Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-31 / 35. szám
VASÁRNAP 1980. augusztus 31. A NAP kel — Kelet-Szlovákia: 5.49, nyugszik: 19.18, Közép-Szlovákia: 5.57, nyugszik: 19.28, Nyugat-Szlovákia: 8.05, nyugszik: 19.34 órakor A HOLD kel — 22.39, nyugszik — 12.22 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ERIKA és NORA nevű kedves olvasóinkat 1840-ben született Giovanni VERGA olasz regény- és drámaíró, elbeszélő (+ 1922) • 1975-ben halt meg Július BUKOVIMSK? szlovák festő, érdemes művész {szül. 1904). A béke és a szocializmus elválaszthatatlan Irta: Pék Vendel Átmeneti otthon Gazdag József riportja Versenyképese a tejipar? Hacsi Attila írása Körbejárt az ezüstérem Batta György riportja Szmirna rakpartján Ernest Hemingway elbeszélése Pakisztáni nyár, I960 Gérdos Miklós útijegyzetének II. része Távol áll szándékaim tál, hogy bírálni merészeljem a Csehszlovák Államvasutak (CSD I egyik, vagy másik intézkedését. Hogyan is vetemednék kritikára éppen én, aki oly gyakran utazom vonaton? Nagyon is megértő vagyok az intézkedéseket illetően. Még az sem bosszant, ha alkalmanként ilyesmit közöl a Csehszlovák Államvasutak illetékese: „A menetrend szerint 14 óra 40 perckor érkező Balt- Orient expressz háromszáz percet késik.“ Megértő vagyok. Nincs ugyan tél, hófúvásról, meg Ilyesmiről szó sem lehet, de ugyebár távoli országból indul az expressz, országhatárokon át érkezik, és ha sok az utas, a vámvizsgálat sok-sok percig tart. Szóval, megértő vagyok. Különben is szívélyes a Csehszlovák Államvasutak és a személyem közötti kapcsolat. Pontosan fizetek, pontosan érkezem, mert előzetesen a menetrendben megállapítom a vonatok érkezésének, indulásának időpontját. Es ugyebár a menetrendben a nekem is szóló tájékoztatás így kezdődik: felhívjuk a Tisztelt Utazóközönség figyelmét...“ Szóval, a kapcsolat szívélyes. Ezért lepett meg a párkányi (StúrovoJ vasútállomáson, amikor a Tisztelt Utazóközönség egyik tagjaként a háromszáz percet késő expresszre várakozva a peronon sétálgattam, hogy az egyik faliújságon ezt a felszólítást olvastam: Ségy te is véradó!“ Hangsúlyozom: megértő vagyok. Elmosolyodtam, és nyugodtan sétálgattam tovább. Másik faliújság került a szemem elé, s újabb felszólítás: „Állj közénk!“ Ekkor már nem mosolyogtam, de ugyebár megértő vagyok, és mint aki észre se vette, hogy letegezték, mentem tovább. Sürgős dolgomra, a peron végén található illemhelyre. Ott is szólt hozzám a Csehszlovák Államvasutak. Kétnyelvű a felirat, tehát nem érthettem félre a felszólítást: „Ügyelj a tisztaságra!“ Persze, nem bosszankodtam, mert ugyebár megértő vagyok. Csak meglepett a tege- zés. Ugyanis, nem emlékszem rá, hogy mióta te- geződünk. Bizalmaskodunk is? Irodalom és háztartásvegyipar... Ha valaki korábban megkérdezte volna tőlem, e kettő között mi az ösz- szejüggés, legfeljebb valami olyasmit tudtam volna válaszolni, hogy az utóbbiban dolgozók is lehetnek irodalomkedvelők ... Tudom, még számtalan más megoldás is kínálkozna, azonban hadd ne folytassam a felsorolást, hiszen számomra már úgyis tárgytalan lett a közelmúltban, mivel minden képzeletet felülmúló ,Jcapcsolat“ bizonyítékára leltem, rendszeres hétvégi bevásárlásaim egyikén... Történt pedig mindez olyanformán, hogy én mit sem sejtve ólálkodtam a bővített áruskálájú élelmiszerbolt pultjai között. Éppen a háztartás- vegyipar néhány alapvető cikkével megrakott pultok előtt gondolkodtam réveteg tekintettel, amikor szemem egyszerre megállt egy ponton, majd kiguvadt, szám kinyílt, akár a Bécsikapu, mert egy kerekded kis dobozon halhatatlan költőnk családnevét véltem fölfedezni. Tűnődésemből akkor tértem magamhoz, amikor -a mögöttem türel- metlenkedők egyike nehezményezni kezdte, hogy az üzletben „szob- rozok“, s ennek hangosan kifejezését nyilvánította. Ettől persze csak fölocsúdtam, de még nem tértem teljesen magamhoz, hiszen nem tudhattam, hogy Adynak annak idején nem volt-e kifejezett óhaja éppen mosószerreklámmá válnia földi pályája végeztével. De ezt föltételezni is teljes képtelenség és nagyon csúnya vélemény kezdett bennem kialakulni bizonyos jól fizetett hazai reklámszakemberek lelki világáról, akik ugyan nincsenek híjával némi fantáziának, de a jóízléssel ugyancsak hadilábon állnak. (Igaz, hogy nem is azért fizetik őket, hogy elmélyítsék a lakosság jártasságát az etikettben.) Mindenesetre az „ADY“ mosószer egy „példányát“ betettem a szatyromba, hogy odahaza folytassam durván megszakított vívódásomat. Azóta edzésben vagyok. Napjában többször is megnézem, s hosszú ideig rajta tartom a szemem, hogy megszokjam a reklám eme félresikerült ötletét. Boldogabb ugyan nem lettem az idő múltával, azonban már biztosan nem fogok meglepődni, ha a jövőben megpillantok egy ,Jla$ek“ ka- tonabakancstisztítót, „Hviezdoslav“ vértelení- tő-szert, ,fleltai“ mosolyfakaszt 6-spray, vagy Sazinczi“ lélekfinomí- tót ... . Sőt, attól sem lennék meglepve, ha ez az irodalmi hullám“ egyéb háztartási cikkekre is áttes- tálódna. Forgalomba hozhatnának Shakespeare“ húslkopf fotót, Cervantes“ ventilátort, esetleg ,Zrínyi' hashajtót... Az utóbbit legfeljebb beadnám a reklámszakembereknek, még mielőtt fantáziájuk túlzottan elragadtatná őket! IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az ötéves és az évi tervek magas színvonalát és progresszív jellegét elsősorban a műszaki tudományos fejlesztés, az állóeszköz-felújítás és a külgazdasági kapcsolatok hatékonyabb tervezésével kell elérni. Döntő jelenősége van annak, hogy a tudományos-műszaki haladás a tervezés szerves részévé váljon, s a terv egyes részeinek fő tartalmát képezze, hogy a tudományosműszaki haladás eredményeinek gyors alkalmazása lényeges mértékben növelje a népgazdaság hatékonyságát és a minőségi mutatókat. Sokkal magasabb színvonalon kell kidolgozni és teljesíteni a műszaki fejlesztés, a minőségi színvonal emelésének, az új gyártmányok, a korszerű technológiai eljárások és az új gyártási programok bevezetésének, valamint az anyagigényesség csökkentésének a tervezését. Az irányítás minden szintjén szüntelen figyelmet kell szentelni az állóeszközök hatékonyabb újratermelésének, a tudományos- műszaki fejlesztés eredményeinek hatékonyabb kihasználása alapján. Az intézkedéseket arra kell irányítani, hogy azok megváltoztassák a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok eddigi viszonyulását az állóeszközök ésszerűbb kihasználásához, a gyorsabb megtérüléshez, a beruházások kifejezettebb társadalmi célszerűségéhez, a termelési alap progresszív korszerűsítéséhez és felújításához, a munkaerő-forrásokkal arányos fejlesztéséhez. A népgazdaság további dinamikns és kiegyensúlyozott fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele Csehszlovákia részvételének ki- szélesítése és hatékonyabbá tétele a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a szocialista gazdasági integrációban. Gondoskodni kell a beruházási kompleznmok és az egyes fontos részegységek kivitelének mindenre kiterjedő tervezéséről és az egyetlen főszállító funkciójának érvényesítéséről. A külgazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelésére a további eszközök mellett az árképzést is hatékonyabban kell kihasználni. Ezzel összefüggésben a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány felhívja a figyelmet a nagykereskedelmi árak fokozatos ésszerűsítésében megkövetelt felelősség jelentőségére, amelyben következetesebben érvényre kell juttatni a hatékonyság növelésének és a minőség javításának a feladatait, valamint a világpiaci feltételeket. (Részlet a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határozatából] ÉklMM Bodnár Béla a Csemadok KB népművelési osztályának vezetője. Harminc éve dolgozik a népművelés vonalán. Ma is éppoly lázas szenvedéllyel beszél a népművelő munkájáról, mint az ötvenes évek elején, amikor megismertem őt. Sokan, sokféleképpen megfogalmazták már a népművelő munka lényegét. Ű e kérdésről így vall: — Ezt a munkát csak elkötelezetten s hittel lehet végezni és állandó önképzéssel. Én a kommunistát és a népművelőt sohasem tudtam elválasztani magamban. Azt tartottam mindig és tartom ma is: legyünk hűek önmagunkhoz. — Harminc éve vagy nép művelő. Ha visszatekintesz megtett utadra, elmondha- tod-e egyértelműen, hogy megérte, érdemes volt? — Ha nem igy lenne, azt hiszem, e beszélgetésre sem kerül sor. — Hogyan emlékszel visz- sza a kezdeti évekre? gedett embernek tartod magad? — Aki komolyan gondolja azt, amit csinál, sohasem lehet elégedett. Az évek bizony gyorsan elrepültek felettem, s mennyi még a tennivaló, a megvalósításra váró feladat. — Korábban már megkaptad a Kultúra érdemes dolgozója kitüntetést, az idén HŰEN ÖNMAGÁHOZ — Bennünket akikoriban olyan hit, lelkesedés és tudatos elhivatottság fűtött, amely a legnehezebb buktatókon is átsegített. A szövetkezetek szervezésétől kezdve mindent csináltunk. Gyalog és kerékpáron jártuk a falvakat, több Időt töltöttünk a nép között, mint a családdal. Számunkra ez szinte természetes volt. Ha valahol nem sikerült egyszeri beszélgetés után célt érni, oda elmentünk másodszor, harmadszor, sőt, ötödször is, ha kellett, és elértük, amit akartunk. — Ötvenöt éves vagy, elépedig a Kiváló munkáért kitüntetést. — Igen. S tudom, hogy ez kötelez is.- A Csemadok nemcsak a népi kultúra ápolásában, továbbfejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket, hanem a közéleti gondolkodás alakításában, formálásában, szellemi értékeink gyarapításában is. Hol tart ma például az amatör népművelési mozgalom? — A tevékeny ember a saját és mások jókedvéért, öröméért, szórakozásáért őrömmel áldoz ma is óráikat a szabad idejéből. Persze, csak akkor, ha abban igazán kedve telik, értelmét látja, mert önmaga is gazdagabb lesz, és ha e tevékenységért jő szót és nyilvános elismerést is kap. Mi ezt meg is adjuk. — A jövő? — Továbbra is azon az úton kell haladnunk, amin eddig, de még fokozottabb művészi igénnyel végezve munkánkat. Öröm számunkra, hogy a népművelő munkánk ma már valóban sokszínű. Az élményt nyújtó író—olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások, vetélkedők, irodalmi színpadok és egyéb rendezvények egyre több érdeklődőt vonzanak. Egyre jobban előtérbe kerül a kultúra személyiségformáló, esztétikai értékeket létrehozó ereje az amatőr tevékenységen belúl is. A tudatos munka eredményeként nőtt az olvasás iránti kedv a falvakon. A jövőben is mindent megte- szünk azért, hogy sikeresen oldjuk meg a közművelődésben ránk háruló igényes feladatokat.. TÖRÖK ELEMÉR 1988. VIII. 31 ÚJ SZÓ
