Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-03 / 31. szám
Sok nevezetességgel rendelkezik a gazdag múltú, 123 449 lakosú lévai járás. Amellett, hogy megőrizte mező- gazdasági jellegét, ipari termelése is jelentős. Fényesen bizonyítja ezt az is, hogy míg 1945-ben az iparban dolgozók száma 650 volt, tavaly már 14 182. Falvaink, városaink arculata a felszabadulás óta teljesen megváltozott. — A fejlődésünket, főleg a járási székhely fejlődését szemlélteti, hogy a város szélén levő egykori téglagyár agyagbányáját 70 évig használták, mi pedig nem egész tíz év alatt megtöltöttük a lebontott házak törmelékével — mondja Jozef Marcek, a jnb elnöke. — Szeretném hangsúlyozni, ügyelünk arra, hogy a választási program teljesítésével a járás minden települése fejlődjön. Nehéz lenne mindazt felsorolni, amivel ebben a megbízatási időszakban a járás gazdagabb lett. Többek között fölépült 4370 lakás, ebből 1470 egyéni építkezés keretében. Társadalmi munkával a Z-akció beruházási részében átadtak rendeltetésének 12 óvodát, egy bölcsődét, két alapiskolát és ugyanannyi iskolai éttermet, egy tornatermet, 11 művelődési otthont, 13 üzletet és vendéglőt, 4 egészség- ügyi központot, 3 tűzoltószertárat, 17 ravatalozót és további több mint 60 egyéb létesítményt. Mindent összevetve a Z-akció beruházási tervét négy év alatt 90,9 százalékra teljesítették és azzal számolnak, hogy az év végéig e téren feladataikat mintegy 10 százalékkal túlszárnyalják. S ez arról tanúskodik, hogy a járás nemzeti bizottságainak többsége megtanult irányítani, szervezni és élvezi a választó- polgárok bizalmát, támogatását. — A szóban forgó idő alatt a fejlesztési akció keretében megkezdett 197 építkezésből 159-et befejeztünk — újságolja fán Hrubec, a jnb titkára — Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ebből 20 iskola, óvoda, illetve bölcsőde. Elértük, hogy a 3—5 éves gyerekek 87,5 százalékát el tudjuk helyezni óvodában. Hogy melyik község, város a legeredményesebb a járásban? Nehéz egyértelmű választ adni a kérdésre, annál inkább, mivél mindenütt különbözők a feltételek. A járási székhely mellett a leggyakrabbban szóba kerül Déménd (Demandovce), ahol mindé-', társadalmi munkában épülő létesítményt eddig határidő előtt adtak át. Ipolyságot (Sahy), amely az idén kormánykitüntetést kapott, többek között a, Z-akcióban épült sebészeti pavilon révén emlegetik. Sáró (Sárovce), Zse- liz (Zeliezovce), Ipolyszakállas (Ipef- sk? Sokolec), Nagysúr (Velky Súr) is azon települések közé tartozik, amelyek lakosai nem sajnálják szabad idejük egy részét lakóhelyük fejlesztésére fordítani. — Az idén Z-akció keretében további 33 létesítményt szeretnénk befejezni — folytatja Jozef Maríek. — Ezek között van három óvoda, ugyanannyi művelődési otthon, egy szolgáltatóház és egy szabadtéri színpad is. Bizakodóak vagyunk, ennek egyik oka, hogy a szövetkezetek és az ipari üzemek felajánlásaik értelmében mintegy 5 millió korona értékű gépi munkát végeznek el. A másik ok a dolgozók és a lakosok aktivitása. Csupán a tavaszi járási műszak idején 280 000 óra társadalmi munkát végeztek. Nehéz eldönteni, hogy az eredményesen dolgozó falvak, városok közül melyiket is látogassuk meg. Ján Hru- becre, a jnb titkárára bízom magam. Minden bizonnyal nem véletlenül álltunk meg először Toronyán (Turá), ahol az első szlovákiai szövetkezet alakult meg. Ez a nagy múltú 400 lakosú település a nemzeti bizottságok versenyében már többször ért el helyezést. Múlt évi igyekezetükért a kerületi nemzeti bizottságtól elismerő oklevelet és 20 000 korona pénzjutalmat kaptak. — Ebben a megbízatási időszakban hozzáfogtunk 917 000 korona beruházással a művelődési otthon építéséhez, amelyet előreláthatólag a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója alkalmából avatunk fel. Ha elkészül, értéke meghaladja majd az 1300 000 koronát. Itt kap majd helyet a könyvtár, a klubhelyiség és a szövetkezeti mozgalom emlékszobája. Természetesen kisebb akciókra is futotta az erejükből. Tatarozták a hnb épületét, a ravatalozót, bekerítették a temetőt, rendbe tették a hangosanbeszélő hálózatát. A választási időszak végéig még 500 méter járdát akarnak elkészíteni. A rendezett utcák, a virágok, a díszbokrok arra hagynak következtetni, hogy az itt élő emberek szeretik községüket. A sáróiak többek között azzal dicsekedhetnek, hogy felszámolták a cigánytelepet, amelynek helyét feltöltöttek és beépítették. Utakat tettek rendbe, járdát építettek, de ami talán a legjobban figyelemre méltó: a 60 személyes óvodát 9 hónappal a határidő előtt fejezték be. Tatarozzák a régi óvodát és megkezdték a sporttelep öltözőjének és lelátójának építését is. — Aktívak a képviselők, jól dolgoznak a szakbizottságok — vélekedik Emil Frantisty, a hnb titkára. — Ez és a lakosság odaadó munkája kezesség arra, hogy a Nemzeti Front választási programja valóra válik. A következő megbízatási időszakban egy bevásárló központ építését szeretnénk megkezdeni. Erre ugyanis igen nagy szüksége van a község lakosságának. Felsorolni is nehéz mindazt, amit az utóbbi négy évben a Z-akció keretében társadalmi munkával Zselizen felépítettek. A legtöbb építkezést itt is határidő előtt fejezték be. A legjelentősebb új létesítmények közé tartozik a rendelőintézet és a bölcsőde. Még ezeket jóformán be sem fejezték, máris hozzáfogtak a tornaterem, a napközi otthon és az iskolai étterem építéséhez. Az egyik vendéglő is új konyhát kapott. Hogy a város fejlesztésében jól dolgoznak, kiválóak az eredményeik, azt az is bizonyítja, hogy az 1978-as év eredményeiért kormány kitüntetésben részesültek. — Igen örülünk, hogy a napokban megkezdődött az új lakótelep építése, ahol majd 408 család talál otthonra. — mondja Mária Ivaniőová, a vnb titkára. — Az első lakók már 1982- ben beköltöznek. Lehetőségeinkhez mérten a gyermekintézmények további bővítését is szorgalmazzuk. Sok az, amire még szükségünk van, de tartjuk magunkat a régi közmondáshoz: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér“. Az autó a járási székhely felé veszi az útját. Kísérőm, a jnb titkára szótlanul ül. Akaratlanul is összegezem magamban a látottakat, a hallottakat. Meggyőződésem, hogy a járásban a választási programot maradéktalanul teljesítik. Ezt támasztja alá a lévaiak hazánk felszabadítása 35. évfordulója tiszteletére tett 125 millió korona értékű kötelezettségvállalása is. NEMETH JANOS A felszabadulás előtt nem egész 14 000 lakosa volt a járási székhelynek, ma pedig meghaladja a 26 ezret. A lakások 70 százaléka a felszabadulás óta épült J (CSTK-felv.) KÖRNYEZETÜNK, EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN A Rimaszombati Jnb (Rimavská Sobota) már 1975-ben mélyrehatóan foglalkozott a környezetvédelem kérdéseivel, s határozatban rögzítette a távlati védelmi-fejlesztési koncepciót. Az öt évvel ezelőtti feltérképezés óta sok pozitív változás történt, ám a környezetünket veszélyeztető folyamat nem szűnt meg teljesen, sőt helyenként újabb veszélygócok is keletkeztek. A kérdés újbóli napirendre tűzése, a problémakör áttekintése tehát fölöttébb időszerűvolt. NAGY KINCSÜNK — A VlZ A határozatok megvalósítása közül a vízgazdálkodás terén tapasztalható a legnagyobb mérvű lemaradás. Márpedig jó minőségű ivó és ipari víz nélkül nincs hatásos környezet- és egészségvédelem. A járási szervek legnagyobb igyekezete ellenére sem sikerült a Hnúáfa— Hrachovo közötti vízvezetéket átadni rendeltetésének. A késés okát az illetékesek abban látják, hogy a kivitelezési munkálatokat végző zilinai Közép szlovákiai Építőipari Vállalat nem létesített a járás területén kihelyezett üzemegységet, s megfelelő szakembergárdával sem rendelkezik. A helyzet áttekintése után olyan megállapodás született, hogy a vezetékrendszer építését csak a jövő év folyamán bejezik be. A klenoveci víztisztító, a községi vízvezetékhálózat és szennyvízhálózat átadási időpontja szintén módosult, az újabb határidő 1983 vége. Ezt követően kezdik meg a szennyvízhálózat rekonstrukcióját és kiépítését HnúSfán 42 milliós, Rimaszombatban 19,2 milliós beruházási költséggel. Rimaszombatban mindmáig sok gondot okoz a többemeletes lakóházak vízellátása. Végleges megoldást csak az úgynevezett második nyomáserejű sávrendszer megteremtésétől várhatnak, ennek munkálatait 1983- ban kezdik el. Tekintettel arra, hogy szükségmegoldásként jelenleg a rimái vízműrendszer még a losonci (Luőenec) járás egy részének vízellátását is biztosítja, nem valósulhatott meg a korábban tervezett Rimaszombat—Feled (Jesenské) közötti vezetékrendszer kiépítése. A Balog folyócskán épülő Teply Vrch-i tározó építése már befejezéséhez közeledik. Ha a kassai (Kosice) Kohóépítő Vállalat állja szavát, s a még hátralévő építési munkákat határidőre befejezi, úgy néhány héten belül megtelhet a vízgyűjtő. AZ ERDŐK VÉDELME Bár a hivatásos erdészek munkáját egy ideje a társadalmi erdőőrök is segítik, az erdők védelme terén változatlanul sok még a tennivaló. Különösen a magánszemélyeknek engedélyezett fakitermelésnél tapasztalhatók jóvátehetetlen pusztítások, s bizony a gyakori erdőtüzek is megelőzhetők lennének a tűzvédelmi előírások következetesebb megtartásával. A hacavai magnezitüzem és a hnúsfai ércbányák környékén a korábbi esztendőkben lerakódott por 1023 hektárnyi erdőterületen okozott károkat. Bár a helyzet a szűrőberendezések üzembehelyezésével jelentősen javult, az elpusztított területek újratelepítését ellenállóbb fafajtákkal kell megoldani. A korábbi esztendőkkel ellentétben hétvégi házakat már csak az üdülőterületté nyilvánított helyeken építhetnek. Ezek közé tartozik Tisovec- Bánovo, Tisovec-Rejkovo és Le- hota-Hámor, melyek közművesítése folyamatban van. Az említetteken kívül a Kurinci tó környékén 88 hektárnyi erdőpark létesül. CSÖKKENT A LEVEGŐ SZENNYEZETTSEGE A környezet és egészségvédelem terén a legnagyobb figyelem a levegő tisztaságának megőrzésére összpontosul. Valamennyi ismert szennyezőnél közvetlen mérőcsoportok végzik az ellenőrzést, s ma már a rimaszombati cukorgyár, a hnúsfai vegyiművek, az ércbányák, valamint a tisoveci mészgyár korszerű szűrőberendezéssel rendelkezik. A Járási Közegészség- ügyi Állomás dolgozói ezenkívül Tisovecen, Haőaván, Hnús- fán, Klenovecen, Rimaszombatban és Tornaiján mérik a porülepedést. Az elmúlt tíz esztendő megfigyelései alapján Kle- novec kivételével valamennyi ellenőrzött lakótelepre a megengedettnél 2—3-szor több porszennyeződés hull. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a por 60 százaléka az úttestről és a be nem füvesített területekről rakódik le, míg negyven százalék a szénnel való fűtésre, vagyis a koromra vezethető vissza. Jelentős javulás csak a gázfejlesztési program végrehajtása után várható. Már az elmúlt esztendő során 2384 háztartást kapcsoltak Rimaszom: hatban földgázhálózatra, s számuk az idei esztendő végére 3300-ra növekszik. A lakó- és munkahelyi higiénia megtartásának ellenőrzését két laboratóriumban végzik a járási székhelyen. Az egyikben á levegő, a víz és az élelmiszerek minőségellenőrzését végzik, s ez utóbbira — különös tekintettel a járás fejlett élelmiszeriparára — különös gondot fordítanak. A másik laboratórium a rendelőintézetek számára végez vizsgálatokat. A Járási Közegészségügyi Állomás toxikológiai laboratóriumot létesített a járás legnagyobb ipari üzemében, a hnú§- fai vegyiművekben, s más veszélyeztetett munkahelyeken is megteremtették az ellenőrzés feltételeit. Az erőfeszítések eredményei máris mutatkoznak: a korábbi esztendőkhöz viszonyítva az elmúlt évben jelentősen csökkent az úgynevezett foglalkozási ártalmakból eredő betegségek száma. Megkezdődött a környezetet szennyező ipari létesítmények kitelepítése a lakótelepek közvetlen közeléből. Az elmúlt években Rimaszombatban ily módon költöztették el a vágóhidat, a Járási Ipari Vállalatot, a Szolgáltató Vállalatot, s a tervek között szerepel a tejfeldolgozó üzem, a panelgyár, a pékség, a zöldségraktár és más kisebb üzemek kihelyezése. A lakóhelyek többségében gondot okoz a szemét begyűjtésének és elhelyezésének kérdése. A városokban úgy ahogy már megoldották ezt a kérdést a műszaki szolgáltató vállalat dolgozói, ám a falvakban a kijelölt központi szeméttelepek használata helyett sokan a könnyebb megoldást — a természetszennyezést választják. A városok tisztán tartása is sok gonddal jár. A műszaki szolgáltató vállalatok általában munkaerőhiánnyal küzdenek, s noha csupán az elmúlt öt esztendő során több mint hárommillió koronát fordítottak gépesítésre, ezeket megfelelő útburkolatok hiányában nem mindenütt tudták kihasználni. Bár a választási programok célkitűzései és a kötelezettségvállalások kapcsán igen sok szó esik a zöldövezetek létesítéséről, parkosításról, változatlanul nem kielégítő a helyzet, hiszen a járásban 110 hektár zöldterületet tartanak nyilván, s az egy lakosra eső 11 négyzetméter, sokkal kevesebb a kívántnál. Mindent egybevetve, a járásban a környezetvédelem terén változatlanul sok még a tennivaló. Most ismét sok hasznos rendelkezés, határozat született,- de régi igazság, hogy ezek csak annyit érnek, ameny- nyit majd megvalósítanak belőlük. HACSI ATTILA 1980. VIII. * U « A KVCSIUT rmSWm
