Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-27 / 4. szám
ÚJ szú 19 80. I. 27. A 6. ötéves tervidőszak eddigi fejlődési tendenciái és az 1980-as terv Az új esztendő kezdetén KAROL MARTINRA mérnök, az SZSZK kormányának alelnöke és a Szlovák Tervhivatal elnöke elemző cikket közölt a Pravdában a S. ötéves tervidőszakban elért eredményeinkről és az idei terv jellegzetes vonásairól, szándékairól és követelményeiről. Olvasóink tájékoztatására az alábbiakban ismertetjük a cikkben kifejtett legfontosabb megállapításokat. A CSKP KB 14. ülése és az SZLKP ülése alaposan elemezte a népgazdaság fejlődését, és az eredményeket összehasonlította a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott gazdasági és szociális program céljaival, tartalmával. Ugyanakkor a világgazdasági feltételek módosulása nyomán bekövetkezett változások következményeit is elemezték. Igényesebbé és bonyolultabbá váltak gazdasági körülményeink. E megállapítás a világ legtöbb országára is érvényes. Mindezek következtében feltétlenül szükség van a gazdaságpolitikai szándékok megvalósítása útjainak és módszereinek átértékelésére, és különösen szükség van minden egyes munkahely és tevékenység értékelésében is az igényesség fokozására. A népgazdaságban állandóan, napjainkban azonban különösen küzdeni kell a megcsontosodott, a fejlődést gátló, a helyi érdekeket előtérbe helyező szemlélet ellen. Aki nem látja a mai kor specifikus jelenségeit, az új tényeket és irányzatokat, aki nem az új fejlődési és gazdasági tényezőknek megfelelően gondolkodik és cselekszik, azon vagy a kilátástalanság- ba torkolló idegesség vesz erőt, vagy pedig alpári, általános bírálathoz folyamodik az illető, miközben a felelősséget másokra igyekszik hárítani. Elsősorban is tudatosítanunk kell, hogy: ■ nincs okunk a kilát ást alanság hibájába esni, ■ ugyanakkor azonban nem lehetünk elégedettek a gazdasági problémák megoldásának eddigi színvonalával. A jelenségek állapotának és okainak objektív és ésszerű értékelésére, a megoldás módszereinek meghatározására, az erők új feltételeknek megfelelő összpontosítására van szükség. Az elmúlt évek legértékesebb eredménye, hogy az összes dolgozó törekvéseinek köszönhetően a bonyolult világgazdasági helyzetben is ■ egészében véve biztosítjuk a csehszlovák népgazdaság folyamatos és emellett dinamikus fejlődését, és ■ nemcsak az összes réteg magas életszínvonalának tartására, ha nem annak fejlesztésére is ké pesek vagyunk. Ezt nemcsak a gazdasági vezetők döntő többsége tudatosítja, hanem hazánk lakossága is. Pedig az 1973— 1974-es világpiaci árrobbanás után 1977-ben és 1979-ben is erőteljesen növekedtek az árak. Többszörösére emelkedtek. 1978-ban pl. 54 milliárd korona értékű nyersanyagot, energiát, mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket importáltunk. A megoldás keresése sürgető feladat, mert az importcikkek ára háromszor olyan gyorsan növekszik, mint az exportcikkeinké. A probléma megoldására eddig a régebben létrehozott devizatartalékainkat használtuk fel. A szocialista országokkal — főleg a Szovjetunióval — való kereskedelemben elodázhattuk az importár-növelést. Ez is jelentős segítséget jelentett. A belső fogyasztás rovására mind több terméket exportáltunk, az import finanszírozására pedig külföldi hiteleket is igénybe vettünk. Ezeket a lehetőségeket azonban már kimerítettük. A hiányt nem pótolhatjuk nyersanyag- exporttal, hiszen nyersanyagforrásaink szegények. Részbeni megoldási jelenthetne a faexport növelése. Ez azonban nem előnyös számunkra, mert a feldolgozott fáért több devizát kaphatnánk. Az élelmiszerexportot sem növelhet jük. Itt nemcsak arról van szó, hogy a rossz időjárási viszonyok miatt az utóbbi években kedvezőtlenül alakúit a termés, hanem arról is, hogy ha zánkban kevés az 1 főre eső termőföld (0,33 ha) és jelentős az áll-ati- termék-fogyasztás. 1978-ban pl. az 1 személyre eső fogyasztás húsból 83 kg, tejből pedig 226 liter volt. Az egyetlen járható utat a munka hatékonyságának növelése jelenti. Az összes nyersanyagból • műszakilag, gazdaságilag és esztétikailag színvonalasabb termékeket kell előállítani. Olyan termékeket, amelyek a legigényesebb piacokon is versenyképesek. Nyilvánvaló, hogy ehhez a tudományos-műszaki eredmények nyújtotta lehetőségek gyors kiaknázására van szükség. Mi viszonylag jelentős összegeket fordítunk kutatásra és fejlesztésre, de kis ország vagyunk, így e téren számunkra rendkívül előnyös — és szükségszerű — a Szovjetunióval való együttműködés. A licencvásárlásban is hatékonyabb együttműködésre van szükség. Az idén, amikor hálával emlékezünk meg hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 35. évfordulójáról, még magasabb színvonalra fogjuk emelni a Szovjetunióval való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. Előkészítjük az 1990-ig szóló szakosítási és együttműködési egyezményt, amelyben majd a progresszív ágazatok — a gép- és vegyipar, valamint a tudományos-műszaki szféra — kapnak főszerepet. Az együttműködésnek köszönhetően majd Szlovákia gazdasága is jelentősei lép előre. Ez is a CSKP és az SZLKP nemzetiségi politikája helyességének a bizonyítéka. A fejlődés bonyolultsága ellenére is megállapíthatjuk, hogy a kongresszusi irányvonalat alapjában véve teljesítjük. Ezt a következő tények bizonyítják: Először: megteremtjük a természeti és gazdasági erőforrások gazdaságos kiaknázásának előfeltételeit, így szavatoljuk Szlovákia gazdasági teljesítőképességének erőteljes gyarapodását. A lakosság — főleg a nők — gazdasági aktivizáltságának mértéke 87 százalékra növekszik az 1975-ben elért 83 százalékkal szemben. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a természeti gazdagság és az importnyersanyag hasznosítására (faipar, kerámiai ipar, kőolaj- és fémfeldolgozás) jelentős beruházásokat valósítottunk, illetve kezdtünk meg. A föld termőb bé tételére kb. 5 milliárd koronát fordítunk. Másodszor: növekszik Szlovákia részaránya az országos erőforrás-képzésben. Szlovákia a társadalmi termék növelésében 37, az ipari termelésben több mint 36, az építőipari munkákban 40, a mezőgazdasági termelésben pedig 39 százalékkal része sedik. A minőségi növekedést az jelzi, hogy az országosnál gyorsabban növekszik itt az export, a mezőgazda- sági piaci termelés stb., a visszatérülés pedig eléri — illetve mérsékelten meghaladja — az országos szintet. Harmadszor: az előbb említett tényezők hatására lehetővé válik a két köztársaság gazdasági és szociális színvonalának mielőbbi kiegyenlítődése. 1980-ban — noha a két köztársaság lakosságának korösszetétele különböző — az egy főre eső pénzbevé tel az SZSZK-ban eléri a csehországi színvonal több mint 89 százalékát (az 1975-ben elért 86,7 százalékkal szemben). 1980-ban az egészségügyi dolgozók sűrűségében lényegében elérjük, az egészségügyi létesítmények, az óvodák, a lakások és a társadalmi fogyasztás terén pedig megközelítjük a cseh országrészek színvonalát. * * * A sikerek mellett azonban a fogyatékosságokat is látnunk kell. A CSKP KB 14. ülése újból leszögezte, hogy a párt programjának megvalósítása szempontjából kulcs- fontosságú tényező a hatékonyság javítása. Mind országos, mind szlovákiai viszonylatban több helyen eltérés mutatkozik az ötéves terv és a valóság között, főleg ami a társadalmi termelés hatékonyságát illeti. Az eltérések a nemzeti jövedelem létrehozásában mutatkoznak meg koncentráltan. Szlovákiában 1975 és 1979 között 20 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem. Ez jelentős növekedés, de 8,5 milliárd koronával kevesebb a tervezettnél. A társadalmi erőforrások tervezettnél lassúbb növekedését a következő tényezők idézik elő: 0 az agrokomplex eddigi fejlődése, mivel a produkció növekedése lassúbb a beruházások növekedésénél, 0 a beruházások nem kielégítő hatékonysága, az üzembe helyezés késése, 0 az anyag és nyersanyag értékesítésének, a minőség- és gyártmányfejlesztésnek, a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati érvényesítésének lassú üteme. A 6. ötéves tervidőszak első négy évében (az előző ötéves tervidőszak első négy évéhez képest) a mező- gazdasági termelést 8,8, az élelmiszergyártást pedig 15,7 százalékkal növeltük. Ennek ellenére a mezőgazdasági-élelmiszeripari szférában nem teljesítjük a tervet. Ha az idén a mező- gazdaság teljesíti is a rendkívül igényes feladatokat, az 1976—1980-as termeléskiesés (az ötéves tervhez képest) a mezőgazdaságban 10 milliárd koronányi, az élelmiszeriparban pedig 2,6 milliárd koronányi lesz. Mindemellett a mezőgazdaságnak juttatott eszközök mennyisége egészében véve tervszerűen alakul. A mezőgazdaság a 6. ötéves tervidőszakban 3057 ezer tonna műtrágyát (tiszta tápanyagban értve) kap, ami a tervezett mennyiség 99 százaléka. Az új gépek értéke 4,3 milliárd korona. Több ez a tervezettnél, a választék azonban nincs összhangban a tervvel. A gépeken kívül 2,6 milliárd koronáért exportálunk a mezőgazdaságba termelőeszközt. A rossz termés miatt azonban a gabonaimportot is növelnünk kell. Mindezek következtében a mezőgazdaságban és az- élelmiszer- iparban csökken a nemzeti jövedelem képzése. Az 1980-as terv mindezekből a tényekből kiindulva főleg a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat fejlesztésének folyamatossá és ésszerűbbé tételére törekszik. Az igények teljes kielégítése és a feladatok teljesítésének szavatolása a fő cél. Szemléltetésként soroljuk fel a következő tényeket: 0 a központi takarmányalapba 800 ezer tonna takarmányt juttatunk, ami az igények teljes kielégítését jelenti, 0 a takarmánykeverékek minősé gének fejlesztésére fokozzuk a ta- karmánykompohens-importot. Tehát több húslisztet, antibiotikumot és egyéb tápot adagolhatunk a takarmányba, 0 az 1978-ban elért hektáronkénti 244 kg tiszta tápanyag helyett 1980- ban már 253 kg tiszta tápanyagot juttatunk a talajba. Az objektív helyzetértékelés megköveteli, hogy leszögezzük: csak 2350 traktort kap az idén a mezőgazdaság. Ez kevesebb a tervezettnél. Mind a mezőgazdaság, mind az egész népgazdaság kevesebb dízel-hajtóanyagot kap mint 1979-ben. Az agrokomplex fejlesztésének kérdéseivel a CSKP KB 'és az SZLKP KB egyaránt többször is foglalkozott. A következőkre kell itt elsősorban sort keríteni: Először: ésszerűbbé kell tenni az anyagi eszközök felhasználását, főleg a szemes takarmány, a tüzelőanyag, a hajtóanyag, az áram, a műtrágya, a növényvédőszer és a gépek hasznosítását. Másodszor: csökkenteni kell a be- takarítási, szárítási és raktározási veszteségeket, a haszonállatok elhullásának mértékét, ugyanakkor pedig maximális figyelmet kell fordítani a tömegtakarmány és a többi mezőgazdasági termény minőségének javítá- ' sára. E téren jelentősek a mozgósítható tartalékok. A beruházások Szlovákiában lényegesen gyorsabb ütemben fejlődnek mint országos viszonylatban. Az 1 lakosra eső beruházás mértéke is ma- í gasabb. Az ötödik ötéves tervidőszak első négy esztendejéhez képest a növekedés 49,1 milliárd koronát tesz ki, ami 38,7 százalékos növekedésnek felel meg. Szlovákia gazdasági teljesítőképessége tehát jelentősen gyarapodott. Feltételezhető, hogy 1980-ban a gépi beruházások tervét 1,6 milliárd koronával túlteljesítjük, az építési beruházások tervének teljesítésében azonban lemaradással számolunk. Nem sikerül megvalósítani a befejezetlen építkezések száma kongresszus által előírt csökkentésének a tervét. A helyzet javítása érdekében sehol sem szabad megengedni a helyi érdekeknek a társadalmi — országos — érdekek rovására való érvényesülését. Az év folyamán különös gondot fordítunk az anyag és a nyersanyag fokozott hasznosítására. Az ötéves terv értelmében minden 100 korona értékű nyersanyagból és anyagból 146,7 korona értéket kell létrehozni. 1975-ben ez az összeg 140 korona volt, 1979- ben pedig 145 koronát értünk el. A növekedés kétségbevonhatatlan, de nem éri el a tervezett szintet, emiatt 1979-ben a nemzeti jövedelem 2,2 milliárd koronával volt kevesebb a tervezettnél. Az anyagértékesítés üteme különösen a gépiparban, a vegyiparban és az épltőanyagiparban növekszik lassabban a tervezettnél, de a fogyasztásicikk-iparban és az általános gépiparban sem kielégítő a helyzet. 1980-ban a hatékonyság növelése érdekében a termelési struktúra javítására, az építés meggyorsítására, a kutatás meggyorsítására és a kutatási eredmények felhasználására (és így az innováció gyorsítására) kell ezekben az ágazatokban a figyelmet összpontosítani. . Nagy gondot fordítunk az idén a faanyag nagyobb mértékű felhasználására. Kevesebb fát tüzelünk el, és növeljük az iparilag feldolgozott fa részarányát. Az intézkedések hatására félmillió m3 fával kapnak majd több alapanyagot a feldolgozó üze mek. Mindehhez azonban a faipari beruházások végrehajtásának meggyorsítására van szükség. Ugyanakkor a meglevő üzemek kapacitásának kihasználása is rendkívül fontos feladat. Napjainkban rendkívül igényes feladat a gazdaságfejlesztés. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a legközelebbi évtizedben még bonyolultabbá válnak a világgazdasági viszonyok, a nyersanyag- es energiabeszerzési lehetőségek. Tehát még nagyobb súlyt kell helyeznünk a gazdálkodásra, illetve a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati hasznosítására. Hazánk a feladatok végrehajtásához jelentős erőforrásokkal: nagy ipari teljesítőképességgel és kiváló szakemberekkel rendelkezik, tehát képesek vagyunk a fejlett szocialista társadalom teljes felépítésére. l -T. ü J ■ JTiTl JA J 1 aJPhi lB f®V-it I J || J V ' m
