Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-24 / 34. szám
# \ •m \ ♦ JÁTSZVA TANULTAK A szeredi (Sered) mezőgazdasági szaktanintézet diákotthona egy hónapig a pionírok üdülő- háza volt ezen a nyáron. Falai között a galántai járás pionírcsapatainak tisztségviselői laktak. Zászlósok, őrsvezetők, raj- elnökök, a csapattanácsok elnökei, valamint a járási törzskar tagjai. A diákotthonban a pionírtáborok rendje volt érvényes. Nógely Éva elvtársnő, a járási pionírház dolgozója volt a táborparancsnok, és a „táborozó“ pionírok játszva tanultak. övék volt a sportpálya, a tornaterem, a. klub, s ott kedvükre játszhattak, szórakoztak. Nem akármilyen módon azonban, hanem úgy, hogy közben megtanulták: miként lehet megszervezni a többieket is érdeklő játékokat, versenyeket. Délelőt tönként, néha délután Is, megbeszéléseken, előadásokon vitatták meg a pionírélet problémáit azokkal, akik jól éjük azt. Az előadók ugyanis a járási pionírház, illetve a városi pionírházak hivatásos dolgozói, valamint csapatvezetők voltak. Érdekesek voltak a közös programok is, melyek közül néhány igazán említésre méltó: a honvédelmi verseny a Vág folyó partján, a vetélkedő a közlekedési játszótéren, a jelmezes pionírkarnevál és a dalverseny. Az utolsó napon ünne pi csapatgyűlést rendeztünk, a versenyek győztesei megkapták^ a díjakat, és a pajtásók megígérték, hogy a következő tanévben hasznosítani fogják azokat az ismereteket, melyeket játszva, szórakozva szereztek meg. És mindenki fogadko- zott: Jövő nyáron megint találkozunk. fiCSI ERZSÉBET MARKÉTA PROCHÄZKOVÄ NAPRAFORGÓK Napfénybe merülten, az ég kék-fehér költészetében — de az arcotokon csupa nyári zsongás. Mosolygó cserépvázában ragyogva szemlélitek rabságotokat. Széthull a szürke bérház, kihafózom szemetek arany útján harsány pacsirtadalok, hamvas lepkeszárnyak, s az érés súlyos illatú tájai felé. PETRIK JÓZSEF fordítása TÖRD A FEJED! I. Melyik, mint jelont? Az ábrán olyan nemzetközi jelek láthatók, amilyeneket az időjárási térképeken szokás használni. II. Ki volt a rózsák atyja? III. Ki volt az igazságos? (B. M.) A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő hányadik osztályos tanuló. Az augusztus 10-én közölt rejtvény helyes megfejtése: I. Sorsol, II. Nippon, III. Szauna — 49 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Kelemen Péter, 3. oszt., Losonc (Lu- Cenec), Csicsmann Diana, 3. oszt., Zselíz (Zelie- zovce), Varga Csaba, 9. oszt., Nagygéres (Velk^ Hores), Grédi Annamária, 6. oszt., Deáki (Diakov- ce), Tóth Pál, 3. oszt., Pered (TeSedikovo). fát/ál á/fizn# migomma baiim Nem mindegyik pionír üdült ezen a nyáron pionírtáborban. És a városi gyermekek közül sem volt mind egyiknek alkalma, lehetősége, hogy falun, a nagyszülőknél, rokonoknál nyaraljon. Sőt, néhánynak a szülei sem kaphattak szabadságot a nyári időszakban, így tehát azok, mint a bratisla- vai, II. városkerületben lakó Kulcsár Katalin és Alena Kalcarová, otthon nyaraltak. Hogyan? Kati és Alena nyomába szegődve megtudtam, s mondhatom: jól érezték magukat, számukra is vidám, örömteli volt az idei pionír nyár. Az egyik napon, kedden, az „Űj idők“ elnevezésű játszótéren találkoztam velük. Ahány hinta, csúszda, libikóka, mind „kipróbálták“. Közben egyre csak azt lesannyit jelentett, hogy a mondanivalót jól, találóan, képi módon, de közérthetően fejezte ki, Kati tehát jutalmat kapott, társasjátékot. Harmadnap, csütörtökön, a sportpályán találkoztunk, így mondták: „Olimpiai napot tartunk.“ Azzal kezdték, hogy megvitatták a tv képernyőjén látott olimpia versenyszám, a női torna eseményeit. Pontosan, és jól tudták, hogy a csehszlovák lányok milyen eredményt értek el: Zemanová 19,650 pontos teljesítménnyel a gerendán ötödik helyezést, La- bakóvá 19,725 pontos teljesítménnyel hatodik helyezést a talajon. Tetszett nekik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság alig 16 esztendős versenyzője. Maxi Gnauck milyen ügyesen forgott és lengett a felemás korláton, aranyérmet nyert. Azután egyik a másikra néték a francia klasszicizmus stílusában, 1805-ben ebben az épületben írták alá a Napóleon és I. Ferenc császár közt megkötött békét. Megmutatta nekik, hogy az épület homlokzatát oszlopsoros portikusz, allegorikus szobrok díszítik. Zmeták festőművész mozaikját is megmutatta, az 1959-ben, a világháború idején tönkrement freskók helyett készített mozaikot. Azután a széles lépcsőfeljáraton a palota úgynevezett Tükörtermébe vezette őket. Szombaton megint találkoztam Katival és Alenával Fagylaltoztunk. Elmondták, hogy a Medikus-kertbe készülnek menni, mert ott térzene lesz, a városi katonai helyőrség fúvószenekara ad hangversenyt. Hívtak, hogy tartsak velük ... Ekkor tudtam meg tőlük: azért ilyen színes, változatos Alena, balról a harmadik, a szemüveges kislány, jelentkezni sem volt rest ► * Kati, balról az első, jutalmat kapott, társasjátékot Előbb azonban magasságukhoz, méretükhöz igazították a nyújtót (A szerző felvételei) ték, hogy mikor lesz már tíz óra. Ugyanis, ekkor kezdődött az a közlekedési verseny, melyet a művelődési ház a közbiztonsági szervek városkerületi parancsnoksága közösen rendezett — a gyermekek számára. Alena negyedik osztályos, jól tud kerékpározni, ismeri a közlekedési szabályokat, jelentkezni sem volt rest, amikor elhangzottak a kérdések, így tehát díjat is nyert, az olimpiai Misa mackót. Másnap, szerdán, a volt Mirbach-palota, vagyis a Városi Galéria udvarán találkoztam velük. Persze, rajzlapot, vízfestéket, ecsetet, tá- lacskákat is hoztak magukkal, mert ők már tudták, hogy meghirdették az akciót: A Galéria a gyermekeknek — a gyermekek a Galériának. Megnézték a tárlatot, meghallgatták a tárlatismertető magyarázatot. Utána hozzákezdtek a festéshez. Kati, aki szintén negyedik osztályos, egészen ügyes képet festett, melynek ezt a címet adta: Pionírok a Duna partján. A tárlatvezető csak rápillantott Kati festményére, egyből kitalálta annak címét, ami zett, és bíztatták egymást: „Gyerünk a korlátra!“ Előbb azonban magasságukhoz, méretükhöz igazították. Később azonban „vándorlással“ folytatták, mindegyik szeren próbát tettek. Pénteken a Prímáspalota előtti téren találkoztunk. Ott már várta őket, meg a többieket a BIPS (Bratislava Információs Irodája) dolgozója, aki hivatásos idegenvezető. Megmagyarázta nekik, hogy a Prímáspalotát Melchior Hefele építész tervei szerint 1778—81-ben építeta nyári programjuk, mert az idén Bratislavában a „Gyermekek nyara 80‘“ akciót is megszervezték, szüleik a programot ismertető füze- tecskében megjelölik, hogy mikor, hová menjenek. — Egyszerű ez — mondták —, de nagyszerű. Szóval, otthon, a városban is lehet jól nyaralni, csak — mint ahogyan Kati és Alena is teszik,- — érteni kell a módját. HAJDÚ ANDRÁS 1980. VIII. 2 N C/3
