Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-27 / 4. szám
Az ember már évezredekkel ezelőtt munkára fogta a vizet. A Közel- és a Távol-Kelet ókori országaiban elmés öntözőrendszerek juttatták a vizet a folyók mellett elterülő termékeny földekre, s nem egy régi ország annak köszönhette hajdani felvirágzását, kultúráját, hogy lakói megtanultak bánni az éltető vízzel. Egyes fejlődő országokban még ma Is dolgoznak különböző faszerkezetű vízkere- kek, amelyek malmokat hajtanak, kalapácsokat és más szerszámokat emelgetnek, vagy a szomjas mezőket öntözik. A víz ma Is nélkülözhetetlen segítőtárs csaknem minden ipari ágazatban, főleg a vegyiparban és az energetikában. Amíg azonban a régi malmokat, hámorokat hajtó vizet maga a természet, a Nap energiája mozgatta, a technológiai viz mozgatására az embernek kellett kitalálnia megfelelő szerkezeteket, szivattyúkat. Ilyen ember volt Ludvík Sigmund is, aki ácsnak tanult ki Trebíőben, majd az Olomouc melletti Lutínban 1868-bq^i fapumpák készítésével kezdett foglalkozni. Szorgalmasan folytatta ezt a mesterséget, fiait is beavatta a szakma fortélyaiba, akik az ezredforduló táján 80 munkást foglalkoztató üzemmé fejlesztették ki a családi műhelyt, s ezzel lerakták a ma már világmárkát jelentő SIGMA szivattyúgyár alapjait. AZ ÉVSZÁZADOS ÜT KEZDETEI Csaknem száz évig tartott az az út, amely a lutíni vállalatban a fapumpák készítésétől a nagy teljesítményű atomerőművi szivattyúk gyártásához vezetett. Az első világháború után a Sigmund testvérek áttértek a vaspumpák gyártására, s korszerűsítették a termelést. A vízvezetékek építésével összefüggésben világszerte megnövekedett a szivattyúk iránti kereslet, s a mezőgazdaság is egyre több szivattyút, permetezőgépet igényelt. A cég védjegye, Neptun háromágú szigonya a határokon túl is ismertté vált. A harmincas években kifejlesztették a népszerű Nautila búvárszivattyút, a Darling házi vízmüvet, a Famosa, a Flora a Fortuna és a pulvis mezőgazdasági és kertészeti szivattyúkat, amelyeket nagy sorozatban gyártottak. A vállalat a harmincas évek végén már 40 országba szállította termékeit, s fióküzemeket nyitott Angliában, Franciaországban és Jugoszláviában. A német megszállás alatt az új gazdák beszüntették a szivattyúk gyártását, s a jól felszerelt vállalatot hadifelszerelés, többek között repülőgép-alkatrészek gyártására állították át. A háború végén a lutíni partizánalakulatok megakadályozták a műhelyek lerombolását, s ennek köszön hetően a felszabadulás után gyorsan felújíthatták a termelést. A vállalat visszatért a hagyományos gyártási programhoz, s az 1948-ban megvalósított államosítás után az ipari szivaty- tyúk és a mezőgazdasági növényvédelmi gépek gyártására összpontosították a figyelmet. Az AZOT és az AUTOFENOMÉN permetezőgépek nagy segítséget jelentettek a szocialista mezőgazdaság nagyüzemi gyümölcsé- szetének fejlesztésében, s a szántóföldi növényvédelemben. Az üzem kapacitásának csaknem a negyedrésze e permetezők gyártására irányult. Az ötvenes évek folyamán a növekvő feladatok szükségessé tették a vállalat további bővítését, új szerelőcsarnokok, raktárak épültek. Mivel a lutíni üzem gyártási programjában előtérbe kerültek a nagy teljesítményű ipari szivattyúk, a kisebb kézi és mezőgazdasági szivattyúk, permetezőgépek gyártását más vállalatok vették át. A vegyipari, petrolkémiai üzemek építésével összefüggésben a SIGMA LUTlN vállalatra egyre nagyobb feladatok hárultak. Az 1957—1958-as években már külföldre, a csehszlovák kivitelezésű szíriai olajfinomító építéséhez is szállítottak szivattyúkat. Ebben az időszakban nagy figyelmet szenteltek a műszaki fejlesztésnek is, álladnóan bővítették a gyártott típusok számát. EGYRE MAGASABB SZINTEN Ez a fejlődés természetesen olyan szervezési változásokkal járt együtt, amelyek elősegítették a termelés koncentrálását, szakosítását. 1958 tavaszán négy vállalat, a Sigma Lutín, a Sigma Hranice, a ZPB Olomouc és a Sigma Závadka összevonásával létrehozták a SIGMA Olomouc nemzeti vállalatot, melynek azonban továbbra is a lutíni üzem volt a legjelentősebb egysége. / A szivattyúk gyártásához szükséges öntvényeket az olomouci Petr BezruC Vasmű szállította, amely azonban képtelen volt eleget tenni a megnövekedett igényeknek. A lutíni szivattyúgyártás történetében rendkívül nagy jelentőségű volt ezért az 1963 december 20-án üzembe helyezett új öntöde, melynek négy kemencéje lehetővé tette a különleges minőségű, nagy megterheléseket is kibíró öntvények gyártását. Tulajdonképpen ez alapozta meg az energetikai szivaty- tyúk gyártásának bevezetését az üzemben, az 50 MW-os blokkok tartozékaitól kezdve egészen az 1000 MW-os atomerőművekben igényelt szivattyúkig, és távlatilag a gyorsreaktorokkal működő erőművek hűtőközegét, a folyékony nátriumot mozgató szivattyúk gyártásáig. Az újabb feladatok teljesítése egy további átszervezéssel járt együtt, az olomouci vállalatból 1966-ban termelési-gazdasági egységet hoztak létre, melynek keretében a lutíni üzem újból vállalati szintre emelkedett. Ma. az öntődén és a formakészítő műhelyeken kívül öt szakosított üzeme van a vállalatnak, s a legnagyobb teljesítményű szivattyúkat, az atomerőművi .szivattyúkat is beleértve az 5-ös számú üzem tágas csarnokaiban gyártják. Ide látogattunk el a napokban Vladimír Hladis mérnöknek, a vállalat műszaki igazgatójának kíséretében. Amint azt Hladis mérnök hangsúlyozta, az erőművek építésénél megnyilvánuló gyors műszaki fejlődés a szivattyúk gyártására is kihatott. Az 50 MW-os blokkokat hamarosan 100, 110 MW-os blokkok váltották fel, amelyek új igényeket támasztottak a szivattyúkkal szemben. A vállalat sikeresen alkalmazkodott a dinamikusan változó követelményekhez, s a gyártmányfejlesztésben különösen nagy lépésnek számított a percenként 4780 fordulatszámú, 300 KHN típusú tápvízszivattyú kifejlesztése a 200 MW-os erőművi blokkok számára. A hagyományos hőerőművek számára kifejlesztett szivattyúk utolsó típusát a mélníki 500 MW-os blokk számára készített szivattyúk képezik. Ezek 7520 fordulatszámú, , négy fokozatú helyhez nem kötött és számítógépvezérlésű egységek, amelyek világviszonylatban is a csúcstermékek közé tartoznak. Közismert, hogy a SIGMA vállalatok termékei szinte minden évben nagy sikerrel szerepelnek a brnői gépipari vásáron. Az említett 300 KHN szivattyú 1970-ben nyerte el a vásár aranyérmét, s 1977-ben az 1000 MW-os atomerőművek számára készített BQDV 1400-as szivattyút is kitüntették a brnói aranyéremmel. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN N A klasszikus hőerőművek számára gyártott szivattyúk magas műszaki színvonala, a gyártási tapasztalatok felhalmozása, a rendelkezésre álló es rendszeresen fejlesztett technikai alap, s a kutatóintézetekkel, főleg a SIGMA konszern saját kutatóintézetével kapcsolatos szoros együttműködés lehetővé tette, hogy a lutíni dolgozók igényes feladatokat vállaljanak az atomerőművi szivattyúk gyártásában. A Skoda Művek, valamint a Vítko- vicei Element Gottwald Vasmű és Gépgyár mellett a Sigma Lutín vállalat az atomenergetikai berendezések egyik legnagyobb hazai szállítója. A WER 440-es blokkok számára kifejlesztették a 250 KHX jelzésű tápvízszivattyúkat, amelyekből egy blokkhoz öt darab tartozik. Ezek a szivattyúk üzemelnek már a Jaslov- ské Bohunice-i V-1 Atomerőmű első blokkjában, s ezeket fogják gyártani a vállalatban a további épülő és tervezett 440 MW-os blokkok számára is. Az atomerőművi szivattyúk fejlesz tésében a lutíni vállalat, és a Sigma Kutatóintézet szorosan együttműködik az illetékes szovjet kutatóintézetekkel és vállalatokkal. Ez az együttműködés vezetett a már említett aranyérmes 1400 BQDV diagonális hűtőszivattyú kifejlesztéséhez is a VVEK 1000-es blokkok számára, amelyekből kettőt helyeztek üzembe a Novovoro- nyezsi Atomerőműben. Ez a szivattyú egy típussorozat alapegységét képezi, s már előkészületben van a nagyobb teljesítményű 1600 BQDV atomerőmű gyártása. További fontos feladat a 300 QHX és a 200 QHX fő és tartalék tápvíz- szivattyúk kifejlesztése, ugyancsak a WER 1000-es blokkokhoz. A feltételezések szerint Csehszlovákiában 1978- ban helyezik üzembe az el9Ő 1000 MW-os atomerőművi blokkot, s ebben már az említett, percenként 6000 fordulatszámú, egyfokozatú, s két beömlőnyílással ellátott szivattyúkat helyezik üzembe. SOKOLDALÚ GYÄRTÄSI PROGRAM A Sigma Lutín vállalatban jelenleg 115 típussor gyártása van folyamatban. Ezek közül az 5-ös számú üzemben 17 különböző típusú szivattyút készítenek, egyeseket nagyobb, másokat kisebb sorozatban. Amíg például az 1980-as évi terv a BQDV szivaty tyúkból 3, a KHX típusból 8 darab gyártását irányozza elő, a CHP lípu- ból 59, a CDA-ból 72, a QVD 250-es típusból pedig 242 darabot kell gyártaniuk. Az üzem előirányzott évi termelési értéke meghaladja a 218 millió koronát. A vállalat termelési programjának dinamikus fejlődését döntő mértékben elősegíti az újítók és a feltalálók a komplex racionalizációs brigádok és a szocialista munkabrigádok mozgalma. Az új technológiai eljárások növelik a termelés hatékonyságát, emelik a termékek műszaki színvonalát. Egyes alkatrészek nyomás alatti öntésének bevezetésével például évi átlagban 420 000 koronát, a szivattyú- orsók csőből való alakításával 450 000 koronát takarítanak meg. Bármilyen kezdemnyezők is a vállalat dolgozói, a jelenlegi kapacitás nem képes teljes mértékben eleget tenni a mezőgazdaság, a vegyipar, a bányászat, a kohászat, a vízgazdálkodás, a gépipar, az élelmiszeripar, az építőipar és az energetika sokoldalú és egyre növekvő igényeinek, nem is beszélve a kiviteli termelés egyre nagyobb feladatairól. Európa legnagyobb szivattyúgyárában ezért minden lehetőséget felhasználnak a termelés bővítésére, hogy ne maradjanak adósai sem a hazai népgazdaságnak, sem a külföldi megrendelőknek. MAKRAI MIKLÓS ÚJ SZÚ wm mmw mr —. mmk ... mmem?}« ■ Me gmunkálás előtt pontosan ellenőrzik az öntvények méreteit, hogy az eszterga- padok alá csak kifogástalan darabok kerüljenek A szivattyúalkatrészek megmunkálása korszert, speciális esztergapadokon történik (A szerző felvételei)
