Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-03 / 31. szám
ozsrn M M EG Y NAGY CSALÁD HÁROM ÉVTIZEDE 1980. III. 3. Falvaink mindennapi életéhez szervesen hozzátartozik a fogyasztási szövetkezetek sokrétű tevékenysége. Ennek a szövetkezeti szervezetnek hazánkban 2 300 000 tagja van. Huszonhét ezer vidéki szövetkezeti üzletben bonyolítják le az egész ország kiskereskedelmi forgalmának egynegyedét, s a szövetkezeti vendég- látéipari létesítmények 30 százalékkal vesznek részt Csehszlovákia közétkeztetési iizlehálózatának forgalmában. Számottevő a szövetkezetek turistaforgalmi tevékenysége is. Évente több mint egymillió hazai és vagy 410 ezer külföldi turista veszi igénybe a fogyasztási szövetkezetekhez tartozó létesítményeket. Ezek az országos eredmények tükrözik a szlovákiai fogyasztási szövetkezetek jó munkáját is. A Munka Érdemrenddel kitüntetett dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jednota Fogyasztási Szövetkezet az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A három évtized mögött sokezer ember áldozatos munkája, a szocializmusba vetett hite áll. A kezdés évei A háború utáni években a járásnak csupán 14 községében volt fogyasztási szövetkezet, a többi faluban magánkiskereskedőkre hárult a lakosság alapvető árucikkekkel való ellátása. Inflációs, jegyrendszeres évek voltak azok; a kereskedelemben kemény harcot kellett vívni a spekulánsokkal, s közben gondoskodni kellett a folyamatos áruszállításról. Lójogatos szekerekkel szállították az árut a raktárakból a boltokba, s egész családok töltöttek étieteket a sokezernyi fejadag-jegy ollózásával és ragasztásával. Régi épületeket és raktárakat alakítottak át boltokká. Kevés volt a munkaerő is. Egyszóval — a kezdet évei igazi úttörő munkát követeltek a szocialista szövetkezeti eszme áldozatkész híveitől. . A dolgozó nép 1948. évi februári győzelme, a kommunista párt elvhű, internacionalista politikája hatalmas ösztönzést jelentett a szövetkezeti munka kibontakozása szempontjából is. Ebben a járásban alakultak meg az ország első egységes földművesszövetkezetei, s a kollektív gazdálkodás térhódításával párhuzamosan erősödtek a fogyasztási szövetkezetek is. 1950 májusában megalakult a dunaszerdahelyi járási szövetkezeti szervezet. Vagyonának értéke a kezdetkor nem érte el a kétmillió koronát, de a kiskereskedelmi forgalom 1951-ben már 123 millió korona volt. A szövetkezetnek a járásban ekkor 8482 tagja volt. Űj szakasz kezdődött a fogyasztási szövetkezetek fejlődésében 1960-ban, amikor a területi átszervezés következtében a somorjai (Samorín) és a nagymegyeri (Ca- lovo) járás egyesül a dunaszerda- helyivel. A szövetkezeti vagyon értéke ekkor közel 29 millió korona volt, s a Jednota a járás lakosságának 16 . százalékát tömöritette soraiban. Korszerűsödött a szövetkezeti bolthálózat és a munkaszervezés; egyre több önkiszolgáló bolt nyílt, és növekedett a szövetkezeti vendéglátóipari létesítmények száma is. Új szövetkezeti szállodák, bevásárlóközpontok, üdülési létesítmények tették könnyebbé és színesebbé a csallóköziek életét. Az 1965-ös nagy árvíz idején a Jednota dolgozói is becsülettel helytálltak a mentési munkálatokban, a nehézségek leküzdésében. Az árvíz idején tanúsított derekas munka, de a szocialista szövetkezeti mozgalom célkitűzései kezdeményező valóra váltásának is az elismerését jelentette az 1966-ban átvett magas állami kitüntetés, a Munka Érdemrend. A fellendülés útján Az elmúlt másfél évtized a du naszerdahelyi Jednota Fogyasztási Szövetkezet fejlődésében a kibontakozás, a nagy beruházások, s tagsági bázis aktivitása növekedésének az időszaka. Házi Árpád elnökkel az élen a Jednota vezetése a gazdag tapasztalatokkal rendelkező alapító tagok segítségével, s az évek során a szövetkezeti munkába bekapcsolódó fiatalabb nemzedék helyes irányú, a kor követelményeit szem előtt tartó nevelésével tiszteletre méltó eredményeket mutathat fel. A lakosság mindennapi életét is kedvezően befolyásoló új létesítmények egész sora fémjelzi ezt az időszakot. Ma a járás területén működő 263 Jednota bolt közül csupán hatban van még pultos kiszolgálás, a többi önkiszolgáló. A Jednota beruházásainak értéke az 1970-t-1979-es időszakban meghaladja a 134 millió koronát. Balo- nyon (Baloft) új bevásárlóközpont, Nyékvárkonyon (Vrakúfi) élelmiszer- és Iparcikkbolt, Somorján (Samorín) pedig egész sor új Jed- nota-létesítmény, Bősön (Gabcíko- vo) korszerű áruház épült, s befejezés előtt áll a járási székhelyen az új Jednota-központ is. Sorolhatnánk még tovább a kisebb-nagyobb új létesítményeket. A járási párt- és közigazgatási szervek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az egyre növekvő turistaforgalommal összefüggő szolgáltatások mennyiségben és minőségben is lépést tartsanak az igényekkel. Ezeket az igényeket hivatott például szolgálni a dunaszerdahelyi Dunaj Szálló és további szövetkezeti vendéglátóipari, illetve üdülési létesítmény. Ismeretes, hogy a dunaszerdahelyi és a nagymegyeri termálfürdők iránt nagy az érdeklődés, s ez még több, eddig kiaknázatlan lehetőséget is ígér a szövetkezeti vállalkozásnak — különösen a frissítőkkel, sportszerekkel, kempingcikkekkel való ellátás terén. A termálfürdő térségében 1981-ben elkészül a dunaszerdahelyi Jednota kb. 1,9 millió költséggel épülő étterme. Nagy szerepe van a járási fogyasztási szövetkezetnek a korszerű étkeztetési formák meghonosításában. Az .aratási csúcsmunkák idején több efsz igényli a Jednotá- tóí a friss, meleg ételt, elegendő mennyiségű üdítő italt. Nem minden efsz-nek van üzemi étkezdéje, ezért a meleg ételnek a megadott helyre történő szállítása nagy segítség. Nagy az érdeklődés a járásban a dunaszerdahelyi és az egyház- karcsai (Kóstolná Kracany) hidegkonyha termékei — félkészáruk, kolbász, hurka, vagdalt hús, különféle saláták, sütemények, rétestészta, torta stb. iránt. A finom karosai kolbász hagyományos helyi recept szerint készül, s az egyik legkeresettebb tájfellegü termék a Csallóközben. Jelentős szolgáltatás a lakosság számára a szövetkezeti épületanyag-ért ékesítő telep, ahonnan a kiválasztott árut a Jendota házhoz szállítja. A dunaszerdahelyi Jednota kiskereskedelmi forgalma ez év első negyedében meghaladta a 192 millió koronát, azaz 3,6 százalékkal volt több a tervezettnél. A Jednota a fentebb vázolt tevékenység mellett, szoros együttműködésben más szervezetekkel, fontos társadalmi és nevelő munkát is kifejt a járás lakossága közt. Jelenleg a járás lakosságának több mint a 26 százaléka tagja a fogyasztási szövetkezetnek, s a helyi felügyelő bizottságokban 462 önkéntes tisztségviselő fejt ki hasznos közérdekű munkát. — Évzáró taggyűléseinken tartalmas műsorokkal vesznek részt az iskolák pionírjai, a Csemadok szervezetei. A felügyelő bizottságok rendszeresen a különféle tanfolyamok, nőnapi és gyermeknapi rendezvények kezdeményezői. A tanévzáráskor a hulladék- és egyéb nyersanyagok gyűjtésében legjobb eredményeket elérő tanulókat megjutalmazzuk, egész napos honismereti kirándulásokat szervezünk számukra. Jó együttműködés alakult ki a nőszövetség járási szervezetével. Tagságunk körében nem ritka vendégek a Szocialista Akadémia előadói. Ennek a sokrétű munkának is köszönhető, hogy nincsenek különösebb gondjaink az utánpótlással. Jelenleg 140 tanulónk készül a pincér, illetve az elárusító szakmára — tájékoztat Rédvay Aladár, a nevelési osztály vezetője. A kezdeményezés fő láncszeme A fogyasztási szövetkezetek rendszerében nagyon fontos a szerepük a helyi felügyelő bizottságoknak. Szervezeti élet s tevékeny felügyelő bizottságok nélkül aligha teljesíthetné alapvető céljait a fogyasztási szövetkezeti mozgalom. Kezdeményezésüktől, munkájuktól függ a zökkenőmentes áruellátás, a vásárlók érdekvédelme és sokat tehetnek a szövetkezeti vagyon védelmezésében is. —- Legutóbbi taggyűléseink nagyon tanulságosak voltak, nagyon sok értékes javaslat, észrevétel és építő szándékú bírálat hangzott el. A felszólalók rámutattak a termékek minősége javításának, a félkész- és a mélyhűtött áru választéka bővítésének és a szövetkezeti szolgáltatások színvonala további emelésének fontosságára, a bolt- és raktárhálózat bővítésével, illetve korszerűsítésével kapcsolatos kérdésekre — tájékoztatott ottjár- tamkor Milan Rajtík, a politikaiszervezési osztály vezetője. Munkatársa, Simon György hozzáfűzi: —■ A bizottságoknak nagy a szerepük a szocialista munkaverseny szervezésében. A Jednota 47 versenyző kollektívája közül 22 már elnyerte a szocialista munkabrigád címet. Nagyon értékes felajánlásokat tettek dolgozóink és a tagság a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére. Például a kiskereskedelmi forgalmat egymillió koronával akarják túlteljesíteni. A Z-ak- eióban és a munkakörnyezet szépítésére 27 560, a mezőgazdaságban több mint 30 ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel, de értékes vállalásokat tettek a kulturális élet fellendítése és a nyers- anyaggyűjtés terén is. 242-en ajánlottak fel önkéntesen véradást. Mindez a jó munkahelyi légkörről tanúskodik. Ettől a kezdeményező szellemtől elválaszthatatlan a Jednota pártszervezetének céltudatos munkája, s a többi társadalmi szervezet lelkes hozzáállása. Jelentős, hasznos és becsületes munkát végez a 30 éves dunaszerdahelyi Jednota Fogyasztási Szövetkezet tagságának nagy családja. Elmondható, hogy az ő munkájuk is számottevően hozzájárult ahhoz, hogy ez a kiváló eredményeiről, szorgalmas népéről ismert csallóközi járás, a kommunista párt politikája következetes megvalósítása nyomán hazánk egyik virágzó, gazdaságilag fejlett területévé változott. SOMOGYI MÄTYAS * *~w Öriáshegység déli lejtőjén található Rtyné v PodkrkonoSí. Hegyek, hatalmasra nőtt fenyők határolják a 13. századból származó település jellegzetes faházait és modern lakótelepét. A lakótelep egyik első emeleti lakásában él Pévuse Jeíková, a trutnovi TEXLEN vállalat rtynéi üzemének szövőnője, a Szocialista Munka Hőse. Vendéglátónkat a környéken mindenki ismeri, s azt is tudják valamennyien, hogy Pévuse Jeíková volt a rtynéi mozgalom egyik kezdeményezője. Hogyan jött létre, mi is ennek a mozgalomnak a lényege, amelynek híre már rég túljutott a járás határán? A rtynéi üzem termékei iránt magas esztétikai színvonaluk miatt Európa-szerte és a tengerentúlon is nagy a kereslet. Rendkívül fontos a terv szigorú teljesítése. Ez csak a szövőgépeknek két műszakban történő teljes kihasználásával érhető el. Az üzem dolgozóinak zöme, mint az már a textiliparban lenni szokott, nő. Köztük sok a fiatal anya, aki óvodás és bölcsődés gyermeke nevelése miatt a ráeső délutáni műszakot nem tudja vállalni, inkább segédmunkát végez a reggeli műszakban. Az üzem csak szombati műszakok bevezetésével pótolhatta a délutánonként A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE Frantisek Pomazal felvétele A RTYNÉI MOZGALOM BfilESŰJERtfL üresen maradt szövőszékek okozta kiesést, ami azonban nem kis mértékben emelte a termelési költségeket. Ebből a helyzetből keresett és talált kivezető utat az 1974-ben elindított rtynéi mozgalom. — Igyekeztünk meggyőzni azokat az asszonyokat, akiknek nagyobb gyermekeik vannak — magyarázta Jeíková elvtársnő —, hogy a rájuk esőnél több délutáni műszakot vállaljanak, s ezáltal a kisgyermekes anyák délelőtti műszakban dolgozhassanak. Termé szetes követelmény, hogy a versenyző kollektívák az élen járjanak, személyes érdekeik fölé helyezzék a termelés, a kollektíva érdekeit. így a rtynéi mozgalom gyakorlati megvalósításáért is elsősorban Pévuse Jeíková , Fáklya“ szocialista munkabrigádja (akkoriban 7, ma már 11 tagot szám iái) szállt síkra. Pévuse Jeíková 1976-ban például a ráeső műszakok 80, 1978-ban 90 százalékát délután dolgozta le. A brigád többi tagja is, amennyiben csa ládi körülményeik lehetővé tették, kizárólag délutáni műszakban dolgozott. A rtynéi mozgalom a két műszakos termelés biztosításával lehetővé tette a gépek jobb kihasználá sát, a szombati műszakok megszüntetését, az ezzel járó energia- és bérköltségek csökkentését, mindezt egybevetve tehát a termelés hatékonyságának növelését. Az elsőrendű gazdasági szempont mellett nem elhanyagolható azonban a lélektani és nevelő hatás sem. A mai napig ugyanis már a szövőnők több mint 90 százaléka bekapcsolódott a mozgalomba néhány „rty- néi műszakkal“, vagyis önként vállalt délutáni műszakkal. A fiatal szövőnők, akiknek érdekében a mozgalom létrejött, s akik számára lehetővé tette, hogy az anya és a dolgozó nő szerepét egyaránt jól ellássák, megismerték és tudatosították a kollektíva erejét. Pévuse Jeíková szavaival azt, hogy „a kollektíva nem azonos a közös munkahelyen dolgozók teljes létszámával, sokkal több annál, hisz akadályokat, problémákat képes leküzdeni“. Pévuse Jeíková húsz éve dolgozik az üzemben, de még tízéves sem volt, amikor elsajátította édesanyjától, aki szintén szövőnő volt, a szakma titkait. Évekig női szabóként dolgozott, két gyermeket nevelt fel. Egyszer aztán a helyi Texlen üzem néhány hónapos kisegítő munkára hívta őt. Többé nem vált meg a szövőszéktől, 's már két évtizede normáját átlagban 104 százalékra teljesíti. Emellett fontos politikai és közéleti munkát is végez: az üzem pártszervezetének elnöke, a CSKP Trutnovi Járási Bizottsága gazdasági szakbizottságának tagja, önmagáról, érdemeiről azonban nem szívesen beszél, inkább megmutatja az üzemet, ahol a pamutfonalból szebbnél szebb mintájú és színkombinációjú abroszok, konyharuhák, tö rülközők készülnek. A karton mintalapokat, a lánc - fonalak befűzését végző részlegek után a szövőszékek birodalmába érkezünk. Pévuáe Jeíková egymaga hat szövőgépet kezel, folyamatosan túlteljesítve a 76 ezer vetélődobást előíró normáját. Pévuse Jeíková, a Fáklya szocialista munkabrigád vezetője példásan, kommunistához méltón végzi a rábízott feladatokat. Sokéves áldozatos munkájáért ez év május elsejének előestéjén a prágai várban Gustáv Husák, köztársasági elnök kezéből átvette a Szocialista Munka Hőse magas állami kitüntetést. MOLNÁR ANGÉLA
