Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-10 / 32. szám
ÚJ szú A megszakító nélküli elektronikus gyújtóberendezés működési elve AUTÓELEKTRONIKA A 60-as évek végén az autókiállításokon még szenzációszámba ment, ha egy kocsin elektronikus feszültségszabályozót, vagy gyújtást alkalmaztak. Ma viszont már természetes, ha egy-egy típusba a tervezők ilyen vagy olyan elektronikus elemeket beépítenek. Hála a repülőgép és rakétaiparnak, sikerült olyan megbízható, hosszú élettartamú és aránylag olcsó elektronikus elemeket, rendszereket kialakítani, amelyek többszörösen túlélik egy autó használati idejét. Az utóbbi évek energiatakarékossága és intenzív környezet- védelme is serkentőleg hatott az autóelektronika elterjedésére. Található ma már olyan autótípus, ahol elektronika ve zérli, vagy ellenőrzi pl. a gyújtást, a feszültségszabályozást, a befecskendezőszivattyút, a műszereket, a klíma és hőmérsékletszabályozást, a világítást, a fényszórókat, a bekapcsolt biztonsági öveket és ajtókat, a fékblokkolásgátlót, — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az elektronika használata elsősorban három fő területen — a gyújtás, a feszültségszabályozás és a porlasztó, illetve a befecskendezőszivattyú vezérlése — terjedt el. A csehszlovák gyártmányú ETZ—05-ös és 06-os berendezések ismertek már az autósok között. Ez alkalommal a magyarországi Bakony Művek elektronikus gyújtóberendezését és feszültségszabályozóját mutatjuk be olvasóinknak. A Bakony Művek mintegy 20 különböző elektronikus autóvillamossági szerkezet prototípusát dolgozta ki, ezek közül kettő már kereskedelmi forgalomba is került. Az NK—1012-es típusú elektronikus gyújtóberendezés vala mennyi négyütemű, 12 V-os ne gatív testelésű gépkocsimotorra felszerelhető. Használatának előnyei már elég ismertek; így biztosan indíható a motor még a kimerült akkumulátornál, pl. 6 V-nál, azonkívül alacsony hőmérsékleten pl. — 40°C-nál is. A gyújtófeszültség a percenkénti 25 ezer szikraszámnál is 30 ezer V felett van. A megszakító érintkezői nem égnek be, így a gyújtás nem állítódik el. Nem érzékeny a megszakítóhézag beállítására. Az áramfelvétel a fordulatszámmal arányos és alacsony fordulatszámon nem terheli az akkumulátort. Az intenzív szikra következtében kedvezően alakul a motor fogyasztása és kevesebb szennyezőanyag kerül a kipu fogógázba. Ami igen lényeges, a gyújtóberendezést legfeljebb 10—12 ezer kilométerenként a gyertyacserék alkalmával szűk séges csak ellenőrizni, illetve beállítani. A tapasztalatok igen kedvezőek: egy 1200-as Ladába beépítve szinte átlakította a motort. A lehűlt motor a legnagyobb hidegben az első kap csolásra indul és az eddigi mérések alapján átlagban 10 százalékkal csökkenti az üzemanyagfogyasztás is, ami 1000 kilométeren mintegy 8—9 liter benzin megtakarítását jelenti. Beszerelése nem nagy munka. A Ladákba a motor baloldalára a gyújtótekercs mellé legcélszerűbb felszerelni. Elkészült egy mechanikus megszakító nélküli változat is. Itt a gyújtásmegszakítóban egy négyágú forgó acéllemez adja a megfelelő villamos impulzusokat az elektronikus gyújtó- berendezésnek. Ez a konstruk ció semmilyen gondozást nem igényel, élettartama többszöröse magának a gépkocsinak. Egy másik kiegészítő berendezés a vákuumos előgyújtásszabályo- zóval felszerelt gyújtáselosztó. Az új vákuumos gyújtáselosztó a Lada motorokhoz készül és a jelenleg forgalomba kerülő típusokat már ezzel hozzák forgalomba. Tovább javítja a motor rugalmasságát, gazdaságosságát azzal, hogy az előgyújtás mértékét nemcsak a fordulatszám függvényében, hanem a mindenkori terhelésnek megfelelően is szabályozza. A szükAz új vákuumos gyújtás-elosz- tómegszakító berendezés elektronikus feszültségszabályozók hoztak. A Bakony Művek új BTF-12A típusú elektronikus feszültségszabályozőja valamennyi Lada, Polski-Fiat—1300- as, 1500-as, azonkívül a Fiatnál igen előnyös, holtidő nélkül követi és kompenzálja a hirtelen terhelésváltozásokból eredő feszültségváltozásokat, végül bármelyik kábel szakadása esetén a generátort 0 V-ra szabályozza, amit a töltésellen- őrzőlámpa is jelez. Felszerelése nagyon egyszerű, a régi feszültségszabályozó helyére csavarozható és csak a két vezetéket, a „15“- és „67“-es kábeleket kell rácsatlakoztatni és máris üzemképes. Megnöveli az akkumulátor élettartamát; egy 1972-es évjáratú 1200-as Az elektronikus NK-1012-es gyújtóberendezés bekötési vázlata A BTF-12A típusú elektronikus feszültségszabályozó bekötése séges vákuumot az új Ladáknál a porlasztó I-es torkából a szabályozó szelep alatt kivezetett csövecskéből nyerik, ez van összekötve a gyújtáselosztó vákuumos szerkezetével. A régebbi Ladákba utólag is besze relhető az új szerkezet. A gépkocsik egyik legkénye sebb alkatrésze az akkumulátor. Az akkumulátor kapcsola tát az áramfejlesztő dinamóval, vagy generátorral a mindenkori igényeknek megfelelően a feszültségszabályozó végzi. Ez az állandóan mozgó villamosmechanikus berendezés hamar meghibásodhat. Mindez kihat az akkumulátor megbízható működésére, illetve élettartamára. Gyökeres változást az 125, 127, 128, 124, 130 és 132-es típushoz alkalmazható. Használata olyan előnyökkel jár, mint: nem tartalmaz mozgó alkatrészt, így minden külső behatásnak ellenáll, utólagos beállítást (karbantartást) nem igényel, a folyamatos szabályozással minimálisra csökkenti a generátor rádiófrekvenciás zavaró jeleit, a szabályozás a feszültség csúcsértékére történik, ami növeli az akkumulátor élettartamát, ez különösen az új rendszerű ún. zárt akkumulátorokLadán, 6 évig tartotta üzemképes állapotban a bolgár gyártmányú akkumulátort. Az akkumulátor savat az „Akuvit“ elnevezésű regeneráló folyadékkal keverték. Az „Akuvit“ a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Intézet mérnökeinek a találmánya és fő előnye: lelassítja az akkumulátor belsejében az oxidációs folyamatot és így megnöveli az élettartamát. TAMAS GYÖRGY * 1980. VIII. 10. S okszor olvasható az újságban: „Halálos baleset az irányjelző lámpák helytelen használata miatt“. Az autóban talán semmilyen alkatrészt nem kezelnek olyan hanyagul, könnyelműen, közömbösen, mint az irányjelző kapcsolóját. Pedig ez az apró készülék a közúti közlekedésben páratlanul fontos eszköz. A rosszul villogtató: menetirány- változtatási szándékát jelzi — jobbra, de balra kanyarodik. Autósunk ugyanis menetközben meggondolta magát, de a menetirány-változtatást helytelenül jelző villogót továbbra is működtette. A következő alkalommal balra jelez, de egyenesen halad tovább. Mit érdekli őt az, hogy az utána haladók hogyan boldogulnak! A villogtató kikapcsolásáról megfeledkező autós: „valamikor“ jelezte menetirány változtatási szándékát, villogtatott — de még akkor is az a villogója pislog, amikor már egészen máshol, más irányban vezeti kocsiját. Ennek a műszaki berendezésből adódó okai is lehetnek (a karnak például nincs visszaállító ütközője) — de a lényeg az, hogy a lámpa tovább villog kereszteződéseken, utcákon, egy egész városon át, változatlan irányban. S a vezető ebből semmit sem észlel, holott a műszerfalon az ellenőrző lámpa együtt villog a külső menetirányváltoztató lámpával, s villogórelé is hallhatóan ketyeg. A túl későn villogtató: az ő hibája ilyen szempontból a leggyakoribb. Csak akkor működteti a villogtatót, amikor a másik nem, vagy csak nehezen tud arra reagálni. Így 6 mindig gondoskodik „meglepetésről“. Vár a lámpa előtt és csak akkor jelzi balra fordulási szándékát, amikor zöldet kap. Ilyenkor természetesen pompás forgalmi dugó keletkezik, a kereszteződés kellős közepén, miután sok egyenesen továbbhaladni szándékozó — aki derék „villogtatátőnkról“ is ugyanezt tételezte föl — megállásra kényszerül. Vannak, akik a villogtatót csak a volán fordításával egyeidejű- leg kezdik működtetni. Akkor már minek villogtat? Hiszen ilyenkor már anélkül is minden autós látja, hogy merre fordult az előtte haladó. Az eféle autós olyan mint a rossz lőmes- ter, aki előbb meggyújtja a zsinórt és csak a robbanás pillanatában kiáltja: „Vigyázat! Robbanás!“. Aki sohasem villogtat: ő, a „va gány", aki az egész villogtatást feleslegesnek tartja. Minek jelezni a menetirány változtatást? Hiszen az autót anélkül is lehet vezetnil A villogta tás luxus — így tartja ez az autós. A helyesen, szabályosan villogtató autós: Ö abban a pillanatban kapcsolja be a villogtatót, amikor az a szembejövőnek, a keresztforgalomnak és az utána haladónak is hasznos szolgálatot tehet. Tehát elég korán, hogy a forgalom minden résztvevője ehhez kellő időben alkalmazkodni tudjon (besorolni, lefékezni, nyomsávot váltani, várni stb. — a közlekedési helyzettől függően). Ö akkor is villogtat, ha az útirány — például útelágazásnál — többé kevésbé egyenes vonalban vezet tovább. Természetesen akkor is jelez, ha egy előző kocsit követ. S természetesen — a közúti közlekedés szabályainak megfelelően — minden előzésnél és induláskor is villogtat. A jó autós mindenekelőtt akkor jelez, ha ezzel másnak használ és segít. Nemcsak saját hasznára, hanem környezetének, közlekedő partnerének a védelmében is jelez. MOLNÁR OTTO 17
