Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-03 / 31. szám
Szenk Sándor-HmL / / Ji éTKUttf'in* ír/i / s 1 M mnr i ka fi HBJILZ.12ílA.,S-m% J s. // \ NÉGYTUSÁZÓK, MAGASUGRÓK Egy vidám nyári délután horgásztársaság verődött össze az erdei tó partján. A felnőttek jó barátok voltak, csak a gyerekek méregették egymást idegenül.-r- Hagyjuk őket — mondta az egyik édesapa —, majd összebarátkoznak. S az apukák ezzel letelepedtek egy sűrű bokor árnyékába. — Vigyázzatok a botokra, nehogy valami cápa összeszedje őket — kiáltott valaki a bokor mögül. — Ez a vicces az apukám — mondta egy szeplős, szőke kisfiú —, az én 'nevem pedig Ákos. — Miért nem mindjárt Mákos? — vigyorodott el a nyurga, akin látszott, hogy gyorsan feltalálja magát. — Az én nevem benne van a harcsa bajuszában — hajolt meg a mokány kis fekete, s kezet szorított új barátaival. Az illusztrációt Barta Mónika a rozsnyói (Ruznava) alapiskola ötödik osztályos tanulója készítette — Szíves engedelmeddel én majd Csabikának becézlek — nevetett a nyurga —, de ugye nincs harag? — Nincs, nincs — válaszolta Csaba —, hogyan is haragudhatnék meg egy ilyen jámbor legénykére?! — Nem jámbor, Gábor — ütötte össze meztelen bokáját a nyurga. — Elég volt a mókából, lássunk munkához — javasolta Csaba —, fogjunk néhány kishalat. — Az ám — mondta Ákos —, csakhogy én életemben először vagyok itt, és azt sem tudom, hogy a halak a horgot eszik-e vagy isszák. — Isszák! — kacagott fel Csaba. — No-no! Ne bántsd a kisebbet! — szólt közbe Gábor a zsinórral bajlódva. — Inkább segíts kihúzni a horgot, mert érzem, hogy valami van rajta. Csaba nagy szakértelemmel rántott egyet a zsinóron, s ünnepélyesen kijelentette, hogy Gábor érzése nem csal: a halak még nem fedezték fel a kukacot, így valóban van valami a horgon. —/ Inkább ússzunk egyet, fiúk — vette át a szót Ákos —, olyan jó idő van. — Ne félj semmit, arra is sor kerül — nyugtatta meg Csaba —, előbb azonban megtanítalak benneteket pe- cázni. — Micázni? — kérdezte Gábor. — Sjtettem, hogy még ezt sem tudjátok — nézett végig Csaba a fiúkon enyhe lekicsinyléssel. — Erre a pici horogra — vette elő a pecabotot Csaba — legyet, vagy szöcskét teszünk, aztán a vízbe dobjuk. Oda, ahol a kis halak úszkálnak. így ni — mutatta a fiúknak, de a légy leesett a horogról, mielőtt vizet ért volna. — Jobban rá kell akasztanom — mondta, azonban a horog felakadt a fűzfa ágára. — Az a baj, hogy messze állok a víztől — mérgelődött Csaba és kezdett hátrálni lefelé a parton. S egyszercsak cslup! Csaba nyakig csúszott a vízbe. — Bravó! — kiáltott egy nagyot Gábor, s ő is a tóba vetette magát. Ákos meg csak állt a parton, és nevetett teli torokból. — Mégiscsak nekem volt igazam, amikor azt mondtam, hogy fürödjünk egyet. Gábor és Csaba már jó messze jártak a parttól, de Ákos egy csukafejessel utánuk eredt, s fel sem jött a vízből, amíg el nem érte Csaba kalimpáló lábát. — Itt a harcsa bajsza? — kérdezte a levegőt kapkodva. — De megijesztettél — mondta mély hangon Csaba. — Bizony — utánozta Csaba hangját Gábor — attól esett a pecamester a tóba. — Jé, a felszerelés! — kapott a fejéhez Csaba, s gyorsan úszni kezdett a part felé. S lám, a horgászbot ott keringett a vízen. Egy falánk kis kárász akadt a horogra. — így kell ezt csinálni — kiáltotta Csaba diadalittasan, felmutatva a csillogó kis halat. — Persze, hűvösebb időben a vízbe huppa- nás törlendő. — Törlendő! — kiáltott Ákos és Gábor is egymást túlharsogva. Erő, gyorsaság, figyelem és kitartás. Ezek a legfőbb* követelmények, de persze sok egyéb másra is szükség van, ha valaki sikeres négy- tusázó akar lenni. Érdekes, ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, a lévai (Levice) járásban, a pionírok körében egyre népszerűbb az atléták négytusa-versenye. Az elmúlt, 1979—80-as tanévben 38 pionírcsapat rendezett négytusa-bajnokságot. Májusban körzeti találkozót rendeztek, hogy megállapíthassák: melyik iskola, melyik csapat érdemes a továbbjutásra. így került be a járási négytusa-bajnokság- ba 6 leány-, és 6 fiúcsapat. A bajnokságot a tolmácsi (Tlmace) alapiskola sportpályáján rendeztük meg. Az eredmény: remekeltek a kálnai (Kalná nad Hronom) pajtások, mert mind a leányok, a fiúk versenyében elAz érsekújvári (Nővé Zámky) alapiskola V1I/C osztályának egyik őrsét, a miénket nevezik Párduc őrsnek. Csak öten vagyunk. Molnár Klaudia az őrsvezető, és rajtam kívül Éliás Ildikó, Lakatos Mónika, Soó- ky Edit az őrs tagjai. Láttátok már, hogy milyen az igazi párducok mozgása? Nos, akkor megértitek, hogy miért választottunk őrsünknek ilyen nevet. Ami ugyanső helyezést értek el. Említésre méltó, hogy a zselizi (Zeliezovce) fiúknak szoros küzdelemben bár, de sikerült a hazai pályán versenyzők mögé kerülni, és harmadik helyezést értek el. Egyébként az atléták egyéni versenye is jól sikerült, melyet a négytusázók bajnokságát követő héten, külön rendeztünk meg. Külön, a nagy érdeklődésre való tekintettel. Ugyanis: a járásból 297 pionírsportoló nevezett be. Említésre méltó eredmények a leányok csoportjában: Gálfi Mária (Kalná nad Hronom), magasugrás 150 cm, Blaskó Margit (Zbrojníky), távolugrás 473 cm, Annus Olga (Plástovce), 4 kg-os súlydobás 819 cm. A fiúk csoportjában: Búri István (Verké Ludince), 60 méteres síkfutás 7,6 mp, Császár Zoltán■ (Zeliezovce), is a mozgást illeti: mind az öten szívesen sportolunk. Felléptünk a spartakiádbe- mutatókon is. A múlt tanévben mégsem az volt a legnagyobb sikerünk, hanem az, hogy bábszínházát nyitottunk. A tanév elején kezdtük, mi magunk, a bábok elkészítésével. Folytattuk a színpad felszerelésével, a műsor bemutatásával. Májusban már bemutattuk műsorunkat az óvodában, később magasugrás 169 cm, Barát József (Kalná nad Hronom) távolugrás 540 cm. A magasugrók számára minden évben, a vakáció kezdetén PIONÍRLÉC elnevezéssel külön versenyt szoktunk rendezni. Az idei, a harmadik versenyben is változatlan volt a szabály: külön versenyeznek a lányok, külön a fiúk, születési évek szerint, nem teljesítményt, csak a helyezést jegyezzük! Közel 300 pionír- sportoló nevezett be a versenybe. Első helyezést értek el a lányok közül a kálnai Mária Cerníková (1966), a tolmácsi Anna Hudecová (1967) és Margita KrkoSová (1968) . A fiúk közül a kálnai Pavol Horniak (1966), a tolmácsi /öze/ Trnkus (1967) és a kálnai Tomaskovics Péter (1968). Margita Skrieőková az iskolában, a kis elsősöknek. Egyébként most nyáron, amikor az igazi színházak bezárnak és nagy nyári szünetet tartanak, mi nem követjük példájukat. Éppen ellenkezőleg: a mi bábszínházunk előadásokat tart. Most még nem tudjuk megítélni, hogy milyen is az idei pionírnyár, de az elmúlt tanévről nyilatkozhatunk: sikeres volt, a csapattanácstól többször is dicséretet kaptunk. Chvíla Tünde HÍREINK Háromszázkilencven pajtást üdültet az idén nyáron pionírtáborban, Detván, Banská Bystricán, Kladnón és a magyarországi Zán- kán a komáromi (Komárno) járási pionírház vezetősége. Az ifjú rádiósokat pedig elküldi az amatőr rádiósok országos találkozójára. Ugyanakkor rendszeres foglalkozást, fürdőzést, kirándulásokat, sportjátékokat, versenyeket, múzeumlátogatásokat szervez mintegy 350 napközis gyermek számára, csaknem minden nap. Bende István A nemesócsai (Zemianska OlCa) ifjú tűzoltók a LÁNG 80 járási versenyen való kitűnő szereplés jutalmaként egyhetes táborozáson vesznek részt. Egyébként a csapattanács tagjainak képzését szolgáló tanfolyamot már megtartották. A fiúk rendszeres tűzvédelmi szolgálatot tartanak, a lányok pedig az iskola kertjét gondozzák. Ravasz Ödön Szlovák pajtásaink a baráti iskolából, Lúőky községből, három pedagógus vezetésével, negyvenhetén jöttek el látogatóba, hozzánk, Tardoskeddre (TvrdoSovce). Csomó Arpádné, osztályfőnökünk, raj vezetőnk segítségével, érdekes és változatos programot szerveztünk számukra. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat. A látogatást szeptemberben viszonozni fogjuk. Mojzes Szilvia Két kategóriában rendezte meg „A partizánok géppisztolyáért“ elnevezésű honvédelmi versenyt a csatai (Cata) alapiskola pionírcsapatának tanácsa. Az egyik kategóriában az ötödik osztályos lányok, a másik kategóriában a kilencedik osztályos lányok bizonyultak a legjobbaknak. Varga Éva TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Száraz nyári hőség, forróság időszaka. 7. Magyarországi megye. 8. Mutatószó. 9. A Rajna jobb oldali nagy esésű mellékfolyója. 10. Hőrlhorgas fiatalember. 12. Vissza: véd. 13. Tüzelőanyagod. 14. Dóra, Év.a. 15. Rövid ideig tartó, csapadékkal, villámlással járó nagyon erős szél. 17. Személyes névmás. 19. Vatta közepe. 20. Irány. 21. Cremonai hegedűkészítő család. 23. Művészet — latinul. 24. Keret. 25. Térben elöl levő. 26. Nyári légköri fényjelenség. FÜGGŐLEGES: 1. Ismert magyar színész. 2. Pihen. 3. A nátrium vegyjele. 4. Elrendeli, hogy valamit kiadjanak. 5. U. D. P. 6. Labdát továbbít. 7. Nyári, heves légköri jelenség. 10. Finnországi város, téli sporthely (ék. f.). 11. Nyári csapadék, igen sok kárt okoz a mezőgazdaságban. 13. Nem öreg. 15. Római öt. 16. A rádiusz jele. 18. A rajongásig szeret valakit. 20. A bróm és a stibium vegyjele. 22. A. M. É. 23. Névutó. 25. Kutya. L. L. Beküldendő a vízszintes 1., 15., 26. valamint a függőleges 7., 11. számú sorok megfejtése. A július 20-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Egy fecske nem. csinál nyarat.“ —■ 106 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Csík Katalin, 8. oszt., Gömörhor- ka (Gém. Hörka), Vincze Albert, 7. oszt., Zonctornya (Túrén), Madarász Péter, 4. oszt., Léva (Levice), Farkas László, 7. oszt., Áj (Háj), Jászberényi Péter, 5. oszt., Nyitra (Nitra). A Párduc őrsről
