Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-10 / 32. szám

IATEK, VERSENY, BOIHAPIAC \ Pionírakció szabad szombaton, Felsőpatonyban (Horné Potöft). Tóth Katalin csapatvezető a fő szervező, de persze segítenek neki a rajvezető pedagógusok és sok szülő is. Bódis Sarolta elvtársnő, a szülői tanács elnöke például meg­szervezte, hogy a délelőtti program után mind a 250 gyer­mek ízletes és kiadós ebédet kapjon a művelődési ház étter­mében. Renczés Sándor elvtárs, a Vörös Csillag Efsz elnöke pedig a vezetőséggel egyetértve, mint máskor is: a ren­dezvény anyagi jellegű gondjait intézte el. A délelőtti program: játék. Rajonként rendezik meg a kü­lönféle ügyességi és sportjátékokat. Ki gyorsabb? Ki ügye­sebb? A győztesek jutalmat is kapnak. Délután: verseny. Ez már komolyabb, mint a délelőtti, mert egyik programpontja a labdarúgó-villámtorna. A döntő mérkőzést a hatodikosok a kilencedikesekkel játsszák. Az eredmény: 0:0. Tizenegyesek rúgásával döntik el, hogy azért mégiscsak a kilencedikesek a villámtorna győztesei. Még néhány szót a bolhapiacról. Ezt a csapattanács ren­dezte meg az iskola folyosóján. Előzőleg kihirdettték, hogy aki talál otthon olyan tárgyat, mely véleménye szerint már semmire sem használható, mely számára felesleges, hozza el, adja át a csapattanácsnak, majd az értékesíteni fogja. Nagyon jó ötlet ez, mert hiszen sok feleslegesnek minősí­tett régi tárgy talált így új gazdára, aki szívesen meg is fizette annak a tárgynak az árát. A bevétel — pontosan 500 korona —, persze a csapattanács pénztárába került, onnan pedig a Szolidaritási Alap folyószámlájára. Szóval, egészen jól sikerült a pionirakció. FARKAS SÁNDOR Micsoda változatosság! Az idei pionírnyár olyan színes és változatos a nagygéreci (Velky Ho- res) alapiskola pionírjai számára, amilyen még eddig talán sohasem volt. Igen, idejében felkészültünk, mindent előre megbeszéltünk, elter­veztünk. A szikrák és a fiatalabb pio­nírok nyári programja: rajzverseny (persze aszfalton), mesedélutánok, kirándulások. Az idősebb pionírok sorra rendezik a sportdélutánokat. Kezdték a kézilabdázók és a labda­rúgók, s folytatták a kosárlabdázók és az asztaliteniszezők. Pionírcsapa­tunk 30 legjobb sportolója Byäte mel­lett, a hegyekben táborozott. Persze, sátortáborban, egy hétig. A nyolcadik osztályosok, szám szerint harminc­ötén, Prágába utaztak, négy napra, hogy megtekintsék hazánk fővárosá­nak nevezetességeit. Azon a táboro­záson, melyet a királyhelmeci (Krá- Iovsky Chlmec) pionírház rendez a Latorca partján a tisztségviselő pio­nírok számára, a mi csapatunkból né­gyen vesznek részt. Most szervez csa­pattanácsunk egy hasonló akciót, Így tehát 10—10 pajtásunk egyhetes sá tortáborozásra készül. Rendszeresen működik a hangszórós körünk is, a helyi hangosanbeszélő műsorát ak­tuális hírek közlésével igyekszik ér­dekessé tenni. A tűzvédelmi járőrök is tevékenyek. Egy csoport fiú és lány műsorszerkesztéssel foglalkozik, mert ha szünidő is van, felkészülünk a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordu­lójának megemlékezésére, és a tanév­nyitó ünnepségre. , ISKI IBOLYA VAN MÁR NAPÓRÁTOK? Nagyon pontos időmérő esz­köz a kvarcóra, melyben a kvarckristály szinte abszolút egyenletes rezgései biztosítják a pontosságot. Még a csillagá­szok is ezt az órát használják, mert pontatlansága naponként 0,001 másodpercnél is kevesebb. Akad persze a diákok, a pio­nírok között is olyan, aki jó bizonyítványáért jutalmul kvarcórát kapott. Napórája azonban ma már igazán csak keveseknek van, pedig nem is olyan lenézendő, megvetendő, hanem nagyon Is ügyes, időmérő eszköz. A Né­met Demokratikus Köztársaság­ban, Lipcsében (Leipzig), az új városháza homlokzatán, Rozs­nyón (RoZiíava) a Bányász téri tűztorony falán láttam napórát, s mondhatom: mindegyik város­ban büszkék a lakosok, hogy nekik ilyen órájuk Is van. A legegyszerűbb és a leg­könnyebben elkészíthető nap­órát Prágában, a Planetárium épülete előtt láttam. Bizonyára ennek alapján készítették el napórájukat tavaly a Somos tá­borban nyaraló pionírok. Napsütötte sík -'területen, ahová egyetlen fa se vetett ár­nyékot, levertek egy hegyes végű cöveket. Karóra segítsé­gével megállapították, melyik órában hová vetett árnyékot a cövek hegye, és az árnyékvona­lak mentén kisebb cövekeket vertek le. A cövekek felső vé­gét laposra faragták, s tintace­ruzával ráírták a megfelelő számjegyet. Ha a Nap „körbefu­totta“ az órát, derült időben nagyon pontosan mutatta az időt. Egyébként a napórát csilla­gászati műszerként a Mezopo­támiában élt, régi sumér, babi­loni, akkád, asszír népek csil­lagászai találták fel. Az árnyék- vető pálca (gnómon) árnyéká­nak elfordulásával mérték a valódi napidőt. Sőt, a vízszin­tes alaplapra épített, függőle­ges oszlop, vagy pálca ,(gnő- mon) segítségével a sarkmagas­ságot (földrajzi szélességet, az ekliptika (világtengely) hajtá­sát is meghatározták, a délvo­nalat is kijelölték. Leginkább azonban napóraként használ­ták. Hordozható napórát is láttam már. Mégpedig a Hradec nad Moravicou melletti sátorváros­ban, az országos pionirtalálko- zón. Az egyik prágai ifjú csil­lagász, Jaroslao Adam készítet­te, és mutatta meg. Sajnos, le­fényképezni nem tudtam, mert éppen akkor borús, esős volt az időjárás, de jól megnéztem. Könnyen elkészíthető. Két, 5 mm vastag, kemény fából 6 cm hosszú, félkör alakú deszkalapot vágott ki. A félkö­rök két egyenes végét apró sa­rokvasakkal (kettővel), úgyne­vezett zsanérokkal úgy illesz­tette össze, hogy a két félkör alakú lap, mint a régi zsebórák fedelei, nyithatók, zárhatók vol­tak. Az alsó lapon, a saroktól számított 5 cm-re, középen je­lölte ki a mintegy 15—20 cm hosszú zsinór (madzag) egyik végének helyét. A másik vége a fedőlap felső részének köze­Rozsnyón, a Bányász tári tűzto­rony talán is látható napóra A szerző felvételei pére került, de úgy, hogy a zsi­nór és a lap között 50 fokos szögben feszült a zsinór, ha ki­nyitotta a napórát. Az alsó la­pon, a zsinórtól sugárszerűen, egymástól 15—15 fokra, tussal vonalkákat rajzolt, melyek vé­gére ilyen sorrendben rajzolta ki, balról jobbra haladva az órá­kat jelző számjegyeket: V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, középen XII, majd I, II, III, IV, V. VI, VII. Az alsó lapon a zsinór kö­tésének helye és a lap széle közötti részen egy apró irány­tűt helyezett el. Nagyon ügye­sen: bemélyitve a falap anya­gába. Használatkor szétnyitotta a lapokat, mint a zsebóráét szo­kás, majd úgy helyezkedett el, hogy a feszesen álló zsinór észak—dél helyzetbe kerüljön. A zsinór árnyéka megmutatta az időt. Persze, nem a nyári időszámítás szerintit, hanem a valódi napidőt. Gondolom, ilyen, vagy más­féle napórát ti is tudtok készí­teni. Ha pedig elkészült, joggal dicsekedhettek: nektek ilyen is van. Joggal, mert hiszen ügyes­ség, csillagászati ismeretek szükségesek az elkészítéséhez, azonkívül amit saját magatok csináltok meg, csak az értékes igazán. Ha napóra, még talán a kvracóránál is értékesebb. HAJDC andrAs A prágai Planetárium előtti napára •••«•••••••••••••••••••a Az első és a harmadik helyezett A Puskin-emlékverseny, a szavalók és próza­mondók orosz nyelvű vetélkedője olyan rangos rendezvény, melyet mindig nagy-nagy érdeklődés kísér. Tízezer és tízezer fiú és lány nevez be évenként. Iskolai, majd iskolák közötti, tehát kör­zeti versenyeken mérik össze tudásukat, felké­szültségüket a versenyzők. A járási versenyeken oklevelet is kapnak a nyertesek, mely nyilván­való elismerése a tudásnak. A kerületi versenye­ken szereplő legjobbak szoktak bekerülni a Pus­kin-emlékverseny országos döntőjébe. Ott helye­zést elérni olyan teljesítmény, melyre már nem­csak a versenyző, hanem az iskola, a pionírcsapat is büszke lehet. A magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói közül az idén az országos döntőbe ketten értek el helyezést. Vlahy Anita, az országos döntő első helyezettje, a naszvadi (Nesvady) alapiskola tanulója. Első osztályos kora óta kitüntetett tanuló. Főleg az ide­gen nyelveket tanulja könnyen, és aránylag gyor­san. Mégsem volt könnyű dolga a kerületi döntő­ben, Trnavában, hasonlóan jól felkészült verseny­zőkkel kellett összemérnie a tudását, öt azonban alaposan, jól felkészítette Tóth Teréz tanítónő, aki sokat foglalkozott vele. Anita Így mondja: „Minden szabad idejét arra szentelte, hogy szün­telenül bővítse orosz szókincsemet, tökéletesítse kiejtésemet.“ Közös erőfeszítésüket siker — és nem is akármilyen — koronázta, mert Anita be­jutott az országos döntőbe, ott pedig a legjobbak között ő bizonyult a legsikeresebbnek. Kelemen Zoltán Klárik Ibolya, az országos döntő harmadik he­lyezettje a rozsnyői (Roüftava) Bányász téri alap iskola tanulója. A nyelvtanulás sohasem okozott számára különösebb gondot, szavalni, szerepelni is szeret, így tehát különösebben meg se lepődött, amikor január első napjaiban orosz szakos peda­gógusunk Sztraka Istvánná, ezt mondta neki: „Benevezünk.“ Ibolya helyeselt, ami nála annyit jelent, hogy vállalja a teljesítéssel járó fárado­zást, mert egyébként bármikor, bármire csak úgy szokásból, helyeselni nem szokott. A tanító elv­társnő pedig azért mondta a benevezni igét töb­bes számban, mert az ígéretet jelentett a részéről, ígéretet, hogy segíteni fog Ibolyának. Kettőjük közös munkája sok időt igényelt. Sok szabad ide­jükről lemondtak mindketten, csakhogy az orosz nyelvvel, a versenyre való felkészüléssel foglal­kozhassanak. Munkájuk gyümölcsöző és sikeres volt. Bizonyíték az eredmény. Körzeti verseny: Első helyezés. Járási verseny: Első helyezés. A PreSovban megrendezett kerületi versenyen: Első helyezés. Bejutott az országos döntőbe. Szo­ros volt a küzdelem. Végül a zsűri döntött: Ibolya harmadik helyezést ért el. Várady Zoltán TÖRD A FEJED! I.Képrejtvény: Milyen sző jut eszedbe az ábrát nézve? II. Mi Japán japán neve? III. Mi a finnek híres gőzfürdőjének a neve? (B. M.) A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő hányadik osztályos tanuló. A július 27-én közölt rejtvény helyes megfej­tése: 1. A 3-as számú úton 2. A bálna 3. Kati — 59 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalom­ban részesülnek: Emődi Vera, 8. oszt. Szepsi (Moldava nad Bodvou), Gecse László, 2. oszt. Nagy kövesd (Veik? kamenec), Izsák Attila, 5. oszt. Szene (Senec), Mázik Ildikó, 6. oszt. Oj- bódva (Nová Bodva), Németh Zsolt, 2. ősz. Kís- géres (Maiy Horeä).

Next

/
Thumbnails
Contents