úgy alakítsák át, hogy lehetetlenné váljon a tiszta plutónium előállítása. Islamabad t Itakozott — ez­után következett Párizs szerződés-fel- függesztő lépése.) Kalandosnál kalandosabb történetek — de minden valószínűség szerint ko­moly valóságalappal rendelkező histó­riák — jelentek meg az utóbbi időben a világsajtóban arról, miként sikerült Pakisztánnak titkos adatokat szereznie az atomdúsítás modern módszereiről. Utcakép Lahore városából Ma már pontosan tudja a világ: a Nyug t -Európában tanuló majd dolgo­zó dr. Khan már azzal a feladattal ér­kezett Belgiumban, hogy ismerkedjen meg az urándúsítás kérdéseivel. Egé­szen természetes, hogy Belgiumban és Hollandiában is ellenőrzik' a titkosnak minősített területeken dolgozó szemé­lyeket. Most, hogy a világ odafigyel a Margalla hegy alatti villa# lakójára az ellenőrzésért felelősek egymásra muto­gatnak. A holland gazdasági miniszté­rium például az Urenco-cég biztonsági főnökét vádolja, hogy nem értesítette a holland kémelhárítást arról, hogy mi­lyen munkákon dolgozik dr. Khan. A kémelhárítás azt panaszolja: a pakisz­táni tudóst nem káderezték le kellőkép­pen, mielőtt munkába állították. Sőt még a CIA-t is emlegetik; állítólag an­nak kellett volna a NATO-tag Hollan­dia kémelhárítását figyelmeztetnie, hogy milyen fontos Pakisztánnak India utolérése az atomtechnikában — India ugyanis már 1974-ben megépített és ki­próbált ipari célokra atommáglyát és robbantott atombombát. „A kémkedés valóságos remeklése volt ez. Egy alig iparosodott ország megszerezte a leg korszerűbb atomtechnikát, egyszerűen ellopta olyan gyártási módszerek tit­kát, amelyeknek kidolgozása évtize­dekig tartott" — írja a londoni The Ob­server. Dr. Khan 1975-ben tért vissza Pakisz­tánba és ott bekapcsolódott az atom programba. Az az ország, amely a hírek szerint ► Brzezinski pakisz­táni vendéglátóival északi részéből az előbb franciaországi uticéllal elinduló, de útközben „egyszer­re csak eltűnt" húsz tonna dúsított urán Pakisztánba ... Nemrégiben érdekes cikkben számolt be a londoni Observer a pakisztáni atombomba történetének egyik legérde­kesebb részéről. A cikk sokatmondó cí­me így hangzik: „Itt lakik a kém", és elmondja dr. Abdel Quadel Khan élet­pályáját és történetét. Dr. Khan Isla­mabadban, a Margalla-hegy alatti ele­gáns lakónegyedben lakik és legalább úgy őrzik, mint a pakisztáni nemzeti bank vagyonát. Dr. Khan tíz évig magas beosztású tu­dományos munkatársként dolgozott Belgiumban és Hollandiában, legutóbb a holland-nyugatnémet határ közelében lévő Almelo kisváros Urenco nevű nagy- vállalatának urándúsító üzemében. Elő­zőleg Amszterdamban dolgozott hason­ló munkán, egy laboratóriumban. Egyébként a belga katolikus egyetem fémkohászati tanszékén végzett és egyik professzora, Delay tanár szerint igen tehetséges tudományos kutató, el sőrangú fémkohász. Nem fizikus, mint néha emlegetik, hanem fémkohászként különösen járatos a nagy fordulatszá­mú centrifugák technikájában, ame­lyeknek jelentős szerepük van az atom­bombához való hasadóanyag előállítá­tehát rendkívül közel áll egy veszedel mes tömegpusztító fegyver kidolgozó­hoz, szoros kapcsolatban áll a szomszé­dos Pekinggel, egyeztette politikáját az egyideig a Pakisztánnak szóló segélye­ket szüneteltető Egyesült Államokkal — mindenekelőtt azért, mert az ame­rikai—kínai elképzelésekben döntő sze­repe van az afganisztáni ellenforradal­márok Pakisztánon keresztül történő fokozott támogatásának . . . Nemrégiben, amikor az amerikai el­nök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Zbigniew Brzezinski Islamabadban járt, 400 millió dollár katonai segélyt aján­lott fel Ziaul Hak tábornok államfő­nek. Ilak „csekélységnek" nevezte a pénzt, és legalább 2 milliárd dollárt kért. Brzezinski kijelentette: a 400 mil­lió tulajdonképpen csak kezdet... 1979 nyarán megkezdődött a Pakisz­tán katonai és gazdasági segélyezésére létesítendő nagy nyugati nemzetközi konzorcium létrehozása — az alapvető célok között az afganisztáni ellenforra­dalmárok támogatása az első. Szaúd- Arábia például elhatározta: 700 millió dollárt bocsájt Pakisztán rendelkezésé­re, fegyverek vásárlására és zsoldosok finanszírozására, akiket az Afgán De­mokratikus Köztársaság területére dob­nak majd át. GÁDOR miklús Az indiai parlament vitájában július harmadik hetében felszólalt Indira Gandhi miniszterelnökasszony is, és aggodalmát fejezte ki Pakisztán mili­tarista politikája fölött. Egészen termé­szetes, hogy a miniszterelnökasszony parlamenti felszólalásában gondosan, mindenféle érzékenységekre tekintettel szelíden fogalmaz, és így csak annyit mordott: „Pakisztán nukleáris fegyver kezese biztonságpolitikát nehézségeket okoz Indiának." A sajtó sokkal kevésbé diplomatiku­san fogalmazott. Az Indian Express cí mű lap nagyobb cikkben foglalta ősz sze az indiai kormány és az indiai köz vélemény egyre világosabban kirajzoló dó álláspontját Pakisztánnal kapcsolat­ban. Júliusban az indiai fővárosban járt Agha Sahi pakisztáni külügyminiszter. Az Indian Express cikkében bevezetőjé­ben leszögezi: „Az indiai kormány vé­leménye szerint Pakisztán álláspontja nem segíti elő India és Pakisztán kap­csolatainak normalizálását. Agha Sahi új delhi látogatása aligha járult hozzá a nézetkülönbségek csökkentéséhez. A két országnak az Afganisztán körül ki­alakult helyzetről vallott eltérő állás­pontja rányomta bélyegét az egyéb kér elésekről folytatott vitákra is. Agha Sa­hi kijelentéseinek alapgondolata a nyil­vánvaló tények, a józan gondolkodás ellenére az volt, hogy nem az Afga Írtak arról, hogy ez elsősorban néhány olyan kiváló pakisztáni atomtudős se­gítségével történt, akik Nyugat-Euró pában dolgozlak, majd hirtelen haza­tértek és magukkal hozták a gázcentri­fuga teljes technikai tervét és alkat­rész-listáját. Van egy minden valószí­nűség szerint tényeken alapuló tudósí­tás arról is, hogy miként jutott, külön böző lobogó alatt úszó hajókon, több átrakással, kikötők egész sorában eltöl­tött néhány napos pihenő után Niger Látogató Uj-Delhiben, eredmény nélkül # Titkos tá­bor Kohet környékén # A felbontott francia szerző­dés # A hirtelen eltűnt húsz tonna dúsított urán • „Itt lakik a kém" # Brzezinski Islamabadban A kormányelnök rezidenciája Ravalpindiben sában . . . (Folytatjuk) *

Next

/
Thumbnails
Contents