Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-17 / 33. szám
r TUDOMÁNYI TECHNIKA Készítik a Bulgariia 1300 műholdat Szovjet tudósok egy csoportja nemrég bulgáriába érkezett, hogy felülvizsgálják a Bulga- rija 1300 műhold számára bolgár szakemberek által kifejlesztett műszereket. A műholdat a jövő évben bocsájtják föld körüli pályára, a bolgár állam fennállásának 1300. jubileumi évében. Dr. Igor M. Pod- gornij professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Űrkutatási Intézetének osztály- vezetője, aki a csoportot vezette, megállapította, hogy a műhold alkalmas lesz a rendeltetésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. A Bulgarija 1300 műhold a Föld mágneses mezője és a napszél kölcsönhatásait fogja kutatni. „Számos szovjet, amerikai és nyugat-európai műhold kutatta már ezeket az összefüggéseket,“ mondotta Podgornij professzor, „a megfigyelt jelenségek között azonban olyan eltérések vannak, amiket különböző módon lehet magyarázni. Ez arra vezethető vissza, hogy az egyes műholdak eltérő magasságokban, a Földet körülvevő űr különböző rétegeiben végezték a méréseiket. A Bulgarija 1300 műhold lesz az első, amely az ionoszféra és a mágneses mező kölcsönhatásaiból eredő folyamatok általános kutatására fog szolgálni. A bolgár szakemberek a műhold berendezéseinek kifejlesztésénél felhasználták a szovjet tudósok tapasztalatait, emellett. saját gondolataik alapján új megoldásokat is találtak. Ezeket mi is hasznosítani fogjuk, és a nyugati űrkutatásban is al kalmazni fogják. Az említett folyamatok általános kutatására az Egyesült Államokban is készülnek. Az amerikai műhold azonban nem lesz a Bulgarija 1300 vetélytár- sa, mert keringési pályájuk magassága eltérő, s kutatási programjaikban is vannak bizonyos különbségek. Ha a tudományos kutatásnak ezen a területén jól megszervezik az együttműködést, ez a két program egyetlen egységes rendszert alkothat.“ I. M. Podgornij professzor személyesen a kozmikus plazmafizika kutatásával foglalkozik. Tulajdonképpen a napszél sem egyéb plazmaáramlásnál, amely a Nap felszínén keletkezik, s minden irányban terjed az űrben. „Amikor a napszél és a földi mágneses mező kölcsönhatásait laboratóriumi feltételek mellett vizsgáltuk, érdekes jelenséget tapasztaltunk, amit csak nagyon nehezen lehet megfi gyelni az űrben“ folytatja Podgornij professzor. E vizsgálatok során számos kérdés megoldódott, többek között az is, hogy a napszél energiája miként alakul át hővé az ütközési hullámokban, s hogy a nápplazma részecskéi miként jutnak el a Föld mágneses mezőjébe. Bebizonyosodott, hogy a földi mágneses mező nem képez ideális gátat e részecskék behatolásával szemben. A napszél részecskéi a Föld mágneses me zőjében tovább haladva meggyorsulnak, s amikor elérik az atmoszféra külső rétegeit, a hajnalpír jelenségét okozzák. Laboratóriumi feltételek közötl bizonyos mértékig az észáki fény jelenségének okait is sikerült felderíteni.“ Podgornij professzor reméli, hogy a napszél kutatása során arra is magyarázatot találhatunk, hogy a Nap miként befolyásolja a földi időjárás alakulását, s hogy ennek alapján később hosszabb időre szóló és pontos előrejelzések készíthetők. A tudósok véleménye szerint a Nap erős hatást gyakorol a földi életre. Összefüggéseket tapasztaltak a Nap viselkedése és a földi szervezetek viselkedése között. Egyesek még azt is feltételezik, hogy az emberek szív- és érbetegségei a naptevékenységgel is kapcsolatban vannak. „Ezekre a kérdésekre még nem .adhatunk pontos választ, az azonban tény, hogy a Napnak a földi életre gyakorolt hatásában természetes közvetítő szerepe van a napszélnek. Ebből a szempontból a Nap és a Föld kölcsönhatásainak fennállásához nem férhet semmi kétség.“ (Sofia News) A szovjet űrkutatási program a Szaljut—6 űrállomással folytatott Interkozmosz kísérletsorozat közben elvégezte a módosított, korszerűsített Szojuz T—2 űrhajó pilótás berepülését is. Mint ismeretes, 1979. XII. 16-án indították először ezt az űrhajótípust, üresen és 1980. III. 26-án tért vissza a Földre 101 napos út után. Ebből 99 napot a Szaljut—6-tal összekapcsolva repült, tartóssági próba során. A Szojuz T-2 űrhajó útja Most 1980. VI. 5-én indult Ju- rij V. Malisev alezredes parancsnokkal és Vlagyimir V. Akszjonov fedélzeti mérnökkel egy rövid, 4 napos próbaútra. A járműről adott ismertetés leszögezi, hogy alakjában a korábbi, kisebb napelemes Szojuzról van szó, amelynek belső berendezését, műszereit 80—90 százalékban kicserélték, illetve új elemeket építettek be. Az össztömeg és a hordozórakéta változatlan marad, de számos műszaki újítás segíti a gazdaságosabb alkalmazást. A pilóták új típusú, szélesebb, kényelmesebb űrruhában repülnek, a visszatérő kabin új műszerfalat, a vezérléshez nagy teljesítményű számítógépet kapott. A hajtómű-rendszert üzemanyag szempontjából egyesítették, így bármely hajtómű üzemelhet a meglevő hajtóanyaggal — gazdaságosabbá téve a felhasználását. A fékezés előtt már leoldják a gömb alakú orbitális kabint, így kevesebb üzemanyag is elég a visszatéréshez. A napelemek alkalmazása energia szempontjából több hetes űrrepülést is lehetővé tesz, ami függetleníti az űrhajót az űrrandevúk kényszerű időpontjából. A rövid űrrepülés során két napot ösz- szekapcsolva repültek a Szaljut—6-tal, majd az űrállomás visszahozandó anyagait átvéve 1980. VI. 9-én délután simán leszálltak a szokásos térségben. Az új szállító űrhajók alkalmazására várhatóan 1981-től fog sor kerülni a későbbi űrállomás-program során. Az Ariane LO-2 hordozó rakéta kudarca Az 1980. május 23-án többszöri műszaki halasztás után elindított LO—2 jelű második Ariane hordozórakéta startja teljes kudarccal végződött. Az I. fokozat működése alatt, a start után 60 mp-cel leállt az egyik hajtómű, a kiegyenlíthe- tetlen tolóerő miatt a rakéta megbillent, letért a röppályá- ról és 108 mp múlva a tengerbe zuhant. A 210 t—s rakétával együtt pusztult el két NSZK kísérleti műhold is, ami nemcsak anyagi veszteség, hanem tudományos is, mert nincs tartalék példánya, hosszú ideig nem lehet szó a megismétlésről (AMSAT és' FIREWHEEL). RNDr. Alena Cimbálníková, kandidátus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Földtani és Geotechnikai Intézete ásvány- és kőzettani laboratóriumát vezeti. Tudományos munkásságának nagy elismerését jelentette, hogy a szovjet tudósok kivizsgálás céljából mintát küldtek neki abból a holdkőzetbő), amelyet automatikus szovjet űrállomás juttatott a Földre. A holdkőzet parányi mennyiségű mintájának kivizsgálásához speciális eljárásokra volt szükség Alena Cimbálková olyan kutatási módszereket dolgozott ki a munkatársaival, amelyek a rendkívül kis mennyiségben előforduló földi eredetű anyagok kivizsgálására is alkalmasak, jelenleg tovább folytatják a holdkőzetben talált fémes elemek vizsgálatát, s az alkalmazott új kutatási módszerek egyúttal elősegítik a tiszta fémek előállítására szolgáló új technológiai eljárások kifejlesztését. (A CSTK felvétele) A műszaki -hiba ismét azokat igazolta, akik a francia CNES terveit optimistának tartották. Azok a nehézségek ismétlődnek, csak nagyobb méretben', amelyek a korábbi francia Diamant hordozórakétát jellemezték. A szerkezet összbiztonsága nem kielégítő és a kereskedelmi alkalmazáshoz nem elegendő 50—75 százalékos megbízhatóságú rakéta. A program 1980-ra 3 indítást tervezett, de ebből az LO—3 és 4 máris halasztást szenved, míg a mostani kudarc okát kivizsgálják. Ehhez a roncsokat kb. 50 m-es vízmélységből ki kell emelni. Az 5 db rakétára tervezett próbaindítások 1981 közepéig tarthatnak, ekkorra már az első operatív start keretében az ESA EXOSAT—A jelű vagy más műholdjának indítását tervezték. Hogy ez a maximálisan 80 százalékban sikeres rakétával elérhető lesz-e, azt a következő fél év mutatja meg. Műszaki Elet A Brnui Vízépítési és Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet ipari hidraulikával foglalkozó szakosztályának egyik jelentős feladata a nagy vízgazdálkodási és energetikai létesítmények hidraulikus elemeinek és technológiai részegységeinek aerodinamikus modellezése. E kutatás eredményeit, szoros együttműködésben az illetékes gyártó és tervező vállalatokkal, elsősorban a Sigma Olomouc, a CKD Blansko vállalatokkal, a moszkvai Gidroprojekt tervezőirodával, valamint a brnói Energetikai Gépipari Kutató- intézettel, közvetlenül érvényesítik mind az egyes szivattyúk, mind pedig a komplett öntözési és meliorációs rendszerek, vízi és atomerőművek berendezéseinek a gyártásánál. Az intézet a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazásával jelentős alapanyag- és energiamegtakarf- tásokat tesz lehetővé a népgazdaságban. Példaként megemlíthetjük a dalcsicei víztározós erőmű beömlő nyílásának műszaki megoldását, ami 2155 millió kWh-val növelte az erőmű évi teljesítményét. Hasonló eredményeket értek el ezzel összefüggésben a lengyelországi Zarnowiec, az argentínai Los Reyunos és az NDK-beli Markersbach és Goldistal víztározós erőművekben. A felvételen Zdenék Kolaüka kutató egy új típusú sirálszekrényben az egyik nagy diagonális szivattyú modelljét vizsgálja. (A CSTK felvétele) A napenergiát már több helyen hasznosítják Csehszlovákiában is a használati víz melegítésére. A legújabb berendezést Choustníkban helyezték üzembe a tábori járásban. Az új rendszerhez tartozó, egyenként 1800x1000 mm hasznos felületű tizennégy kollektor több mint 25 m2 területet foglal el; a kollektorok teljesítménye kielégítő, nyári időszakban, átlagosan nap sütéses időjárás mellett 2500 liter víz 8 óra alatt 80 Cel- sius-fokra melegíthető fel. Egy alkalommal 27 C° külső hőmérséklet mellett, amikor egész nap felhőtlen volt az égbolt, 95 C°-ra melegedett fel a víz, ami a kollektorok eddigi csúcsteljesítményét jelentette. A kollektorok abszorbeáló rendszerét 34 méter hosszú, 22 mm átmérőjű rézcső képezi. Az egész rendszer vaslemezekből készített tálakban van elhelyezve, amelyek alsó felületét hőszigetelés csövektől 15 mm, a két üvegréteg közötti távolság 10 mm. A kollektorokat az uszoda új pavilonjának homlokzati térségében helyezték el. A napsugár- által melegített Napenergiával futott zuhanyozok céljából ásványgyapot-réteg- gél fedték be. Erre kerüli a sugárzást visszaverő, alumínium-fóliával ellátott kátránypapír. Az abszorben- sek feletti üvegrétegeket úgy helyezték el, hogy optimálisan érvényesüljön az üvegház-hatás. Az alsó üvegréteg távolsága a rézvizet egyfokozatú szivattyúrendszerrel továbbítják a tussolókba. Habár a kollektorok teljesítményét a fekvés ős a hajlásszög változtatásával az év és a napszak adott feltételeinek megfelelően növelni lehetne, az eredmények így is figyelemre méltók. Ha figyelembe vesszük a napsugárzás értékmutatőit hazai feltételeink között (650— 800 W/m2), a 6—8 liter víz felmelegítését 60 C°-ra egy óra alatt, a kollektor 1 négyzetméterére számítva optimálisnak lehet tekinteni. A Choustníkban szerzett tapasztalatok ismételten bizonyították, hogy nem elegendő valamilyen radiátort feketére festeni és üveg alá helyezni, s abban bfzní, hogy ez már tökéletesen hasznosítja a Nap melegét. Az itt ismertetett szoláris berendezést részletes kísérletek alapján készítették el, s fontolóra vették a különböző megoldások előnyeit és hátrányait. (hl) 1980. VIII. 1-j ozsrn
