Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-10 / 32. szám
«f TUDOMÁNY TECHNIKA A HAZISTŰDIÓ FELSZERELÉSE III. A HANGSZÓRÓK ÉS AZ ANTENNA A hangszórók a házistúdió lényeges darabjai, hiszen ezek a „dobozok“ alakítják át az éterből vagy a mágnesszalagról jövő elektromos jeleket ismét hallható hanggá. Ez nagyon nehéz feladat, ezért a hangszórók konstrukciója még a mai napig is fejlesztés alatt van. Régebben az volt a helyzet, hogy majdnem valamennyi hangszórónak egyformán rossz hangja volt, ma viszont a dolgok úgy állnak, hogy szinte minden hangszórónak más és más a hangja. Nehéz, szinte lehetetlen eldönteni, hogy melyik a legjobb, az igazi. A választás ezért nagyon szubjektív, sokszor az dönti el, hogy milyen a a hangszórók mély, közép és magas sugárzókra vannak felosztva. Ha a hangszórók nincsenek ellátva konektorral, akkor ezt pótolni kell. Ehhez megvizsgál-' juk a hangfal kivezetését, mert az egyik csatlakozópontnak valamilyen jellel különböznie kell a másiktól. A forrasztási pontok a konnektorokban is eltérnek egymástól, tehát elhatározzuk, hogy pl. a „ + “ jelű kivezetést a konnektor lapos lábához kötjük, a „—“ kivezetést pedig a hengeres konnektorlábhoz. A másik hangfalnál is így járunk el. A forrasztásnál nagyon ügyeljünk arra, hogy az tartós legyen, és semmi esetre súak, nálunk többnyire ezek kaphatók, és a nyitott típusúak. Ez utóbbiak nem zárják el használóikat a környezettől, tehát reagálhatnak a környezet zajaira, illetve az emberi hangra, ami nagyon hasznos, mert kellemetlenül hat, ha fejhallgatózás közben nem válaszolunk a hozzánk intézett kérdésekre. A készülékek impedancia szerint is két csoportra oszthatók. A nagy impedanciás (100—1000 Ohm-ig) készülékek előnye, hogy bármilyen fejhallgató-kimenethez csatlakoztathatók, a kis impedanciás (8—50 Ohm-ig) fejhallgatók viszont nem dughatok be olyan készülékekbe, ahol a kimenet a nagy impedanciás fejlhallgatókhoz volt kialakítva. Az NDK-beli RFT kombinát amatőrök számára gyártja a felvételen látható „HiFi-Studio 506“ keverőpultot, mono vagy sztereo kivitelezésben. A készülék öt önálló bevezetéssel van ellátva, ezek közül két sztereobelépő tetszés szerint keverhető. A teljes mértékben tranzisztorizált készülék hálózati adapterrel működik. szobánk bútorzata, vagy a feleség ízlése. Választás előtt azonban ismernünk kell erősítőnk kimenő teljesítményét, és szobánk méreteit is, ahová a berendezés kerül. Ha a hangszóró teljesítménye kisebb, mint az erősítőé, akkor az előbbi nagy hangerőnél tönkremehet. A hangszórók méreteik és belső felépítésük szempontjából többféle kivitelben készülnek. A külső méretek szerint lehetnek Lapos, falra akasztható felépítésűek, vagy mélyebb, önálló elhelyezést igénylő dobozok. Az utóbbiak némelyike a szobabútor polcain is elfér. Belső felépítés szerint lehetnek 2 és 3 sávos hangfalak, basszreflex- rendszerű nyitott vagy zárt dobozok. Egy időben csakis zárt dobozokkal lehetett elérni a kívánt hangminőséget, ezek azonban nagyobb teljesítményű erősítőt igényeltek. A hangszórók készítői azonban újabban ismét visszatérnek a régi basszreflex- elvhez, mert ezek kisebb teljesítmény-felvétel mellett adják le a kívánt hangerőt. A minőség javulását különleges hangszórókkal érik el. Azelőtt általában nagy méretű dobozok készültek, ma viszont a 10x20x10 cm méretű doboz is képes egy 30 W hangteljesítmény leadására, így gyakran még az autókban is ilyeneket használnak. A hazai készülékek hangfalai többnyire kétsávosak, ami azt jelenti, hogy a beépített hangszórók két csoportba tartoznak. Elektronikus váltókkal elérik, hogy az egyik csoport hangszórói (többnyire a nagyobb méretűek) a mély és a középhangokat sugározzák ki, míg a többi a magashang-tartományban adja le az erősítő teljesítményét. A hazai kétsávos hangfalak a 30—16 000 Hz-ig terjedő hangokat torzítás nélküli képesek kisugározni. A három sávos hangdobozok már a 20 000 Hz-es hangfrekvenciát is átviszik. Itt beépített akkumulótorral vagy (I. N.) sem keletkezhessen zárlat. Jő, ha a forrasztási pontokat megfelelő műanyag szalaggal vagy csövecskével elszigeteljük. A fejhallgatók A hangszórókkal kapcsolatban a fejhallgatókat Is meg kell említeni. Ma már aránylag nagy a választék jó minőségű készülékekből. Ezek használata néha elkerülhetetlen, ha késő este akarunk zenét hallgatni, vagy ha kisgyermek van otthon, akinek aludnia kell. Vásárlásnál a választás attól is függ, hogy milyen gyakran fogunk fejhallgatóval rádiózni. Ha ritkábban, akkor nehezebb típusokat is vehetünk, ha azok hangja számunkra megfelel, ha viszont gyakran és hosszú ideig akarunk így lemez- vagy magnó- felvételt hallgatni, akkor Inkább a könnyebb fejhallgatókat részesítsük előnyben. A fejhallgatóknak két típusa terjedt el, éspedig a zárt típuAz antenna Az antenna beszerzése előtt el kell dönteni, hogy melyik állomást részesítjük előnyben, illetve melyik venni kívánt állomás van tőlünk a legme- szebbre. Minél meszebb van az adó, annál több antennaelemre van szükségünk. Több mint hételemes antennát azonban ne készítsünk, mert a vétel minősége már nem javul azonos arányban az építési nehézségekkel. A gyári antennák elemszáma sem haladja meg a hetet. Az FM rádiónak a televízióhoz hasonlóan ideális esetben kü- lön-külön antennára lenne szüksége valamennyi adó vételéhez. Ezt azonban a méretek és a költségek nem teszik lehetővé, és nincs is rá szükség. Bratislava környékén például a helyi adók óriási térereje antenna nélkül is lehetővé teszi a jó vételt. (Saját tapasztalatom, hogy a Hviezda és a Devín adót sztereóban is kitűnően veszem egy 5 elemes CCIR antennával.) Az OIRT sávban Bratislava környékén á Budapest III. adó vehető a leggyengébben, amely viszont sztereóban is sugároz műsort, ezért nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Erre az adóra célszerű beszerezni egy antennát, amit Kabhegy felé kell irányítani. Ezzel az antennával déli irányból 200 km-es körzetben valamennyi OIRT adó jól vehető. A brnól adó műsorát a Kárpátok jelentősen zavarják, ezért annak vétele Szlovákia délnyugati részében elég körülményes. Ha forgatható antennát alkalmazunk, azt rendszerint az árboccal együtt forgatjuk. Ennek Az SK 900 jelzésű sztereomagnetofon az NDK-beli ROBOTRON vállalat terméke. A készülék átkapcsolható hagyományos, vagy Cr02 típusú szalagokra. Sztereofejhallgatóval is üzemeltethető, külső hangszórók is csatlakoztathatók hozzá. Műszerfala nagyon esztétikus megoldású, fő jellemzője az, hogy a ritkábban használt konnektorokat és kapcsolókat műanyaglapok takarják. A jelzőlámpákban korszerű LED-típusú világitó diódákat alkalmaztak. (I. N.) Az NDK-beli RFT kombinát újdonságai között szereplő A 130 IS autórádió teljesen tranzisztoros felépítésű és integrált áramköröket is tartalmaz. A készüléknek 4 hullámsávja van, az URH sáv CCIR szabványú. Áramforrásként 12 voltos akkumulátor szolgál, de 6 voltosra is átállítható. Kimenő teljesítménye eléri a 4 W-ot, a csatlakozó hangszóró előírt impendancíája 4 Ohm. A hullámsávok váltóbbillentyűi, valamint a kereső és a hangszabályozó gombok aránytalanul nagyok, ami kényelmes kezelést tesz lehetővé a gépkocsi vezetése közben. (I. N.) ellenére az árbócnak nagyon szilárdnak kell lennie, hogy el tudja viselni a szél nyomását és a nehéz antenna tömegét. Forgathatjuk kézzel Is, de tökéletesebb a villanymotorral történő mozgatás. Az antenna ne forduljon meg teljesen a tengelye körül, mert ez a levezető kábel felcsavarodásához vezethet. Levezetésre használjunk koaxiális kábelt (zöld színű, kör keresztmetszetű vezeték). Ezt azoban csak illesztő, ún. Balun- transzformátorral köthetjük az antennához, amely kb, harminc koronáért kapható. Nagyon fontos továbbá az antennaárbóc földelése, forgó árbóc esetében erre a célra hajlékony és vastag rézsodronyt alkalmazhatunk, amit az autómotor és a karosszéria összekötéséhez is használnak. Földelésnek a villámhárító vezetéke is felhasználható. TAKÁCS JENŐ AZ ANTENNÁRÓL Rádiós körökben az antennái nagyon mostohán kezelik. Sokan nem ismerik azt a közmondást, hogy ..a jó antenna a legjobb rádiófrekvenciás erősítő“. I'edig a legtöbb hullám- vadász a megfelelő antenna alkalmazásával érte el sikerét. Az antennának, vagy antennaszerkezetnek az a feladata, hogy adáskor az adó által előállított nagyfrekvenciás áramot elektromágneses sugárzássá alakítsa át; vételkor az antennát körülvevő elektromágneses tértől energiát vonjon el, ami feszültségként észlelhető a vevőantenna egyik végén, aminek következtében nagyfrekvenciás áram jöhet létre. E szerepe alapján az antenna úgy is tekinthető, mint egy összpkötő tag az adó, illetve vevő és a szabad tér között, amelyben a rádióhullám, vagyis az elektromágneses sugárzás Jön létre. Átalakítónak is tekinthető az antenna, mert adásnál a nagyfrekvenciás áramot elektromágneses hullámmá míg vételnél az elektromágneses hullámokat nagyfrekvenciás feszültséggé alakítja át. A vevőantenna kiemeli a jeleket a helyi zavarködből és a vevő zajszintjéből. Irányított rendszer alkalmazásával a készülék szelektivitását segíti, ha azok a jelek, amelyek az Irányszektoron kívül esnek, jobban el vannak nyomva. Az adóantenna feladata a rádiófrekvenciás energiának a legnagyobb és legveszteségmentesebb kisugárzása; a szomszédos vevőkben létrejöhető zavarok kiküszöbölése a felhullámok kisugárzásának elnyomásával; a teljesítmény növelése a sugárzási energiának egy bizonyos irányban való^nyalábolásával. Egy vevőantennát nem lehet minden további nélkül adóantennaként használni, egy Jó teljesítményű adóantenna viszont kifogástalan vételt nyújt. (T. é.) TELEVÍZIÓ - NAGYOTHALLOK RÉSZÉRE Nagy-Britanniában minden tizedik tv-néző rosszul vagy egyáltalán nem hallja a készülék hangját, és — természetesen — a kép alapján csak keveset ért meg a műsorból. A teletext- rendszer segíthet a nagyothalló vagy teljesen süket tv-nézőn: a képernyő aljái? felirattal közli a képhez tartozó szöveget. A teletext- rendszerben a tv hagyományos vevőfrekvenciáin digitális jelek is érkeznek a vevőkészülékbe. A teletextet mindeddig arra alkalmazták, hogy a képernyő teljes felületén jeleníttessenek meg szöveget. E szolgáltatást igénybe veheti mindenki, aki a szokványos vevő- készülékhez egy e célra szolgáló dekódoló egységet csatlakoztat. E rendszert akként kívánják a rosszul hallók szolgálatába állítani, hogy a tv- müsort előre megtekintve a2 elhangzó szöveg címszavait mágneslemezen rögzítik, majd az adással egyidejűleg kisugározzák. Ily módon az adással egyidejűleg a kép alján megjelenő szöveg megközelítően tájékoztatja majd a rosszul hallókat arról, ami a szereplők szájából elhangzik. Egy órás műsor feliratozása 10 munka óra alatt elkészíthető. A szokványos tv-készUlék- hez kapcsolható teletex-de- kódoló egyelőre drága (150 angol font körül van). A nehezen hallók természetesen vonakodnak ekkora össze get kiadni, hiszen a tv-tár- saságok anyagiak híján és egyéb okokból még alig készítenek részükre ilyen feliratozást. (New Scientist) 1980. VIII. 10. 16 ÚJ SZÚ
